Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Zelenszki mindent megváltoztató terve, amelyet Bidennek gyorsan támogatnia kell
Kijev újabban arról beszél, hogy az erő pozíciójából szeretne tárgyalni, azaz már nincs szó az elvesztett területek visszaszerzéséről. De ehhez is kell a nyugati pénz, csakhogy Washington általában a töredékét adja annak, amit Zelenszkij kér. Azon kívül Putyin csak akkor tér jobb belátásra, ha kész helyzet elé állítják, de ehhez arra volna szükség, hogy az ukránok támadhassanak fontos oroszországi célpontokat is. Mivel ez egyelőre nem lehetséges, az idő a Kremlnek dolgozik. Azt meg nem is kell mondani, az orosz államfő mennyire várja Trump győzelmét. Ezért Harrisnak és az európai partnereknek sürgetniük kell Bident, hogy ugorja át a saját árnyékát, éspedig azonnal. Lehet, hogy ez az utolsó esély, mármint hogy Ukrajna elérjen valamit, amit sikernek lehet tekinteni.
Mert ha nem, akkor Kijev, valamikor jövőre, kénytelen lesz kérni a harcok leállítását. Az azonban nem béke lenne, csupán szünet a háború újabb fordulója előtt. Az ukránokat kétségbeesés és felháborodás fogná el. Moszkva viszont oda lenne az örömtől. A világ többi része pedig hatalmas megvetést mutatna a Nyugat gyengesége láttán. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
Bár továbbra is csupán szórványos értesülések vannak arról, milyen béketervet terjeszt elő Zelenszkij a jövő héten New Yorkban, Timothy Garton Ash úgy véli, hogy az elképzelés megváltoztatja az egész háború menetét, és Bidennek minden körülmények között támogatnia kell.
A brit történész, aki a múlt héten egy sor tekintélyes elemző társaságában ott volt Kijevben, a Jalta Európai Stratégia-konferencián, beszélt egy sor illetékessel, továbbá ellátogatott az ostromlott Harkivba, azt gondolja, hogy Ukrajna közeledik az igazság veszélyes pillanatához.
Az ukrán Dávid ugyan bátor és egy sor területen újított, az orosz Góliát viszont könyörtelen és nagy erőt képvisel. A vendég lenyűgözőnek tartja az ukrán katonák elszántságát, de nem tudnak mit tenni a folyamatos támadások ellen, illetve azzal, hogy a Kreml ágyútölteléknek tekinti saját polgárait.
Donyecknél komoly az orosz áttörés veszélye. Az ukránok ki vannak merülve, az energiahálózat fele romokban. Kemény lesz a tél. A Nyugat viszont habozik, élen az amerikai elnökkel, mert fél a viszály eszkalálódásától.
Mindezek folytán Kijev újabban arról beszél, hogy az erő pozíciójából szeretne tárgyalni, azaz már nincs szó az elvesztett területek visszaszerzéséről. De ehhez is kell a nyugati pénz, csakhogy Washington általában a töredékét adja annak, amit Zelenszkij kér. Azon kívül Putyin csak akkor tér jobb belátásra, ha kész helyzet elé állítják, de ehhez arra volna szükség, hogy az ukránok támadhassanak fontos oroszországi célpontokat is.
Mivel ez egyelőre nem lehetséges, az idő a Kremlnek dolgozik. Azt meg nem is kell mondani, az orosz államfő mennyire várja Trump győzelmét. Ezért Harrisnak és az európai partnereknek sürgetniük kell Bident, hogy ugorja át a saját árnyékát, éspedig azonnal. Lehet, hogy ez az utolsó esély, mármint hogy Ukrajna elérjen valamit, amit sikernek lehet tekinteni.
Mert ha nem, akkor Kijev, valamikor jövőre, kénytelen lesz kérni a harcok leállítását. Az azonban nem béke lenne, csupán szünet a háború újabb fordulója előtt. Az ukránokat kétségbeesés és felháborodás fogná el. Moszkva viszont oda lenne az örömtől. A világ többi része pedig hatalmas megvetést mutatna a Nyugat gyengesége láttán.
Daily Telegraph
A demokrácia nincs felkészülve, hogy megvívjon a Gonosz új, pragmatikus tengelyével – mutat rá Janet Daily, aki amerikai, de lassan 60 éve Nagy-Britanniában él és a konzervatív újság kolumnistája.
Most nem arról van szó, mint a múlt században, a hidegháború idején, tehát hogy ideológiák csapnak össze. A demokrácia ellenségei ezúttal nem alkotnak tömböt, sőt különösebben még csak nem is érvelnek a jogállam ellen. Féktelen nacionalista zűrzavar uralkodik azon az oldalon. Azaz a demokráciák nem olyan, egységes táborral állnak szemben, amelynek volnának beazonosítható céljai. Túl azon persze, hogy felrúgják a jelenlegi nemzetközi rendet. De az elveik még saját soraikon belül is ütköznek.
Az élen az oroszok vannak. Putyin újra kitalálta mitikus történelmi örökségen alapuló nemzeti érzést, visszahozta azt a Középkorból. Területi igényei mesére épülnek, ami egyben az agresszió igazolására szolgál.
Kína a kommunista gondolat nagy örökösének tekinti magát, viszont jelenleg hiperaktív a világpiacon. Kölcsönökkel igyekszik befolyásra szert tenni a 3. világban, nem az ideológia vezérli. A természeti javak kellenek neki. Gazdasági sikerét a rabszolgamunkának és annak köszönheti, hogy lopja találmányokat.
Valójában államkapitalizmus, ami a fasizmus technikai meghatározása. Viszont ott van meglőve, hogy mivel összefonódott a nyugati országokkal, nem okozhat nagy károkat azok gazdaságának. Ugyanakkor jelentős ellentmondások vannak Kína és Oroszország között.
Iránra enyhe kifejezés, hogy középkori és elvileg nem is lehet érteni, hogy miért keresi vele a kapcsolatot Putyin, amikor ő az ősi Keresztény Ruszt igyekszik helyreállítani. De a teheráni fegyverszállítások mindent megmagyaráznak. No, meg a Nyugat ellen vallásháború.
Észak-Korea csak azért létezik, mert Kína védi, viszont fontos munícióforrás a nagy játékosok számára. Már túladott a marxizmuson, egyetlen, despota család érdekeit szolgálja.
Milyen külpolitikát lehet szembeállítani ezekkel az ellentmondásos fenyegetésekkel szemben, amelyekben csupán a szabadság gyűlölete jelenti a közös szálat? Elvileg az USA-nak kellene megtestesítenie a szabadság-eszményt, de annyira kisiklott, hogy láthatólag omlik össze a tekintélye.
Sőt, reális lehetőség, hogy ismét elnöki megbízást kap egy gyermeteg narcisztikus figura, akinek képtelen kijelentései egy nemzedékkel ezelőtt még teljesen eljárták volna az utat előtte, hogy bármiféle közhivatalt betöltsön.
Guardian
A csipogós robbantás sorozat lélegzetelállító, ám csak rövid ideig javít Izrael biztonságán – fejti ki kommentárjában Jonathan Freedland, aki nem tartja kétségesnek a katonai vitézséget a zsidó állam részéről, ám arra figyelmeztet: a fegyverek igazából azért kellenek Netanjahunak, hogy ne kelljen tárgyalnia.
A terv kidolgozói bizonyosan vállveregetést vártak a merészségükért a világtól. Először is, mivel a Hezbollah az iráni teokrácia eszköze, nap mint nap lövi Észak-Izraelt. Azon kívül akiknek a kezében működésbe lépett az üzenő készülékbe rejtett robbanószer, azok a terrorcsoport tagjai, illetve kapcsolódnak a szervezethez, lásd az iráni nagykövetet.
Azaz megsebesültek ugyan pl. gyerekek, de a csapás nagyon is célzott volt. Azt a bírálók is elismerik, hogy taktikai mesterhúzásról van szó, ám azt kérdik, hol marad a stratégia? És ez vonatkozik Gázára is. Hiszen saját katonai vezetői mondják a kormányfőnek, hogy lehetetlen felszámolni a Hamászt.
A baj az, hogy Izrael mindent erővel kíván megoldani, és ez már elhomályosítja a tisztánlátását. Az alternatíva a diplomácia lenne, már ha az ország hajlandó rá. Ez ugyanis elvezetne a palesztin államhoz, amelynek létrejötte alapvető feltétel az ország fennmaradásához.
Netanjahu ezt soha nem húzza meg, de egy nap meg kell tennie egy izraeli vezetőnek. És ha megtörténik, az lesz minden idők legbátrabb biztonsági művelete.
Guardian
A kínai elnök „ágyúnaszád diplomáciája” könnyen Peking ellenségeinek karjaiba terelheti a térség mindazon országait, amelyeket Kína terrorizál – fejti ki Simon Tisdall, a lap külpolitikai szemleírója. Az ázsiai nagyhatalom agressziója a Dél-Kínai-tengeren a védelem megerősítésére kényszerítheti pl. Japánt, sőt már szó van az ázsiai NATO megalakításáról is.
A sorozatos és módszeres kínai provokációk miatt a viszály elkerülhetetlennek látszik, mi több, igazából már ki is robbant. A nemzetközi figyelem természetesen Tajvanra és Észak-Koreára összpontosul, de az nem kevésbé robbanásveszélyes, ami a Dél-Kínai-tengeren történik. Hszit az ottani olaj, földgáz és más természeti kincs érdekli, valamint a hatalmas halállomány. Azon kívül ott halad a világ egyik stratégiai fontosságú szállítási útvonala.
Hogy Amerika milyen határozottan kiállt a fenyegetett Fülöp-szigetek mellett, az jól illusztrálja, mennyire veszélyes világpolitikai következményei lehetnek a konfliktusnak. De a kínai terjeszkedési törekvések visszaüthetnek Japán kapcsán is. Mekkora öngól lenne Peking számára, ha létrejönne a régió NATO-ja!
Elképzelhető, hogy a kínai államfő azért csinálja mindezt, hogy felszítsa a nacionalista érzelmeket és elterelje a figyelmet a hazai balfogásokról. Esetleg úgy gondolkodik, hogy az USA mind inkább befelé fordul, és ez nagyon is bejöhet Trump választási sikere esetén.
De az is lehetséges, hogy az elnök már teljesen átment diktátorba, akárcsak Putyin, és már nincs aki elfogulatlan tanácsot adna neki, vagyis szólna, hogy nem kellene erőltetni a katasztrofális, az egész világot fenyegető téveszméket.
FT
Az olasz kormányfő fű alatt megújítja a kapcsolatokat Trumppal. Míg a legtöbb európai vezető lélegzet visszafojtva figyeli, nehogy a volt elnök nyerjen, Meloni közvetlen munkatársai úgy vélik: hatalmas adomány volna az ország számára a republikánus jelölt sikere.
Az olasz politikus ugyan idáig soha nem nyilvánított véleményt a Harris-Trump-verseny ügyében, ellentétben Orbán Viktorral, aki a volt elnök legnagyobb szekértolója a földrészen. Olyannyira, hogy július elején Moszkva és Peking mellett útba ejtette Mar-a-Lagót is.
Trump megbízhatónak nevezete az olasz vezetőt, akinek hívei ezek után azt remélik, hogy Olaszország lesz a fő európai partner, ha váltás következik be a Fehér Házban. Ezáltal megnő Róma jelentősége az EU-ban, miután egyes kormányokkal eléggé morcos a viszonya.
Pártja, az Olaszország Fivérei ugyanakkor a színfalak mögött azon dolgozik, hogy fellendítse az együttműködést a republikánusokkal. Meloni pedig szoros kapcsolatot ápol Elon Muskkal, akinek Trump fontos szerepet szán a kormányzatban, ha ő győz. Az üzletember hétfőn New Yorkban az Atlanti Tanács díjával tünteti ki a politikust.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >