Ma Vilhelmina, Januáriusz, Dorián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Immár csupán idő kérdése, mikor bukik meg Putyin
Az egész kurszki betörésnek az a célja, hogy előbbre hozza a diktatúra végét. Daniel Hannan, aki a Lordok Házának konzervatív tagja, hangsúlyozza, hogy az ukrán hírszerzés jól beazonosította az oroszok gyenge pontjait, majd megindította az átfogó hadműveletet. Zelenszkij okult a tavaly nyári ellenoffenzíva kudarcának tanulságaiból, kíber előkészítés után adta ki a támadási parancsot a páncélosoknak, a tüzérségnek, valamint az orosz védelmi vonalak felszámolására szolgáló egységeknek. A rajtaütés váratlanul érte Moszkvát, a helyi infrastruktúrát nagy károk érték. A fő cél az, hogy Oroszországban kulcsfigurák: a tábornokok és szilovikok döbbenjenek rá a háború értelmetlenségére és emiatt szembeforduljanak azzal, aki mindenáron keresztül akarja hajszolni az egész katonai vállalkozást Ukrajna ellen. Vagyis hogy Putyin elveszítse hatalmát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
A Bundestag Külügyi Bizottságának szociáldemokrata elnöke úgy látja, hogy a nyugaton befagyasztott orosz állami javakból Ukrajnát kell megmenteni, nem a német államháztartást. Michael Roth a kommentárban kifejti: a német koalíció pont akkor folytat kisstílű vitát Kijev megsegítéséről, amikor az sikert arat Kurszknál és megvan az esélye, hogy visszaszerezze a kezdeményezést, ily módon a tárgyalóasztalhoz kényszerítve Moszkvát.
A szabadságharc sikeréhez azonban továbbra is szüksége van külső támogatásra. Csakhogy Berlinben jóformán az a benyomás jelenleg, hogy a három párt közti békesség fontosabb, mint az igazságos béke a háborúban. Ez pedig rossz időben, rossz jelzést küldene, nem szolgálná sem az ukránok, sem Európa érdekeit. Ám mégis úgy néz ki, hogy egyre kevésbé fontos a bajban lévő ország biztonsága és szabadsága. Ezáltal viszont megkérdőjeleződik a németek szavahihetősége a kelet- és közép-európai partnerek körében.
Ráadásul a csaknem 50 milliárd euró, amit Scholzék a lefoglalt orosz követelések kamatából folyósítanának, egyelőre csak papíron létezik. De egyébként az összeget nem az eddigi kétoldalú katonai segély helyett, hanem amellett kell odaadni.
Ez Németországnak elsődleges érdeke, mert ha az ukrán fél kikap vagy békediktátumra kényszerül, az az egész földrész biztonságára és stabilitására nézve katasztrofális következményekkel járna. És ha Putyin sikerrel jár most, akkor Grúzia, Moldova vagy Örményország lehet a következő áldozat.
Ezért meg kell állítani az orosz imperializmust. Sőt lehetséges, hogy Ukrajna hozzájusson a befagyasztott teljes orosz állami vagyonhoz, ami 260 milliárd eurót jelent. Ezen felül fel kell ajánlani neki, hogy bizonyosan bekerül az EU-ba, illetve a NATO-ba. Csatlakozásával az Unió bástya lenne, amely képes megvédeni a liberális demokráciát, a nyílt társadalmakat a putyini Oroszországgal és más tekintélyuralmakkal szemben.
Daily Telegraph
Egy brit volt EP-képviselő úgy látja, hogy immár csupán idő kérdése, mikor bukik meg Putyin. Az egész kurszki betörésnek az a célja, hogy előbbre hozza a diktatúra végét. Daniel Hannan, aki a Lordok Házának konzervatív tagja, hangsúlyozza, hogy az ukrán hírszerzés jól beazonosította az oroszok gyenge pontjait, majd megindította az átfogó hadműveletet.
Zelenszkij okult a tavaly nyári ellenoffenzíva kudarcának tanulságaiból, kíber előkészítés után adta ki a támadási parancsot a páncélosoknak, a tüzérségnek, valamint az orosz védelmi vonalak felszámolására szolgáló egységeknek. A rajtaütés váratlanul érte Moszkvát, a helyi infrastruktúrát nagy károk érték.
A fő cél az, hogy Oroszországban kulcsfigurák: a tábornokok és szilovikok döbbenjenek rá a háború értelmetlenségére és emiatt szembeforduljanak azzal, aki mindenáron keresztül akarja hajszolni az egész katonai vállalkozást Ukrajna ellen. Vagyis hogy Putyin elveszítse hatalmát. Emellett vannak járulékos célkitűzések is:
1. erkölcsi lökést adni, meggyőzni a lakosságot, hogy lehetséges a győzelem. 2. Ugyanez a mondandó a nyugati szövetségesek számára is. Továbbá hogy ha azok engedélyezik az általuk küldött fegyverek bevetését Oroszországban, akkor lehetséges a további előrenyomulás. 3. Elérni az orosz egységek egy részének kivonását ukrán földről. 4. Hadifoglyokat ejteni, mert ők adut jelentenek egy esetleges alkuban. 5. Előre a maga javára elbillenteni az erőviszonyokat a tárgyalóasztal mellett.
Az elnök továbbra is a médián keresztül reagál. Mindössze 5 ezer embert mozgósított az elvesztett területek visszaszerzésére, ami édeskevés. Nem hajlandó elismerni a helyzet súlyosságát, jóllehet a „korlátozott katonai művelet” visszacsapásaként már Oroszország Anyácska területén folynak harcok.
Van még pénze a háborúskodás folytatásához, de vidéken már komoly gondok mutatkoznak. És egy sor katonai vezető, illetve oligarcha rá fog jönni, hogy az államfő elszigeteli, megalázza és lerombolja az országot, jóformán csakis személyes megszállottságból, mert túl sok történelmi elemzést olvasott a járvány alatti elzártságban.
A Prigozsin-féle zendülés megmutatta, mennyire sebezhető a politikus. Előbb vagy utóbb valaki határozott lesz ott, ahol a zsoldosvezér megingott. Amit Ukrajna tesz, az csakis azt célozza, hogy felgyorsítsa ezt a folyamatot.
Washington Post
Ukrajna sorra lépi át az Oroszország által vont vörös vonalakat, és Putyinnak folyamatosan megrebben a szempillája, azaz azt látni, hogy Moszkva fenyegetőzése mögött nincs az égvilágon semmi. Ezt állapítja meg közös elemzésében Robyn Dixon, a moszkvai fő tudósító, illetve Catherine Belton, aki hat évig dolgozott az orosz fővárosban.
Megdöbbentően passzívnak tartják a Kreml eddigi válaszát a kurszki támadásra, ami éles ellentétben áll azzal, mennyire harcias nyilatkozatokat tett az orosz fél jó két éve, az invázió kezdetén. Azok a kirohanások azt célozták, hogy a Nyugat ne szállítson fegyvereket Kijevnek ám a csaknem három hete indult ukrán hadművelet feltárta az orosz hadsereg gyengeségeit, egyben a politikai vezetés blöffjeit.
Olekszandr Danyiljuk, korábbi ukrán titkosszolgálati, illetve védelmi tisztségviselő, aki jelenleg a brit fegyveres erők elemző intézetének a munkatársa azt mondja, hogy az ukrán akció igen erős jelzést küldött, és megmutatta, hogy Ukrajna igenis képes győzni a háborúban.
De Zelenszkijék sorra megkerülték az orosz tilalomfákat, most meg már nyugati nehézfegyvereket vetnek be orosz területen. A katonai helyzet azonban nem változott meg alapvetően, Moszkva egységei változatlanul veszélyeztetik a donyecki térségben Pokrovszkot, amelynek eleste megnyitná az utat a támadók további előrenyomulása előtt.
Ugyanakkor egy Kreml-barát elemző arra figyelmeztet, hogy ha az ukránok be tudják venni Kurszkot, vagy elfoglalják az egész gluskovszkiji körzetet, az nagy veszteség volna és Putyin rákényszerülne, hogy felülvizsgálja az egész stratégiáját.
Wall Street Journal
Az autokráciák egyre erősödő tengelye jelenti a következő kihívást a Nyugat számára – mutat rá Jaroszlav Trofimov, a konzervatív lap ukrán származású fő külpolitikai szemleírója. Mint megállapítja, az USA-nak és szövetségeseinek ily módon most mérlegelniük kell, hogy egyszerre néznek-e farkasszemet az összes riválissal, vagy egy-kettővel közülük megpróbálnak megállapodni.
A Kínai és Oroszország vezette tömb tehát stratégiai döntésre kényszeríti a nyugati demokráciákat, függetlenül attól, ki nyeri az amerikai választásokat. A helyzet igen összetett, hiszen mind inkább összekapcsolódnak a világban a válságok. Nem csillapodik az ukrajnai, illetve közel-keleti háború. Irán katonai választ fontolgat Izraellel szemben. Kína izmozik a Dél-Kínai-tengeren és próbálja megfélemlíteni Tajvant. Észak-Korea Dél-Koreát provokálja.
A Pentagon szerint ugyan a hadianyagkészletek fogyatkoznak, de azért az ország továbbra is kész megvívni az összes lehetséges viszályt, beleértve egy nyílt háborút Pekinggel. A washingtoni Képviselőház Külügyi Bizottságának elnöke kijelentette, hogy a négy diktátor: Putyin, Hszi, az iráni ajatollák, valamint Kim Dzsong-Un szentségtelen szövetséget alkotnak.
Harris a bideni külpolitika folytatása mellett tette le a garast. A demokraták elnökjelölő gyűlésén arról beszélt, hogy folyamatosan megy a küzdelem a demokrácia és a zsarnokság között, és ő gondoskodik arról, hogy a viadalt az USA nyerje, megerősítve ezáltal vezető szerepét a világban.
Trump kiszámíthatatlansága és fenyegetőzése ugyanakkor fájdalmas döntések meghozatalára kényszerítette Európát. A másik oldalon a négy önkényuralom együttműködik ugyan, de kölcsönös bizalmatlanság választja szét tagjait. Kína próbálja megnyerni magának az öreg földrészt, ám egy korábbi magas rangú washingtoni illetékes szerint az idő nem neki dolgozik.
A népessége öregszik, a gazdasági fejlődés lassul, és az Egyesült Államok tartja, illetve növeli előnyét a kulcsfontosságú védelmi technológiák területén, ideértve a mesterséges intelligencia alkalmazását.
Der Standard
Egy igazi közép-európai – köszönti 95. születésnapján Paul Lendvait Hans Rauscher, aki a fiatalabb nemzedékből az egyik legjobb osztrák médiaelemző. Az ünnepelt a történelem folytán egésze viharos éveket élt meg fiatalon, míg csak révbe nem jutott Ausztriában. Azóta pedig publicistaként egészen példátlan pályát futott be, köszönhetően annak, hogy kiválóan érti Európa, főként a keleti rész történelmét, a totalitárius, illetve autoriter rezsimeket.
Olyan kultúra és mentalitás hordozója, ami magában foglalja Prágát, Budapestet, Bécset, Varsót, Bukarestet, Belgrádot, Zágrábot és így tovább. Megtestesítői a többek közt Josef Roth, Nádas Péter, Milo Dor és Dalos György.
Természetesen egy született magyar okvetlenül ír a saját szülőhazájáról. Egyik könyvében úgy jellemzi a magyarokat, mint akik az albánok mellett a legmagányosabb népet alkotják a földrészen. Egészen különleges a nyelvük és a történelmük. A kérdés ezek után csak az, vajon nem ez az egyedüllét eredményezte-e, hogy lépre menjenek egy olyan ravaszdi, jobboldali populistának és nacionalistának, mint amilyen Orbán Viktor?
Lendvai fáradhatatlan, a mostani és az előző évszázad szemtanújaként ezúttal sem sokat fog ünnepelni. Alighanem egy új könyvet ír.
Következő cikk: Az ilyen gyilkosok ellen alig van védelem
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Khm… éppen ő?”
Ez volt az állatvédők első reakciója, amikor meghallották, hogy Várhelyi Olivér lesz a terület új gazdája a >
Amnesztia és furkósbot
Gumibotból és az embercsempészeknek adott kegyelemből áll a magyar kormány menedékpolitikája – foglal össze a helyzetet >
Magyarország még az unióhoz tartozik?
A magyar soros elnökség december 31-i befejeződése után elő kell venni az uniós szerződések 7. cikkelye >
Mindenképpen távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól
James Stavridis szerint a Balkán egyre inkább a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül, ám a Nyugat magához >
Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó
Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >
Schengen lassú halála
Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >
Idegen lények közöttünk
Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >
Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború
Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >
Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald
Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott >
Trump kiengedte a szorításból Harrist
A Wall Street Journal vezércikke úgy összegzi a két elnökjelölt tévéösszecsapásának lényegét, hogy Trump kiengedte a >
Vissza a sorompókhoz
Németország bukásra ítéli a schengeni térséget, mert visszatér a határsorompókhoz, azaz a menedékpolitika sok-sok kudarca után >
A semmittevés busás jutalma
A Fidesz „nem hagyja az útszélén” a kipróbált pártkatonákat. Delinek valószínűleg nem akaródzott visszatérni szülőfalujába, Péterrévére, >