Ma János, Teodor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Most megéri a forint ellen fogadni
Orbán Viktor kétségbeesett eszközökhöz nyúl, hogy feltornássza a gazdasági növekedést, mivel Magyar Péter személyében az eddigi legkomolyabb kihívója akadt – nyilatkozta az RBC Bluebay londoni alapkezelő szakértője. Malin Rosengren szerint a következmény a forint meggyengülése lesz, az elemzők számára pedig a kérdés az, hogy mekkora áldozatra hajlandó a kormányfő. Már most megéri a magyar fizetőeszköz ellen fogadni és sokat nem számít, ha az MNB egy időre beszünteti a kamatvágást. A spekulánsok készülnek a magasabb kamatfelárra és a gyengébb forintra. Vagyis a befektetők az erőltetett növekedés miatt felfordulástól tartanak. Az államkötvények hozama három hónapja nem volt ilyen magas, és a hatalom most a bankok dolgába üti bele az orrát, mivel közeledik a választás. Azaz a szokásos módon beleártja magát a gazdaságba, mivel az akadozik, ugyanakkor túlköltekezik a költségvetés. Hasonlít a helyzet arra, mint amikor a Fidesz 2010-ben hatalomra került. Szabó Balázs a Hold Alapkezelőtől azt érzékeli, hogy ezek a lépések idegesítik a tőketulajdonosokat, miközben a próbálkozásoknak nem lesz különösebb gazdasági hasznuk. Azaz a hosszú távú vélt feladják a kérészéletű előnyökért cserében. És ez még csupán a kezdet. Orbán bírálói különben azt mondják, hogy a politikus azért bocsátkozik külföldön mindenféle csetepatéba, hogy elvonja a figyelmet a hazai gazdaság gyengeségeiről. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Lengyelország arra készül, hogy ismét napirendre tűzi az új szankciók kérdését Oroszország ellen, amint átveszi januárban a soros elnökséget a magyar kormánytól. A lendület ugyanis elhalt, amióta, július 1. óta Magyarország szabja meg a napirendet az EU-ban. Ám mivel a megbízatás az év végén lejár, Varsó ismét elővenné, hogy miként lehetne csapást mérni az orosz gazdaságra.
A Tusk-kabinet máris jelezte, hogy keményebben kíván fellépni a földrészre irányuló orosz energiaszállítások ellen, mivel az a Kreml fő bevételi forrása. A környezetvédelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy nő az Oroszországból származó szénhidrogén import és ez nem jó jel.
Brüsszeli források szerint Orbán arra használja ezt a hat hónapot, hogy gyakorlatilag holtvágányra futtassa a megtorló akciók ügyét. Egy uniós diplomata úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában jön a kemény tél, viszont a végéhez közeledik a katasztrofális magyar elnökség. Egyik kollégája ezt megtoldotta azzal, hogy remélhetőleg a jövő évtől villámgyorsan rendezni tudnak mindent, ami fennakadt a magyar obstrukción.
De először is a Bizottságnak kell megfelelő javaslattal kirukkolnia, mivel nem lehet a magyar felet hibáztatni, ha nincs miről tárgyalni. Ugyanakkor az egyhangú döntéshozatal elve miatt az új szankciókhoz is meg kellene szerezni Orbánék beleegyezését.
FT
A madridi Talgo vagongyár a spanyol Sidenor acélvállalat ajánlatát tanulmányozza, miután visszautasította a Ganz-Mávag vezette magyar konzorcium 619 milliós vételi ajánlatát. A magyar vevő kikosarazása mögött a spanyol kormány állt, amely hírek szerint nem szerette volna, ha illetéktelen (oroszbarát) kézbe jut a technológia, amely lehetővé teszi, hogy a vasúti kocsik simán közlekedjenek széles nyomtávon is. Spanyolország ugyanis Ukrajnában szán nagy szerepet ezeknek a járműveknek.
Ily módon újabb viszály keletkezett az illiberális magyar kabinettel. A pórul járt kérő először jogi lépéseket helyezett kilátásba, de a jelek szerint azért már nem annyira harcias. Az állam ugyanis a minap nagyjából annyival csökkentette a kisebbik partner, a Corvinus anyagi forrásait, mint amennyit az a maga részéről fizetett volna a Talgóért.
Ugyanakkor a Sidenor idáig nem volt jelent a vasúti járművek gyártásában és nem világos, miként tudná enyhíteni a potenciális partnernél jelentkező kapacitásgondokat. Megrendelés ugyanis van bőven, csak a cég nem tudja azokat hiánytalanul teljesíteni.
Project Syndicate
Egyértelműen Harris mellett teszi le a garast Joseph Stiglitz, mert őt a szabadság jelöltjének tartja, szemben Trumppal, aki szerinte pont az ellenkezőjét testesíti meg. A Nobel-díjas közgazdász rámutat: a két rivális között ennél ordítóbb nem is lehetne a különbség az alapjogokat tekintve.
A demokrata politikus a szabadságot állította kampánya középpontjába, miután ebben a tekintetben hatalmas a tét. Tehát hogy a nők dönthetnek-e szabadon a testükről (abortusz), hogy kit szabad nyíltan és méltósággal szeretni (nemi kisebbségek), egészen odáig, hogy szabadon lehessen voksolni.
Itt az idő, hogy a haladó amerikai erők visszavegyék a szabadság témáját a libertáriusoktól és a jobboldaltól. Akik máról holnapra élnek, azok nem szabadok: azt csinálják, ami a szükséges fizikai fennmaradásukhoz. A neoliberális közgazdaságtan nagy jogkört adott a vállalatok kezébe, hogy azok másokat kizsákmányoljanak, ez pedig korlátozta a jólét elosztását.
A gazdaság a bizalmon alapul. De még a legjobb intézmények sem működnek, ha önző emberek, mint Trump, elkezdik pofátlanul megsérteni a normákat és szélsőséges módon tisztességtelenek. A tekintélyelvű populizmus azokban az országokban erősödött meg, ahol a kormányok csak keveset tettek a szegénység, az egyenlőtlenség és a bizonytalanság ellen.
Harris az átlag amerikainak igyekszik segíteni, vetélytársa viszont a holdingoknak kedvezne. Igazából hatalmas terheket rakna az alacsony és közepes jövedelmű adózókra. Szerencsére a demokrata politikus megmutatja, milyen az, amikor a haladó körök felkarolják a szabadság alapvető értékét.
Washington Post
Ha Trumpot választják meg elnöknek a világ visszatérhet a 30-as évekhez – mutat rá Max Boot, a Külkapcsolati Tanács vezető elemzője. Azért foglalkozik a kérdéssel, mert úgy látja hogy az amerikai választók túlságosan is a belpolitikára összpontosítanak november 5. előtt. Pedig az egész 2. világháború utána rend a levegőben lóg.
Ily módon a világ jövőjéről is dönt a (nép)szavazás. Az Amerika jelenleg ugyanis azt idézi, amikor az ország csaknem 100 éve bezárkózott. Harris ezzel szemben folytatná azt a politikát, amely 45 után meghozta a jólétet és a biztonságot.
Hogy Trump mit fog csinálni, azt nem lehet megjósolni, mert annyira szeszélyes és illogikus. Meg bedől azoknak, akik hájjal kenegetik kielégíthetetlen egóját. Egyre inkább elszakadni látszik a valóságtól. Ám a világ könnyen káoszba és zűrzavarba süppedhet, ha ő lesz a Fehér Ház következő lakója.
És néhány kérdésben nem is titkolja, mire készül. Ilyen, hogy drámai módon emelné a vámokat, miközben fogalma sincs a közgazdaságról. Vagyis hogy lépések magasabb kamatokkal és lassúbb növekedéssel járnak, továbbá megnövelnék az inflációt. Az Egyesült Államok kereskedelmi háborúba bonyolódna legszorosabb szövetségeseivel.
Még ennél is súlyosabb, hogy alighanem kivonulna a NATO-ból. Hogy milyen a viszonya Putyinnal, az rejtély, de az világos, hogy idegesítő módon rokonszenvez a Kreml despotájával. Elutasítja Ukrajna támogatását, és az általa hangoztatott béke csakis azt jelentheti, hogy Kijev behódol az orosz követelések előtt.
Azaz ha visszatér, az egyenesen vezet Amerika hanyatlásához és a globális instabilitáshoz. A demokrácia ellensége odahaza, diktátorok barátja külföldön. Ismét elállna, hogy a demokratikus nemzetek végzetesen megosztottak és az önkényurak azt hiszik, hogy bármely országot következmények nélkül megtámadhatnak. Mindezt nagyon is tekintetbe kell venni, amikor valaki leadja a voksát.
Washington Post
Robert Kagan úgy gondolja, hogy sokan pártolják ugyan a tárgyalásos rendezést Ukrajnában, de nem számolnak azzal, hogy Putyin aligha fogadja el. A Brookings Intézet vezető elemzője szerint a területi engedmények hívei látják a veszélyt, hogy Putyin alighanem a szomszéd ország többi részét is be akarja kebelezni,amint a hadserege felkészül rá, ám ez a tábor úgy gondolja, hogy ki lehet védeni a fenyegetést: amerikai és NATO-fegyverekkel, jelentős újjáépítési támogatással.
Mindazonáltal az ukránokat, bármennyire is ágálnak ellene jelenleg, rá lehet venni, hogy adják fel az ellenkezést, hiszen a nyugati segítségtől függnek. Ugyanakkor Putyin aligha megy bele abba, hogy egy igencsak ellenséges szomszédja legyen, amely egyhamar nem felejti el a rengeteg halottat, gyilkosságot és kínzást. Biztosan felbukkan a revansizmus is. Ráadásul jól felfegyverzik és fokozatosan beveszik a nyugati katonai szövetségbe. Az elnök aligha tudná leplezni stratégiai kudarcát.
Az esetleges megállapodás semmiképpen nem lesz igazságos, nem fizetteti meg Moszkvával az agresszió árát. Döntő lesz a kidolgozásához, hogy mekkora lehet az ukrán fegyveres erő és miként alakul kapcsolata az USA-val, valamint a NATO-val. A Kreml bizonyosan korlátozni akarja majd a katonai támogatás mértékét.
De lehet, hogy mégis belemegy, mert azt feltételezi, hogy a Nyugat a végén kihátrál Kijev mögül. Ez azonban kockázatot is rejt számára, hiszen ahogy befejeződik a háború, elkezdődik a felelősségre vonás. Ezért elképzelhető, hogy inkább folytatja a harcokat.
A másik tényező, ami jobb belátásra bírhatja, ha úgy véli, hogy szétesik a katonasága. Bár jó okkal feltételezheti, hogy előbb jut el odáig a nyugati-ukrán együttműködés. De ha a szövetségesek nem változtatnak sürgősen az irányon, akkor az egyetlen lehetőség Ukrajna tényleges megadása lehet. Amerikának el kell döntenie, hogy kész-e elveszteni az országot.
Die Zeit
A Hamász-vezér halála után sem lát lehetőséget a közel-keleti békére, sőt még a tűzszünetre sem Josef Joffe, mert úgy gondolja, hogy Gázában az egész térség feletti uralomért folyik a küzdelem. A Die Zeit volt kiadója és a Stanfordi Egyetem egykori tanára ugyan elismeri, hogy alaposan meggyengült a Hezbollah, hát még a Hamász, miután Izrael sorra vadássza le az ellenség politikai vezetőit.
A gázai ellenfél gyakorlatilag harcképtelenné vált, a Hezbollahot ugyan nem lehet szétverni, de el lehet riasztani, ha a zsidó állam nem akarja tartósan megszállni Dél-Libanont. Végül pedig senki sem rohan, hogy irányíthassa Gázát. A béke mégis csupán vágyálom marad, mert a háttérben ott van Irán, amely Izraelt célozza, hogy Amerikát találja el és gyengítse meg.
Teherán az egyállami megoldást szorgalmazza, azaz kiszorítaná a zsidókat a mostani területükről. És nem fogja feladni a birodalmi törekvéseit, bármennyire is padlóra kerültek az általa pénzelt terrorszervezetek. Azaz addig nem lesz béke, ameddig az egyik fél nem kapitulál.
Netanjahu el tudja riasztani az Iszlám Köztársaságot, ám az tudja, hogy Biden megtiltotta az iráni atomlétesítmények elleni támadást. Ezért a mullahok harcra ösztökélik a milíciákat.
Következő cikk: Orbán ellenfele se bízik teljesen unióban
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hogyan hódol be egy nemzet szégyenteljesen
A Frankfurter Rundschau publicistája, Bill Kristol szerint olyan, mintha kezdene orbanizálódni az amerikai politika. A magyar >
Putyin fegyverei és Isten hozzájárulása
Egy neves német történész úgy látja: radikalizálódik az orosz történelemkép, ezt támasztja alá, hogy a Kreml >
Mi történik, ha Trump félreérti a mandátumát
William Galston a Wall Street Journalban óva inti Trumpot attól, hogy túllőjön a célon, mert a >
Előre hozott választás Szlovákiában?
Jókora felháborodást váltott ki moszkvai látogatásával odahaza a szlovák kormányfő, hiszen az osztrák kancellár jó két >
A halálos őrület
A magdeburgi merénylet halálos őrület eredménye, de nem lehet a hagyományos keretekben értelmezni, mert a tettes >
A Georgescu-hadművelet
A Neue Zürcher Zeitung összeállítása időrendbe szedve levezeti, miként szervezték meg a Georgescu-hadműveletet, vagyis a bizonyítékok >
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >