Ma Katalin, Liza névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Orbán egyedül maradt hátra
Üres kezekkel áll, miután hosszú időn át csinálta a cirkuszt a svédek NATO-csatlakozásnak feltartóztatására – fejti ki budapesti elemzésében Gregor Mayer. A házelnök azonban tavaly március óta nem tudta rávenni magát arra, hogy kiírja a végszavazást. Hogy miért nem, az rejtély a kívülállók számára. Közelebb kerülünk a megfejtéshez, ha tudjuk, hogy a jobboldali-populista kormányfő minden fontos kérdésben egymaga dönt. Az olyan intézmények, mint a Parlament, csupán homlokzatul szolgálnak a rendszerében. Akkor működnek, amikor ő úgy akarja, de akkor gombnyomásra. Ugyanakkor bizonyos kérdésekben beállt Putyin mögé.nMindent megtesz, hogy ártson a megtámadott Ukrajnának. Ami csak lehetséges az EU-ban és a NATO-ban, azt elköveti, hogy hasznára legyen Moszkvának. Felvizezteti a szankciókat, sőt időnként blokkolja azokat. Folyamatosan próbálja kipuhatolni, hogy meddig mehet el. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Yahoo/Daily Telegraph
A NATO-államok vezetői sorra történelmi pillanatként üdvözlik, hogy Svédország bekerülhet a szervezetbe, miután Magyarország a Gripen-ügylet fejében megadta a zöld jelzést. A brit kormányfő úgy fogalmazott, hogy különleges ez a nap a szövetség biztonsága szempontjából. A francia elnök kijelentette, hogy a bővítés szavatolja a közösség hosszú távú biztonságát.
A svéd miniszterelnök szerint a felvétel jelzés Putyinnak, mármint hogy annak zsarolással sem sikerült távol tartania a NATO-t a szomszéd államoktól. A Kreml ugyanakkor nem reagált, ellenben a stockholmi orosz nagykövetség közleménye arra utalt, hogy ezek után mind Svédország, mind Finnország jogos célpont Moszkva számára, vagyis a nyitás egy cseppet sem javít az európai biztonságon.
AFP
Meloni olasz miniszterelnök úgy értékelte, hogy a svéd tagság megerősíti a NATO-t, amely a békét és a szabadságot védi a földrészen. A Svéd Védelmi Kutató Intézet egyik szakértője pedig úgy vélte, hogy helyére kerül az utolsó mozaikdarab a szervezet észak-európai térképén.
Szalai Máté, a Velencei Ca Foscari Egyetem elemzője úgy nyilatkozott, hogy Orbán egyszerűen a hazai közönségnek játszott. El akart menni, ameddig csak lehetett, de úgy, hogy ne okozzon súlyos problémákat a transz-atlanti közösségnek, közben azonban bizonyítsa, hogy Magyarország olyan hatalom, amellyel számolni kell.
FAZ
Magyarország mégiscsak elfogadta a svéd tagságot, ám a partnerek többé nem bízhatnak a magyar ígéretekben. Hogy az egész folyamat nem mehetett végbe olyan gyorsan, ahogy azt sokan elképzelték a NATO-ban, az a magyarok esetében még feltűnőbb, mint Törökország kapcsán – mutat rá a szemleíró, Nikolas Busse.
Orbán ugyanis meg sem mukkant a katonai szövetségben, amikor az EU-ban már kezdett kilógni a sorból. Nem kevesen azt hitték Brüsszelben, hogy nem szeretné kockáztatni országa biztonságát. Ám hogy ez éppen a háborúval módosult, az rávilágít, milyen messzire került a magyar vezetés a Nyugat többi részétől.
Hiába állította korábban az ellenkezőjét, mégiscsak utolsónak szentesítette Stockholm belépését. Ezt bizonyára jó néhányan nem felejtik el neki a szervezetben. A svéd és finn tagság pozitívumai kézenfekvőek a közösség szempontjából. Viszont a fejlemény szöges ellentétben áll azzal, amit Putyin akart. De hogy a NATO meg tudja-e őrizni ezt az előnyét, az attól függ, ki lesz a következő amerikai elnök.
Der Standard
Orbán egyedül maradt hátra, üres kezekkel áll, miután hosszú időn át csinálta a cirkuszt a svédek NATO-csatlakozásnak feltartóztatására – fejti ki budapesti elemzésében Gregor Mayer. A házelnök azonban tavaly március óta nem tudta rávenni magát arra, hogy kiírja a végszavazást. Hogy miért nem, az rejtély a kívülállók számára.
Közelebb kerülünk a megfejtéshez, ha tudjuk, hogy a jobboldali-populista kormányfő minden fontos kérdésben egymaga dönt. Az olyan intézmények, mint a Parlament, csupán homlokzatul szolgálnak a rendszerében. Akkor működnek, amikor ő úgy akarja, de akkor gombnyomásra. Ugyanakkor bizonyos kérdésekben beállt Putyin mögé.
Mindent megtesz, hogy ártson a megtámadott Ukrajnának. Ami csak lehetséges az EU-ban és a NATO-ban, azt elköveti, hogy hasznára legyen Moszkvának. Felvizezteti a szankciókat, sőt időnként blokkolja azokat. Folyamatosan próbálja kipuhatolni, hogy meddig mehet el.
A svéd tagságot azonban csupán késleltetni tudta. Egy darabig Törökország mögé bújt, ám a végén magára maradt. Azzal a nevetséges érvvel, hogy svéd politikusok és sajtóorgánumok bírálják a magyar demokrácia állapotát. De ki az, aki nem ezt csinálja a nyugati világban? Orbán az őrült színjáték után semmit sem nyert és ő az utolsó, aki ratifikál.
Neue Zürcher Zeitung
Magyarország hosszas huzavona után megszavazta a svéd belépést, de ezt még megelőzte Orbán számtalan provokációja. Most azonban befejeződik a halogató taktika, ami kihozta a sodrából a szövetségeseket. A zárószavazást folyamatosan elnapolták, újabb és újabb kifogásokkal.
Miután azonban Ankara feladta az ellenállást, fokozódott a Magyarországra nehezedő nyomás. Orbán ugyan mindent megígért Stoltenbergnek, ám nem hagyta abba a kihívásokat. Meghívta svéd kollégáját Budapestre, aki azonban közölte, hogy a belépés kapcsán nincs miről tárgyalni. Meglepő sértés volt, hogy a magyar kormányból, illetve a Fideszből senki nem volt hajlandó fogadni az amerikai törvényhozás kétpárti küldöttségét.
Ám a végén a magyar vezetésnek nem maradt más választása, mint hogy beszüntesse az ellenkezést, miután már nem tudott Ankara mögé bújni. Igazából azonban soha nem árulta el, mi a hasfájása, ami azután megnehezítette az egyeztetést. Ily módon a NATO pont ugyanazzal szembesült, mint az EU: Orbán kihasználja az egyhangú döntéshozatal elvét, hogy olyan kérdésekben kényszerítse ki a számára kedvező választ, amelyeknek semmi közük alapproblémához.
Ha azonban nem sikerül, amint az legutóbb Brüsszelben történt, akkor legalább megjáratta kicsiny országa nevét a világsajtóban. Odahaza viszont jól el tudja adni, hogy ő lázad a Nyugat ellen, amely szerinte hanyatlik. Egyben jelzést küld Putyinnak. Ám ily módon egyre inkább magára haragítja a nyugati partnereket. A NATO-ban nagyjából ugyanúgy elszigetelődött, mint az Unióban.
Süddeutsche Zeitung
A világ leghosszabb formaságának bizonyult, hogy Svédország bekerülhessen a transz-atlanti katonai szövetségbe. Uff. Hát, ezzel megvolnánk. Végre. Elvileg sétagaloppnak kellett volna lennie, de azután a maraton, az akadályfutás és a labirintus-túra keveréke lett belőle. Mire befejeződött, a svédek valósággal kimerültek a megpróbáltatásoktól és az átmeneti vereségektől.
Orbán többször is megalázta őket, még azt a kunsztot is megcsinálta, hogy ő lett a legutolsó, aki ráütötte a pecsétjét a csatlakozásra. A győztesek mosolyával bizonygathatta Budapesten Kristerssonnnak, hogy méltó módon tisztázták a kétoldalú vitákat. Stockholm majdnem két év után elérte, amit szeretett volna, ám az ár igen magas. Kérdés, hogy érdemes-e feladni a semlegességet, hogy egy szervezetben legyen olyan urakkal, mint Erdogan, Orbán és esetleg Trump. Majd meglátjuk.
Die Presse
Mostantól ismét egy jogász intézi Orbán számára a dolgokat a Sándor-palotában. Sulyok Tamás feladata az, hogy helyreállítsa a nyugalmat a rendszeren belül. Kérdés, megvan-e hozzá a politikai formátum az eddigi alkotmánybíróban.
Szembeötlő, hogy milyen gyorsan be akarták tölteni Novák Katalin helyét. De hát repedések mutatkoztak a rendíthetetlennek tűnő építmény falán. A magyar társadalom részéről azért volt akkora a felháborodás a kegyelem miatt, mivel a botrány egyrészt rávilágított a nevelő otthonokban uralkodó állapotokra, másrészt sokan két gyalogáldozatot láttak a volt elnökben, illetve Varga Juditban. Azért hullott porba a fejük, hogy fontosabb figurák megúszhassák.
Ilyen Balog Zoltán, Orbán bizalmasa. Lakner Zoltán, a politológus azonban úgy véli, hogy a történtekért a felelősség egy része a kormányfőt terheli, hiszen az összes felelős vezetőt ő nevezi ki a hatalmi apparátusban.
Somogyi Zoltán, aki szintén elemző, úgy értékeli, hogy Sulyok Tamás jól beleillik a Fidesz alatt kinevezett államfők sorába: politikai pehelysúly, aki aligha fog szembeszegülni a kormánnyal. Török Gábor ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy a kinevezés meglepő, mivel ő pártkatonára számított a tisztség betöltésénél.
The Times
A kommentár arra hívja fel a figyelmet, hogy üres szankciókkal a Nyugat nem tud ártani Putyinnak. Keményebb intézkedésekkel kellene köríteni a fegyverszállításokat, mert a vágyálmok és üres gesztusok istencsapást jelentenek a nyugati külpolitika számára. A szerző, Edward Lucas példaként említi, hogy a háború miatt elrendelt megtorló lépésekkel elvileg a Kreml hadigépezetét kellett volna meggyengíteni, ám ez nem vált be.
A pénzügyi retorziókat túl szűk körre szabták, az orosz kivitel változatlanul nyereséges. A kereskedelmi korlátozások sem hatékonyak, könnyű kijátszani az olajárra kivetett sapkát. Egy sereg ország változatlanul vesz feldolgozott olajtermékeket, ugyanakkor fellendült a kivitel olyan (közvetítő) államokba, mint Kazahsztán, Örményország és Kirgizisztán.
Moszkva sok millió dollárért vásárolja a lőszer alapanyagát. De hogy a szankciók ennyire elnagyoltak, abba belejátszik, hogy a nyugat csak félszívvel szánta rá magát, és nem szeretné, ha sérülnének a saját érdekei. A leghatásosabb persze az volna, ha az ukránok megkapnák a szükséges fegyvereket.
Továbbá fel kellene használni a nyugaton lefoglalt 300 milliárd dollárnyi orosz állami vagyont. Le kellene csapni azokra a nyugati cégekre, amelyek mozgásban tartják az orosz hadigazdaságot. Továbbá ki kellene sajátítani az olyan ingatlanokat és más vagyontárgyakat, amelyekről kiderül, hogy valójában orosz érdekeltségek.
Die Welt
Keményen radikalizálódik Putyin, a folyamat szintet lép nála – állapítja meg Moszkvából a tudósító, Pavel Loksin. Mint írja, Navalnij halála után minden orosz számára világos: életveszélyes, ha bárki abban reménykedik, hogy lehetséges a jövő az elnök nélkül. Ugyanakkor a Nyugatnak el kell fogadnia, hogy a politikussal lehetetlen az enyhülés. Sőt, éppen az ellenkezője az igaz.
Az ellenzéki vezető feltételezett megölése választóvonalat jelent az orosz történelemben. Nem mintha ritkaságszámba mennének a politikai gyilkosságok, ám most először fordul elő, hogy a védtelen áldozat a börtönben veszti életét. Putyin reakciójáról ugyanakkor mindent elárul, hogy a halálhír elterjedése után sugárzott az örömtől, egy üzemlátogatás során.
Katonai szakértők szerint az orosz haderőnek 5-6 év kell, hogy talpra álljon Ukrajna után és akkor nem kizárt, hogy megindul a NATO ellen. Annál is inkább, mivel az eddigi inváziók után a nyugati reakció mindig mérsékelt, sőt gyáva volt. Ez pedig a gyengeséggel egyenlő Putyin világában. Felhívás a támadásra. Szerinte a szövetség nem tenne semmit, ha Moszkva lerohanná valamelyik balti államot vagy a Spitzbergákat. Merthogy Amerika nem áldozna e célból egyetlen katonát sem.
Lehet, hogy ki akarja próbálni, érvényes-e még a kölcsönös segítségnyújtást tartalmazó 5-ös paragrafus. A válaszon múlik a szervezet jövője. Már Merkel megmondta, hogy Putyin a saját, bezárt világában él. A környezete nem képes befolyásolni. Ezért Európának ismét áldoznia kell az elrettentésre, mert különben fennmarad a Moszkva jelentette kockázat.
FT
A nyugati félénkség csak felbátorította Putyint, miközben az biztos, hogy Navalnij meggyilkolása és az Ukrajna elleni háború ugyanannak a banditizmusnak a megnyilvánulása. Akik menekülnének az uralma alól, azokkal az elnök maffia-stílusban bánik, mert tettüket árulásnak tartja, amiért semmiféle büntetés nem túl szigorú.
Ezért az agresszió tétje nem a terület, esetleg a szomszéd ország NATO-tagsága, hanem az életmód, noha Moszkva csupán az egykori szovjet viszonyok reneszánszát tudja ígérni, illetve azt a fajta társadalmat, amelyet a háború után kényszerített a kelet-európai államokra. A Donyec-medencében, vagy Bucsában alkalmazott erőszak bizonyítja.
Az ukránok ezzel pontosan tisztában vannak, ezért is próbálnak szabadulni a saját szovjet örökségüktől, a korrupciótól, a monolitikus kormányzástól, az államot elfoglaló erők kiváltságaitól, a gondolat-, a szólásszabadság elfojtásától. Ha ezt a nyugati partnerek felismerik, akkor megválhatnak attól a riadalomtól, ami elsősorban a fegyverszállításoknál jelentkezik.
Az ukránok azért kerültek szorult helyzetbe, mert nem kapnak elég harci technikát, illetve muníciót. Továbbá olyan hadfelszerelést, amellyel elérnék Oroszországot. Pedig a nemzetközi jog nem tiltja, hogy oda is csapást mérjenek. A szankciókra is igaz, hogy túl keveset fognak, viszont túl sok a kiskapu. Virágzik a retorziók megkerülése, a Nyugat viszont semmit sem kezd a birtokában lévő orosz állami javakkal. Pedig felhasználhatná azokat az ukrán újjáépítéshez.
A tanulság az, hogy az óvatosság meghosszabbította az ukránok szenvedéseit. Lökést adott a diktátornak, aki azt hiszi, hogy kibekkelheti a Nyugatot. A gonosznak jól jön, amikor jó emberek túlságosan is elővigyázatosak. Nem kellene elkövetni ismét ezt a hibát.
Washington Post
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy Gázában még rosszabbra fordulhatnak a dolgok, de Biden segíthet, hogy ez ne így legyen. A Közel-Kelet az a hely, ahol nem szabad túl optimistának lenni, ám most van ok némi derűlátásra, mert állítólag már nincs messze a megállapodás, amelynek értelmében a túszok visszanyerik szabadságukat, cserében pedig több hétre elhallgatnak a fegyverek és több segélyszállítmány léphet be az övezetbe.
Az izraeli kormány azzal fenyeget, hogy megtámadja a Hamász utolsó erődítményét Rafahban, ahol jó egymillió palesztin keresett menedéket. Ám pont itt kell közbelépnie Washingtonnak, mivel Netanjahu nem garantálja a civilek épségét. Az elnöknek igaza van, amikor ragaszkodik ahhoz, hogy a zsidó állam tanúsítson mérsékletet és tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot.
Az is helyes az USA részéről, hogy a tűzszünetet szorgalmaz, mert az a hosszú távú fegyvernyugvás előszobája. Ha kiszabadulnak az izraeli foglyok, az önmagában humanitárius győzelem és megtörné az izraeli hadműveletet. Az igazán jó megoldás a hosszú távra szóló egyezség lenne, de az nem valószínű. Így marad a remény, hogy fel lehet puhítani az izraeli álláspontot a palesztin állam ügyében, mert akkor az arab országok pénzt és politikai támogatást adhatnak Gáza újjáépítéséhez – a Hamász nélkül.
Bidennek pedig azért kell mozgósítania az eszközeit, hogy az arab kormányok állítsák félre a terrorcsoportot, az izraeli hadsereg pedig célzott akciókat hajtson végre az övezetben.
Következő cikk: Izrael Gáza miatt eljátssza legfőbb külpolitikai aduját, az elfogadottságát
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Csalással választást nyerni
A választási rendszer legújabb módosítás-tervezete – számos választókerületi határnak a Fidesz számára kedvező átrajzolása – lényegében >
Vas emeletes ágyak és közös zuhanyzók: egy menekülttábor, amely állítólag nem létezik
A Die Presse munkatársa elment a pamhagen/pomogyi határállomástól mindössze 15 kilométerre lévő Vitnyédre, ahol a magyar >
Bolton: Gorka Sebestyén igazából szélhámos
Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója úgy látja, hogy Gorka Sebestyén igazából szélhámos, akit az új elnök csupán >
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >