Ma Lukács, Jusztusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Katonadolog
Kötelező katonai szolgálat Horvátországban és Szerbiában
Öbölháborúk ide, délszláv polgárháború oda, terrorizmus vagy Közel-Kelet, századunk első évtizedéig az európai országok többsége továbbra sem vezette be a már egyszer eltörölt kötelező katonai szolgálatot. Az Európai Unió kilenc országában (a három balti állam, Dánia, Svédország, Finnország, Görögország, Ausztria és Ciprus), az EU-n kívül Norvégiában, Svájcban, Törökországban, Oroszországban, Belaruszban és Moldovában kötelező a sorkatonaság. A kötelezettség foka eltérő, a törököknél negyvenéves korig tart a sorkötelezettség, a dánoknál sokáig sorshúzással döntötték el, kit hívnak be, de a felsorolt országok mindegyikében van összeírás, Svédországban a nők számára is. A változás igénye 2014, az ukrajnai orosz benyomulás után vetődött fel. Szűcs R. Gábor (Élet és Irodalom):
Horvátország
Gazdasági értelemben egyáltalán nem alaptalanul beszélhetünk horvát csodáról,1 bár érdekes módon ez viszonylag kevés elemző műben jelenik meg. Pedig az ország 1991–1995 között háborúban állt, a század első évtizedében, sőt, még a 2013. évi uniós csatlakozáskor is hat évig tartó recesszió sújtotta. Tíz évvel később bevezették az eurót. Ha ez nem csoda, akkor semmi sem az. Horvátország, kisebb-nagyobb hétköznapi problémáktól, vitáktól eltekintve, konszolidált, politikailag-gazdaságilag biztonságos hely.
Ha ez így van, miért van szükség kötelező katonai szolgálatra?
Először is: a kötelezettséget 2008-ban2 nem megszüntették, csak (a hivatalos megnevezéssel élve) befagyasztották,3 azaz, e kifejezésnél maradva, felmelegíthető. Másodszor, az országot körülvevő térség viszonyai, horvát értékelés szerint, megváltoztak. Hallgassuk meg erről magát Andrej Plenković kormányfőt (HDZ – jobbközép polgári párt): „Emeljük csak fel a fejünket, és nyissuk ki a szemünket. Ha kikukkantunk a kicsiny portánkból, milyen világot látunk Horvátország körül? Ha a szomszédunkban látható feszültségeket, az illegális migráció általi fenyegetettséget, ha emlékeztetünk az európai földön végrehajtott terrorista támadásokra, akkor csak egy dologra fókuszálhatunk: a biztonságra.” A miniszterelnök felújította a Covid idején kiadott jelszót: „Biztonságos Horvátországot!”4
E költőiségből a földre visszatérve: a helyzet nem ennyire egyszerű, és az intézkedés is felemás. Először is, a 2026. január elsejével hatályba lépő szabály szerint a kötelező katonaidő két hónap, ami egy hónappal, kívánságra, meghosszabbítható.
A két, esetleg három hónap szerintem semmire nem elegendő, ezzel szemben iszonyú költséges. Saját tapasztalatból tudom, hogy a hadsereg békeidőben mindig pazarol, ilyen rövid időre pedig szállást, ruházatot, élelmezést, üzemanyagot, energiát, felszerelést biztosítani eleve gazdaságtalan. Arról nem is szólva, hogy legfeljebb játék katonákat képeznek, hiszen a modern hadviselés olyan bonyolult elektronikai és egyéb eszközök kezelését igényli, hogy az ilyen rövid idő alatt aligha megtanulható, de főként nem begyakorolható. Szakértők szerint legalább egy hónapba telik, míg a fiatalok megszokják a katonaéletet. Tisztázni kell ugyanakkor a hivatásos és a sorozott katonák közötti viszonyt, a feladatok elosztását. Ha a sorozottakat csak a létszám növelésére használják, akkor az esetleges éles (háborús) helyzetben ők lesznek az ágyútöltelék. Az Ukrajna elleni orosz agresszió során kaptunk híreket ilyen esetekről: alig kiképzett fiatal orosz katonák estek el tömegesen a harctéren.
2008 és 2022 között 10 327 önkéntes szolgált a horvát hadseregben, ennek becsült költsége évi 67 millió euró volt.5 Nyilvánvaló, hogy a költség ennél jóval nagyobb lehet, még rövid idejű hadkötelezettség esetén is.
A katonai szolgálat egyáltalán nem népszerű a horvát fiatalok körében. Ez korántsem magától értetődő, mert vannak országok, ahol igen. Horvátország nem tartozik ezek közé. Míg négy, korábban hadköteles nemzedékből 2021-ben 243 önkéntes lépett be a hadseregbe, 2022-ben már csak 169, 2023 első felében pedig mindössze 91, sőt, a fiatalabb hadköteles korosztályokból csupán 56 fő jelentkezett katonának. Igaz, 2023 egészében hirtelen növekedés volt tapasztalható: a haditengerészetet is beleértve 119 önkéntest regisztráltak.6 Nem véletlenül. Az év februárjától ugyanis az addigi 400-ról a feladatok végrehajtásától függően havi 700 euróra növelték az önkéntesek fizetését. A horvát Nemzetvédelmi Minisztérium szerint a mostani létszám elegendő a fegyveres erők harcképességének fenntartásához, ám a növeléséhez már nem.7 Semmi nem garantálja ugyanis, hogy az önkéntesek száma a jövőben nem csökken, bár a fizetésen kívül lehetőséget adnak a hivatásos katonaként történő foglalkoztatásra, továbbá arra, hogy az önkéntes maga választhassa meg, melyik haderőnemnél kíván szolgálni.
A két vagy (kívánság szerint) három hónapos kötelező szolgálat fő vonásai a következők.8
2025-ben, tehát a hadkötelezettség első évében 17-18 ezer fiatal tölti be tizennyolcadik életévét. Az egészségi alkalmasságot és egyéb, egyéni körülményeket, továbbá az elhelyezés és az ellátás korlátait figyelembe véve havonta-kéthavonta 4000-4500 újoncot hívhatnak be. A hadkötelezettség 18-tól 35 éves korig tart.
A hivatásos katonák havi 900 eurós fizetést kapnak, a behívottak, mint már arról szó volt, 700 eurósat.
A katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadóknak polgári szolgálatot (civilno služenje) kell teljesíteniük, amelynek időtartama legalább kétszerese a fegyveres szolgálaténak. Ezeket a fiatalokat katasztrófavédelmi feladatok ellátására képzik ki. A kötelező katonai szolgálat a felsőoktatásban részt vevők számára tanulmányaik befejezéséig elhalasztható. Önkéntes alapon nők is elláthatnak katonai szolgálatot, a férfiakéval azonos feltételekkel.9
A hadkötelezettség bevezetése ellen természetesen sokan érvelnek. A legtöbben a már említett érvet hozzák fel, hogy ilyen rövid idő alatt nem lehet harcképes katonákat képezni, legfeljebb lövészeket (gyalogságot) lehet úgy-ahogy felkészíteni.10 Márpedig a gyalogság szerepe a modern háborúban jóval kisebb, mint korábban, és sajnos épp ebben a haderőnemben esnek el a legtöbben. Egy katonai elemző11 azt is megjegyzi, hogy Horvátország nem határos sem Izraellel, sem Ukrajnával, Szerbia pedig sokkal inkább Koszovóra koncentrál, esze ágában sincs megtámadni egy NATO-tagállamot. A nemzetközi körülmények tehát nem indokolják a kötelező katonai szolgálatot. Az alapvető védelmi oktatást be kell építeni az iskolai tantervbe, beleértve az elsősegélynyújtást, az óvóhelyre menekülést, a logisztikai feladatokat, azaz a katasztrófavédelmi ismereteket. Megjegyzem, roppant érdekes és józan vélemény ez egy olyan országban, amely alig néhány évtizede Európa a második világháború utáni addig legnagyobb csatáit vívta, és győzött, visszaszervezve valamennyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet.
A Gazdasági Oktatási Központ (Centar za ekonomsko obrazovanje, CEO) 2024 augusztusában ötezer aláírást tartalmazó petíciót intézett a kormányhoz, amelyben a kötelező katonai szolgálatról szóló tervezet visszavonását kéri azzal az indokkal, hogy az sérti az emberi jogokat, jelentős gazdasági károkat okoz, többek közt azért, mert növeli a munkaerőhiányt. Alkotmánysértő, hogy a polgári szolgálat kétszer annyi ideig tart, mint a fegyveres, hisz ez nincs összhangban a jogegyenlőséggel. A tervezetet nem bocsátották társadalmi vitára. Ivan Anušić, akkori védelmi miniszter már 2024 májusában közölte, hogy a törvény „gerince” elkészült,12 ám a külföldi sajtó előbb közölte tényként a döntést, mint a hazai média. A petícióra a kormány és a védelmi tárca sem válaszolt.
Kifogás tárgya az is, hogy a rendelkezéssel egyidejűleg nem dolgozták ki a végrehajtás feltételeit, a pénzügyi fedezetet, a kiképzőkkel szembeni követelményeket sem. Nem tudni, hogy három, erre kijelölt kiképzőközpont (Požega, Sinj és Knin) elegendő lesz-e. Emellett a rövid katonaidő nincs összhangban a hadsereg korszerűsítésének követelményével sem. Az intézkedést a szakemberek jelentős része elhamarkodottnak tartja.13
Szerbia
A katonai szolgálatot 2011-ben tették önkéntessé.14 Aleksandar Vučić elnök, aki egyben a hadsereg főparancsnoka, 2024. szeptember 14-én közölte, hogy aláírta a hetvenöt napos kötelező katonai szolgálat 2025. január elsejétől történő bevezetéséről szóló törvényt.15 A Skupštinában (parlament) mondott beszédében jelezte, hogy a döntés a fegyverzet korszerűsítésével, új eszközök beszerzésével jár együtt.16 A tiszthelyettesek avatásán pedig kijelentette: „Szerbiának nem áll szándékában egyetlen országot sem megtámadni, de válaszolni kívánunk azoknak, akik szüntelenül fenyegetnek bennünket.” Nem fejtette ki, pontosan mire gondol, de alighanem Koszovó áll e mondat hátterében. Ám a szóvirágos kijelentések mintha az orosz–ukrán háborút is érintették volna: „Olyan világban élünk, ahol mindenki azt hiszi, győzni fog, és elpusztítja a másikat. Ez katasztrófához vezethet. Épp ezért van szükség erős hadseregre.” Az elnök egyúttal fizetésemelést is ígért a katonáknak.17
A reagálás nem volt egyértelműen negatív. Gyakran hangzott el olyan vélemény, hogy a katonai szolgálat „férfit farag az emberből”, rendre, fegyelemre tanít. Szerbiában a döntés jóval népszerűbb, mint Horvátországban. Közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek hetven százaléka támogatja a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését.
Természetesen vannak ellenzők is. A fő kifogások egyetemi tanárok, pszichológusok és közgazdászok részéről főként arra irányulnak, hogy a pénzügyi háttér nem látszik biztosítottnak, továbbá a fiatalok külföldre menekülését fogja eredményezni. „Sokan már elkezdtek csomagolni”, jelentette ki Ratko Božović18 belgrádi szociológus. Ljubodrag Stojadinović újságíró ennél valamivel többet mond: az intézkedés szerinte tisztán politikai döntés, mert növeli a kormánypártra leadott szavazatok számát, így még inkább bebetonozza a jelenlegi hatalmat.19 Nikola Lunić volt diplomata szerint a kötelező katonaság a múlté, idő- és korszerűtlen. A döntés azt jelzi, hogy a szerb hadseregben súlyos szervezési és vezetési problémák vannak, amelyeket képtelen megoldani, ezért az újbóli sorozás voltaképp pótcselekvés.
És valóban: egyelőre nem esik szó sem a költségekről, sem a várható létszámról. A „legfrissebb”, hivatalosnak tekinthető becslés Aleksandar Vučićtól származik, 2018-ból: a kötelező katonaság bevezetése 90-130 millió euróba kerülne, attól függően, hogy három vagy hat hónapos szolgálatról van-e szó. Jelenlegi, nem hivatalos becslések szerint az intézkedés az 1,3 milliárd eurós 2024. évi katonai költségvetés tíz százalékát tenné ki.20
Nekem mindkét ország esetében a már-már elfeledett „kardcsörtetés” szó jut az eszembe.
1 Utalás azért akad: https://www.vecernji.hr/vijesti/hrvatsko-gospodarsko-cudo-je-moguce-709212 (horvátul) vagy Velimir Šonje: Croatia and European Integration: Between Disillusionment and a New Vision, The analyst: Central and Eastern European, review 2007, English Edition https://www.ceeol.com/search/article-detail?id=75242 (angolul)
A további források szerb-horvát nyelvűek (horvát: nyugati, szerb: keleti dialektus), az ettől való eltérést jelzem.
2 https://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/full/2023_02_22_375.html
3 https://n1info.hr/vijesti/hrvatska-vraca-vojni-rok-evo-koje-ga-europske-zemlje-vec-imaju/
4 Uo.
5 https://vzaktualno.hr/od-nove-godine-ponovno-u-vojsku-hrvatska-vraca-obvezni-vojni-rok/
6 https://www.vecernji.hr/vijesti/morh-nastojimo-pr ezentirati-vojni-poziv-kao-atraktivno-i-dinamicno-zanimanje-1685621
7 Uo.
8 Jutarnji list - Sve je više detalja o služenju vojnog roka: Kreće od 1. siječnja, evo tko će imati pravo na odgodu
9 Uo.
10 https://n1info.hr/vijesti/gradani-o-uvodenju-vojnog-roka-pa-ako-teoretski-bude-rata-da-ima-ljudi-koji-ce-ici/
11 https://n1info.hr/vijesti/analiticar-otkrio-koji-su-najveci-problemi-hrvatske-vojske-njih-ne-bi-rijesilo-uvodenje-vojnog-roka/
12 https://www.srednja.hr/novosti/vlada-i-morh-ignoriraju-peticiju-oko-vojnog-roka-ovako-se-ne-upravlja-javnim-politikama
13 https://balkans.aljazeera.net/teme/2024/8/17/obavezni-vojni-rok-zasto-se-hrvatska-militarizira
14 https://www.mod.gov.rs/lat/5513/vojna-obaveza-5513
15 https://balkans.aljazeera.net/news/2024/9/14/vucic-potpisao-saglasnost-za-redovni-vojni-rok-u-trajanju-od-75-dana
16 Uo.
17 Uo.
18 https://www.slobodnaevropa.org/a/neuspeh-vojni-rok-profesionalizacija-srbija-vojska/29447625.html
19 Ld. a 15–17. lábjegyzetet.
20 https://www.slobodnaevropa.org/a/srbija-obavezni-vojni-rok-inicijativa/32762793.html
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Páternoszter
Persze a mi vezérünk bölcsebb ennél, ily esetekben ő nem felszólító, hanem kijelentő módot használ, a >
Katonadolog
Öbölháborúk ide, délszláv polgárháború oda, terrorizmus vagy Közel-Kelet, századunk első évtizedéig az európai országok többsége továbbra >
Egyre erősödik az ellenállás az EU-ban a liberális menedékjog ellen – Brüsszel próbálja menteni a menthetőt, de az idő szorít
Így látja a helyzetet Rásonyi Péter, a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai rovatvezetője, miután egyre több ország >
Orbán Viktor – a képmutatás virtuóza
Az Orbán Viktornak Strasbourgban kiosztott pofonok belpolitikai hatását túlbecsülni elsietett és oktalan lenne, de a példátlanul >
Harris és Trump fej-fej mellett
Akárhonnan is nézzük, három héttel a választás előtt igencsak fej-fej mellett alakul az elnökválasztási harc. Harris >
Washington Post: Zelenszkij az ukrán Trump
Mark Thiessen úgy gondolja, hogy Trumpban és Zelenszkijben több a közös vonás, mint ahogyan azt sokan >
Atomfegyverek célba juttatására alkalmas amerikai repülőgépek érkezhetnek a kecskeméti repülőtérre
Az USA azt tervezi, hogy az orosz veszély ellensúlyozására alkalmassá teszi a kecskeméti katonai repülőteret atomfegyverek >
Orbán Viktor propagandagépezete újabb mélypontra süllyedt
Abszurd módon személyeskedővé vált Magyar Péterrel, amikor az illető lágyékát vette célba: a kormánysajtóban fő téma >
Ami a menedékjogot illeti, Európa a radikálisok csapdájában van
Menedék-ügyben Európa besétált a radikálisok csapdájába – írja Stefan Kornelius, a Süddeutsche Zeitung politikai rovatának a vezetője, aki >
"Ez meg fogja ölni ezeket az autógyártókat."
Az elektromos autókat gyártó kínai BYD elnök asszonya úgy nyilatkozott, hogy az európai büntetővámok a földrész >
Orbán Viktor tönkreteszi a gazdaságot
A jobboldali-nemzeti kormány egyre nagyobb problémákat okoz – az államosítás plafonba ütközik az EU legkorruptabb országában >
Az Európai Néppárt elnökét szidják minden irányból, vagyis akkor jól csinálja
Először is Orbán Viktor támadt neki, amikor a héten magyar gyűlölőnek nevezte Strasbourgban. Majd a zöldek >