Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egyre erősödik az ellenállás az EU-ban a liberális menedékjog ellen – Brüsszel próbálja menteni a menthetőt, de az idő szorít
Így látja a helyzetet Rásonyi Péter, a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai rovatvezetője, miután egyre több ország fordít hátat a közös irányvonalnak. A lakosság mind nagyobb részének elege van az ellenőrizetlen bevándorlásból, ezért győzhetett Hollandiában Wilders pártja, illetve jöhetett fel az osztrák FPÖ, valamint a németeknél az AfD . Mind több kormány szánja rá magát, hogy bekeményítsen a menedékpolitikában. Von der Leyen felismerte, hogy baj van és sürgeti a tagállamokat, hogy a tervezettnél gyorsabban és határozottan ültessék át a gyakorlatba a migrációs egyezményt. Olyan fejlemények zajlanak, amelyek teljesen rácáfolnak a 10 évvel ezelőtti elképzelésekre. De hát már lassan 10 éve akadálytalanul léphetnek be az Unióba a bevándorlók és a következményeket immár nem lehet tagadni: Százezres léptékben nem megy a beilleszkedés, nem gazdagszik a kultúra és a társadalom, viszont továbbra is lyukak vannak a munkaerőpiacon. Külföldi gettók jönnek létre, dúl a bandaháború. Napirenden van a nők megerőszakolása, terrorakciók történnek, ámokfutók szabadulnak el. A Bizottság elnöke a jelek szerint látja, hogy ebben a helyzetben meg kell nyugtatni az embereket. Csakhogy az eddigi indítványok aligha segítenek visszaszerezni a közbizalmat. Többet kell tenni azért, hogy a migránsok el se induljanak, illetve hogy országuk visszavegye őket. Nagy a tét, mert rámehet az egész menedékjog. Egy idő után ugyanis a társadalmak nem lesznek hajlandóak különbséget tenni a tényleges menekültek és a megélhetési bevándorlók között. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
EUobserver
A mai uniós csúcson a többiek megpróbálják rávenni az oroszbarát Orbán Viktort, hogy ne akadályozza Ukrajna megsegítését, miután a magyar vezető csak az amerikai elnökválasztás után hajlandó foglalkozni azzal a tervvel, hogy a Nyugat 50 milliárd dolláros kölcsönt adna a háború céljaira. Azt is késlelteti, hogy az Európai Békekeretből megkapják a Kijevnek szállított fegyverek ellenértékét az érintett kormányok. Összesen 6,6 milliárd euróról van szó.
A tanácskozáson az EU Külügyi Szolgálata olyan javaslatot tesz le az asztalra, amellyel megkerülnék a másfél éve tartó magyar ellenállást. Trump azt mondta a magyar vezetőnek, hogy ha megválasztják, leállítja az ukránok segélyezését. Az európai országok viszont szeretnék megnyugtatni Ukrajnát, hogy nincs oka az aggodalomra, függetlenül attól, amit az amerikai és a magyar politikus mond.
Orbán lesre futott nyugaton, amikor a nyáron Moszkvában kezet rázott Putyinnal. De elviselte, hogy a szövetségesek bojkottálták a magyar elnökség több fórumát, továbbá azt is, hogy a Bizottság elnöke a múlt héten keményen beolvasott neki Strasbourgban.
Washington Post
Sem Harris, sem Trump nem veszi észre, hogy már a 3. világháború felé tartunk, noha alig 4 hónap alatt kétszer is Mar-a-Lagóban jár a Putyinhoz törleszkedő Orbán Viktor. Erre figyelmeztet George Will, akinek elemzései 50 éve jelennek meg a lapban. A felfordulást a kínai-orosz-iráni-észak-koreai tengely szítja, és ezt is figyelembe kell venni, amikor az amerikaiak arról határoznak, ki legyen a következő elnök.
Lehet, hogy az utókor egy nap majd úgy értékeli: az új világégés kezdete a Krím megszállása volt, és hogy az USA már azelőtt beszállt, hogy a héten közölte: korszerű légvédelmi rendszet küld Izraelbe, nagyjából 100 fős kezelőszemélyzettel együtt.
Sok a hasonlatosság a 2. világháború előtti helyzettel, csak pl. Amerika most nem Nagy-Britanniának ad fegyvereket és hírszerzési értesüléseket, hanem Ukrajnának és Izraelnek, mivel mindkét állam a túlélésért és a civilizációért küzd.
A napokban a német és a brit titkosszolgálat is az egyre fokozódó orosz aknamunkáról számolt be. Észak-koreai szakértők segítenek az oroszoknak ballisztikus rakétákat célra irányítani Ukrajnában. És ha figyelembe vesszük azt is, amit Kína csinál, akkor a háború közeli fejlemények a föld 24 időzónájából már hatra terjednek ki.
Az amerikai elnökjelöltek azonban egyáltalán nem foglalkoznak a veszéllyel. Pedig, hogy milyen válasz születik, az dönt a Biden-Harris-kormányzat megítéléséről. A szerző emlékeztet arra, hogy annak idején Churchill „Gyülekező vihar” címen adta ki háborús emlékiratait.
A vihar jellemzője, hogy előbb erőt gyűjt, majd megszabadul a felhalmozott energiától.
Bloomberg
A vezércikk igencsak időszerűnek tartja, hogy pont Acemoglu, Johnson és Robinson kapta az idei közgazdasági Nobel-díjat, mivel egy sor országban szorulnak vissza a fékek és ellensúlyok, Oroszországtól Kínáig, Magyarországtól Törökországig. Hatalmuk megőrzése érdekében a tekintélyuralmi vezetők szétverik az ellenzéket, manipulálják a választásokat és ellenőrzés alá vonják az igazságszolgáltatást.
Márpedig a trió azt mutatta ki, hogy hogy a demokratikus intézmények megléte, zavartalan működése alapvető még a gazdag államok boldogulása szempontjából is. Ha nem érvényesülnek a tulajdonjogok, nincsenek szabad és tisztességes választások és elfogulatlan bíróságok, akkor nyugodtan búcsút lehet inteni a jólétnek. És ez vonatkozik az USA-ra és a többi gazdag államra is, ahol épül le a demokrácia.
A tengerentúlon a két párt már nem hajlandó módosítani a pénzügypolitikán, noha annak súlyos kihatása lesz az egész világra. Ha egy kormány sarokba szorul, akkor ott az elit érvényesíteni tudja a saját érdekeit – az általános életszínvonal rovására.
Frankfurter Rundschau
Az albán miniszterelnök igen elismerően nyilatkozott Orbán Viktorról, azt mondta, hogy a kormányfő korszerűsítette és megerősítette országát. Rama, aki szocialista, ennek ellenére jó kapcsolatot ápol mind a magyar politikussal, mind a szélsőjobbos Melonival, a Berlinben tartott Nyugat-Balkán csúcs margóján nyilatkozott.
Azt fejtegette, hogy a magyar miniszterelnök lenyűgöző módon alakította át Magyarországot, illetve a hatalmi szerkezetet. Működik az államapparátus, a gazdaság jól alakul. Azon kívül segíti Albánia uniós belépését.
Arra a kérdésre, hogy Orbán sokfelé fekete báránynak számít, a válasz az volt, hogy a vita része a demokráciának. De ő ettől még nagyon tiszteli a magyar politikust.
Úgy véli, hogy a Nyugat-Balkán európai integrációja azért gyorsult fel, mert a földrész a putyini agresszió láttán ráébredt, hogy immár nem elegendőek a szép szavak. Menekült-ügyben pedig tanácsos volna, ha az EU véget vetne saját megosztottságának.
Le Figaro
Orbán Viktor kemény migránspolitikája teret nyer az EU-ban, egyre inkább elfogadottá válik, noha több intézkedése is vitatott, továbbá viharos a viszonya az európai intézményekkel. A nemzeti-jobboldali kormány azonban meg van győződve arról, hogy a migráció kérdésében ugyan jelenleg gátolja a brüsszeli elit, ám amit képvisel, az összhangban áll a földrész közvéleményének álláspontjával és a történelem egy nap nekik ad igazat.
Így foglalja össze tapasztalatait Budapestről keltezett jelentésében Kornél Albert. Megszólaltatja Marsai Kornélt, a Migrációkutató Intézet igazgatóját, aki kerüli, hogy a kontinens orbanizálódásáról beszéljen, ám emlékeztet arra, hogy a 2015-ös válság idején Magyarország még teljesen egyedül volt a bevándorlásról vallott felfogásával.
Ám az ma már egyre inkább bekerül az európai fő áramlatba. A német szociáldemokraták pl. afgán menedékkérőket küldtek haza Kabulba. De még mielőtt kihirdetné győzelmét, Orbánnak egy sor kérdést meg kell oldania a Bizottsággal. Ideértve a fenyegetést, hogy busszal küld Brüsszelbe menedékkérőket.
Ki akarja vonni országát a közös menedékpolitika hatálya alól, és amellett érvel, hogy az érkezők kérelmeit az EU-n kívül kell elbírálni. Közben viszont nem hajlandó megfizetni a 200 millió eurót, amit az Európai Bíróság szabott ki rá a menedékjog megsértéséért. Ellenben jó 2 milliárdot követel a déli határ védelmének megerősítéséért.
Hogy a kerítés mennyire hatékony eszköz, az vitatott, mindenesetre modellnek számít Trump köreiben. A migránsok általában átjutnak rajta, még ha nem is az első próbálkozásra. Sokat segít, ha igénybe veszik az embercsempészek szolgálatait – pár száz euróért.
Marsai azt mondja, a határzár nem old meg mindent, szükség van jogi támaszra, valamint emberi közreműködése is. De szögesdrót nélkül lehetetlen volna megvédeni a zöld határt – teszi hozzá.
Die Welt
Az Uniónak 10 évre volt szüksége, hogy rájöjjön, miként lehet megakadályozni az illegális migrációt – fejti ki Klaus Geiger, a külpolitikai rovat vezetője. Egyrészt szigorúbban kell ellenőrizni, hogy ki számít valóban menekültnek, mert csak ez szavatolja, hogy a menedékjog széles körben elfogadott legyen.
Másfelől viszont végre ki kell rakni azoknak a szűrét, akik nem jogosultak védelemre, így nem maradhatnak Európában. A közelmúltban elhatározott reform azonban sokat nem változtat a jelenlegi helyzeten. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, az EU-n kívülre kell telepíteni a menedékkérelmek elbírálását, tovább rá kell venni a kiinduló államokat, hogy fogadják vissza a saját polgáraikat.
A 27-ek a menekültválság után egy évtizeddel kezdik kapiskálni, hogy a szigorú határellenőrzés és a következetes menedékeljárás nem embertelen. Éppen ellenkezőleg: csakis ily módon lehet kiválogatni azokat, akiket odahaza valóban üldöztek.
Die Presse
Biztonságpolitikai elemzők szerint a Nyugat ismét vakarja a fejét, hogy mi lesz akkor, ha Ausztriában ismét hatalomra kerül a Szabadságpárt, azt azonban nem tartják valószínűnek, hogy Bécs Magyarország és Szlovákia sorsára jutna, azaz fontos és bizalmas értesüléseket tagadnának meg tőle. Mindkét ország ugyanis lesre futott, ezért főleg Oroszország, illetve Kína ügyében nem jut hozzá érzékeny információkhoz.
Lehet, hogy a többiek az új osztrák kormánnyal is korlátozzák az együttműködést, ha abban helyet kap az FPÖ, miután annak jelenlegi elnöke, Kickl 6 éve belügyminiszterként bizalmas adatokat szerzett meg saját titkosszolgálatától, amikor ott rendőrségi razziát hajtott végre és baráti szolgálatok anyagai is kikerültek ily módon.
További ok a bizalmatlanságra, hogy a Szabadságpárt egyes körei hírek szerint igen jó véleménnyel vannak Oroszországról. Márpedig a Berni Klub, amely a 27-ek, továbbá Svájc és Norvégia titkosszolgálati kooperációjának ad keretet, bizalmi alapon működik. Az akkori ausztriai botrány után derült ki, hogy igen magas rangban beépített orosz ügynök dolgozott osztrák szolgálatoknál. Pedig az amerikaiak már korábban tudták, hogy Bécsben nem zár megfelelően a rendszer.
Egy szakértő azonban úgy véli, hogy Ausztria már most sem jut hozzá minden jelentéshez, pl. az orosz kémekről és módszerekről, az alvó ügynökökről, valamint a háborúról.
Washington Post
Az amerikai elnökválasztás közeledtével búskomorság telepszik Ukrajnára, a szövetségesek körében egyre terjed a cinizmus és a csömör – mutat rá a külpolitikai szerkesztő, Ishaan Tharoor. Még Kijev lelkes támogatói közül is többen elismerik: az idő az ellen dolgozik, hogy segíteni tudják a védekezést. De mind kimerültebbek az ukrán katonák is. mivel az oroszok fölényben vannak és az orosz gazdaságra nem hatnak a szankciók.
A védők fokozatosan területet vesztenek és ezt most már a partnerek is elismerik. Viszont ellentét mutatkozik köztük az ügyben, hogy mennyire teljesítsék Zelenszkij „kívánságlistáját”. Az elnök azonban abban bízik, hogy megkapja mindazt, aminek révén erős pozícióba kerül majd a tárgyalóasztalnál. Ez azonban mérföldekre van a sokak által várt „győzelemtől”.
Ezért elemzők attól tartanak, hogy kiábrándultság uralkodik el az ukránokon, főleg ha területeket kényszerülnek átengedni. Már az csalódottságot okozott, hogy egy sor fegyvert csupán késve kaptak meg és felhasználásukat Amerika korlátozza.
A RUSI, a brit fegyveres erők elemző intézetének egyik szakértője ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy mire eljutnak Ukrajna újjáépítéséhez, addig Ukrajna elvesztheti lelkesedését a nyugati integráció iránt. Megint előbújnak az oligarchák és oda lesz a demokrácia iránti elkötelezettség.
Bloomberg
A NATO egyesített erőinek volt főparancsnoka három pontban fejti ki, miként lehet megállítani az orosz árnyékflottát, amellyel Putyin kijátssza a nyugati olajszállítási tilalmat. Stavridisnek, nyugalmazott tengernagy lévén, bőségesen van tapasztalata ezen a területen, pl. Szerbiából és Haitiből.
A görbe úton járó tankerek kikapcsolják a jeladókat, ezért nagyon nehéz őket felfedezni. Ezért a titkosszolgálatokat kell igénybe venni beazonosításukra, illetve helyzetük meghatározására. A mesterséges intelligencia máris sokat segít a műholdas felvételek kiértékelésében.
A következő lépés, hogy meg kell nevezni, illetve büntetni azokat a kormányokat, amelyek hajlandóak befogadni ezeket a hajókat (ezek általában az olcsó zászlók országai közé tartoznak – a szerk. megj.) Végül pedig fontolóra kell venni, hogy a nyugati szövetségesek elkobozzák ezeket a járműveket, bár alighanem ez ügyben lesz a legnagyobb vita.
Wall Street Journal
A szerkesztőség úgy ítéli meg, hogy jelenleg teljesen elhibázott Biden Közel-Kelet-politikája, mert Izraelt fenyegeti, ugyanakkor Iránnak és a Hamásznak a haja szála sem görbül meg. Pedig korábban azt ígérte, hogy leállítja a segélyszállítmányokat Gázában, ha a terroristák ellopják a küldemények egy részét.
Nos, az egyik izraeli tévé két napja bizonyította, hogy a milícia 100 megrakott teherautóból csaknem 50 eltérített, márpedig ez egyrészt azt jelenti, hogy a lakosság nem kapja meg a neki szánt segítséget, ugyanakkor ez mentőövet jelent a gerillák számára, mert ily módon tudják csak folytatni a háborúskodást.
Harris azonban ellenzi, hogy Izrael keményen kíván fellépni ez ügyben, a demokrata elnökjelölt az Izrael-ellenes közönségnek játszik Michiganben. A kül-, illetve védelmi miniszter pedig azzal fenyegette meg Netanjahut, hogy nem kap több fegyvert, ha nem tesz többet a gázaiak támogatásáért.
Az időzítés ennél rosszabb már nem is lehet, hiszen a zsidó állam visszavágásra készül az iráni rakétatámadások miatt, ám Teherán azt látja, hogy Amerika meggyengíti szövetségesét. Washington viszont csodálkozik, hogy folytatódik a háború. Izrael idáig ellenállt, hogy közvetlenül közreműködjön a segélyek elosztásában, de lehet, hogy nem lesz más választása.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >