Ma János, Teodor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Ha a szervezet nem áll gyorsan a sarkára, akkor vezetői elbujdoshatnak szégyenükben
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a szövetség elbukta a világháború utáni legnagyobb vizsgát, az ukrán államért vívott csatát. A Harkiv ellen nyomuló orosz csapatok kihasználják, hogy a Nyugat bűnös módon csak lassan szállít fegyvereket, vezetői mániákusan félnek a helyzet eszkalálódásától. Ennélfogva Kijev javarészt magára marad a küzdelemben. A NATO-nak már a legelején határozottan fel kellett volna lépnie, hogy elriassza Moszkvát az inváziótól. Akkor még életben lenne több ezer civil és sokkal kevesebb kár érte volna a városokat. Az csak visszaüt, hogy az ukránok nem használhatják a nyugati hadfelszereléseket oroszországi célpontok ellen. Putyinnak meg kellett volna mondani, hogy tudja, kit fenyegessen atomcsapással. Mindezt most is meg lehetne még tenni, csak hát hiányzik hozzá az akarat. Biden és Scholz beteges módon homályos katonai és erkölcsi kényszereket követ. Azonban gyorsan tenni kell, hogy az ukránok mielőbb bekerüljenek mind a katonai szervezetbe, mint az Unióba. Tényleg azt hiszi Washington, hogy Moszkva ura megtámadna egy 32-tagú szövetséget, amely ráadásul ennyire erős? Inkább gyáván elkotródna. Véget kell vetni a nyugati vacillálásnak Macron joggal vetette fel, hogy csapatokat kell küldeni Ukrajnába. A dolgok egyre inkább Európán múlnak, amely a legtöbbet vesztheti. Ha a Kreml vissza tudja szerezni az uralmat egy sor volt szovjet köztársaság fölött, akkor a NATO csak belekeveredik a viszályba. Trump sötét ló, de egykori tanácsadóinak meggyőződése, hogy kihúzza a talajt Ukrajna lába alól és Putyinhoz törleszkedne. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
Fico merénylője felébresztette Európa erőszakos szellemeit - az erőszak és a megosztottság ma is kísérti a földrészt, miközben baljós párhuzamok mutatkoznak a múlttal. Erre mutat rá Párizsból Roger Cohen, az újság európai fő elemzője. Példának mindjárt Medvegyevet hozza, aki nem habozott Gavrilo Principhez, az 1. világháború kirobbantójához hasonlítani Cintulát.
Ez persze vad képzettársítás, mert az egykori birodalmak már rég nincsenek, és ami a helyükbe lépett, az vezetett el Auschwitzhoz. De miközben csak három hét van az EP-választásig, a földrészen alaposan jelen van a politikai erőszak. Ukrajnában Oroszország a liberális demokráciák ellen harcol.
A kontinens veszedelmesen széttagolt. Szlovákiában ez azt jelenti, hogy a bevándorlás-ellenes nacionalisták szemben állnak a szabadelvűekkel, akik a demokrácia, a jogállam és a független sajtó elleni fenyegetést látnak a szélsőjobban. Ebben a világban az ellenfél immár ellenség. Minden eszköz megengedett ellenük, beleértve az erőszakcselekményt is. Egyetlen szikra robbanást válthat ki.
A vidék másutt is szembekerül a várossal, a németeknél, franciáknál és hollandoknál a fő front a nemzeti és a globális között húzódik. A háború ráerősít ezekre a törésvonalakra, mert a nacionalisták beálltak Putyin reakciós erkölcsi ideológiája mögé. Csatlakoznak hozzá, illetve Orbánhoz. A városi elitet úgy állítják be, hogy az kész felszámolni a vallást, a nemzetet, a családot, valamint a házasság és a gender hagyományos fogalmát.
