Ma István névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán Bécsben
Orbán Viktor lesz az osztrák Parlament újonnan megválasztott, erősen vitatott elnökének első külföldi vendége. Az FPÖ-s Rosenkranz, aki az egyik harcias, szélsőjobbos diákszervezet tagja volt, csütörtökön fogadja a magyar kormányfőt, aki már régóta tervezte, hogy ellátogat Bécsbe. Találkozik majd a Szabadságpárt vezérével, Kickl-lel is. A látogató sem akárki, hiszen ki szokta osztani az EU-t, az orosz elnök barátjának számít és a jobboldali szövetségesekre épít. Odahaza azonban mind inkább nyomás alá kerül, a felmérésekben fej fej mellett áll a Tisza Párttal. Utóbbi elnöke, Magyar Péter csütörtökön szintén az osztrák fővárosban járt és úgy nyilatkozott az ORF-nek, hogy Bécs London után alighanem a legnagyobb külföldi magyar település, már 100 ezer magyar él ott. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg
A német és a francia kormány berzenkedik a brüsszeli Külügyi Szolgálat elképzelése ellen, hogy ti. a jövőben legyenek önkéntesek a befizetések az Európai Békekeretbe, mert akkor Magyarország nem tudná megvétózni, hogy megkapják az ellenértéket azok a tagállamok, amelyek fegyverekkel segítették Ukrajnát. Összesen 6,6 milliárd euró lóg a levegőben, ám beavatott források szerint Berlin és Párizs attól tart, hogy ha változtatnak a feltételeken, akkor az alapot a jövőben nem lehetne felhasználni a külpolitika eszközeként.
Több országban ugyanis a parlament jóváhagyása kellene az új rendhez és nem biztos, hogy azt mindenütt sikerülne megkapni.
Orbán már több uniós kezdeményezést megfúrt Kijev támogatására, de azért is sok bírálat érte, hogy soros elnökként elment Moszkvába. Ukrajna kérdését most kedden megvitatta Macronnal is.
FT
A vezércikk rámutat, hogy a Nyugatnak vissza kell fognia Netanjahut, mert különben kísérteni fogja az egyre szélesedő háború. Hogy életét vesztette a Hamász vezére, azt ki lehetett volna használni a gázai harcok befejezésére, valamint a túszok kiszabadítására, ám a kormányfő nem élt a lehetőséggel.
Elszalasztotta a fordulópontot és ez csak súlyosbítja a gázai palesztinok katasztrófáját, továbbá meghosszabbítja az izraeli foglyok családjainak kínjait. Gázában rettenetes a helyzet, példátlan módon már az USA is figyelmeztette a zsidó államot, hogy felfüggeszt bizonyos fegyverszállításokat, ha nem ér véget a humanitárius dráma.
Úgy néz ki azonban, hogy Izrael belebonyolódott a többfrontos háborúba. De alighanem Trump győzelmében bízik, mármint hogy akkor még nagyobb csapásokat mérhet az ország ellenségeire, valamint a palesztinokra.
Viszont úgy tűnik, hogy a Biden-adminisztráció úgy táncol, ahogy Netanjahu fütyül, mert hiába gyengül meg a Hamász, illetve a Hezbollah, legrosszabb esetben gerilla hadviselésre áll át. El nem tűnik. Washingtonnak azonban véget kell vetni a halál és a rombolás spiráljának, mert nap min nap nő a közel-keleti háború kockázata. Akkor pedig az USA viszályba bonyolódhat Iránnal. Veszélybe kerülnének a térségben az olajszállítások, megerősödne a szélsőség.
De megvan az eszköz az izraeli vezető megfékezésére: le kell állítani a támadó fegyverek szállítását. Ez esetben egyértelmű volna, hogy be kell fejezni a bombázásokat és meg kell találni a rendezés módját.
The Times
Izrael azért hajtott végre csapást Irán ellen, hogy visszaállítsa az elrettentést, megelőzze a regionális háborút és lehetővé tegye mindkét fél számára, hogy nagyobb tekintélyvesztés nélkül keveredjen ki a konfliktusból – írja Mark Urban, az újság védelmi szakértője. Elismeri, hogy a hármas cél lehetetlen küldetésnek tűnik, főleg, hogy az eltelt egy év folyamatos eszkalálódást hozott.
Nem volt egyszerű bekalibrálni, mekkora legyen a megtorlás a korábbi iráni drón- és rakétatámadásért, miután Amerika egyértelművé tette, hogy nukleáris és olajlétesítmények nem lehetnek a célpontok között. Az viszont nem kétséges, hogy Izrael ezúttal szorosan egyeztetett az Egyesült Államokkal.
Az első hullám áttörte a légvédelmet, majd utána következett a tényleges csapásmérés katonai állások, valamint hadiipari üzemek ellen, mélyen az ország belsejében. Az első körben F-15-ösök, 16-osok és 35-ösök lőttek ki nagy hatótávolságú rakétákat – jó messziről. Majd következtek a Golden Horizon (Blue Sparrow) rakéták, ezek akár 2 ezer kilométerről is célba találnak. A másik bevetett eszköz, a Rock hatótávolsága 300 kilométer.
Ezúttal az iráni vezetést nem vették tűz alá. De úgy tűnik, hogy az akció elég lehet Teherán elriasztására, a jelek arra utalnak, hogy nem lesz válasz. Az izraeliek ugyanakkor bizonyították, hogy képesek áttörni az iráni védvonalakat, illetve hogy mennyire sebezhető az iszlám rezsim. De azt is, hogy katasztrófa esetén akár nukleáris robbanófejet is célba tudnak juttatni. Viszont ha Teherán sokat ágál, elérheti, hogy Amerika és Izrael ellenséges nukleáris berendezéseket semmisít meg. Trump már jelezte, hogy ez számára igen fontos kérdés.
Spiegel
A finn elnök szerint a világ most olyan helyzetben van, mint az 1. és a 2. világháború után, illetve a rendszerváltáskor: dönthet rosszul, mint 1918-at követően a Népszövetség megalakításával, de mehet jó irányba is, mint amikor 45-ben erős nemzetközi intézményekkel biztosította be az új világrendet. Ami pedig a Berlini fal leomlását illeti, arról azt gondolja, hogy akkoriban túl optimistán az volt a felfogás, hogy az államok sorra lépnek liberális útra, nyílt társadalommal, szociális piacgazdasággal.
A fennálló viszonyokat azonban csak úgy lehet megmenteni, ha megerősítjük az ENSZ-t és többi multilaterális szervezetet. Itt 50 nyugati ország áll szemben a Kelet 25 kormányával, köztük Oroszországgal és Kínával, amelyek módosítani kívánják az erőviszonyokat. A kettő között van a 3. világ 125 országa – ők szabják meg, merre lendül ki az inga.
Stubb az értékalapú realizmus mellett érvel, vagyis, hogy mindenkivel tárgyalni kell, mert különben nem lehet megoldani az olyan, globális gondokat, mint a klímaváltozás, a járvány és a háború.
Trumpról szólva nem gondolja, hogy annak győzelme véget vetne a sokoldalú diplomáciának, mert a volt elnök is azt hirdeti, hogy az USA-nak szuperhatalomnak kell maradnia és ebben Kína a fő vetélytársa. Washingtonnak minden körülmények között szüksége van Európára, mint társra.
Ellenben Putyin a történelem egyik legnagyobb stratégiai hibáját követte el, amikor túlbecsülte saját erejét, az ukránokról viszont nem feltételezett ekkora ellenállást, és arra sem készült fel, hogy a Nyugat ilyen mértékben beáll Kijev mögé. A viszályt már csupán az atomfegyver bevetésével tudná fokozni, de tudja, hogy akkor mi várna rá amerikai részről.
Tovább kell segíteni Ukrajnát, hogy az az erő pozíciójából tárgyalhasson. Ugyanakkor az oroszok annyira rosszul állnak, hogy észak-koreai segítségre szorulnak. Az azonban szomorú, hogy hányan elfelejtik: az ukránok a fejlett világ biztonságáért is harcolnak. Ha Moszkva nyer, akkor elszaporodnak az agresszív háborúk, a területszerzések, sorra sértenék meg más államok területi épségét. Bedőlne a nemzetközi rend, a dzsungel törvénye uralkodna. De a jelek arra utalnak, hogy az orosz elnök lassan készen áll a párbeszédre.
New York Times
Nem új Zelenszkij béketervének kulcseleme, hogy ti. jövőre befejezi a háborút, ha országa megkapja a NATO-tagságot, illetve ha oroszországi célpontokat is támadhat a nyugati fegyverekkel, az érdekes ezúttal az időzítés, hogy ti. pont az amerikai elnökválasztás előtt tette közzé. Biden ugyanis még jelentősen tudja módosítani az események menetét a hivatalából hátralévő időszakban.
Ezt fejti ki Serge Schmemann, a szerkesztő bizottság tagja, volt moszkvai főtudósító. A NATO-belépést nem tartja időszerűnek, amíg folynak a harcok, ellenben a külföldi harceszközök felhasználásának kiterjesztését egyre több kormány pártolja. Az amerikai elnök azonban egyelőre nem.
Pedig jó volna, hogy belemenne, mert akkor, Harris győzelme esetén a washingtoni törvényhozás már nem tudna fellépni ellene. Nem tudni, mi rejtőzik Trump és Putyin haveri viszonya mögött, de azzal már a republikánus politikus sem tudna egykönnyen mit kezdeni, ha a hosszú távú rakétákkal az ukránok már határon túli orosz területeket lőnének.
Viszont az kétséges, hogy ezek az eszközök módosítanának a fronthelyzeten. Az ukránoknak a sikerhez ember és tüzérségi lőszer kell, ám utóbbiból nem érkezik elegendő. De ha a Nyugat belemenne a hadfelszerelések felhasználását gátló korlátozások feloldásába, az jelezné a Kremlnek, hogy nem ingott meg a támogatása. Azon kívül Zelenszkij otthon mondhatná, hogy ha tárgyalásokat kezd, a szövetségesek ott állnak a háta mögött.
Daily Telegraph
Putyin egészen kivételes módon sugárzott az örömtől a kazanyi BRICS-csúcs után, az látszott rajta, hogy tényleg azt hiszi: új korszak kezdődött a globális hatalomért zajló versenyben, mert a vezérletével olyan tengely jött létre, amely véget vet a megaláztatásnak, hogy ti. országa elvesztette a hidegháborút.
Csakhogy itt van több bibi is – mutat rá Janet Daley, a lap filozófusból lett veterán újságírója. Először is a többi részvevő nem nagyon lelkesedett, hogy aláírja a tagságról szóló megállapodást. De Moszkvát ez nem nagyon nyugtalanítja, mert úgy véli, hogy az idő neki dolgozik, miután a Nyugat megállíthatatlanul hanyatlik.
Sokszor tényleg úgy tűnik, hogy a nyugati vezetők elvesztették hitüket azokban az értékekben, amelyek gazdaggá tették ezeket az országokat. De mintha erről nem értesítették volna a világ szegényeit, azok változatlanul özönlenek a tehetős államokba. Merthogy szabadságot szeretnének, és a tömegek pont ilyen megfontolásból valahogy nem azért kockáztatják az életüket, hogy eljussanak orosz, kínai vagy észak-koreai földre.
Bármit is ajánl Putyin és Hisz a saját népének, legyen szó a hatalomról és gazdasági uralomról, mintha nem fogták volna fel, hogy a személyes kiteljesedést a liberális kormányzás és a szabadpiaci gazdaság verhetetlenül szavatolja. Mint ahogy a tömeges jólétet és szociális igazságosságot is.
A tőkés társadalom ugyan éppen visszaesik, de nem végzetesen. Ráadásul a szabad piac tökéletesen megfelel az emberek hajlamainak. Azokon lényegesen módosítani csak erőszakos diktatúrával vagy nemzedékek „átnevelésével” lehet. A tömegek azonban arra vágynak, hogy élhessék a saját életüket.
Nyugaton ellenben azt látni, hogy patologikus keverék alakul ki az önbizalomhiányból, történelmi bűnből és erkölcsi zűrzavarból, és ez a rendszert hibáztatja pont azért, ami annyira vonzóvá teszi a kívülállók szemében: az önmegvalósítás lehetőségéért. Jelenleg nincs olyan politikai erő, amely teljes mértékben felvállalná a személyes szabadságot, és visszautasítaná, hogy befellegzett a nyugati demokráciának. Pedig éppen az utóbbi az, amiben a fejlett országok társadalmának többsége igazán hisz.
Project Syndicate
Shakespeare-t idézi a lengyel belpolitikai gondok láttán Slawomir Sierakowski: ez a lengyel demokrácia rossz kedvének a tele. Merthogy ha most lennének a választások, akkor alighanem győzne az illiberális szövetség, benne a PiS-szel és a mind jobban megerősödő Konföderációval. De azért még nem reménytelen a helyzet – mutat rá a neves elemző.
A közhangulat nyomott, mert az eltelt egy évben nem sikerült felszámolni az illiberális-populista veszélyt. Kaczynskiék megőrizték népszerűségüket, szélsőjobbos partnerük pedig megkétszerezte támogatottságát.
Ellenben a kormánykoalíció hívei kiábrándultak, mivel a hatalom nem jutott előbbre a jogállam visszaállításában, illetve az előző időszak felelőseinek elszámoltatásában. Pedig még a Jog és Igazság követőinek egyharmada is úgy véli, hogy a párt több tisztségviselőjének börtönben a helye. Leginkább Morawiecki volt kormányfőnek (34 %), illetve Kaczynskinak (30 %). A megtisztulási folyamatot leginkább Duda elnök gátolja, ráadásul nincs elég pénz az államkasszában az osztogatáshoz.
Tusk érzékeli a Konföderáció jelentette veszélyt, ezért helyezné hatályon kívül átmenetileg az uniós menedékpolitikát. Viszont még minden jóra fordulhat, ha jövő májusban a varsói polgármester, Trzaskowski lesz az államfő.
Következő cikk: Biden hatalmas hibát követett el, mert engedte, hogy az ukrajnai háború globális katasztrófává terebélyesedjen
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin fegyverei és Isten hozzájárulása
Egy neves német történész úgy látja: radikalizálódik az orosz történelemkép, ezt támasztja alá, hogy a Kreml >
Mi történik, ha Trump félreérti a mandátumát
William Galston a Wall Street Journalban óva inti Trumpot attól, hogy túllőjön a célon, mert a >
Előre hozott választás Szlovákiában?
Jókora felháborodást váltott ki moszkvai látogatásával odahaza a szlovák kormányfő, hiszen az osztrák kancellár jó két >
A halálos őrület
A magdeburgi merénylet halálos őrület eredménye, de nem lehet a hagyományos keretekben értelmezni, mert a tettes >
A Georgescu-hadművelet
A Neue Zürcher Zeitung összeállítása időrendbe szedve levezeti, miként szervezték meg a Georgescu-hadműveletet, vagyis a bizonyítékok >
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >