2024. december 27. péntek
Ma János, Teodor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Orbán, Dodik és a Nyugat bírálata

Orbán, Dodik és a Nyugat bírálata

A Bloomberg szerint Orbán Viktor azzal vádolta a Nyugatot a boszniai szerbek fővárosában, hogy az beleavatkozik az ország életébe. Az alkalmat az szolgáltatta, hogy magas elismerést vehetett át Dodiktól, az ottani szerbek orosz-párti vezérétől, aki a Republika Srpska elszakadására szólít fel.

A magyar vendég oldalvágása kimondatlanul is a nemzetközi főmegbízottnak, német Christian Schmidtnek szólt, éppen két héttel azután, hogy az EU kimondta: meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Boszniával. Csakhogy az uniós vezetők elítélik Dodik szeparatista retorikáját, mivel az a köztársaság egységét fenyegeti. Ezzel szemben Orbán udvarolt a politikusnak. Utóbbi kijelentette, hogy az országrész kiválik, ha a német diplomata tényleg növeli a központi kormány hatáskörét. A Spiegel viszont ezt írja: Orbán Viktor a Nyugat elleni bírálatra használta fel, hogy megkapta azt a kitüntetést, amellyel a boszniai szerb nacionalisták hívják fel magukra a figyelmet, és amellyel legutóbb Putyin mellét dekorálták ki. A magyar kormányfő a vitatott elismerést a Republika Srpska ultranacionalista, szakadár vezérétől, Dodiktól vette át. Köszönő beszédében azzal vádolta a nyugati hatalmakat, hogy azok igazságtalanul bánnak a szerbekkel. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Reuters

 

Eldőlt, hogy Magyarország ugrik be a boszniai szerb tagköztársaságban, miután Németország kiszállt két ottani energia beruházásból is, mivel a nacionalista Dodik szakadár terveket táplál. A Nagy Márton gazdasági miniszter által aláírt megállapodás 140 millió eurót irányoz elő az országrész fejlesztésére. A pénzből a többi közt szemétfeldolgozó, továbbá szél- és napelem park létesült.

 

Euractiv

 

Nem lehet visszalépni az EU bővítésétől, ám gondoskodni kell arról, hogy a felvételek ne destabilizálják a közösséget – figyelmeztet Sir Michael Leigh, aki korábban éppen a nyitásért felelős biztos volt Brüsszelben, jelenleg pedig a Johns Hopkins Egyetemen, Bolognában tanít. Ukrajnával kapcsolatban pl. ott látja a gondot, hogy cseppet sem javítana az európai biztonságon, ha egy olyan állam kerülne be, amelynek egy része megszállás alatt áll. Az Unió is sebezhetőbbé válna ily módon, ha előtte nem jön létre békemegállapodás Oroszországgal és a NATO nem adna biztonsági garanciákat.

Azonban legfeljebb tűzszünetet lehetne elérni, ám ettől még folytatódnának a szórványos összecsapások. Intő példa a megosztott Ciprus. Brüsszel éppen a kockázatok és bizonytalanságok láttán felvetette, hogy lépésről lépésre kellene megadni a tagságot, ám ezt a jelentkezők úgy vehetik, hogy a szervezet próbálja elodázni a felvételüket. Itt persze már nincs visszaút, de júniusban várhatóan megerősödnek az euroszkeptikus, bevándorlás-ellenes erők.

A Moszkva-barát magyar kormány lesz a soros elnök a 2. félévben, ezért ha az EU tényleg fontosnak tartja a stabilitás és a jólét szempontjából az új tagok csatlakozását, akkor haladéktalanul hozzá kell látnia. Ehhez hatékonyan cáfolni kell az orosz ellenpropagandát, hogy megmaradjon a közbizalom. Viszont le kell állítani a folyamatot, ha valamelyik leendő tagnál visszacsúszik a demokrácia.   

 

Washington Post

 

Trump űrt tölt be a mind inkább világiasodó Amerikában – írja Fareed Zakaria, kiemelve, hogy a volt elnök kampányrendezvényeinek a vége mostanság erősen hasonlít vallási ébredési mozgalmak találkozóira. Olyan felhívások hangzanak el, amelyekben sűrűn fordul elő Isten neve. A volt elnök persze ravasz és tudja értelmezni a közvélemény kutatásokat.

Márpedig a fehér protestánsok kb. háromnegyede rá szavazott 4 éve. Ellenben a vallásos feketék közül minden 10-ből 9 Bidenre voksolt. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy 2007 óta drámaian visszaesett a hívők aránya. A buzgó katolikusok viszont szinte teljes mértékben politikai kategóriákban határozzák meg magukat: ellenzik az abortuszt, a melegházasságot, a gender jogokat. A másik oldalon viszont a demokraták jelentősen kiábrándultak az egyházakból.

Azaz aki vallásos, az mind inkább a republikánusok mellé áll. De a világon sokfelé tapasztalni, hogy a hitet fegyverként használja a politika. Arra épít, hogy sokan elbizonytalanodtak. Nem tudják, miért születtek, miért kell dolgozniuk, kit szeressenek és tiszteljenek, hová forduljanak bánatukban.

Ebbe a vákuumba lép be a populizmus, a nacionalizmus és a tekintélyelvűség. Új hitet kínál. Orbán Viktor mondta Tucker Carlsonnak, hogy vannak dolgok, amik fontosabbak, mint ő vagy az egója: a család, a nemzet, Isten.

Csakhogy veszélyes politikával feltölteni azt a lyukat, amely az emberek szívében keletkezett, miután eltűnt onnan a Teremtő. Ám nagyon úgy néz ki, hogy mégis ez fogja határozni a következő időszakot.

 

Politico

 

A franciák nemigen tudják, eszik-e vagy isszák az EU-t, ezért nem értik, hogy elnökké választása esetén Le Pen belülről bontaná le a szervezetet. Erre hívja fel a figyelmet Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű washingtoni kockázatelemző európai igazgatója. Már most is elképzelhetőnek tartja, hogy a Nemzeti Tömörülés elnök asszonya Trump nyomdokaiba szegődik, vagyis kívülről határozza meg – ha nem is a Fehér Ház – hanem Franciaország és az Unió külpolitikáját.

Alapos érvek támasztják alá, hogy 3 év múlva, negyedik kísérletre elhódítja az Elysée-palotát. Merthogy a franciák újat akarnák, de már mindenki mást kipróbáltak. Azon felül Le Pen két év óta gondosan tartja a száját, pártja pedig elérte, hogy elkerülhetetlennek tartsák. Ehhez a politikusnak el kellett hitetnie, hogy mérsékelt lett, aki az átlagember javát nézi. De gazdaságpolitikája változatlanul dirigista, ám társadalmi és külpolitikája továbbra is ultranacionalista.

Ha győz, az a legjobb esetben is 5 évnyi sodródást és zavarodottságot jelent odahaza és Brüsszel számára is. Legrosszabb esetben viszont kiviheti országát a nyugati szövetségi rendszerből, ami az EU szétesését eredményezheti. Legalábbis jelenlegi formájában. Azt hirdeti, hogy mérsékelni kell Franciaország függését Berlintől és Washingtontól. Nem engedné be Ukrajnát sem a NATO-ba, sem az EU-ba.

Nem támogatná Kijevet sem fegyverrel, sem anyagiakkal. Amit a társadalompolitikában és a migrációval tervez, az javarészt ellenkezik a közösségi szabályokkal. Francia földön még az európai polgárok sem élveznének egyenlő jogokat. Visszaállítaná az ellenőrzést a belga, luxemburgi, olasz és spanyol határon. Beszüntetné a befizetéseket az Unió költségvetésébe, ami történelmi válságot idézne elő.

Teljesen elszigetelné országát, illetve legfeljebb olyan partnerei lennének, mint Magyarország. Az EU-ellenes magyar vagy szlovák vezetés sokat nem számít, viszont ha Franciaország is erre a útra lépne, az, képletesen szólva, már olyan betegség volna, ami a szervezet szívét és agyát támadná meg.

 

Washington Post

 

Helyszíni tapasztalatai alapján David Ignatius azzal tért haza Ukrajnából, hogy a védők a technika segítségével igyekeznek kiegyenlíteni a lőszer- és fegyverhiányból fakadó hátrányt. Amerikai és más cégek közreműködésével ki tudják kerülni az orosz légvédelmet és a zavaró berendezéseket is. Persze a verseny éles, mert egy idő után az ellenség is kapcsolt és szintén nagy fejlesztésekbe kezdett.

Zelenszkij nemrégiben bejelentette, hogy az idén egymillió drónt építenek, az illetékes tárca védelmi tanácsadója szerint pedig naponta csaknem 3 ezer ilyen automata repülő szerkezetet vethetnek be. Gyártásukkal a kezdeti 7 helyett ma már hozzávetőleg 300 cég foglalkozik, „nemzetközi brigád” bevonásával. Amerikai milliárdosok a zsebükbe nyúltak, a világ minden tájáról érkeztek szakemberek.

A drónok ma már képesek mélyen behatolni orosz területre. Különösen hevesen támadják az ottani olajfeldolgozókat. Már kiiktatták a kapacitás mintegy 14 %-át. Zelenszkij azt mondta a tudósítónak, hogy szemet szemért, azaz most már Ukrajna sem kíméli az oroszországi energiahálózatot, habár ezzel nem aratott nagy sikert Washingtonban.

Az egyik külföldi start-up vezére úgy gondolja, hogy a drónok eldönthetik a háborút. Olcsók, de igen hatékonyak. A már említett ukrán tanácsadó pedig azt emeli ki, hogy ily módon jelentős emberáldozatokat tudnak megtakarítani.

 

Economist

 

A kínai elnök teljesen rossz tervet ötölt ki, hogy a gazdaság kikeveredjen a stagnálásból. Amit elképzel, az ki fogja ábrándítani a népét, ugyanakkor feldühíti a világot. Tavaly a növekedés ugyan 5 %-os volt, de ingadoznak a gazdaság alapjai. Egyre kevesebb a munkaerő, kipukkadt az ingatlanlufi és esik szét a globális kereskedelem, amelynek Peking idáig nagy-nagy haszonélvezője volt.

Hszi a techno-utópiára, a központi tervezésre, valamint a mindenek felett való biztonságra épít, ezért uralni kívánja a jövő iparágait. Ám ez aligha fog sikerülni az elképzelés belső ellentmondásai miatt. A hangulat rossz az országban. A fogyasztók nem vásárolnak, defláció fenyeget, sok vállalkozó kiábrándult.

A hatalom nem a kereslet fellendítésére alapoz, állami segédlettel kívánja megnyomni a termelést. A cél az önellátás az amerikai agresszió miatt. Peking meg akarja fordítani az erőviszonyokat a világgazdaságban. Vagyis megszüntetné az ország műszaki függését, ellenben ellenőrizné a jövő szektorait. Úgyhogy a multik az ország csodájára járnának.

Csak éppen ebből nem lesz semmi, mert a képletből hiányoznak a fogyasztók. Ezért az új termékek egy részét exportálni kell, noha Amerika bizonyosan korlátozni fogja a Kínából származó importot. Európa pedig pánikban van a kínai autók miatt. Az is gond, hogy a kínai vállalkozók számára kiszámíthatatlan a jogi-szabályozási környezet, félnek a letartóztatásoktól, tisztogatásoktól. Egy sor mágnás kivándorol. Ennek az innováció issza meg a levét, sok pénzt elvész.

Az ország úgy járhat, mint Japán a 90-es években: megrendíti a defláció és az ingatlanpiac bedőlése. Ez pedig még inkább kiélezheti a geopolitikai feszültségeket. Azaz Peking még az eddiginél is harciasabbra válthat. Ráadásul Hszi nem hallgat senkire. A nemzetbiztonság fontosabb számára a jólétnél.

 

Washington Post

 

Oroszország azzal fizette meg politikailag az észak-koreai fegyverszállításokat, hogy a Biztonsági Tanácsban megfúrta annak a megfigyelő csoportnak a mandátumát, amely idáig Phenjan nukleáris és rakétaprogramját követte nyomon. Ez volt az ajándék Putyin részéről, emellett segít kijátszani Kim Dzsong Unnak a világszervezet szankcióit. A lépés újabb kudarc a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása szempontjából.

A népi Korea idáig hozzávetőleg 10 ezer konténernyi hadfelszerelést és lőszert küldött a háború céljára. Oroszország az ázsiai ország ballisztikus rakétáival lövi Ukrajna több városát.  Ugyanakkor Moszkva olajat ad Phenjannak, pedig az tilos.

Nagyon úgy néz ki, hogy Kim a fegyverkezés felgyorsítása mellett döntött, és ehhez mentőövet kap a Kremltől, ideértve azt az aggasztó lehetőséget, hogy átadja az orosz nukleáris, illetve rakétatechnológia egy részét. Így még nehezebb lesz kivédeni akár csak egy tévedésből eredő atomviszály eshetőségét. Merthogy Oroszország idáig bizonyos kérdésekben legalább némi felelősséget tanúsított, amikor egy latorállamról volt szó, ám most összeáll a világ legszörnyűbb rezsimjeivel.

2024. április 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin fegyverei és Isten hozzájárulása

Egy neves német történész úgy látja: radikalizálódik az orosz történelemkép, ezt támasztja alá, hogy a Kreml >

Tovább

Mi történik, ha Trump félreérti a mandátumát

William Galston a Wall Street Journalban óva inti Trumpot attól, hogy túllőjön a célon, mert a >

Tovább

Előre hozott választás Szlovákiában?

Jókora felháborodást váltott ki moszkvai látogatásával odahaza a szlovák kormányfő, hiszen az osztrák kancellár jó két >

Tovább

A halálos őrület

A magdeburgi merénylet halálos őrület eredménye, de nem lehet a hagyományos keretekben értelmezni, mert a tettes >

Tovább

A Georgescu-hadművelet

A Neue Zürcher Zeitung összeállítása időrendbe szedve levezeti, miként szervezték meg a Georgescu-hadműveletet, vagyis a bizonyítékok >

Tovább

Pannon ég alatt

Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >

Tovább

Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?

Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >

Tovább

Roncspártderbi

Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >

Tovább

Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot

A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >

Tovább

Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat

A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >

Tovább

Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában

A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >

Tovább

A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?

Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >

Tovább