Hogy a brutalitás legyűrte a civilizáltságot, ahhoz hozzájárult, hogy elterjedt a közösségi média, mert ott minden szabad. Továbbá nincs egyeztetett fogalma az igazságnak. A másság fenyegetésnek minősül. De a fő katalizátor a migráció megugrása volt. Jacques Rupnik, Havel volt tanácsadója azt mondja: mivel az EU képtelen volt megvédeni a határait, egyes kormányok úgy döntöttek, akkor majd ők.
Ez azonban felhozta az idegengyűlölő, szélsőséges pártokat, akik a nemzeti dicsőség soviniszta himnuszát kínálják. Ezek a körök gyakorta a fasizmusban gyökereznek, de militarizmus és személyi kultusz nélkül. Leomlott vagy lebomlóban van a tűzfal velük szemben. Egy lengyel elemző szerint egyre kevesebb a hely, ahol szabadon ki lehet fejteni a véleményt. És ez veszedelmes.
Guardian
A politikai erőszak a szélsőjobbnak jöhet jól az európai választáson, már ha a másik fél ezt hagyja. Erről ír kommentárjában Paul Taylor, az Európai Politikai Központ nevű elemző intézet vezető munkatársa. Hogy meg akarták ölni Ficót, aki rokonszenvez Putyinnal, az felzaklatta a földrészt, de azért az túlzás, hogy ennek kapcsán bárki fasiszta fenyegetést emlegessen.
Ám itt az idő visszalépni a szakadék széléről, bár az biztosnak látszik, hogy a történtek még jobban kiélezik a megosztottságot. És lehet, hogy a nemzeti populista szlovák kormány még nagyobb elnyomáshoz folyamodik, meglovagolva az eseményt.
Orbán, az áldozat euroszkeptikus, tekintélyuralmi szövetségese hatalmas 1,2 millió kattintást váltott ki közösségi oldalán, amikor rokonszenvét nyilvánította Fico iránt. A globalizáció- és EU-ellenes megjegyezéseket nem is említve.
Hogy a merénylet miként hat a választások eredményére, az majd kiderül. De hasznot húzhatnak belőle a rend helyreállítását ígérő populisták és szélsőjobbosok. A középbal pártok pont a megakadályozandó jelenséget erősítik fel, amikor felfújják a bevándorlás-ellenes nacionalisták jelentette veszedelmet.
Az szintén lehangoló, hogy a baloldal nem kínál jobb holnapot, amivel elhódíthatná a szavazókat mindazoktól, akik lezárnák a határokat és visszaállítanák az órákat.
Viszont ha józanul elemezzük a kilátásokat, arra kell jutnunk, hogy a szélsőjobb még jó ideig nem lesz meghatározó tényező az EU-ban. Még akkor sem, ha a két frakció netán egyet tudna érteni lényeges kérdésekben. Aligha tud több helyet elhódítani a 720 mandátum egynegyedénél. Vagyis még a Néppárttal együtt sem képes többséget alkotni.
A Smer ráállt az Orbán fémjelezte euroszkeptikus populizmus irányvonalára, a szociáldemokraták tavaly fel is függesztették a tagságát. A szélsőjobb ugyanakkor előreláthatólag csak nagyobb zajt tud csapni, fokozza a cirkuszt. Viszont máris nagy hatást gyakorolt az európai bevándorlás-politikára. És sok országban dől le a vele szemben felhúzott cordon sanitaire.
Washington Post
A vezércikk úgy foglal állást, hogy mivel Oroszország a vártnál ellenállóbbnak bizonyul, Ukrajna viszont meggyengült, többet kell tenni Kijevért. Hogy Putyin új erőre kapott, azt jól lehetett látni, amikor találkozott Hszivel. Kína szerszámgépeket, mikroelektronikai termékeket és optikai berendezéseket ad neki a háborúhoz, ugyanakkor átveszi tőle az olajat. De Moszkva erejére utal a Harkiv elleni hadművelet is.
Odahaza már rég véget vetett a Prigozsin-féle lázadásnak és szétvert minden, háborúellenes elégedetlenséget. Teljes ellenőrzése alá vonta a tömegtájékoztatást, megszilárdította a saját uralmát, jobban, mint Sztálin óta bárki más orosz földön. Most épp azon van, hogy fenntartható hadigazdálkodást építsen ki.
Az is fontos állomásnak számít, hogy katonai gyakorlatot hirdettek harcászati nukleáris fegyverek alkalmazásával. Ám így sem minden fenékig tejfel az elnök számára. A Gazprom, amely idáig az államháztartás bevételeinek 10 %-át adta, tavaly csaknem 7 milliárd dolláros veszteséget hozott össze. A konszern két évtizede nem volt deficites.
A gazdaság azonban a szankciók ellenére sem omlott össze. Az olajból jön az állami jövedelem további 30 %-a. Ezért hatékonyabbá kell tenni a megtorló intézkedéseket, meg kell akadályozni, hogy a Kreml forrásokhoz jusson az agresszió folytatásához. Itt minden azon múlik, ki bírja tovább, ám Ukrajna és a Nyugat nem engedheti meg, hogy kikapjon.
Guardian
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, Simon Tisdall, a lap külpolitikai kommentátora felveti, hogy akkor mire jó az egész szervezet? Hiába a közelgő 75. évforduló, a szövetség elbukta a világháború utána legnagyobb vizsgát, az ukrán államért vívott csatát.
A Harkiv ellen nyomuló orosz csapatok kihasználják, hogy a Nyugat bűnös módon csak lassan szállít fegyvereket, vezetői mániákusan félnek a helyzet eszkalálódásától. Ennélfogva Kijev javarészt magára marad a küzdelemben.
A NATO-nak már a legelején határozottan fel kellett volna lépnie, hogy elriassza Moszkvát az inváziótól. Akkor még életben lenne több ezer civil és sokkal kevesebb kár érte volna a városokat. Az csak visszaüt, hogy az ukránok nem használhatják a nyugati hadfelszereléseket oroszországi célpontok ellen. Putyinnak meg kellett volna mondani, hogy tudja, kit fenyegessen atomcsapással.
Mindezt most is meg lehetne még tenni, csak hát hiányzik hozzá az akarat. Biden és Scholz beteges módon homályos katonai és erkölcsi kényszereket követ. Azonban gyorsan tenni kell, hogy az ukránok mielőbb bekerüljenek mind a katonai szervezetbe, mint az Unióba. Tényleg azt hiszi Washington, hogy Moszkva ura megtámadna egy 32-tagú szövetséget, amely ráadásul ennyire erős? Inkább gyáván elkotródna.
Véget kell vetni a nyugati vacillálásnak Macron joggal vetette fel, hogy csapatokat kell küldeni Ukrajnába. A dolgok egyre inkább Európán múlnak, amely a legtöbbet vesztheti. Ha a Kreml vissza tudja szerezni az uralmat egy sor volt szovjet köztársaság fölött, akkor a NATO csak belekeveredik a viszályba. Trump sötét ló, de egykori tanácsadóinak meggyőződése, hogy kihúzza a talajt Ukrajna lába alól és Putyinhoz törleszkedne.
Ha a szervezet nem áll gyorsan a sarkára, akkor vezetői elbujdoshatnak szégyenükben.
Washington Post
A neves szemleíró, Ishaan Tharoor nem gondolja, hogy az amerikai külügyminiszter a legjobb számot választotta, amikor kijevi látogatása során egy pincebárban beszállt az örömzenélésbe és Neil Youngtól azt játszotta, hogy „Csak rokizzunk a szabad világban”. A szabad világ ugyanis jelenleg nem tudja, miként nyerhet.
A világ két autokrata nagyhatalma, Oroszország és Kína egyre jelentősebb támaszra lel egymásban. Putyin pekingi útja nem csupán azt tükrözi, hogy Moszkva mind jobban függ Kínától, hanem azt is feltárta, hogy egyre jobban közelítenek egymáshoz az értékeik és politikai céljaik.
Hszi nagyon szeretné, ha a Kreml nyerne, mert az igen fontos volna acélból is, hogy átvegye az uralmat Tajvan fölött. Ugyanakkor komoly nyomás nehezedik a nyugati demokráciákra és az általuk megtestesített elvekre. A Biden-kormányzat erkölcsi tekintélye alaposan kicsorbult Gázában, ahol az USA támogatja a hadműveletet, noha az már több mint 34 ezer palesztin halálával járt és humanitárius katasztrófát váltott ki.
Európában a választások és más politikai fejlemények az illiberális körök folyamatos fellendülését hozzák. Lásd Hollandiát és Grúziát. Erős a gyanú, hogy visszatérése esetén Trump kilép a NATO-ból, vagy legalábbis hátat fordít neki. Márpedig, mint a Foreign Policy nemrégiben írta, amerikai vezetés nélkül nehéz lenne fenntartani a szövetségben az összetartást és az egységet.
Wall Street Journal
A szerkesztőség úgy ítéli meg: Putyin barátai Tbilisziben a Kreml forgatókönyvét követik, hogy elnyomják a civil társadalom hangját. Az autoriter idők másik jele a héten jóváhagyott „idegen ügynök-törvény”, amely szintén orosz módra lecsapna a civilekre, valamint az ellenzékre.
A hatalmon lévő Grúz Álom pártot nem érdekelte, hogy tegnap a fővárosban 200 ezren vonultak fel tiltakozásul. A célpont a független média, valamint a sok NGO, ha bevételük legalább 20 %-át a határon túlról kapják. Így most ők attól félnek, hogy a jogszabály ürügyül szolgál az ellenük irányuló támadásokra, pénzügyi ellenőrzésekre, büntetésekre. Azaz zaklatni fogják őket és még jó, ha nem kell lehúzniuk a rolót.
Hogy ez miként megy, arra példaként ott van Oroszország. A grúz elnök asszony úgy nyilatkozott, hogy Moszkva hibrid háborút folytat országa ellen. A lakosság a megmozdulást látja az egyetlen eszköznek, de a rendőrség időnként könnygázzal, vízágyúval, hanggránáttal és letartóztatásokkal reagál. Neves ellenzékieket vertek össze. Családtagjaikat, még a gyerekeiket is, névtelen telefonálók fenyegetik meg halálosan – közölte saját tapasztalatai alapján a volt védelmi miniszter.
Az amerikai Szenátus egyik republikánus tagja most olyan tervezetet készít elő, amely választás elé állítja Grúziát. Ha az visszakozik, erősödhetnek az államközi kapcsolatok. Vagyis döntő pillanat közeledik az ország demokratikus jövője szempontjából, amikor a polgárok próbálják megakadályozni a tekintélyuralmi ellenőrzést.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin fegyverei és Isten hozzájárulása
Egy neves német történész úgy látja: radikalizálódik az orosz történelemkép, ezt támasztja alá, hogy a Kreml >
Mi történik, ha Trump félreérti a mandátumát
William Galston a Wall Street Journalban óva inti Trumpot attól, hogy túllőjön a célon, mert a >
Előre hozott választás Szlovákiában?
Jókora felháborodást váltott ki moszkvai látogatásával odahaza a szlovák kormányfő, hiszen az osztrák kancellár jó két >
A halálos őrület
A magdeburgi merénylet halálos őrület eredménye, de nem lehet a hagyományos keretekben értelmezni, mert a tettes >
A Georgescu-hadművelet
A Neue Zürcher Zeitung összeállítása időrendbe szedve levezeti, miként szervezték meg a Georgescu-hadműveletet, vagyis a bizonyítékok >
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >