Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Botrány a Fidesznél
További hullámokat ver a Fidesz botránya, sőt egyre csak terjed és olyanokat ér el, akik igencsak közel állnak a párthoz. Idáig nem sokszor fordult elő, hogy a hatalom meginog. Ám ezúttal feláldozta két emberét is. Az ügy robbanásveszélyes, de Orbánék nem engedhetik meg, hogy a nevük összekapcsolódjon egy pedofil botránnyal. Úgy tűnik, hogy a lemondott államfő a mentorával, Balog Zoltánnal egyeztetett a közkegyelemről. De még ennél is rosszabb, hogy a vonatkozó pedofil perben annak idején a fő vádlottat az Orbán-család Nehéz Kő Kft-jének az ügyvédje védte. A Fidesznek alávetett média persze úgy tálalja, hogy a párt tagjai beismerik a saját hibáikat és levonják a megfelelő következtetéseket, szemben az ellenzékkel. Viszont egy szóval sem említik mindazt, amit Magyar Péter hozott nyilvánosságra.
A Libération megkereste Istrate Dominikot, a Political Capital elemzőjét, aki igen fontosnak tartja a Partizán interjúját. Hiszen idáig a hasonló botrányok során a kormánypárt mindig zárta a sorait. Sok minden utal arra, hogy a Fideszt nem lehet választások útján leváltani, az összeomlás belülről jön majd. De már láthatóbbá vált a rezsimen belüli elégedetlenség. Ám az még soká lesz, hogy ezek a törések fontos politikai következményeket idéznek elő. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Yahoo/Reuters
A magyarországi botrány veszélybe sodorja Orbán Viktornak azt a tételét, hogy ő és pártja a családi, illetve a keresztény értékeket védelmezi. Ilyen veszélyes szakaszt még nem élt át az utóbbi 14 évben, a fejlemények uralják a hazai sajtót, népszerű influenszerek utcai tiltakozást hirdettek.
A felfordulás azonban nem veszélyezteti közvetlenül a miniszterelnök uralmát, mert a választás csak két év múlva lesz, viszont megmérettetésnek néz elébe a júniusi EP-választáson. Roger Hilton, a pozsonyi GLOBSEC agytröszt elemzője úgy látja, hogy ha újabb részletek derülnek ki, az már fenyegetheti a politikus túlélését, bár a szakértő abból indul ki, hogy Orbán képes lesz túljutni ezen a pofonon. Mert lehet, hogy kapott egyet, de a politikája egyelőre nincs veszélyben.
Mindenesetre a Fidesz megpróbálta, hogy ismét ő diktálja a közbeszédet, ám az ellenzék köti az ebet a karóhoz és tudni szeretné, ki áll az elnöki kegyelem mögött. A miniszterelnök számára bonyolítja a helyzetet, hogy kiállt a nyilvánosság elé Magyar Péter és már Tiborcz Istvánt is célba vette. Mármint hogy miből lett a mérhetetlen vagyona.
FAZ
Egy kebelbéli szakít az Orbán-rendszerrel, dagad a botrány a kegyelmi ügy kapcsán. Így most már akár a miniszterelnök is kutyaszorítóba kerülhet. Balog Zoltán kénytelen volt reagálni, miután felmerült, hogy a kormányfő szoros bizalmasa milyen szerepet töltött be az amnesztiában. Azon kívül Magyar Péter betekintést nyújtott az összpontosított hatalomba, a különféle visszaélésekbe, amelyeket a bírálók már régóta pedzegettek, ám amelyek most, egy bennfentes jóvoltából, immár konkrét alakot öltöttek.
Frankfurter Rundschau
Megszólalt egy eddigi kegyenc, így felvetődött, hogy Orbán még a saját hatalmi apparátusát is megfigyeltette. Magyar Péter megnyilatkozásából rá lehet látni a haveri kapitalizmusra, egy pedofil ügy eltitkolására, valamint arra, hogy a titkosszolgálat ki mindenkit hallgat le, illetve fenyeget.
Milliók követik, miután ilyen betekintést ritkán kapnak abba, miként működik a hatalom. A Magyar Péter által felsorolt vádakat független forrásból még meg kell erősíteni, de ami elhangzott, az részben egybevág azzal, amit a magyarországi korrupció és hatalmi túlkapások ügyében eddig tudni lehetett.
A kliensrezsim legismertebb példája Orbán általános iskolai barátja, Mészáros Lőrinc, aki 10 év alatt vízszerelő kisiparosból az ország leggazdagabb embere lett.
FAZ
A recenzió szerint nagy-nagy megértést tanúsít Orbán Viktor iránt most megjelent könyvében (Megérteni Magyarországot) Werner Patzelt, aki elárulja, hogy nemrégiben 9 hónapot a Mathias Corvinus Collegium ösztöndíjasaként Budapesten töltött, azt azonban már nem köti az olvasók orrára, hogy az intézmény Fidesz közeli elitképző. Meg azt sem, hogy immár az intézmény brüsszeli kutatási igazgatója.
Szóval, aki ismeri a magyar viszonyokat, az már az előszó olvastán kezd gyanakodni. Mert ugyan a német politológus itt-ott bírálja az orbáni rendszert, ám célja egyértelmű: megértést igyekszik kelteni a magyar kormányfő politikája iránt. Szerinte leginkább a német polgári-konzervatív körökben van szükség empátiára.
Merthogy Orbánnak mostanság leginkább a szélsőjobbon vannak barátai Európában és ezt a jelek szerint még mindig nem tudta megemészteni. Ezért azon van, hogy ne omoljanak le az utolsó hidak, amelyek még a politika fő áramlatához vezetnek.
Igazából kormánybarát PR-mű látott napvilágot. Ám sok helyütt elnagyolt. Pl. amikor azzal veszi védelmébe a kormányt a korrupciós vádakkal szemben, hogy az országnak függetlenítenie kell magát a külföldi tőkétől, ezért tehetős és befolyásos üzletemberek hálózatát kell létrehozni odahaza.
Ugyanakkor a szerző adós a válasszal pl. azzal kapcsolatban, hogy miért maradt annyira egyedül Magyarország, amikor Ukrajna ellen keltette a hangulatot? De úgy is lehetne kérdezni: mindenki más egyszerűen ostoba?
Mindenesetre a propaganda a német nyelvterületen igen meglepően nagy erőbedobással folyik – ahhoz képest, hogy Magyarország mekkora. A Hungarian Conservative-ot pl. pályaudvarok újságosstandjain lehet kapni.
Die Welt
A korábbi német külügyi államminiszter, a szociáldemokraták külpolitikai szakértője azt mondja, hogy Európának meg kell fékeznie az orosz imperializmust, szükség esetén az USA nélkül is. Michael Roth sajnálatosnak nevezi, hogy Biden a jelek szerint nem tudja meggyőzni a másik oldalt Ukrajna támogatásának szükségességéről. A Kongresszus egyre inkább megosztott és trumpizálódik.
Súlyos hibának nevezi, hogy az EU nem tudta megfelelő ütemben fokozni a hadiipari termelést. Így most a világpiacon kell megvennie a hadfelszereléseket Kijev számára, ami sok pénzbe kerül, de megéri. A forrást vagy közös hitelfelvétellel lehetne előteremteni, úgy, ahogyan az a járvány következményeinek felszámolása érdekében történt.
Illetve összeállhatnának azok a kormányok, amelyek szolidárisak az ukránokkal, beleértve a franciákat, a lengyeleket és a briteket. Ha gyorsan megy, akkor az sem érdekes, ha novemberben Trump győz és utána leállítja Ukrajna megsegítését. Mellesleg akkor sok más választásuk nem is lesz az európai országoknak. Mert ha az ukránok az elnök nyomására kénytelenek lennének békediktátumot aláírni, akkor Putyin felhatalmazást érezne további katonai támadásokra. Akkor pedig sokkal többe kerülne a védelem a földrész számára.
A politikus arra is kitért, hogy a liberális demokrácia világszerte súlyos nyomás alatt áll, mivel az olyan autoriter vezetők, mint Trump le akarják rombolni. Ráadásul a kínai és az orosz propaganda eredményesen járatja le a többi közt a fejlődő államok körében, de másutt is. A Nyugat gyarmatosító és rasszista képződményének állítják be a jogállamot.
Wall Street Journal
A vezércikk örömmel fogadja, hogy a Szenátus jóváhagyta az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt segélyt, amihez kellett 22 republikánus törvényhozó szavazata, de a lényeg, hogy erősödik Amerika védelme. Azaz az USA nem vonul ki a világból, hála a ritka kétpárti összefogásnak. Győzött az ország biztonsága, így javul a védelem, miközben külföldön egyre fokozódnak a veszélyek.
Az ellenzéki honatyák részéről igencsak szükség volt politikai bátorságra, hogy elfogadják a javaslatot, miután Trump Ukrajna ellen kampányol és Biden képtelen meggyőzni a közvéleményt a maga álláspontjának igazáról.
Kína, Oroszország, Észak-Korea és Irán mind inkább agresszívan és összehangoltan száll szembe az Egyesült Államok hatalmával. Egyes republikánus politikusok felfogják a kockázatokat és megtámogatják a gyenge elnököt. Pártjuk legszebb hagyományait idézik a 2. világháború óta. Most a Képviselőházon és annak elnökén, Mike Johnsonon a sor.
Ha ő blokkolja az előterjesztést, a következményekért a republikánusokkal együtt fogja viselni a felelősséget – Ukrajnában és másutt. A világ azt a tanulságot vonja majd le, hogy az USA nem képes fegyvert adni a szövetségeseinek, akik pedig hajlandóak harcolni egy diktátor ellen, amint azt az ukrán példa illusztrálja. A republikánusok most megmutathatják, miben hisznek. A tét aligha lehet nagyobb.
FT
A szerkesztőség úgy ítéli meg, hogy Trump legutóbbi kijelentése folytán Európa többé nem számíthat Amerikára, a volt elnök aláássa a kontinens biztonságát, és erre reagálni kell. Azaz egyre inkább beigazolódnak a félelmek, hogy ha a volt elnök győz, akkor az USA bezárkózik. A politikus még pártja jelöltségét sem szerezte meg, de már a NATO bedöntésén és a legfőbb szövetségesek biztonságának megrendítésén dolgozik.
Az ukrajnai háború évtizedek óta a legnagyobb veszélyt jelenti a katonai szervezet számára. Ha Trump nem száll szembe Putyinnal, akkor az orosz érdekeket szolgálja ki. Ugyanakkor most éppen alávágott annak a bizalomnak, hogy az Egyesült Államok tartja magát a kölcsönös védelem elvéhez. És sajnos, vele együtt mind több republikánus képviselő kérdőjelezi meg a NATO értelmét, ami felbátorítja az ország külföldi ellenségeit. Viszont az jó, hogy az európaiak világosan láthatják: saját magukra vannak utalva a védelmük ügyében. Hozzá kell látniuk, hogy kidolgozzák a tervet – Amerika nélkül. Amire feláll a rendszer, ahhoz évtizedek kellenek. De elszántságot kell tanúsítaniuk és legalább ennyire fontos, hogy üzenetet kell küldeniük a Kremlnek.
Az első lépés, hogy fegyvereket kell adni Ukrajnának. Az eddigi mérleg kiábrándító, ezért gyorsan cselekedni kell. Lehet, hogy az erőfeszítések láttán Trump meggondolja magát, ha ő veszi át az elnöki teendőket. De jobb, ha Európa nem ebből indul ki. Új világra kell készülnie, amelyben saját magának kell gondoskodnia a biztonságáról.
Der Standard
Trump máris szétveri a nyugati szövetséget, és ha visszatérne a Fehér Házba, azzal a NATO nagyjából be is fejezné a pályafutását, de ez a helyzet akkor is, ha nem megy át az amerikai törvényhozáson az ukrán segélycsomag. A volt elnök csak úgy odavetette, hogy azoknak a tagországoknak a megtámadására ösztökélte Putyint, amelyek nem fordítanak elég pénzt hadseregük fejlesztésére. Ám ily módon Európában máris pánikot váltott ki.
Az hagyján, hogy láthatólag fogalma sincs, miként finanszírozzák a katonai szervezetet, illetve hogy a geopolitikai veszélyek nem foglalkoztatják annyira, mint az, hogy a szövetségesek esetleg becsapják az USA-t. Sokkal nagyobb gond, hogy az ő szemében a külpolitika olyan, mint egy ingatlanügylet. Kész összeszűrni a levet a legrosszabb zsarnokokkal, Putyinnal, Hszivel és Kim Dzsong Unnel, ha úgy látja jónak.
Ez bevett módszer abban a világban, amelyben minden állam saját magáért harcol. A NATO azonban hosszú távú kötelezettségvállalásokon alapszik és azokat nem könnyű csak úgy kihajítani. Ám az európaiak tisztában vannak vele, hogy nincs jó válaszuk, ha a politikus győz. Vezető hatalom nélkül egy ilyen szövetség nem tud működni.
De Amerika akkor is alkalmatlanná válna erre a szerepre, ha elbukik az ukrán mentőöv a Képviselőházban. Lehet, hogy a következő napokban Washingtonban a világrend jövője dől el.
Politico
Trump éppen szívességet tett Európának, mert kiszabadította a kontinenst az amerikai biztonsági buborékból. Mivel jelezte: egyáltalán nem biztos, hogy az USA a jövőben is tartja magát a NATO-nak tett ígéreteihez, gyakorlatilag tőrt döfött a szövetség szívébe. Ezért teljesen mindegy, hogy nyer-e novemberben, az öreg földrész immár magára van utalva.
Bidenék persze azt bizonygatják, hogy ha ők győznek, akkor minden úgy lesz, mint idáig, ám a kérdés az: meddig? Az EU bolond volna, ha saját biztonságát attól tenné függővé négy évente, miként határoz nagyjából 50 ezer amerikai a tengerentúl ingadozó államaiban. Azon felül a MAGA a jövőben még egy ideig bizonyosan fontos tényező marad.
Ukrajna kapcsán is kockázatos az Egyesült Államokra számítani. Így hozzá kell látnia a B tervhez, de a bajokért a kontinens kizárólag saját magát okolhatja. Trumpnak igaza van abban, hogy az európaiak potyautasok. És Biden miatt megint csak beleringatták magukat abba, hogy Washington szavatolja a biztonságukat.
Ahelyett, hogy felfuttatták volna a hadiiparukat. Ám újra be kell állítaniuk a stratégiai iránytűjüket. De ha fel is ébrednek, lehet, hogy más késő. Kifutnak az időből, hiszen évtizedekig tartana és milliárdokba kerülne, amíg kiépítenék a NATO európai védő ernyőjét. Miközben már ma sem igen támaszkodhatnak ezen a területen Amerikára.
EUobserver
Donald Tusknak rengeteg a feladata, hogy 8 év után visszaállítsa a jogállamot, ezért izgalom kíséri a munkáját, de még nem biztos, hogy sikerül neki. Mindenesetre az uniós intézményeknek követniük kell, hogy mit csinál, és semmiképpen sem szabad enyhíteni a Varsóra nehezedő brüsszeli nyomást. Ezt fejti ki cikkében Elena Crespi, az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetségének nyugat-európai programigazgatója, valamint munkatársa, Eliza Rutynowska.
Megállapítják, hogy a PiS hatalmas károkat okozott az európai értékeknek. Főként a igazságszolgáltatás függetlenségét kell helyre állítani, hogy ismét működjenek a fékek és ellensúlyok, valamint a jogállami elvek. Vissza kell hozni, hogy tiszteletben tartják az alkotmányos normákat.
Nem érdemli meg a demokrácia minősítést az a rendszer, amely megkérdőjelezi a bíróságok ítéletét, és azelőtt ment fel vádlottakat, hogy azok ügyében jogerős ítélet születne, lásd ez ügyben Duda elnököt. Ő hatalmas akadályt jelent az igazi reformok útjában. Ezért az EU-nak meg kell követelnie, hogy a változások végrehajtásához dolgozzanak ki kölcsönösen elfogadott menetrendet.
Az alapok további befagyasztása szintén ösztönözhet a törvényesség betartására.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >