Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az alaptalan elvárások elnöke
Von der Leyennél jelenleg nem lenne jobb elnöke a Bizottságnak, ám a sima megválasztása illusztrálja, milyen nehéz helyzetben van Európa és milyen alaptalan várakozásokat fűznek a politikushoz. Így foglalja össze a tegnapi szavazás lényegét Ulrich Ladurner a Die Zeitban Brüsszelből, nyugtalanítónak minősítve az eredményt. Abban ugyanis az EU gyengeségét látja, hogy ennyire sima volt az újjáválasztás. Továbbra is viharos, illetve veszélyes idők jönnek, főleg ha Trump ismét beköltözik a Fehér Házba, ezért az Unióban szükség van erős vezetőre. Csakhogy most olyan feladatokkal kerül szembe, amelyeknek nem tud megfelelni. A tényleges hatalom ugyanis az állam- és kormányfőknél van. Ők határozzák meg számára a mozgásteret. Azon kívül Oroszország kíméletlen háborút folytat, Kína terjeszkedik, az USA pedig előreláthatólag bezárkózik. De a legfőbb, hogy a tagállamokban általános jobbratolódás ment végbe. És ha leváltották volna von der Leyent, akkor bizonyosan elakadt volna a szervezet gépezete. Azt pedig nem szabad megengedni, mert a dolgok nem az EU javára változnak – szélsebesen. Az Európa-barát közép tartja magát, de ez nem ok az ujjongásra, mert a szélsőjobbos hullám folytatódik. Azt pedig az elnök asszony sem tudta megakadályozni, hogy ezek az erők ne jussanak minden eddiginél magasabbra, ami nem jó ómen a jövőre nézve. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Monde
Az Orbán-ellenes hangulat dacára több kormány, köztük a német és a francia sem szeretné, ha elmérgesednének a dolgok. Ugyanígy ellenzik, hogy Borrell meghiúsítsa a jövő hónapban a külügyminiszterek Budapesti tanácskozását.
Egy francia diplomata szerint Párizs kitart amellett, hogy politikailag határozottnak kell maradni a magyar miniszterelnökkel szemben, de semmiképpen sem szabad veszélyeztetni az EU-t. Berlin úgy becsüli, hogy érdemes részt venni a magyarországi soros elnöki rendezvényeken, mert ily módon képviselni lehet a közös értékeket. Az alternatíva az volna, hogy beszüntetnek minden vitát, ám az széthúzással fenyeget.
Bécs, Pozsony, Zágráb és Hága már jelezte, hogy elutasítanak bármiféle bojkottot. Franciaország azonban ezzel együtt csak a nyáron határozza el, hogy küld-e minisztereket a szakmai fórumokra. Minden attól függ, miként alakul a magyar elnökség.
FT
Orbán diplomáciai túrája idegesíti az EU-t, noha először ment el a háború kirobbanása óta Kijevbe, miközben az Unión belül ő a legmoszkvabarátabb vezető. A szövetségesek azt hitték, hogy megerősíti: a szervezet támogatja Ukrajnát, ám eloszlatott minden reményt, amikor utána az orosz fővárosba utazott, majd Pekingbe a „békemisszió” keretében
Ezt Henry Foy, az újság fő brüsszeli tudósítója fejtette ki, külön kiemelve a Trumpnál tett látogatást. Mindenütt a béke szükségességét hangoztatta, noha az ukránok tisztázták, hogy addig nem lehetséges semmiféle tárgyalás, amíg Oroszország megszállva tartja az ország egy részét, mert a párbeszéd gyakorlatilag szentesítené a hódítást.
Hogy Orbán miért csinálja, az ügyben az újságíró is csak találgat, de feltételezi, hogy próbálta meglovagolni a soros elnökséget. Ám erre az EU igen-igen rosszul reagált. A politikus bizonyosan úgy érzi, hogy neki áll a zászló Amerikában és ő akar lenni Trump embere az öreg kontinensen.
Brüsszel válaszát lehet úgy nézni, hogy a pohár félig tele van, de úgy is, hogy félig üres. Az első azt jelenti, hogy a többiek roppant mód felháborodtak, azaz kiderült, hogy továbbra is igen jelentős a szolidaritás az ukrán féllel. A másik Kijev szempontjából nem más, mint az, hogy Orbán kimondta, ami idáig tabu volt az EU-ban és a NATO-ban is. Hogy ti. a Nyugat leállíthatja a segítséget, mert jobb a béke.
Daniel Freund
Daniel Freund felemásnak tartja az EU-ban a szélsőjobbal szembeni tűzfal hatékonyságát, bár szerinte az önmagában jó, hogy a három irányzat nem tudott egyesülni. Viszont összeomlott az ellenállás a Konzervatívokkal és Reformerekkel szemben, mert a Néppárt elutasította a pártcsalád kirekesztését.
Ugyanakkor nem tudta átverekedni magát a záróvonalon a Hazafiak Európáért, amely Putyin barátait gyűjti egybe, élén Orbánnal és Le Pennel. A magyar politikus számára siker, hogy ki tudott törni a senki földjéről és megalapította a 3. legnagyobb frakciót. Az meg külön is ráirányította a figyelmet, hogy Moszkvában járt. Ám pont emiatt aligha talál koalíciós partnert. De középtávon, francia szövetségesével együtt megkísérelheti, hogy véget vessen az elszigeteltségnek, ám hogy sikerül-e nekik, azt nem lehet megmondani.
A zöldpárti német EP-törvényhozó ugyanakkor örömmel konstatálja, hogy továbbra is a szégyenpadban csücsül az AfD, meg a sebtében tető alá hozott Szuverén Nemzetek Európája. Politikai befolyásuk nulla, és ha csak két képviselőjük elpártol, akkor megszűnnek frakció lenni.
New York Times
Von der Leyen elérte, hogy ismét elnök legyen, csak éppen a világ közben teljesen megváltozott. Ily módon kemény idők várnak rá odahaza és külföldön is – írja Matina Stevis-Gridneff, a lap brüsszeli tudósítói irodájának vezetője.
3. éve folyik a háború és visszatérhet Trump, vagyis egészen mások a viszonyok, mint amikor 5 éve először a Bizottság élére került. Nem utolsósorban az európai politikát magát továbbra is felkavarja a nacionalista szélsőjobb, amelynek ereje megmutatkozott a júniusi választáson.
Hogy a politikus ilyen kényelmes többséggel szakította át a célszalagot, az rávilágít, hogy sikeresen mozgósította az EU- és Ukrajna-barát erőket középen, ami ellensúly lehet Trump újabb elnöksége esetére.
Ellenfelei szerint túlságosan elaprózza magát, és nem világos, hogy milyen anyagi tényezők működtek a járvány kezelése során. Kifogásolják továbbá, hogy egyértelműen beállt az izraeli kormány mögé a Hamásszal szemben. De vannak jelentős érdemei is, pl. összehangolta Ukrajna támogatását és szilárd szövetségese Bidennek. Szerepe csak tovább nő, ha az USA Trump alatt kifarol Európa mögül. Orbán szerint ugyanis a volt elnök gyorsan ki fog hátrálni Ukrajna mögül.
Az EU és az Egyesült Államok egy sor más kérdésben is szembekerülhet, azon felül az is gond, hogy Franciaországot és Németországot lekötik a hazai gondok, ideértve hogy erősödik a nemzeti szélsőjobb.
FAZ
A lényeg, hogy az EU cselekvőképes marad – szakad ki a megkönnyebbülés Nicolas Busséból, a jobboldali lap felelős külpolitikai szerkesztőjéből. Ezt megtoldja azzal, hogy egy sor fontos nyugati országban teljesen képlékeny a helyzet, ezért jó, hogy legalább a Bizottságban eldőlt, ki a főnök. Ám von der Leyen nem tud majd mindent teljesíteni, amit megígért.
Hogy hányan szavaztak rá, az elárulja: a politikai közép három nagy frakciója nem egységesen támogatta. Ezért várhatóan a jövőben is rá lesz utalva a zöldekre, de lehet, hogy a Meloni fémjelezte nemzeti-konzervatívokra is. Győzelmét annak köszönheti, hogy széles programot hirdetett. A konzervatívok megkapták, hogy bővül a Frontex, a Határvédelmi Ügynökség.
A liberálisok elérték, hogy felülvizsgálják a belső égésű motorok betiltását, a környezetvédők ígéretet kaptak a klímacélok betartására, a baloldaliak pedig a lakáshelyzet javítására. Amikor a franciáknál csupán ügyvezető kormány van, továbbá a németeknél már a következő költségvetés elkészítése is probléma és Amerika irányt válthat, már az is jó, hogy az Unió változatlanul működőképes.
Washington Post
Fareed Zakaria szerint a Biden-válság most átment abba, hogy a két tábor teljes sebességgel egymásnak vezeti az autóját és az vesztett, aki előbb félrerántja a kormányt. Az ellenoldal azonban csak annyit tehet, hogy győzködi az elnököt: nem fog az utolsó pillanatban berezelni. Más lehetősége nincs is, mert nincs mechanizmus a jelölt félreállítására.
Csak az marad, hogy a színfalak mögött nyomást gyakorol rá, illetve a nyilvánosság előtt azzal fenyegeti, hogy magára hagyja. Amit azután a másik vagy elhisz, vagy nem. A gond az előválasztási rendszerből adódik, mert az a kormányzók, szenátorok és polgármesterek helyett a pártaktivisták és egyetemi tanárok kezébe adta a hatalmat.
Trump ennek köszönheti, hogy családi vállalkozást tudott csinálni a Republikánus Pártból. A demokrata oldalon az a dráma, hogy Biden kitűnő elnök, de ez jelenleg már nem elegendő. A polgárok már a katasztrofális tévévita előtt is túl öregnek tartották az újabb mandátumhoz.
Ha most a pártja valaki mást talál helyette, akkor annak nyitányul kell szolgálnia a jelöltállítás módjának reformjához. Ha így lesz, akkor a demokraták évtizedeken át sokkal több amerikai számára lehetnek vonzóbbak.
Következő cikk: Putyin rájött, mennyire sebezhető
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >