Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Bidennek eszébe ne jusson megtámadni Iránt, mert az olyan volna, mintha beindítanának egy óriásbombát a Közép-Keleten
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai szemleírója ezért imádkozik. Az elnökre persze hatalmas nyomás nehezedik, hogy vágjon vissza a Teherán szolgálatában álló milíciák miatt. Ám a következmények végzetesek lennének. Csakhogy a robbanás minden nappal közelebb kerül, amikor Izrael nap mint nap sok ezer civil életét követeli Gázában a bombázásokkal. Egyre jobban gyorsul az erőszak spirálja, és most Jordániában három amerikai katona is életét vesztette. Teherán persze szeretné kiűzni az USA-t a térségből, mert ő akarja átvenni az irányítást. A Hamász támadása és a rá következő válasz páratlan lehetőséget kínál hozzá. Ám ki kell deríteni, nem az történt-e Jordániában, hogy váratlanul sikeresnek bizonyult a támadás, olyannyira, hogy még az elkövetők sem számítottak rá. Ettől függ ugyanis a reakció. Ha bebizonyosodik, hogy ez történt, akkor van ok rá, hogy Irán ne kerüljön amerikai célkeresztbe, bár erre egyre kisebb az esély, mert a Fehér Ház nemigen tud ellenállni a követeléseknek. Netanjahu és szélsőséges szövetségesei persze bizonyos értelemben besegítenek Teheránnak, hiszen az USA ellen fordítják a mérsékelt arab államokat és a közvéleményt. De ha az amerikai hadsereg megindul Irán ellen, az meghosszabbítja a gázai válságot. A Heszbollah viszont tűz alá venné Izraelt. Irak és Szíria pokollá válna, destabilizálódna Egyiptom, Jordánia és az Öböl vidéke. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Euronews
Az EU jogi biztosa úgy foglalt állást, hogy addig nem vetik be a nukleáris opciót, vagyis a szavazati jogok megvonását Magyarország ellen, amíg nem sorakozik fel egyértelmű többség a javaslat mellett. Reynders hozzáfűzte, hogy a Bizottság jelenleg nem határozhat ebben a kérdésben, mert nincs egyetértés a tagállamok közt az ügyben: kimondják-e, hogy Magyarországon súlyos veszély fenyegeti az alapelveket. Enélkül azonban nem lehet magasabb szintre emelni a 7-es paragrafus alapján zajló eljárást.
Idáig Fico jelentett be fenntartást a retorzióval szemben, Meloni pedig közvetíteni igyekszik Budapest és Brüsszel között, vagyis nem biztos, hogy ő is kiáll az elképzelés mellett. Ám megjósolhatatlan hatással járhat, ha Magyarországot másodrendű taggá fokozzák le. A finn diplomácia vezetője ugyanakkor kifejtette, hogy meg kell magyarázni a magyaroknak: tényleg azt akarják mondani az ukránoknak, hogy ránk ne számítsatok, segítsetek magatokon?
Bettel luxemburgi külügyminiszter a 2. világháborúra utalva rámutatott, milyen jó is volt annak idején mások segítettek Európának.
Yahoo/AFP
A német Európa-ügy miniszter azt mondta: nem véletlen, hogy az a tagállam akadályozza a közmegegyezést Ukrajna ügyében, amely a leggyakrabban szegi meg a közös elveket. Lührmann teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország egyúttal feltartóztatja a svédek NATO-belépését. Sürgette, hogy az EU keményítsen be és így kényszerítse Orbán Viktort: álljon be a sorba.
Luxemburgi kollégája viszont azt hangsúlyozta a tegnapi brüsszeli tanácskozás előtt, hogy szégyen visszazsarolni a magyar kormányt. Ám megjegyezte: Orbánnak el kell döntenie, hogy a történelem melyik oldalán kíván állni. Megszólalt Jourová, a Bizottság alelnöke is, aki arról beszélt, hogy majd kiderül van-e még a többieknek türelmük tárgyalni a magyar vezetővel. Vagy inkább beélesítik az eljárást a 7-es cikkely alapján.
Azaz szikráznak az indulatok, Brüsszelben megelégelték, hogy a magyar kormányfő időről időre a szakadék szélén táncol.
Frankfurter Rundschau
A német zöldek frakcióvezetője arról szólt egy rádióinterjúban, hogy Fico, Meloni és mások máris példaképnek tekintik Orbánt, így fennáll az a veszély, hogy az Unió cselekvőképtelenné válik és antidemokratikus kormányok játékszere lesz. Reintke szerint azonban nem szabad engedni a magyar vezető zsarolási kísérletének.
Az EU jelenleg mindent megpróbál, hogy áthangolja a politikust, így kirajzolódni látszik a megoldás: mint ismeretes, magyar részről bedobták, hogy ne 4 évre, hanem legfeljebb egy vagy két évre adják az ukránoknak az 50 milliárdot, ám mindig szavazzák meg, hogy az előző év tapasztalatai alapján folyósítják-e a következő részletet.
Ám ezáltal a magyar fél mindig vétózni tudna. Ezt úgy védenék ki, hogy bármelyik kormányfő kezdeményezheti a 27-ek összehívását, ha úgy ítéli meg, hogy hiba van a kréta körül. Ám utána az elmarasztaló döntéshez nem kellene valamennyi tagállam hozzájárulása, elég volna a kétharmad is.
Azaz ha Orbán képes megszerezni három másik ország egyetértését, akkor blokkolhatja a következő kifizetést. Ily módon meg tudná őrizni az arcát, Ukrajna viszont végre hozzájuthat a pénzhez, Budapest ugyanakkor nem pingpongozhat vele. Az EU-nak pedig azért volna jó ez a megoldás, mert akkor nem lenne az a kép, hogy két csúcstalálkozón sem sikerült tető alá hoznia a megállapodást.
Handelsblatt
Elképzelhető, hogy csökkentik Magyarország uniós hozzájárulását és így próbálják rávenni Orbánt, hogy engedjen a negyvennyolcból. A Tanács elnökének szóvivője mindenesetre azt közölte, hogy a nagy port kavaró dokumentum, amelyet a Financial Times hozott nyilvánosságra, csupán háttéranyag és semmilyen formában nem függ össze a folyamatban lévő tárgyalásokkal.
Nincs konkrét terv arra nézve, hogy mi történjen az Orbán-kabinettel, ha fiaskóval zárul a holnapután csúcs. A cél azonban változatlanul a mindenki számára elfogadható kompromisszum. Diplomaták ugyanakkor utalnak arra, hogy nem járható út, amit az idézett elemzés felvet, mivel nem lehet egyetlen tagtól sem véglegesen megtagadni a támogatást. Ha mindenképpen muszáj fenyegetni, akkor inkább a 7-es paragrafust kell igénybe venni a jogállam megsértése miatt.
FT
Magyarország közölte: nem enged a zsarolásnak, miután elterjedt az azóta már cáfolt hír, miszerint az EU gazdasági szankciókat fontol az Orbán-kormány ellen. Két uniós diplomata ugyanakkor elárulta a lapnak: egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy minden tagállam egyetértene a kiszivárgott elképzelése. Mindenesetre a munkadokumentum jelzi, milyen szintet ért el az elégedetlenség, mivel a magyar vezetés nem hajlandó segíteni Ukrajnának.
A lehetséges forgatókönyv a Tanács Titkárságán készült, és igazából a magyar gazdaság állapotát mérte fel – mondta egy brüsszeli illetékes. A Bizottság nem is tudott róla. Ugyanakkor Budapest a jelek szerint enyhít az álláspontján, de amit felvetett, azt a többiek már korábban is elutasították.
Orbán Balázs szerint ugyanakkor az Unió úgy zsarolja a magyar felet, mintha nem lenne holnap. És a pénzek befagyasztásával a szervezet az uniós politika jóváhagyására szeretné rábírni Magyarországot. Azaz az alapok visszatartásának semmi köze a jogállamisághoz. Csak most már leplezni sem próbálják. Ezért változásokra van szükség Brüsszelben – hangoztatta az államtitkár.
Mindenesetre a piac reagálása korlátozhatja az MNB mozgásterét a gazdaság alátámasztására. A Citigroup egy elemzője úgy véli: a bizonytalanság nem tesz jót a forintnak, ily módon a vártnál kisebb lehet a mára várt alapkamat vágás.
Die Presse
Kiderült, hogy a 26-oknak nemigen fűlik a foguk ahhoz, hogy tovább vigyék az eljárást Magyarország ellen a 7-es cikkely alapján. A soros elnökséget ellátó belga diplomácia vezetője megerősítette az Általános Ügyek Tanácsában, hogy nem kívánnak foglalkozni ezzel a kérdéssel.
Ehhez képest a felzúdulás minden eddigit felülmúl Orbán miatt. Már olyan országok is kiakadtak, amelyek idáig visszafogottak voltak. Ugyanakkor egy névtelenséget kérő forrás úgy foglalt állást, hogy jogilag nemigen lehet megindokolni a szubvenciók megvonását. Hiszen az nem elég indok, hogy a magyar kormány nem támogatja a közös politikát.
Azt viszont kétharmaddal meg lehetne csinálni, hogy a magyarok ne a 2. félévben, hanem csupán 2036-ban lehessenek legközelebb soros elnökök.
Daily Telegraph
Egy brüsszeli bennfentes úgy látja, hogy a kötözködő magyar vezetés sokkal keményebb bánásmódban részesülne, ha nem lett volna a Brexit. De azért a türelem fogy, és a többiek nem hajlandóak többé eltűrni Orbán szeszélyeit. Mindazonáltal diplomaták cáfolják, hogy a javaslatot bármilyen szinten érdemben megvitatták volna. Ám hogy napvilágra került, az arról tanúskodik, hogy Brüsszel mind tanácstalanabb, mitévő is legyen, miután a Fidesz sok bajt képes okozni a vétóval.
A politikust Putyin legszorosabb szövetségesének tartják az EU-ban. Az USA egyenesen azzal vádolta meg, hogy a Kreml érdekében jár el.
Guardian
Brüsszelben egyre erősödik a felháborodást, mivel Magyarország továbbra is zsarol az 50 milliárdos ukrán segélycsomag feltartóztatásával. Ám a tagok remélik, hogy a hátralévő pár napban sikerül megegyezni Orbánnal. Ugyanakkor igencsak kockázatosnak tartják, hogy egyesek kiszivárogtatták a gazdasági retorzió lehetőségét, mert az még visszaüthet.
Egy brüsszeli forrás kijelentette, hogy Magyarország igazából nem tanúsít rugalmasságot a kérdésben, ezért a többiek immár dühösebbek, mint decemberben voltak. Egy másik diplomata azt fejtegette, hogy lassan az EU látszik gyengének, hiszen Magyarország folyamatosan gátolja a döntést.
Egy harmadik illetékes arra figyelmeztetett, hogy a 7-es paragrafust csak a legvégső eszközként lehet alkalmazni, de odáig még nem fajultak a dolgok. Egy kollégája viszont úgy értékeli, hogy valamit csinálni kell, mert Magyarország elvileg a 2. félévben az Unió soros elnöke lesz.
FAZ
Putyin a cári Oroszországot igyekszik helyreállítani, ám a Nyugatnak egyértelművé kell tennie számára, hogy a terv nem fog sikeredni – nyilatkozta a Müncheni Biztonsági Konferencia igazgatója. Christoph Heusgen, aki korábban Merkel külpolitikai tanácsadója volt, egyértelműen pártolja, hogy a német kormánynak követnie kell a brit és francia példát, azaz cirkálórakétákat kell szállítania Ukrajnának.
Azzal érvel, hogy a Taurusokkal el lehetne ugyan érni Oroszország területét, ám az ukránok idáig soha nem vetettek be nyugati fegyvereket ilyen célra. Pedig a nemzetközi jog alapján megtehetnék. Viszont a harceszköz nagymértékben megerősítené a védelmüket.
Ráadásul Oroszország csak magának köszönheti a bajt, hiszen nem tartotta be a Minszki megállapodást, noha Merkel és az akkor francia elnök heteken át győzködte. Ám Putyin a kukába hajította a szerződést. Viszont látnivaló, mennyire agresszív, senkinek se legyen illúziója felőle.
Béke csak akkor lehetséges, ha az elnök úgy látja, hogy az egyezséggel jobban jár, mint nélküle. Ám egyelőre nem adta fel háborús célját, az ukrán függetlenség megsemmisítését. A Nyugat részéről jelenleg támogatást, békekötés esetén pedig biztonsági garanciákat kell nyújtani Kijevnek, nehogy Moszkva megint lerohanja az országot.
Le Figaro
Behívatták az olasz Külügyminisztériumba a római magyar nagykövetet, hogy tiltakozzanak, mivel Magyarországot méltatlan körülmények között tartanak fogva egy olasz tanárnőt. A 39 éves Ilaria Salis ellen az a vád, hogy csaknem egy éve, a „harag napján” többedmagával, egy szélsőbalos mozgalom tagjaként szélsőjobbos felvonulókat támadott meg.
Tegnap volt a per első napja, akár 11 évet is kaphat, bár ártatlannak vallja magát. Ugyanakkor az olasz diplomácia vezetője azt közölte: követelik, hogy a magyar kormány vizsgálja ki a helyzetet és lépjen közbe, mert szavatolnia kell az unió által előírt jogokat az olasz nőnek. Tajani az Európai Néppárthoz tartozó Forza Italia vezetője. A kormányfő, Meloni, a posztfasiszta Olaszország Fivéreinek vezére korábban jóban volt a nacionalista Orbánnal, ám Ukrajna éket vert közéjük.
A budapesti perben különben a legközelebbi tárgyalási nap csaknem 3 hónap múlva lesz.
Guardian
Simon Tisdall, a lap külpolitikai szemleírója azért imádkozik, hogy Bidennek eszébe ne jusson megtámadni Iránt, mert az olyan volna, mintha beindítanának egy óriásbombát a Közép-Keleten. Az elnökre persze hatalmas nyomás nehezedik, hogy vágjon vissza a Teherán szolgálatában álló milíciák miatt. Ám a következmények végzetesek lennének.
Csakhogy a robbanás minden nappal közelebb kerül, amikor Izrael nap mint nap sok ezer civil életét követeli Gázában a bombázásokkal. Egyre jobban gyorsul az erőszak spirálja, és most Jordániában három amerikai katona is életét vesztette. Teherán persze szeretné kiűzni az USA-t a térségből, mert ő akarja átvenni az irányítást. A Hamász támadása és a rá következő válasz páratlan lehetőséget kínál hozzá.
Ám ki kell deríteni, nem az történt-e Jordániában, hogy váratlanul sikeresnek bizonyult a támadás, olyannyira, hogy még az elkövetők sem számítottak rá. Ettől függ ugyanis a reakció. Ha bebizonyosodik, hogy ez történt, akkor van ok rá, hogy Irán ne kerüljön amerikai célkeresztbe, bár erre egyre kisebb az esély, mert a Fehér Ház nemigen tud ellenállni a követeléseknek.
Netanjahu és szélsőséges szövetségesei persze bizonyos értelemben besegítenek Teheránnak, hiszen az USA ellen fordítják a mérsékelt arab államokat és a közvéleményt. De ha az amerikai hadsereg megindul Irán ellen, az meghosszabbítja a gázai válságot. A Heszbollah viszont tűz alá venné Izraelt. Irak és Szíria pokollá válna, destabilizálódna Egyiptom, Jordánia és az Öböl vidéke.
Jelentős ellentétek támadnának a nyugati táboron belül, Kína ellenben lökést kapna geopolitikai törekvéseihez. Oroszország pedig igazolva látná az agressziót. Az izraeli vezetés viszont örvendezne. Ám Irán megtámadása nem jelentene védelmet a Nyugat biztonsága szempontjából és nem befolyásolná a mullahok hozzáállását sem.
Ily módon Bidennek követelnie kell Izraeltől a gázai hadművelet leállítását, tűzszünet kihirdetését, beleértve a túszok elengedését. Továbbá hogy végre legyen őszinte nemzetközi törekvés a két állam kikiáltására.
Die Welt
Az orosz elnöknek több százezer új katonára lenne szüksége egy nagy, nyári offenzívához, ám a mozgósítás korlátokba ütközik, mert a gazdaságnak már így is erősen hiányzik a fronton bevetett munkaerő. Putyin ugyanakkor taktikázik a márciusi választás előtt. Rengetegen már másfél éve harcolnak Ukrajnában és nem váltják le őket. A hivatalos hadsereg állománya ugyanakkor megtizedelődött.
Hogy pótolják ezeket az embereket, az nem lesz könnyű, mert jelentősek a belpolitikai kockázatok. Ezért a Kreml egyre nehezebb egyensúlymutatványra kényszerül. Papíron persze jókora fölényben van az ukránokkal szemben. Csakhogy mielőbb újabb tömegeket soroz be, mérlegelnie kell a gazdaság igényeit, illetve a mind nagyobb társadalmi elégedetlenséget. Hiszen már így is egymillió ember hiányzik a munkaerőpiacról, vagy azért mert berántották őket, vagy azért, mert inkább külföldre menekültek, nehogy fegyvert kelljen fogniuk.
A munkáskéz hiánya folytán a bérek megugrottak, ez pedig a gazdasági növekedést veszélyezteti. A lendületet jelenleg a hadiipar szavatolja, de a többi cég 70-90 %-a utánpótlást keres az üred állásokra. Ugyanakkor már jó 200 toborzó irodát gyújtottak fel, ami arra utal: a lakosságnak elege van a háborúból és nem bízik az államfőben.
Putyin az év végéig 400 ezer új szerződéses katonát kíván alkalmazni, akik szintén hiányozni fognak a gazdaságnak, de a mind magasabb keresetek sem arra ösztökélnek, hogy túl sokan kockáztassák az életüket ukrán földön.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >