Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A nem is nagyon Szuper kedd után Amerikának két választása maradt
Cus Mudde, a Georgia-i Egyetem politológia professzora megjegyzi, hogy két, igen népszerűtlen jelölt fog összecsapni, aki azzal mozgósítja híveit, hogy ez az utolsó alkalom az USA megmentésére. Jelenleg a lakosság jó 80 % fél a demokrácia jövője, illetve a politikai erőszak lehetősége miatt. Abban viszont lényegesen eltérnek a vélemények a két oldalon, hogy mi a tét és ki jelenti a fő fenyegetést. A republikánusok szerint a demokraták fel akarják számolni a keresztény nacionalizmusra épülő Amerikát és ez igaz is, hiszen az szöges ellentétben áll az alkotmánnyal. A kormánypárt viszont azon aggódik, hogy egy újabb Trump-elnökség a liberális demokrácia végét jelentené. Nekik is igazuk van. A republikánusok radikalizálódtak az évtizedek során és ma már a világ egyik legszélsőjobbosabb pártját alkotják. Táboruk és a sajtójuk besorol a paranoid, hibbant vezér mögé. Az meg nem igaz, hogy a demokraták még le tudják cserélni a korosodó Bident. Hiszen nincs olyan, aki jobban tudná őket egyesíteni, mint az elnök. Ám ha Trump nyer, az felforgatja az Egyesült Államokat. Úgyhogy az ország és a világ sorsa múlik azon, a támogatók túl tudnak-e jutni az elnökkel kapcsolatos (jogos) fenntartásaikon. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Csehország beszünteti a közös kormányüléseket Szlovákiával, miután a Fico-kabinet beállt Oroszország mögé. Prágában Fiala miniszterelnök ezért vet véget a szoros kétoldalú kapcsolatokat alátámasztó, több mint 10 éves gyakorlatnak, mert úgy véli, hogy egy ilyen partnerrel nem szükséges egyeztetni.
Az új szlovák vezetés ugyanis felszólította Zelenszkijt, hogy tegyen területi engedményeket a háború befejezése érdekében. Egyúttal közölte, hogy egyetlen lövedéket sem hajlandó szállítani Kijevnek. Ehhez képest a cseh kabinet felhajtott 800 ezer tüzérségi lőszert és most annak megvásárlásához igyekszik támogatókat találni. (A héten tett prágai látogatása során Macron közölte, hogy ők beszállnak – a szerk. megj.)
A múlt hónap végén, a Visegrádi Csoport prágai tanácskozásán kettészakadtak a négyek: a lengyel és a cseh fél segíti az ukránok harcát, Orbán és Fico viszont Kijevet okolja a háborúért.
A hét végén a szlovák kormányfő azt kérdezte, ki védi meg országa atomlétesítményeit, miután Olaszország visszavont egy légvédelmi rendszert. A cseh Európa-miniszter azt üzente neki, hogy forduljon nyugodtan Putyinhoz, ha már ekkora barátok, és ennyire fontos rehabilitálni az orosz elnököt. Talán ő majd megfelelő védelmet ajánl fel.
A szlovák külügy ugyanakkor beidézte a holland nagykövetet, mert Hollandia prágai diplomáciai képviselete ma vitát tart a szlovákiai politikai helyzetről. Az eseményre meghívták az összes uniós állam képviselőit, csak Pozsony megbízottját nem. Az esetet szlovák résztől úgy értékelték, hogy az beavatkozás az ország belügyeibe.
Deutschlandfunk
Egy neves német politológus arra szólítja fel az európai demokratákat, hogy minél nagyobb számban voksoljanak júniusban, mert különben azok nyerhetnek, akik fel akarják számolni az EU-t. Claus Leggewie, a Gießeni Egyetem professzora példaként Orbán Viktor hozza fel, aki folyamatosan blokkolja a többség szolidaritási akcióit, ám szívesen zsebre vágja a brüsszeli pénzeket, hogy kiszolgálja korrupt hálózatát.
De kedvtelve turkálnak az uniós húsosfazékban azok a szélsőjobbos pártok is, amelyekhez a Fidesz most csatlakozni kíván. Ráadásul Strasbourgban azok lettek a hangadók, akik szerint az EP túlságosan is megerősödött. A képviselők egyharmada visszavenne az Unió jogköréből, illetve megszüntetné a szervezetet.
Az ultrajobb előreláthatólag előretör a legtöbb országban. Ez nyomás alá helyezi az Európai Néppártot, amely kokettál a szélsőjobbal, ugyanakkor még tovább gyengíti a középbalt. Ha nem marad fenn a jelenlegi többség, akkor a Bizottság a földrész ellenségeinek a kezére kerülhet. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az európai radikális jobboldal Putyin ölebe.
Be kell mutatni, hogy az integráció jelentős eredményeket hozott, amelyeket egyébiránt a nacionalisták is szívesen igénybe vesznek. Az orosz agresszió, az amerikai visszahúzódás, az iszlamisták elleni gyűlölet, valamint a tekintélyuralmi rezsimek összefogása a szabadság, egyenlőség és a szolidaritás védelmére ösztökél. Arra, hogy megbecsüljük a demokráciát.
Amikor egykor megalakult az Európai Közösség, azt mondogatták, hogy Sztálin volt a titkos bába hozzá. Nem szabad, hogy a tömeggyilkos Putyin legyen a sírásója.
Wall Street Journal
A vezércikk beismeri: az újság tévedett, amikor annak idején ellenezte, hogy Nikki Haley ringbe szálljon Trump ellen, de a volt ENSZ-nagykövet nagy szolgálatot tett, mert megmutatta a szavazóknak, hogy a Republikánus Párt nem csupán a Tegyük Újra Amerikát híveiből áll.
A politikus felfüggesztette a kampányt, miután a szuperkedden csak Vermontban tudott nyerni, de minden vetélytársnál tovább maradt a versenyben. Messze felülmúlta a várakozásokat. Karizmát árult el, bebizonyította, hogy van vér a pucájában, hiszen elmesélte, milyen melléfogásai voltak elnökként Trumpnak, illetve rávilágított a jelöléséből fakadó kockázatokra. Különösen jelentős érdeme, hogy nem állt be a sorba és nem hízelgett diktátoroknak, illetve nem támogatja, hogy Ukrajnát bízzák rá Putyin kényére-kedvére. A volt elnök nem mert vele nyilvános vitára kiállni.
Ám az nem volt elég a sikerhez, hogy ő más, mint Trump. Utóbbinak viszont most szüksége volna Haley híveire, de a várható republikánus jelölt nem arról híres, hogy gesztusokat tesz a pártegység érdekében. A kihívónak jó esélyei lennének 4 év múlva, ha az idén ismét Biden győz. Érdemes ugyanakkor felidézni, hogy a felmérések szerint Haley magasan verné a Fehér Ház jelenlegi lakóját, ha ők csapnának össze.
Ám a republikánus tábor úgy határozott, hogy hazardíroz Trumppal. De senki nem mondhatja, hogy Haley nem szólt nekik előre.
Guardian
Cus Mudde úgy gondolja, hogy a nem is annyira szuperkedd után Amerikának arról kell döntenie, milyen legyen az ország, mert a két lehetőség nagyon is különbözik. A Georgia-i Egyetem politológia professzora megjegyzi, hogy két, igen népszerűtlen jelölt fog összecsapni, aki azzal mozgósítja híveit, hogy ez az utolsó alkalom az USA megmentésére.
A választási rendszer alapvetően antidemokratikus, mert az alapító atyák biztonsági szelepként beépítették az elektori kollégiumot, azaz nem közvetlenül a népakarat dönt az elnök személyéről. Emellett a szavazás erősen decentralizált, ami alkalmat nyújt a polgárok megfélemlítésére, illetve elnyomására.
Jelenleg a lakosság jó 80 % fél a demokrácia jövője, illetve a politikai erőszak lehetősége miatt. Abban viszont lényegesen eltérnek a vélemények a két oldalon, hogy mi a tét és ki jelenti a fő fenyegetést. A republikánusok szerint a demokraták fel akarják számolni a keresztény nacionalizmusra épülő Amerikát és ez igaz is, hiszen az szöges ellentétben áll az alkotmánnyal.
A kormánypárt viszont azon aggódik, hogy egy újabb Trump-elnökség a liberális demokrácia végét jelentené. Nekik is igazuk van. A republikánusok radikalizálódtak az évtizedek során és ma már a világ egyik legszélsőjobbosabb pártját alkotják. Táboruk és a sajtójuk besorol a paranoid, hibbant vezér mögé.
Novemberben a döntő tényező várhatóan a részvevők számra lesz, de mivel szoros eredmény valószínű, arra kell készülni, hogy hosszas jogi csatározás következik, ha Trump veszít. A döntés előreláthatólag mind pártosabb Legfelsőbb Bíróságra hárul.
Az nem igaz, hogy a demokraták még le tudják cserélni a korosodó Bident. Hiszen nincs olyan, aki jobban tudná őket egyesíteni, mint az elnök. Ám ha Trump nyer, az felforgatja az Egyesült Államokat. Úgyhogy az ország és a világ sorsa múlik azon, a támogatók túl tudnak-e jutni az elnökkel kapcsolatos (jogos) fenntartásaikon.
Wall Street Journal
Kína most fizeti meg a gazdasági hibák árát, a Kommunista Párt politikája folytán még a most kitűzött 5 %-os növekedést is nehéz lesz elérni – hangsúlyozza a vezércikk. Hiszen a modell az ingatlan buborékra épült, ám az kipukkadt. Hszi igyekezett, hogy a következmények ne legyenek túlságosan drámaiak, ám az ostor részben azokon a lakástulajdonosokon csattan, akik úgy vélték, hogy jó befektetésbe vágnak bele és a középosztály tagjaiként nem fenyegeti semmi veszély őket.
Közeleg a demográfiai válság is, köszönhetően a korábbi egyke-politikának. Egyre kevesebb gyerek születik, miközben a lakosság gyorsan öregszik, ez pedig további terheket rak a gazdaságra és az államháztartásra.
Japán hasonló helyzetbe került a 90-es évek elején, csakhogy addigra már gazdagnak számított és nem szította a geopolitikai feszültséget más gazdasági hatalmakkal. Peking viszont gerjeszti az ellentéteket, így nemigen fog sikerülni az elnök nagy terve, hogy ti. a kivitel vezérelje a növekedést. Pl. hiába akarja elárasztani a világot elektromos autókkal, a szándék várhatóan beleütközik új vámokba és más kereskedelmi akadályokba.
Ráadásul egyre nagyobb hatalmat ad a párt kezébe a gazdaság fölött. Pedig ha nem fordul a magánvállalatok felé, akkor lelassul a gazdaság. Az pedig tragédia volna a sok-sok millió kínai szegény ember számára. Egyben kihívást jelent a világnak, amelynek jól jönne egy egészségesebb és szabadabb kínai gazdaság.
Következő cikk: Ilja Jasin azt üzeni a börtönből az oroszoknak és a világnak, hogy egy szavát ne higgyék Putyinnak
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >