Ma Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Putyin már most kiterjeszti a háborút a Nyugat ellen
Szabotázsakciókat hajt végre és segíti a terroristákat a Közel-Keleten, ezért Bidennek nem szabad haboznia az Ukrajna által kért nagy hatótávolságú rakéták ügyében. Ezt fejti ki legújabb kommentárjában Hal Brands, az American Enterprize Institute vezető elemzője. Az orosz elnök persze óvakodna attól, hogy olyan fegyveres viszályba keveredjen, amelyben alulmarad – nem úgy, mint Ukrajnában, mert ott nyerhet. Inkább arra lehet számítani részéről, hogy fokozza az aszimetrikus hadviselést, sőt, ezt már csinálja is, mivel ily módon nem keveredik nyílt háborúskodásba Kijev támogatóival. Ezért rendel el szabotázst és felforgatást Európa ellen. Vasutak, más logisztikai létesítmények, áruházak ellen. Ideértve, hogy merénylet készült a Rheinmetall haditechnikai konszern főnöke ellen. Mindezzel azt akarja jelezni, hogy a földrész tartsa távol magát az ukrajnai konfliktustól, mert különben megbánhatja. A másik módszer, hogy többfelé súlyosbítja a geopolitikai helyzetet, főleg a Vörös-tengeren. A huszik támogatásával két legyet ütne egy csapásra, mert elvonná Amerika figyelmét a háborúról, illetve egyben megbüntetné Washingtont. De emiatt az USA-nak még inkább segítenie kell az ukránokat. A Kremlt csak úgy lehet tárgyalásra kényszeríteni, ha hadserege nagy csapásokat szenved el, gazdasága pedig kínlódik. Ám ez esetben is fel kell készülni a válaszlépésekre. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Project Syndicate
Joschka Fischer arra figyelmeztet, hogy ha Németországban és Franciaországban a politikai közép nem képes stabil kormány alakítani, akkor az EU bizonyosan stagnálni fog és megbénul. Azaz ismét meggyengül a földrész. A szélsőjobb választási sikere nem csupán a demokráciát veszélyezteti, hanem a kontinens szuverenitását és jólétét is.
A volt német külügyminiszter és alkancellár szerint november 5-én kiderül, feladja-e vezető szerepét a világban az Egyesült Államok. Európa viszont a jelek szerint már leszavazott, és lehangoló, hogy két legnagyobb tagállamában előretört a nyugat-ellenes szélsőség. Sőt közel került ahhoz, hogy hatalomra jusson.
A franciáknál az előrehozott választás döntésképtelen parlamentet eredményezett. Marcon kinyitotta az ajtót a Nemzeti Tömörülés előtt, hogy az beleszóljon a kormányzásba, hiszen a Barnier-kabinet működése attól függ, Le Penék mikor szánják rá magukat a megbuktatására.
Hasonló viszonyok fenyegetnek Németországban is. Türingiában és Szászországban csak úgy lehet az AfD-t a hatalom sáncain kívül tartani, hogy be kell vonni a kormányba Sahra Wagenknecht oroszbarát pártját.
Mindkét országban olyan a helyzet, mintha Putyin helyet kapna kormány asztalánál. Természetesen Franciaország és Németország nem Magyarország vagy Szlovákia. De a két utóbbi messze nem annyira fontos az Unió jövője szempontjából, mint Berlin és Párizs. És ha a németek és a franciák nem képesek többségi kormányt létrehozni középen, akkor Európa kiszorul a világszínpadról.
A kontinenst hármas veszély fenyegeti: belülről a nacionalizmus, kívülről az erőszakos revansizmus, valamint Trump visszatérése, hiszen ő megveti a NATO-t. Mindez destabilizálja Európát, amely ha behódol a nemzetállami ideológiának, nem tudja elmélyíteni az integrációt. Anélkül pedig képtelen megőrizni a szuverenitását, kezelni a migrációt, pedig kívülről kell gondoskodnia a munkaerő utánpótlásról.
Ha az európaiak kitartanak az új nacionalista pártok mellett, saját maguk alatt vágják a fát. Az egyetlen esélye az, ha az egység útján mutat erőt. Minél erősebbek lesznek a nacionalisták, annál inkább meggyengül a földrész.
Daily Telegraph
Macron eltanulta Machiavelli módszereit, ám képesség dolgában messze elmarad az író-filozófustól. Az elnök zűrzavart okozott, emiatt a francia demokrácia romokban van – állapítja meg Ambrose Evans-Pritchard, a konzervatív újság európai szerkesztője.
Mindent egybevéve Le Pen nyerte meg a választást, mert rajta múlik, hogy meddig maradhat talpon a Barnier-kormány. A Nemzeti Tömörülés élesen jobbra fordította az államgépezetet, amit jól jellemez, hogy a belügyminiszter és a rendőrfőnök egészen szélsőséges nézeteket vall a bevándorlás ügyében.
Az ellenzék fő erejének 11 millió támogatója gyakorlatilag sakkban tartja a hatalmat. Ez volt az ára, hogy Macron elkerülje a még nagyobb vereséget. A kormány közben kénytelen takarékossági programot hirdetni, mivel az ország krónikusan túlköltekezett. A költségvetés hiánya elérheti a GDP 6 %-át, az államadósság pedig 111 %-nál jár, ami olasz viszonyokat idéz.
A termelés gyorsan csökken, a Standard and Poor’s szerint ez az év már elveszett a vállalkozások számára. Ettől a gazdaság még erős marad, de vége a különleges francia szerepnek a pénzügyi unióban.
A nagy veszély az, hogy az elnök szétbombázta a demokráciát, módszeresen felszámolta a mérsékelt bal-, illetve jobboldalt. Csak azért, hogy fényezze a maga által képviselt birodalmi közepet. Ily módon azonban szétrombolta a köztársaság alapjait.
Ám óriási hiba volt, amikor nem engedte meg az egyesült baloldalnak, hogy az kormányra lépjen. Az általa létesített tűzfal olyan pártokat rekesztett ki, amelyek a szavazatok 61 %-át szerezték meg. A köztársaság gyakorlatilag megbénult. Ám a gát várhatóan hamarosan átszakad. És akkor az ENA-n képzett elit megy elsőként a politikai guillotine alá.
Ha lenne politikai hitelminősítő, Franciaország a bóvli kategóriába kerülne. Marcon úr betett a demokratikus kormánynak.
The Times
A lap csekélynek tartja a valószínűségét, hogy Putyin atomfegyvert vet be, hiába fenyegetőzik vele ismét. Mert ugyan a harcászati nukleáris eszközök pusztító hatást váltanának ki, de egyáltalán nem szavatolnák a háború végét, illetve a tartós orosz sikert. A hadászati rakéták bevetése viszont bizonyosan erőteljes nyugati választ kényszerítenének ki, már ha nem vezetne egyenesen a 3. világháborúhoz.
Lehet, hogy az elnököt nem érdekli, hány ukrán hal meg a harcok következtében, de tényleg arra kárhoztatná az unokáit, hogy évtizedeket töltsenek a földalatti óvóhelyen Szibériában? Inkább azt üzeni a Nyugatnak, hogy ha az változatlanul küldi a korszerű fegyvereket az ukránoknak, akkor neki nem marad más választása.
A taktikai atomcsapás ügyében egyrészt Kína fogja le a kezét, másrészt pedig az USA és szövetségeseinek várható válasza. Washington egyértelművé tette, hogy egy ilyen lépés „katasztrofális következményeket” vonna maga után.
Jelenleg sokkal nagyobb a veszélye, hogy a Kreml ura az űrbe telepít nukleáris eszközöket. Ez esetben felgyorsulhat a fegyverkezési verseny, mert az USA kénytelen volna ellenintézkedéseket tenni. Egyébiránt Moszkvának 5580 atomrobbanófeje van, több, mint bármely más országnak.
Der Standard
Burgenlandban egymásnak esett a hatalmat gyakorló Szociáldemokrata Párt, valamint az ellenzéki FPÖ, miután elterjedt a hír, hogy menekülttábor létesül a határ túloldalán lévő Vitnyéden. A Szabadságpárt helyi vezetője megismételte, hogy álhírről van szó és pánikkeltéssel vádolta meg az SPÖ-t.
Arra hivatkozott, hogy a párt főtitkára rákérdezett a magyar hatóságoknál és azok cáfolták az értesülést. A tartományi frakció vezetője pedig arról beszélt, hogy Burgenland első embere hiába akarja megszigorítani válaszként a határellenőrzést, az a szövetségi kormány hatáskörébe tartozik. Hozzátette: ha Kickl és a Szabadságpárt nyer vasárnap, pár héten belül megoldódik a probléma.
A szociáldemokraták viszont arra emlékeztetnek, hogy a vitnyédiek napok óta tiltakoznak, a létesítményen dolgozóknak titoktartást kellett fogadniuk és a helyszínt a rendőrség biztosítja. Azon kívül a magyar kormány nem is olyan régen kizártnak nevezte, hogy elenged a börtönből 1600 embercsempészt. Utána hónapokig tartott, amíg az osztrák rendőrök összefogdosták őket. Magyarország az ilyen ügyekben nem megbízható partner. (Gulyás Gergely tegnap azt közölte, hogy a faluban ifjúsági tábort alakítanak ki – a szerk. megj.).
Guardian
Szomorú a lap két rendszeres lengyel vendégkommentátora, amiért Német ország a teljes határán újból elrendelte az ellenőrzést. Karolina Wigura, az Európai Külkapcsolati Tanács munkatársa, valamint Jaroslaw Kuisz, a Kulturalna Liberalna hetilap főszerkesztője úgy érzi: ismét becsukódnak Európa kapui a lengyelek előtt.
A lépést egyik pillanatról a másikra hajtották végre, előtte nem kérték ki a szomszédok véleményét. Mivel az EU egyre kevésbé képes betartani a jobb jövőre vonatkozó ígéretét, a Scholz-kormány húzása a lengyelek közelmúltjára, illetve korábbi illúzióira emlékeztet. Amikor még nem utazhattak szabadon, illetve amikor a rendszerváltás után azt hitték, most már végleg kinyílt előttük a nagyvilág.
De képes-e ily módon Németország semlegesíteni a szélsőjobbot? Sokkal inkább azt üzeni az egész földrésznek, hogy nem bízik a többiek részéről a hatékony határvédelemben, sem pedig a Frontexben. A Brexit bizonyította, hogy sem a határok lezárása, sem a kilépés nem oldja meg az illegális migráció kérdését.
Jelenleg Berlint jobban aggasztja a politikájáról alkotott kép, semmint az irányvonal valóra váltása. Azt a benyomást kelti, hogy elkülönül a megbízhatatlan szomszédoktól. De a populisták nem elégednek meg semmivel. Nem túlzás elképzelni, hogy hamarosan újabb fal emelkedik Németország körül, a határellenőrzés hatékonyságának javítása címén.
Time
Kína merész lépéseket határozott le, de nem tud segíteni akadozó gazdaságán. A jegybank által ismertetett ösztönzések a lakossági fogyasztást igyekeznek fellendíteni, de elemzők kétlik, hogy lényeges eredményt ér el a „politikai páncélököl”.
Valamit persze tenni kellett, mert az idei növekedés nem éri el a hivatalosan megcélzott 5 %-ot sem. A tervezett, illetve bevezetésre váró külföldi védővámok miatt sokat nem tud segíteni az export sem. Az jó, hogy a hatóságok próbálják fellendíteni a kereskedést a tőzsdén, de annak a jelentősége nem túl nagy. A lakosságból mindössze 10 %-nak vannak részvényei.
Sokkal fontosabb az ingatlanpiac, de nem sok minden utal arra, hogy a nehéz helyzetben lévő lakástulajdonosok nem fogják félretenni a kedvezmények folytán megtakarított pénzeket. Azokat inkább a tartozások törlesztésére fordítják, semmint hogy eszeveszett költekezésbe kezdenének.
A befektetések hozama csökken, mint ahogy a bizalom is. Emellett tovább nő a munkanélküliség a fiatalok körében. Továbbá esik vissza a kereslet, ideértve a magán- és a kormányzati beruházásokat is.
A legegyszerűbb, de a legbonyolultabb kiút a béremelés volna. Emellett el kellene érni, hogy tényleges hasznot hajtsanak a befektetések. Az embereket úgy lehetne rávenni a nagyobb fogyasztásra, ha a hatalom többet fordít az oktatásra, egészségügyre és a nyugdíjakra, mert mind a három a fogyasztás biztosítékának számít. Szóval áldozni kell a szociális jólétre.
A Kommunista Párt azonban nem szeretné, ha ehhez az államnak el kellene adósodnia. Pedig már afelé tart. Tavaly egymilliárd yüan értékben bocsátott ki kötvényeket. És emeli a nyugdíjkorhatárt, amire 1978 óta nem volt példa.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >