Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Bántják a svédek
A kormányfő talán maga sem tudja már, miért utasította el korábban Svédország csatlakozásának ratifikációját, hacsak azért nem, mert Putyinnak ez kedvére volt. Amíg érdemi magyarázattal nem áll elő, addig marad a feltételezés, meg a tény: a magyar kormány évek óta, a menekültügytől az Ukrajna elleni szankciókig, jóformán az összes lényeges vitában úgyszólván egyedül marad. Ez a szájaló hősködés mára perifériára lökte az országot. Mindig akad majd egy-egy politikai matador, aki az Orbánéhoz hasonló lázálmos önimádat miatt mellé áll vagy mellé sodródik. Eddig volt Jarosław Kaczyński. Miután megbukott, jött Robert Fico. Ha hozzájuk számítjuk a többi barátot, Trumpot, Bolsonarót meg Erdogant, plusz a szovjet utódállami diktátorokat, pontosan tudni, merre tartunk. Kovács Zoltán (Élet és Irodalom):
A hét elején Orbán Viktor magyarországi látogatásra hívta meg Ulf Kristerssont, Svédország miniszterelnökét, nagyjából azzal egy időben, hogy kiderült, a török parlament valószínűleg ratifikálja a svédek NATO-csatlakozását. Tayyip Erdogan elnök várhatóan aláírja, és ezzel lezárul egy hosszadalmas folyamat, amely a törökök néhány nyugati szövetségesét aggasztotta.
Az utóbbi időben szinte minden lényeges világpolitikai vagy akár térségi kérdésben önmagával is rendre ellentmondásba keveredő magyar kormány magyarázata szerint azért van szükség a svéd kormányfő budapesti útjára, hogy megismerje a magyar álláspontot, miért késik a ratifikáció. Kicsit ellentmondásos ez, hiszen a magyar kormányfő és emberei időről időre, olykor a diplomáciában szokatlanul nyegle hangon elmondják, Svédország felvételét azért ellenzik, mert vezetői úton-útfélen kritizálják a jogállami berendezkedés magyarországi állapotát. Megnevezve néha többek között az egyetemi autonómia korlátozását és az embertelen idegenrendészeti intézkedéseket.
Orbán meghívója nemcsak a török döntéssel esett egybe, hanem David Cameronnal folytatott telefonos tárgyalásával is: a jelenlegi brit külügyminiszter, korábbi kormányfő azt írta, Svédország gyors NATO- csatlakozásának fontosságáról tárgyaltak annak érdekében, hogy a szövetség és az euroatlanti térség biztonságosabb, a NATO erősebb legyen. A saját és nemzete szuverenitására oly büszke Orbán ezek után hívta meg a svéd miniszterelnököt, feltehetően kármentési célzattal. Mondván, legyen valami komolysága a dolognak, aztán majdcsak történik valami. Ahogy lenni szokott: bármilyen rossz a helyzet, majd, ahogy mondják, kiforogja magát. Ekkor még nem sejtette, hogy ez sem megy olyan egyszerűen, a Politico jelentése szerint ugyanis Svédország nem kíván különtárgyalásokat folytatni a magyar kormánnyal. Tobias Billström külügyminiszter kedden el is utasította Magyarország felhívását. „Egyelőre nem látok okot a tárgyalásra – mondta. – Amit remélünk, hogy Magyarország mielőbb ratifikálja a tagságot.” Vagyis Svédország nem kér abból a buherálós, zavarosban halászó, taszító politikai kultúrából, amit Orbán olyan nagyon kedvel.
A svédek ráadásul ismerik a magyar kormány kommunikációját, ami abban összegezhető, hogy Svédországnak több tiszteletet kell tanúsítania a magyarok, pontosabban a magyar kormány felé. A svédek amúgy nem tesznek egyebet, mint amit az unió különböző testületei: kritizálják az itteni közállapotokat. Miért ne tennék? Ezért tényleg fölösleges lenne idehívni a svéd kormányfőt, különösen az afféle odavetett pökhendi megnyilvánulások ismeretében, mint Gulyás Gergely kormányszóvivő két mondata az úgynevezett kormányinfón: „A csatlakozás a svédeknek nem olyan fontos, mint a NATO-főtitkárnak. Ha nekik nem fontos, nekünk miért legyen az?” – vetette oda, már távozóban.
Amúgy a valódi okokat nemcsak a svédeknek kellene megérteniük, de a kormány érdemi magyarázattal tartozik állampolgárainak is. Az nem magyarázat, hogy a svédek, mondjuk úgy, pikkelnek ránk. Ilyet Büchner mond a Tanár úr kéremben Frőhlichről, az is komolytalan, Büchner is csak kifogásokat keres. A török álláspont legalább megfogalmazható: F–16-osokat vennének az amerikaiaktól. „Ha az amerikaiak betartják az ígéretüket, akkor a mi parlamentünk is állja a szavát” – jelentette ki Erdogan a Reuters beszámolója szerint, még tavaly. Lássuk be, ebben is van zsarolás, de ez konkrétabb, mint hogy „Magyarországnak jár a tisztelet”. Főleg akkor látszik egy ilyen mondat sunyibbnak, amikor egyre világosabb, hogy az orosz–ukrán háború akár eszkalálódhat is. A NATO erősítése alapkérdés. Szép, hogy a kormányfő védi a magyar becsületet, de ez a magyarázat első hallásra is szimpla kifogás volt. De ez sem rossz, és legalább ennyire lapos: a házelnök maga jelentette ki a kormány valamelyik házitelevíziója legfőbb házisajtósának, „miután a magyar parlament jóváhagyta Finnország NATO-hoz való csatlakozását, már másnap beálltak abba a perbe, amit az Európai Bizottság indított Magyarország ellen a gyermekvédelmi törvény miatt”. A 444 által szemlézett beszámoló szerint Kövér Lászlónak ez a problémája a finnekkel, még az sem zavarja, hogy az eljáráshoz már tizenöt uniós tagország: Ausztria, Belgium, Görögország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovénia, valamint az Európai Parlament is csatlakozott.
A kormányfő talán maga sem tudja már, miért utasította el korábban Svédország csatlakozásának ratifikációját, hacsak azért nem, mert Putyinnak ez kedvére volt. Amíg érdemi magyarázattal nem áll elő, addig marad a feltételezés, meg a tény: a magyar kormány évek óta, a menekültügytől az Ukrajna elleni szankciókig, jóformán az összes lényeges vitában úgyszólván egyedül marad. Ez a szájaló hősködés mára perifériára lökte az országot. Mindig akad majd egy-egy politikai matador, aki az Orbánéhoz hasonló lázálmos önimádat miatt mellé áll vagy mellé sodródik. Eddig volt Jarosław Kaczyński. Miután megbukott, jött Robert Fico. Ha hozzájuk számítjuk a többi barátot, Trumpot, Bolsonarót meg Erdogant, plusz a szovjet utódállami diktátorokat, pontosan tudni, merre tartunk.
Nem egészen egy éve Hende Csaba, az országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke népes deputációt vezetett Stockholmban, a két ország álláspontjának kölcsönös megismerése tárgyában. A svéd sajtónak úgy fogalmazott, elégedett a találkozóval, ami barátságos hangulatban telt. „Támogatjuk Svédország NATO-tagságát” – jelentette ki Hende, ugyanakkor hozzátette: kívánatos lenne, ha svéd politikusok nem sugalmaznák, hogy Magyarországon problémák vannak a jogállamisággal. Támogatjuk, nem támogatjuk, ahogy jön. A hátát lapogatjuk, máskor meg kiátkozzuk. Nem túlságosan összevissza beszéd ez olyan, állítólag igen mélyen európai beágyazottságú politikusoktól, mint például Hende Csaba? Vagy éppen Szijjártó Péter és a magyar külügy további figurái? Egy példa korábbról. Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa a Die Weltnek adott interjújában a 2027-ig szóló uniós költségvetéssel kapcsolatban arról beszélt: nem hagyják magukat megzsarolni. Orbán ugyanis az unió költségvetési biztosának szavai szerint csakis abban az esetben hajlandó beleegyezni az Ukrajnának szánt segélyekbe, ha az unió folyósítja a Magyarországnak szánt támogatást.
Ezzel szemben a miniszterelnök politikai igazgatója a biztos szavaira reagálva nem sokkal később azt írta: „Magyarország fenntartja saját szuverén álláspontját az Európai Bizottság költségvetés-módosítási javaslatával és a jogállamisági eljárással kapcsolatban is. A kettőnek pedig semmi köze egymáshoz.”
Nem igaz, hogy ilyen a politika: a mi politikusaink ilyenek.
Következő cikk: "Az ifjabb Orbán diszkrét kalandjai a Szahel-övezetben”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >