Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Putyin nagyképűsége végre csattanó választ kapott
Az ukránok betörése fordulópontot jelenthet, mint ahogy a kurszki páncélos csata 1943-ban megváltoztatta az egész világháború menetét. Ezt fejti ki legújabb elemzésében a Daily Telegraphban Hamis de Bretton Gordon, aki a vegyi, biológiai, sugár- és nukleáris hadviselésért felelős alakulat parancsnoka volt először odahaza, Nagy-Britanniában, majd a NATO-ban. A nyugalmazott ezredes úgy gondolja, hogy a hadművelet az oroszok megaláztatásaként kerülhet bele a történelembe. Hiszen Kijev nem hevenyészett erőket mozgósított, több fegyvernem egységei működnek együtt, amelyek bizonyították erejüket, éspedig a nyugati harcmód alapján. Putyin megnézheti magát három okból is. Az egyik, hogy át kell csoportosítania egységeket a frontról. Nincsenek mozgósítható tartalékai a védelem lyukainak betömködésére, és a helyiek láthatólag nem kívánnak kapára-kaszára kapni az ukrán előrenyomulás lelassítására. A másik akár még az elnök uralmát is segíthet megingatni, hiszen a Kreml nem képes legyőzni az ellenséget saját földön. És ez most jókora terjedelemben lecsapódik az orosz sajtóban is. A harmadik pedig az, hogy az ukránok a másik fél minden fölénye dacára is képesek megváltoztatni az erőviszonyokat a terepen. Európa biztonsága szempontjából Ukrajna sokkal lényegesebb, mint a Közel-Kelet. A Nyugatnak segítenie kell, hogy Zelenszkij ráerősítsen a Kurszknál elért harcászati sikerre, mert ily módon rákényszerítheti a Kremlt a párbeszédre. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Economist
Putyin nyakló nélkül költekezik és ettől rettenetesen beindult az orosz gazdaság, csak az a kérdés, meddig tart a bonanza? Nem számítanak a szankciók, nem érdekes a pária státusz, az idén előreláthatólag reálértékben jó 3 %-kal nő a GDP. A munkanélküliség rekord közeli mélységbe zuhant, a rubel köszöni szépen, jól van.
Az igaz, hogy az infláció túl magas, júniusban 8,6 %-kal ugrott meg, miközben a jegybank csupán 4 %-ot irányzott elő, a lakosság jövedelme azonban egy év alatt 14 %-kal lett nagyobb, ennek megfelelően gyarapodik a vásárlóerő. És ezt a független Levada közvélemény kutató is visszaigazolja.
A háttérben két makrogazdasági tényező húzódik meg: az egyik a költségvetés. Az elnök feladta a megszorítások politikáját. Mozgósította a korábbi években felhalmozott hatalmas pénzügyi tartalékokat. A legfőbb haszonélvező a hadiipar, amelynek pénztárcája az idén 60 %-kal vastagszik. De a hatalom emellett növeli a jóléti ráfordításokat is és jelentősen fejleszti továbbá az infrastruktúrát.
A másik magyarázat a szokatlan pénzpolitika. Az áremelkedések letörésére a központi bank 7,5-ről 18 %-ra vitte fel az alapkamatot. Ily módon vonzza a befektetőket az olyan, baráti országokból, mint Kína és India. Egyúttal erősíti a nemzeti fizetőeszközt, a fogyasztókat pedig takarékoskodásra ösztökéli. A cégek kedvezményes kamattal kapnak hitelt.
Az év első negyedében a háztartások az adósságok csökkentésére fordították bevételeik 11 %-át. De a következmény végső soron az, hogy meglódul és elhúzódik az infláció. Egy ponton a társadalom elkezd aggódni a megélhetési költségek drágulása miatt. És nem lehet a végtelenségig finanszírozni a büdzsé hiányát sem. Jelen állapot szerint nagyjából öt év múlva kifújnak a felhalmozott anyagi eszközök. Az államadósság után viszont jelentős kamatot kell perkálni.
A Kreml azonban jelenleg a háborút kívánja megnyerni, ezért folytatódik a pénzszórás.
Die Welt
Az ukrán egységek mind inkább nyomulnak elő Kurszknál, amivel megszégyenítik az orosz hadsereget. A térség lakossága úgy érzi, hogy sorsára hagyták, éppen hogy besorozott fiatalok hadifogságba esnek. Putyin azonban cinikus módon reagál, mert országát áldozatként tünteti fel. Így foglalja össze a helyzetet Pavel Loksin, aki szabadúszó újságíróként a német konzervatív újság tudósítója.
Úgy véli, hogy a fejlemények egyértelműen az orosz állam gyengeségét tanúsítják, a helybéliek azonban az ottani hatóságokat hibáztatják és „jó cártól” várnak segítséget. Az inváziós erők 20-30 kilométeres sávot, összesen 1000 négyzetkilométernyi területet foglaltak el. A helyi kormányzó szerint 28 település került a kezükre.
Azaz azt látni, hogy Oroszország sebezhető, viszont csak blöff volt, amikor atomcsapással fenyegetett. A történtek egyben súlyos vereséget jelentenek a moszkvai propaganda számára. Az elnök azonban kizárta a tárgyalások lehetőségét. Szerinte a másik fél csupán a saját pozícióit igyekszik javítani az esetleges zöld asztalnál és a Nyugat parancsait hajtja végre.
A körzetből már 120 ezer embert telepítettek ki, de a közösségi háló tele van segélykérésekkel. Főleg idősek rekedtek a harcövezetben. Egy diktatúrában azonban a lakosság nem képes nyomást gyakorolni a kormányra. Megint csak az van, hogy a hatalom egy válság kellős közepén cserben hagyja saját népét.
De hát a központosított sajtó jóvoltából a társadalom nem is értesül a tényleges állapotokról. Azaz az államapparátusnak nem kell izgulnia. Katonailag meg pláne nem, mivel nem valószínű, hogy az ukránok sokáig meg tudják tartani az elhódított részt.
Washington Post
A vezércikk felszólítja Kamala Harrist, hogy ne bújócskázzon a sajtóval, álljon ki a világ elé és mondja meg pontosan, milyen programmal készül az elnökségre. Ideértve, hogy miért változtatta meg egy sor kérdésben a véleményét, amióta alelnök és mit kíván másként csinálni, mint Biden.
Hiszen amióta ő lett a demokraták jelöltje, egyetlenegy interjút nem adott és sajtóértekezletet sem tartott. Az persze érhető, hogy amíg csak lehet, igyekszik elmosni az elképzeléseit, nehogy muníciót adjon az ellenzéknek, vagy megossza saját híveit. Bízik abban, hogy az is meghozza a sikert számára, ha a kampány Trump rengeteg balfogásáról szól.
Ezt a vetélytárs meg is könnyíti számára, hiszen egyik tévedése követi a másikat, súlyos retorikával körítve. De ő legalább válaszol a kérdésekre és rendez sajtótájékoztatókat. Ha Harris nyerni akar, meg kell mondania, hogy mik az elképzelései, mert a média és a közvélemény joggal kíváncsi.
Abban nem bízhat, hogy fenn tudja tartani a jelölésével kiváltott érzelmi hullámot. Minél inkább kirukkol fontos részletekkel, annál nagyobb az esélye, hogy tud hatni a választókra, és annál erősebb lesz a mandátuma, ha ő kerekedik felül novemberben.
Washington Post
Az Olimpia megmutatta, hogy a világ egyre gazdagabb, hogy fokozódik a jólét – állapítja meg a vezércikk. Leszögezi, hogy a játékokon üdítően nagy volt a verseny, és különösen jelentős, hogy egy sor olyan ország képviselői léphettek fel a győzelmi emelvényre, amelyek még sosem nyertek érmet.
Közülük is kiemelkedik a mindössze 180 ezer lakosú St. Lucia versenyzője, aki nem talált legyőzőre 100 síkon. Vagy a dominikai hármasugrónő. De egy ökölvívó medált érdemelt ki a menekültek csapatának is, amire szintén nem volt példa idáig.
36 éve, Szöulban a három vezető ország elvitte az érmek több mint 40 %-át, ez az arány most 25 %-ra esett vissza. Az új nemzetek jó szereplése mutatja, hogy minden probléma ellenére az eltelt negyedszázadban történelmi léptékben mérséklődött a szegénység, világszerte jön fel a középosztály. A javuló gazdasági lehetőségek folytán a fiatal tehetségek esélyhez jutnak a sportban.
Arról nem beszélve, hogy a szegényebb országok versenyzői gazdagabb államokban készülhetnek. De emellett az is fontos, hogy a gender egyenlőségnek köszönhetően most először egyensúlyban volt a férfi és női sportolók száma.
A jó eredmények további befektetésekre ösztönzik a kormányokat és az anyagi támogatókat. Párizs – minden ellentmondásával – rávilágított, hogy egyre több ifjú versenyző kap lehetőséget a kiugrásra. Ezért remélhetőleg Los Angelesben még többen fogna nyerni, és így még izgalmasabb lesz az Olimpia.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >