Ma Edit, Ciprián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kerülik a magyarországi uniós tanácskozásokat az európai partnerek Orbán moszkvai vizitje után
A tegnapi energiaügyi fórumról legalább négy tagállam szakminisztere maradt távol – egy nappal azután, hogy a Bizottság közölte: a magyar fél ne várjon egyetlen biztost sem az ilyen rendezvényekre.
Vagyis a házigazdák egyre gyakrabban üres székeknek beszélnek, mert a többiek fel vannak háborodva azon, hogy a miniszterelnök saját célokra igyekszik kihasználni a soros elnökséget. A tiltakozás jelképes, de az észtek, finnek, litvánok és svédek már megerősítették, hogy csatlakoznak hozzá. Lettország és Szlovénia pedig fontolgatja. Egy felelős európai diplomata szerint egyáltalán nem lett volna szabad odaadni Magyarországnak az elnökséget. Ám a tiltakozás nem befolyásolja, hogy az Orbán-kormány ne mondja a magáét a hivatalos közösségi eseményeken, illetve ne erősítse odahaza a táborát az újabb vitában. A svéd EU-miniszter azt közölte, hogy ártott az Uniónak, amit Orbán csinált és ez nem maradhat következmények nélkül. De pl. Lengyelország hiába szilárd szövetségese Ukrajnának, azért az energiaügyi miniszter csak jelen volt tegnap a budapesti ülésen. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
Az Európai Tanácsa vezetője több sajtónyilatkozat után most hivatalosan is közölte Orbán Viktorral, hogy nem volt joga soros elnökként a „békeküldetésre”. Michel arra a levélre válaszolt, amelyben a kormányfő a Trumppal folytatott tárgyalásról tájékoztatta és több követelést is megfogalmazott, mondván, hogy azok teljesítése nélkül csupán elhúzódnak a harcok.
A belga politikus visszautasította azt a vádat, hogy az EU háborúpárti. Mint írta, éppen az ellenkezője az igaz. Oroszország az agresszor és Ukrajna az áldozat, amely jogosan védekezik.
Megerősítette, hogy nem lehet az ukránokról nélkülük tanácskozni, illetve hogy az Unió következetesen igyekszik széles nemzetközi támogatást összehozni az átfogó, igazságos és tartós béke érdekében. Ennek érdekében minden érdekelt féllel kapcsolatban áll, még Kínával is.
Die Presse
Az osztrák kormány megosztott a Magyarország ellen meghirdetett uniós bojkott ügyében. A szociális ügyek zöld minisztere azt közölte, hogy nem megy el a nem hivatalos budapesti rendezvényre, mert megengedhetetlen, hogy Orbán Moszkvában vendégeskedett – soros elnökként. Meg kell mutatni neki, hogy átlépte a vörös vonalat – hangsúlyozta Rauch.
A néppárti pénzügyminiszter már visszafogottabban nyilatkozott, bár azzal egyetért, hogy Brüsszelnek jelzést kell küldenie Budapestnek, mert itt Európa jövőjéről van szó. Azt azonban nyitva hagyta, hogy elutazik-e a magyar fővárosba. Párttársa, Schallenberg, a külügyek gazdája viszont továbbra is ellenzi a szankciót.
Ezzel szemben a Szabadságpárt vezére, aki Orbánnal együtt hozta létre az új, szélsőjobbos frakciót az EP-ben, arra szólította fel Nehammer kancellárt, hogy az ítélje el a Bizottság elnökének döntését, és ne szavazza meg von der Leyen ismételt megválasztását.
Neue Kronen Zeitung
Az Európai Parlament távozó, néppárti alelnöke kijelentette, hogy soros elnökként Orbán Viktor nem csinálhat az, amit akar. Az osztrák Karas, aki 25 évig volt képviselő Strasbourgban, végzetesnek nevezte, hogy a magyar kormányfő úgy tesz, mintha egyedül csak ő akarna békét.
Szerinte a politikus eltúlozta a dolgot, amikor békeangyalként állította be magát, amivel két súlyos jelzést küldött: a liberális demokrácia ellen küzd és úgy állítja be, mintha az egész közösség nevében beszélne. Ám ez utóbbi nem igaz. Ezért az EP és a Bizottság joggal követel következményeket. A történtekről mindenképpen tárgyalni kell.
Der Standard
A brüsszeli kommentár úgy ítéli meg, hogy Orbán megérdemli a büntetést, amiért önállósította magát a közös külpolitikában, de nem szabad vele megszakítani a párbeszédet. Azaz problémás, hogy a Bizottság csupán alacsonyabb rangú tisztségviselőkkel vesz részt a nem hivatalos magyarországi elnökségi rendezvényeken.
A megtorlás jelképes, bár első pillantásra logikusnak tűnik. A kormányfő megsértette a közösségi szellemet és az érvényes határozatokat. Tisztességes közvetítőként kellene eljárnia, nem pedig megosztóként és provokátorként.
De pont ezért kétséges – fejti ki Thomas Mayer -, hogy bölcs lépésre szánta-e rá magát von der Leyen. Hiszen nem reteszelheti el a kommunikációs csatornákat, segítenie kell az összetartást. Ellenkező esetben lesüllyed arra a színvonalra, ahol a jobboldali-populista Orbán van. Aki a viszályból és a vitából él.
A kül- és biztonságpolitika nem tartozik a Bizottság elsődleges teendői közé. Az rendben van, hogy egyes kormányok nem küldenek minisztereket Magyarországra. Von der Leyen népszerű akart lenni az EP-ben a bojkottal, hogy újból megválasszák. Ez utóbbi ellenben már nem annyira OK.
Handelsblatt
A kommentár úgy látja, hogy Orbán mestere annak, miként vonja magára a sajtó figyelmét, ám ettől még az EU-nak határozottan fel kell lépnie vele szemben. Az viszont megint csak más kérdés, hogy a magyar politikust mennyire érdekli az az eddig páratlan döntés, hogy a Bizottság nem keresi fel testületileg a soros elnök Magyarországot, sőt még a biztosok sem mennek el az őket érintő eseményekre.
De hát Orbán teljesen másként viszonyul a háborúhoz, mint az Unió, valamint a NATO, mivel mind a kettő azt vallja, hogy a harcok beszüntetéséhez teljesíteni kell az ukrán feltételeket.l
Politico
Az eddigi EP egyik legkarakteresebb szereplője szerint von der Leyen gyűlöli az Európai Parlamentet, csak annyi időt tölt ott, amennyi okvetlenül szükséges. Ugyanakkor behódolt a kormányoknak és saját céljaira használta fel a jogállami vitát. Ám Strasbourg túl gyáva volt, hogy felelősségre vonja, amikor az tavaly év végén úgy határozott, hogy 10 milliárd eurót folyósít Magyarországnak a befagyasztott alapokból.
Sophie in t Veld, aki 20 év után nem szerzett mandátumot, rámutatott, hogy mindenütt szorul vissza a parlamentáris demokrácia. Sokfelé tapasztalni, hogy az emberek tekintélyelvű vezetőkre vágynak. Viszont fel vannak háborodva, amikor valahol botrány tör ki, mert nem látják át, hogy amögött a tekintélyelvűség és a hatalom gyengülő számonkérése húzódik meg.
Ugyanakkor von der Leyen nem kíván érdemben fellépni az érintett országok ellen. Példa rá Görögország, amely erősen tart a maffiaállam felé, lásd a Pegasus-botrányt. A Bizottság elnöke a jogállamot adunak tekinti a tárgyalásokon, ez azonban hatalmas bűn. És ezt az Európai Parlamentnek mérlegelnie kell, mielőtt holnap szavaz a politikus újabb megbízatásáról. Viszont a holland politikus a másik javára írja Ukrajna támogatását, valamint a járvány kezelését.
New York Times
Paul Krugman úgy gondolja, hogy ha valaki arra kíváncsi, mire készül Trump elnökként, akkor tanulmányozza, mit állított össze számára programként a Heritage-alapítvány a durván 900-oldalas „Project 2025”-elnevezésű tanulmányban. A Nobel-díjas közgazdász egyáltalán nem ért egyet azokkal, akik szerint a merénylet miatt el kell felejteni, hogy 4 éve megpróbálta megváltoztatni a választás eredményét, továbbá azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, mekkora veszélyt jelent a demokrácia számára.
Függetlenül attól, hogy megengedhetetlen a politikai erőszak, mint ahogy az is, hogy a politikus és a körülötte lévő kemény mag változatlanul próbálja aláásni a jogállamot. A Project 2025 mindjárt az elején azt tartalmazza, hogy széles körű személycserét kell végrehajtani az államigazgatásban. Helyüket politikai kinevezettekkel töltenék be, noha az egyértelmű, hogy azok nem felkészültek a feladatra, és hogy az eljárás utat nyit az urambátyám-rendszernek, valamint a korrupciónak.
Ily módon egy gátlástalan elnök meg tudná jutalmazni a cimborákat, és büntetné az ellenfeleket. De ez csak ízelítő, mert a bírálók szerint a program minden egyes eleme hatalmas veszélyt jelent.
FT
Ivan Krasztev úgy látja, hogy az USA lehet az elnökválasztás legnagyobb vesztese, de az egész helyzet nagyon emlékeztet a Szovjetunió végnapjaira. A neves bolgár politológus szerint a merénylet drámai módon felerősítette a válság érzetét. Hogy az erőszak betört a kampányba, abból az következik, hogy immár a polgárháborút sem lehet kizárni.
Elemzők joggal hangoztatják világszerte, hogy novemberben drámai választás elé néz Amerika., bár a két jelölt között messziről nézve nincs is olyan nagy különbség. Mindkettő öreg és elnökként népszerűtlen. De erősödik az érzés, hogy akárcsak egykor a szovjet birodalom végén, válságban van a társadalom és hanyatlik az ország ereje. Annak az ára pedig az lehet, hogy visszaesik az Egyesült Államok nemzetközi befolyása.
Ezért annál nagyobb szükség van egy olyan elnökre, aki a jövőt képviseli. Biden egy letűnt világ nemes megtestesítője, míg Trump sajnálatos módon összekeveri a bosszút a nagysággal. A demokratáknak fel kell ismerniük, hogy a nagyobb kockázatot az jelenti, ha nem vállalják a rizikót. Mert ha az emberek már nem bíznak abban, hogy a demokrácia képes megújulni, akkor a legfontosabb előnyét veszíti el a rendszer az antidemokratikus rezsimekkel szemben.
Politico
Trump alelnökjelöltje nagy rajongója Orbán Viktornak. Akárcsak a főnöke, a legnagyobb elismerés hangján szokott beszélni a magyar vezetőtől és azt javasolta, hogy Amerika sok mindent vegyen át annak a szociálpolitikájából. Továbbá szintén példának tekinti Magyarországot abból a szempontból, ahogyan ott „woke-mentesítik” az iskolákat.
Egyébiránt a 39 éves politikus a bezárkózás híve és keményen bírálja Ukrajna támogatását. Élesen bírálta, hogy Brüsszel pénzeket tartott vissza a magyar és az előző lengyel kormánytól a jogállami aggályok miatt. Szerinte itt szó sincs szabályokra épülő rendről. Brüsszel és Berlin a saját, birodalmi nézeteit kényszeríti rá a kontinens többi részére.
Die Welt
Ha Trump nyer, akkor a külpolitikája tovább radikalizálódik, erre lehet következtetni abból, hogy ki adnak neki tanácsot ezen a területen. Már az alelnökjelölt is olyan, aki hátat akar fordítani Európának. Amit Vance elmondott februárban a müncheni biztonságpolitikai fórumon, az olyan volt, mintha egy másik bolygóról cseppent volna oda..
Alig leplezetten az Ukrajnának szánt fegyverküldemények leállítása mellett korteskedett. Támogatta, hogy a béke fejében Kijev jelentős területekről mondjon le. Jelezte, hogy Amerika a jövőben Kelet-Ázsiára kíván összpontosítani. Természetesen ezek után Európában megszólaltak a vészharangok. Hiszen a bezárkózást hirdeti, a kereskedelemben pedig a védővámok híve.
A republikánus biztonságpolitikában fontos tényező Elbridge Colby, aki azt vallja, hogy mindent a Kína elleni küzdelemnek kell alárendelni, ezért meg kell békíteni Oroszországot. Keith Kellog és Fred Fleitz béketervet dolgoztak ki, amelynek értelmében az ukránok nem kapnának több katonai támogatást. Ők egyébként az Amerika Mindenekelőtt Politikai Intézetnél dolgoznak - a név mindent elárul az irányvonalról.
Washington Post
Mivel újra érkezik az amerikai katonai segítség, legalábbis egyelőre megkeményedett az ukrán védelem. Ezért helyenként elképzelhető némi orosz előrenyomulás, de az áttörés nem valószínű – írja Max Boot, a tekintélyes biztonságpolitikai elemző. Mint rámutat, megint csak az bizonyosodott be, hogy védekezni könnyebb, mint támadni.
Kimberly Kagan, a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézetének igazgatója meglepőnek nevezi, hogy az oroszok nem tudták kihasználni, amikor hónapokon át leálltak az amerikai fegyverszállítások.
Brit adatok szerint az orosz fél naponta 1200 embert veszít, sebesülteket és halottakat, ami csúcsot jelent a háborúban. A teljes emberveszteséget 350-500 ezerre becsülik. De Putyin pótolni tudja a kieső létszámot, mert havonta 25-30 ezer újoncot képes toborozni. Természetesen sok az áldozat az ukrán oldalon is, de kevesebb, mint támadónál.
Az ukránokat a legnagyobb veszély a levegőből fenyegeti, ideértve hogy az áramtermelő kapacitás fele kiesett a bombázások miatt. Lehet, hogy a télen emiatt csak napi öt órára lesz villany.
Nagy változások nem várhatóak a közeljövőben, mert Putyin továbbra is a szomszédos ország teljes megadását követeli. Trump azt ígéri, hogy ha megválasztják, azonnal véget vet a háborúnak. Alighanem úgy, hogy kilátásba helyezi a támogatások leállítását és így újabb területek átengedésére kényszeríti rá Kijevet. Akkor viszont magától értetődne, hogy meglódulnának az orosz egységek.
Az ukránok olyan keményen és sikeresen harcoltak, hogy ha az USA magukra hagyja őket, akkor az az amerikai külpolitika egész történetének egyik legnagyobb, megbocsáthatatlan tévedése lenne.
Következő cikk: „Hol tart a kisebbségvédelmi keretegyezmény megvalósulása”?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó
Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >
Schengen lassú halála
Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >
Idegen lények közöttünk
Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >
Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború
Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >
Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald
Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott >
Trump kiengedte a szorításból Harrist
A Wall Street Journal vezércikke úgy összegzi a két elnökjelölt tévéösszecsapásának lényegét, hogy Trump kiengedte a >
Vissza a sorompókhoz
Németország bukásra ítéli a schengeni térséget, mert visszatér a határsorompókhoz, azaz a menedékpolitika sok-sok kudarca után >
A semmittevés busás jutalma
A Fidesz „nem hagyja az útszélén” a kipróbált pártkatonákat. Delinek valószínűleg nem akaródzott visszatérni szülőfalujába, Péterrévére, >
Kamala Harrisnek el kell kápráztatnia a közönséget a ma esti tévévitában
Gideon Rachman úgy ítéli meg, hogy Kamala Harrisnek el kell kápráztatnia a közönséget a ma esti >
A(z uniós) Kelet felemelkedése és a magyar külpolitika
A másfél évvel ezelőtti beszédben tőle szokatlan szkepticizmussal Orbán Viktor kevés mozgásteret látott elképzeléseinek továbbvitelére, a >
Nyitott határok mellett azonban nincs stabil közösség
„Nem tűzfalakról kell itt szövegelni, azért kell mindent megtenni, hogy meg lehessen találni a kiutat a >
A politikai giccsről
Apropó giccs! Lehet giccs egy szó is. Egy vélemény. Egy politikai kampány. És még mennyi minden! >