Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Orbán a béke emberének nevezte Trumpot. Alighanem egykor Chamberlain is így volt Hitlerrel. Csak éppen rá kellett jönnie, hogy semmit sem ér a békevágya, ha a másik fél azt nem osztja
Az egyik neves amerikai külpolitikai elemző szerint alighanem igaza volt Orbán Viktornak, amikor azt közölte a világgal, hogy elnöksége esetén Trump egy petákot nem adna Ukrajnának. William Galston, a Brookings Intézet vezető munkatársa a Wall Street Journalban emlékeztet arra, hogy a volt elnök közismerten utálja Ukrajnát. Viszont Európa nehezen tudná fenntartani a támogatás jelenlegi szintjét, ha kiszáll az Egyesült Államok. Közben a fronton egyre rosszabbra fordulnak a dolgok. Az oroszok lassan ugyan, de nyomulnak előre több ponton is. A szakértők egyetértenek abban, hogy az ukránok három szempontból is súlyos gondokkal néznek szembe: 1. nincs elég emberük, mert a mozgósítás politikai kérdés. 2. nem alakítottak ki megerősített állásokat a mostani védvonalak mögött, mivel a többi közt a lerombolt infrastruktúra helyreállításával voltak elfoglalva. 3. rettenetesen kellene több lőszer, és el kellene érni a légi fölényt is. Kijev és Európa ezért figyeli nyugtalanul, mi történik Washingtonban. Ha az USA nem segít, összeomlik az ukrán ellenállás. Akkor pedig Putyin közelebb juthat céljához, hogy felszámolja a szuverén ukrán államot, meggyengítse a NATO-t és helyreállítsa az ellenőrzést az egykori szovjet tömb területén.
The Times
Malcolm Rifkind arra figyelmeztet, hogy Trump felelőtlensége folytán alapvető szerep hárul Nagy-Britanniára és Franciaországra, mert nukleáris stratégiát kell kidolgozniuk Európa védelmében, Putyin elriasztására. A konzervatív politikus, aki volt védelmi, illetve külügyminiszter is, megjegyzi, hogy a most hétfő szégyenletes napként vonul be a történelembe, miután a volt elnök kijelentette, hogy a választás után Ukrajna nem lát egy fabatkát sem Washingtontól.
A közlés veszedelmes, és ostoba, viszont pont az, amire az orosz vezető már oly régóta vár. Nem kell többé attól tartania, hogy kénytelen lesz kompromisszumba belemenni, ha a háború tárgyalásokkal ér véget. Trump volt annyira meggondolatlan, hogy ez esetben Zelenszkijnek nemigen volnának érdemi ütőkártyák a kezében. A diktátor az ukrán függetlenséget is követelné, a szomszéd ország vazallus lenne az orosz „befolyási övezetben”.
Az amerikai politikus azonban nem csupán veszedelmes, hanem fantaszta is. Pl. amikor azt hirdeti, hogy egy nap alatt véget tudna vetni a harcoknak. A fejlemények felbátorítják Pekinget, hiszen azt látja, hogy Trump feladná a vezető szerepet a világban és nem védené meg Tajvant.
Ezért a brit, a német és a francia kormánynak abból kell kiindulnia, hogy az USA Trump alatt nem szavatolná az európai biztonságot. London és Párizs képes ellensúlyozni a moszkvai atomfenyegetést. Mert jelenleg ugyanaz a helyzet, mint amikor a földrész Napoleonnal, a német császárral vagy Hitlerrel nézett szembe: meg kell őrizni a szabadságot.
Washington Post
A legnevesebb orosz politikai fogoly azt üzente a börtönből, hogy a világ ne fogadja el legitim elnökként Putyint a hét végén esedékes választás után. Kara-Murza, aki 25 évet kapott, mivel megírta, mit művelnek a fronton az orosz csapatok, a különleges omszki büntető telepről kijuttatott üzenetben rámutat, hogy a mai világban még a diktátorok is kénytelenek az urnákhoz szólítani az embereket, mert különben rendszerük nélkülözi a törvényességnek még a látszatát is.
Ám időnként nem mérik fel a veszélyt, mint 4 éve Lukasenko, aki azután annak rendje és módja szerint kikapott Tyihanouszkajától, és csak csalással tudta megtartani uralmát. Putyin tanult a leckéből és eltetette láb alól legveszélyesebb kihívóját, Navalnijt. Továbbá nem engedte indulni Nadozsgyint, aki bírálta a háborút.
Politikai okokból ugyanakkor több százan vannak rács mögött, az utóbbi időben több politikai per zajlott, mint Hruscsov, illetve Brezsnyev alatt. És akkor még nem beszéltünk a cenzúráról. De Putyin azzal is diszkreditálta magát, hogy törvényellenesen lett ismét elnök, hiszen a törvény értelmében csak kétszer tölthette volna be a hivatalt. Csak éppen módosíttatta az idevágó passzust az alkotmányban.
Ezért a nemzetközi partnereknek nem szabadna elismerniük a megválasztását, ahogy az pl. a venezuelai államfővel is történt. Ki kell mondaniuk, hogy az orosz elnök nem legitim. Diktátor és bitorolja a hatalmat.
Die Welt
Putyin védelmére kell egy német szakértő, aki több mint 30 évig dolgozott a NATO apparátusában, mert úgy ítéli meg, hogy a Nyugat túlbecsüli az elnök birodalmi törekvéseit. Hans Michael Rühle azt elismeri, hogy Ukrajna lerohanása sokat elárul arról, mit is gondol Moszkva saját magáról. Azzal azonban nem ért egyet, hogy az invázió sikere esetén a Kreml hamarosan rátámadna valamelyik NATO-államra.
Úgy véli, nyugati körök csupán riogatnak ezzel a lehetőséggel, hogy fegyverkezhessenek, illetve felfuttathassák a hadiipart. Az persze világos, hogy az államfő a régi orosz nagyság visszaállításáról álmodik. De ebből még nem következik, hogy be kívánja kebelezni a Baltikumot vagy Lengyelországot.
Ukrajna azonban Moszkva szemében más, mivel egész történelme során szorosan kapcsolódott Oroszországhoz. Azon kívül az orosz hadsereg még jó ideig nem lenne képes megindulni a NATO ellen, hiszen hatalmas veszteségeket szenvedett el a háborúban. A légiereje és a haditengerészete ugyan nagyrészt érintetlen, de egyikkel sem igazán tudna nyugati területeket meghódítani, illetve megtartani.
Ezért igyekszik Ukrajnára korlátozni a viszályt. Sok ok szól a megtámadott ország megsegítése mellett, de idővel erősödik a Kijevre nehezedő nyomás, hogy kezdjen tárgyalásokat. Viszont a tények mérlegelésénél figyelembe kell venni a NATO elrettentő erejét is, hiszen az erősen visszafoghatja Moszkva katonai étvágyát. Szóval hagyni kellene a hatásvadászatot, mert az nem szolgálja Európa biztonságát.
Szelestey Lajos
Következő cikk: Netanjahu radioaktívvá teszi Izraelt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >