2024. november 23. szombat
Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Kulturkampf Szlovákiában

Kulturkampf Szlovákiában

A pozsonyi Nemzeti Színház menesztett igazgatója azt mondja: lehet, hogy a Fico-kormány a magyar utat követi és végén engedelmességre kényszeríti a kulturális életet, de erre ez a gárda  nem a legjobb, mert intellektuálisan messze elmarad a magyar társaktól. A magyar előzményekre utalt a Nemzeti Galéria ugyancsak eltávolított vezetője, amikor kijelentette, hogy nem csupán Szlovákiában zajlik tisztogatás a kulturális intézményeknél. Kusa hozzátette: hogy a személycserék során a hatalomnak lenne bármiféle nagyívű elképzelése, azt azért jókora túlzás volna állítani ezekről az emberekről. Mindenesetre az erősen jobbos szakminiszter hozzálátott az új káderek helyzetbe hozásához. Ám mindjárt két olyan szakembert rakott ki, aki jelentős nemzetközi tekintélynek örvend. Az ország első számú társulatának direktora pl. a napokban magas francia kitüntetést kapott. Ő azt emeli, hogy egy merő hazugság mindaz, amit Simkovicsová felhozott kirúgatásuk indokaként. A valódi cél ugyanis az, hogy korlátozzák a művészi kifejezés függetlenségét. Módszeres támadás kezdődött az állami intézmények ellen, a populista Fico fennhatósága alatt. Nehogy a kultúra szabad legyen. A Guardian megszólaltatta a Visegrád Insight nevű közép-európai agytröszt egyik elemzőjét is, aki szerint a miniszter arra hivatkozik, hogy a területet ki kell vonni a politikai irányítás előtt, de pont az ellenkezője zajlik. Szibera rámutatott, hogy a vészharangok már a múlt ősszel megszólaltak, amikor kinevezték a minisztert. Nagyon úgy néz ki, hogy megalapozottak voltak a félelmek. A szélsőjobbos nézetek egyre jobban uralják a közvitákat. Simkovicsová egyébként helyreállította Moszkvával a háború miatt megszakad kulturális együttműködést. Továbbá útilaput kötött a Nemzeti Könyvtár és a Bibiana gyerekmúzeum első emberének a talpa alá. Emellett elbocsátotta a művelődés támogatására szolgáló alap komplett igazgatóságát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Washington Post

 

Fareed Zakaria úgy látja, hogy Kamala Harris nyeri a legfontosabb csatát a választási küzdelemben, mert képes érzelmileg a maga oldalára állítani a szavazókat. Az abortusz kérdésében a nők már eddig is őt támogatták, a migráció ügyében pedig Trump a kezére játszott, hiszen meghiúsította a menedékrendszer reformját a törvényhozásban.

A demokraták hajlamosak elmarasztalni az amerikaiakat, mondván, hogy azok nem a saját érdekeiket nézik a voksoláskor. Elméletek is alátámasztják, hogy az emberek politikai véleményét inkább érzelmi, ideológiai és erkölcsi tényezők határozzák meg. Úgy tűnik, hogy az alelnök kampánya éppen erre épít.

A politikus idáig nem ment bele, hogy milyen programot képzel el. Nem ad interjúkat, nem tart sajtótájékoztatókat. A maga emberi vonásait igyekszik kihangsúlyozni, úgy jelenik meg, mint aki lendületes, meleg érzelmekkel megáldott, vidám és derűlátó. Ez az érzelmekre hat és a jelek szerint beválik. Walz ugyanez az eresztés. Időnként az érzelmi intelligencia fontosabb, mint az, hogy mi van valakinek a fejében.

Mindez megfordítja az erőviszonyokat. Idáig Trumpról volt az az általános nézet, hogy játszik az érzelmekkel, amikor az erőt emeli ki, illetve félelmet kelt. A Harris által sugárzott remény felülírja a dolgokat. Olyannyira, hogy több felmérés őt hozza ki győztesként, az ingadozó államokban pedig jelenleg már döntetlen az állás.

Az előretörésnek azonban korlátai vannak és végén alighanem csupán néhány százezer szavazat dönt a hét kulcsállamban. Ezért az alelnöknek most már tartalmi kérdésekben is meg kell nyilvánulnia. Még korai jósolni, hogy bejön-e a stratégia, de az biztos, hogy pokolian szoros lesz a verseny. Harrisnak komoly sebezhető pontjai vannak. De idáig szokatlan utat választott és ez kifizetődhet novemberben.

 

The Times

 

Eddigi legkockázatosabb döntését hozta meg az ukrán alelnök, amikor kiadta a parancsot, hogy különleges egység indítson hadműveletet orosz területen, Kurszk környékén. A világ megdöbbent, hiszen az ukránoknak nincs elég emberük és muníciójuk – mutat rá Michael Clarke, a RUSI, a brit fegyveres erők elemző intézetének munkatársa.

Zelenszkij azonban mindenképpen meg akart szabadulni attól a képtől, hogy országa elveszíti a háborút. Hiszen az oroszok lassan de biztosan nyomulnak előre keleten. Ezt a dinamikát Kijev most az eddigiekhez hasonlóan bátor és kockázatos ellencsapással próbálja megfordítani.

Orosz területet 1941 óta nem támadott meg senki sem. A Kurszkból érkezett képek megrázzák az ország közvéleményét és ez feladhatja a leckét a Kremlnek. Más választása azonban nincs, mint hogy kifüstölje az inváziós erőket.

Az ukránok ugyanakkor csupán részleges célokat érhetnek el.  Először is orosz elit egységeket vonhatnak el a frontról, ahol, különösen Csasziv Jar környékén súlyos harcok dúlnak. A maximum törekvés az lehet, hogy elfoglalják az ottani atomerőművet, de minden attól függ, hogy mennyi ideig és milyen módon tudják megtartani az állásokat.  

A hadműveletbe a 22. és a 88. gépesített dandárt, illetve a légierő 80. dandárját vonták bele, más magasabb egységek katonáival együtt. Olyan 6-10 ezer emberről van szó. De előtte remek elektronikai előkészítéssel kikapcsolták az orosz határvédelmet, földre kényszerítették a drónokat.

Nyilvánvalóan ki akarnak tartani és lehet, hogy erősítést is kapnak. De jelenlétük megengedhetetlen Putyin szemszögéből. Az egész akció értelme attól függ, milyen árat fizetnek érte az oroszok. A politikai eredmény pedig azon múlik, hogy felmerül-e őszinte kétely az államfő környezetében a háború egyre nagyobb költségei kapcsán.

Zelenszkij életének stratégiai döntése az volt, amikor az invázió megindulása után bejelentette, hogy nem menekül el és az ukránok harcolni fognak.  De még ennél is kockázatosabb, hogy a héten elrendelte a támadást Kurszk magasságában.

 

Die Presse

 

Különösen veszélyesnek tartja a terrorfenyegetést egy német szakértő Ausztriában, miután kiderült, hogy merénylet készült, így le kellett mondani Taylor Swift mindhárom bécsi koncertjét. Azzal együtt mondja ezt Guido Steinberg, a berlini Tudomány és Politika-alapítvány munkatársa, hogy a képlet ezúttal is ugyanez volt, mint már annyiszor, ideértve, hogy a figyelmeztetés Amerikából jött, illetve, hogy a tettesek ezúttal is egy pophangversenyt szemeltek ki. Továbbá hogy a Balkánról származtak és igen fiatalok.

Ausztria – Franciaországgal, Belgiummal és Németországgal együtt – azon államok közé tartozik, amelyek fokozottan a szélsőségesek látókörében vannak, mivel mindenütt viszonylag jelentős a dzsihadisták száma. Ezért inkább az a csoda, hogy osztrák földön viszonylag kevés terrortámadás történt.

Ezek az erők három ok miatt szaporodtak el: 1. Igen hatékonyak az iszlám háború prédikátorai. 2. Az Iszlám Állam Koraszán Tartomány nevű ága igencsak célba vette Európát. 3. Ausztriában és Németországban dzsihadista hálózat alakult észak-macedón, illetve koszovói gyökerekkel rendelkező albánokból.

Emellett a figyelem manapság a Hamászra és a Heszbollahra irányul, így az Iszlám Államnak valamit fel kell mutatnia, hogy ne apadjon el az utánpótlás és továbbra is pénzhez jusson. És az is közismert, hogy az iráni titkosszolgálat, valamint a Heszbollah szintén kész merényleteket elkövetni a világban, ha nincs más kiút, bár jelenleg a Közel-Keletre fókuszál.

Európának ugyanakkor az elhárításban is a saját lábára kell állnia, mivel nem hagyatkozhat az idők végezetéig az USA-ra. A függőség ugyanis veszélyes, mert jöhet egy olyan elnök a tengerentúlon, aki azt mondja pl., hogy tessék megfizetni az információkat.

Európa gyakorta teljesen vak, amikor a potenciális tetteseket kell kiszűrni. Ehhez nyomon kell követnie az olyan közösségi fórumokat, mint a Telegram. Emellett ellenőrizni kell a határokat és korlátozni kell a bevándorlást az olyan válságövezetekből, mint Közép-Ázsia, Afganisztán vagy Szíria. A terrorcsoportok elsősorban azért annyira erősek, mert nyitva vannak a határok.  

 

Neue Zürcher Zeitung

 

Az újság főszerkesztője úgy látja, hogy aki kevesebb migránst akar, annak végre meg kell szigorítania a határok ellenőrzését, de ez ügyben a német kancellárral az a baj, hogy sokat beszél, de keveset cselekszik. Merkelnek meg azt rója fel Eric Gujer, hogy annak idején színtiszta, ám téves ideológiából mindenkit beengedett.

Mert pl. amióta rendőrség szűri a forgalmat Svájc, illetve Elzász felől, visszaesett a nemkívánatos belépők száma. A Foci EB alatt a hatóságok 68 ezer esetben nézték meg az útleveleket és 1300 embert küldtek vissza svájci területre. Aki pedig a bevándorlást kívánja megfékezni, annak ügyelnie kell arra, hogy kevesebb kérelmet lehessen beterjeszteni. A határvizsgálat sokkal hatásosabb, mint az, ha előbb mindenki jöhet, majd csak keveseket toloncolnak ki.

A schengeni mozgásszabadság remek, de nem szabad abszolutizálni. Irányítani kell a migrációt, és tekintettel kell lennie a belső biztonságra. A berlini koalíció most éppen abban látja a csodaszert, hogy visszaküldi mindazokat, akik nem kaptak tartózkodási engedélyt. Ám kérdés, hogy a származási ország visszafogadja-e az érintetteket. De ilyen szempontból pl. Afganisztán és Szíria szóba sem jön, mert ott kínzás, illetve embertelen bánásmód lehet a sorsuk.

A német bírák előbbre valónak tartják a külföldiek oltalomra vonatkozó jogát, mint az ország biztonsági érdekeit. Ugyanakkor ki kell próbálni minden lehetséges eszközt, hogy ne özönöljenek be annyian. Idetartozik, hogy a menedékeljárást 3. államokban folytassák le.

Annál is inkább, mert rengetegen visszaélnek a menedékjoggal, és ez gerjeszti a szervezett bűnözést. A németeknél arab-török klánok használják ki a nagyvonalú állami támogatást. A rendőrök azonban ezt csak félve merik szóvá tenni, nehogy rasszistának minősítsék őket. De a jelenség egyik vetülete az Észak-Rajna-Vesztfáliában dúló bandaháború.

 

Guardian

 

Az augusztusok politikailag csendesek szoktak lenni, mert ilyenkor szabadságra megy a világ jó része, ám ezúttal mindenünnen háborúról, éhségről és pánikról érkeznek a hírek, Bangladestól Venezueláig. A közös nevező mindenütt a szegénység, a korrupció és a remény teljes hiány.

Így látja a helyzetet Simon Tisdall, a lap elemzője, aki kiemeli, hogy ilyen példátlan instabilitásra és bizonytalanságra nemigen volt példa az utóbbi időben, viszont ami zajlik, az riasztó és megrázó.

Az alaphangot Banglades adta meg, ahonnan menekülnie kellett az egykor demokrácia-hívő miniszterelnöknek, aki mostanra autokrata lett. Mert különben még a fejét is elveszíthette volna, nem csupán az állását. Venezuelában a választási paródia során Maduro az elnyomás fokozásával próbálkozott, miután napvilágra került, hogy csalás történt, de az elnök nem hajlik meg a tömegek nyomása alatt, azért a válság súlyosbodni fog.

A bajokat tetézi, hogy a tekintélyuralmi vezetők egyre inkább semmibe veszik a nemzetközi jogot és az ENSZ alapokmányát. Példa rá az ukrajnai háború. A konfliktus hihetetlen módon kiéleződött, miután ukrán csapatok benyomultak Oroszországba.

A Közel-Keleten szintén lefelé forog a spirál, regionális háború fenyeget. Ráadásul kiderült, hogy Netanjahu és kormányának szélsőséges tagjai kínzótáborokat működtetnek palesztin foglyok számára. Összesen majdnem 10 ezer arab van az izraeli börtönökben, sokan úgy, hogy vádat sem emeltek ellenük. Ez botrány, ez az új Abu Ghraib. Közben a szélsőséges pénzügyminiszter igazságosnak és erkölcsösnek nevezte, hogy palesztinok éheznek Gázában.

Észak-Darfúr a nemzetközi közöny ékes példája, noha ott 600 ezer embernek nincs mit ennie.  

A nagy-britanniai migránsellenes zavargások, amelyeket az európai neofasiszta rasszisták és idegengyűlölők ottani bűnös cimborái vezettek, arra emlékeztetnek, mennyire megosztó kérdés a bevándorlás az összes nyugati demokráciában.

2024. augusztus 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni

Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >

Tovább

A gyűlölet mint hiány

Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >

Tovább

Mi van, ha bukik?

Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >

Tovább

Az EU bővítése és Oroszország

Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >

Tovább

Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus

Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >

Tovább

Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként

Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >

Tovább

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Tovább

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Tovább

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Tovább

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

Tovább

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Tovább