Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ukrajna kétségbeejtő pillanathoz érkezett, mert a világnak az kell, hogy Oroszország vereséget szenvedjen
Hal Brands, az American Enterprise Institute vezető elemzője a Bloombergben bizonytalannak tartja a fronthelyzetet, még az is belefér, hogy a végén a demokratikus nemzetközi közösség húzza a rövidebbet. A szankciók már egyáltalán nem számítanak csodafegyvernek, nem úgy, mint az elején. Az orosz gazdaság tavaly nőtt, a kereskedelem súlypontja áttevődött Ázsiára. Az olyan kormányok, mint a török, vagy az Emirátusok segítenek Moszkvának kitörni a kereskedelmi elszigeteltségből. A Kreml megsokszorozta az együttműködést a szintén autoriter Iránnal, Kínával és Észak-Koreával és azok most szállítják a fegyvert, meg ami a gazdaságnak kell. Lehet, hogy a végén az oroszok hiperilliberális, revizionista hatalomként keverednek ki a válságból, igen harcedzett hadsereggel és mély sértettséggel a Nyugattal szemben. Ez semmi jót nem ígér a NATO keleti részén. Ugyanakkor a demokratikus államok már cseppet sem annyira elszántak és egységesek, mint korábban. Az EU-t jelenleg megbénítja az ukrán segítség ügyében a Putyin-párti magyar vezetés. De erősödik az „ukrán csömör” is. Ha az ősszel Trump nyer, az transz-atlanti gyűlölködésbe torkollhat. Ha Amerika magára hagyja Ukrajnát, annak az egész világos következményei lehetnek, hiszen azt igazolja, hogy a demokráciáknak nincs erejük feltartóztatni a terjeszkedni vágyó tekintélyuralmakat, amelyek rá akarják kényszeríteni akaratukat a többi államra. Viszont még el lehet érni, hogy az ukránok kerekedjenek felül. Ám ha nem sikerül, akkor felgyorsul a jelenlegi világrend lebomlása. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post
Az Európai Parlament zöld magyar jelentéstevője úgy értékelte, hogy már megint Strasbourgnak kell közbelépnie a Fidesz-kormány ügyében. Gwendoline Delbos-Corfield nehezményezi, hogy a Bizottság és a tagállamok a jelek szerint boldogan biankó csekket adnak Orbán Viktornak, így az folytatni tudja megfélemlítő taktikáját a többiekkel szemben, illetve a támadást a jogállam ellen.
Die Presse
Orbán Viktornak nincs miért izgulnia: több mint 5 év után a klinikai halál állapotában van a 7-es paragrafus alapján megindított jogi folyamat. A jelenlegi soros belga elnökség is óvakodik attól, hogy foglalkozzon az eljárással – állapítja meg Brüsszelből Oliver Grimm. Ugyanakkor idézi Moritz Körnert, a német liberálisok EP-képviselőjét, aki szerint ha von der Leyen megint pénzt ajándékoz a magyar kormányfőnek, akkor a szabadelvű frakció bizalmatlansági indítványt terjeszt elő a Bizottság elnöke ellen. Ám nem lehet tudni, hogy az Európai Bíróság egyáltalán befogadná-e a keresetet. Egyébiránt a 10 milliárdos támogatás folyósításán nem változtatna az egész bizalmatlansági eljárás. Mindössze annyi volna a haszna, hogy Brüsszelnek nyilvánosságra kellene hoznia, milyen jogi megfontolások alapján szánta rá magát a befagyasztott 10 milliárd utalására. Ám politikai szempontból ennél sokkal fontosabb volt, hogy Belgium közölte: nem tűzi napirendre a Magyarország elleni vizsgálatot, azaz az EP hiába kezdeményezte, hogy a Tanács mondja ki: Magyarországon egyértelműen fennáll az európai alapértékek megsértésének veszélye. A belga külügyminiszter arra hivatkozott, hogy jó együttműködéssel, politikai akarattal kell intézni a dolgokat az uniós intézményekben. Azon kívül már nincs elég idő a júniusi választásig. Miközben csak 22 tagállam beleegyezését kellene megszerezni a Tanácsban. Az pedig megvolna és Strasbourg gyorsan rábólintana. Ám idáig, az eltelt 6 év alatt, a 12 soros elnökből egyik sem vette a bátorságot, hogy legalább egy lépést tegyen előre és ily módon gyakoroljon nyomást Orbánra.
Die Presse
Egy másik cikkben Oliver Grimm azt fejtegeti, hogy tulajdonképpen hálásnak kell lenni a belga diplomácia vezetőjének, amiért az eloszlatott minden illúziót, mármint hogy számít a jogállam, vagy az Unió értékkánonja. Igazából a 7-es cikkely tévedés, teljes kudarc és Belgiumnak sem áll szándékában visszahozni az eljárást a jó 5 éve tartó kómából.
Nem csak azért ajánlatos eltemetni a reményeket, mert mindig lesz legalább egy olyan kormány, amely a jogsértő hatalom oldalára áll és megakadályozza a legsúlyosabb szankció jóváhagyását. Természetesen ebből a szempontból Orbán számára optimális, hogy lepaktált az autokrata-demagóg-populista Ficóval, miután eddigi lengyel szövetségese kiesett a sorból.
Az egész vétóprobléma mögött azonban kényelmesen megbújhat a többi ország, amely pedig állítólag teljes odaadással képviseli a jogállamot. Nem a legjobb bizonyítványt állítja ki az EU-ról, hogy az utóbbi 12 soros elnök közül nem volt olyan, amelyik rászánta volna magát, hogy megtegye az első lépést és magasabb szintre emelte volna a Magyarország elleni eljárást.
Frankfurter Rundschau
Új populista szövetség szökken szárba, ezúttal Orbán és Fico között. Együtt vonulnak a világ ellen. Legalábbis ezt érzékeltették a budapesti sajtótájékoztatón. És találtak két közös ellenségképet: az EU-t és a migrációt. A szlovák vezető fontos partner lát a magyar kollégában, hogy dűlőre tudjon vinni fontos kelet-európai kérdéseket, mert szerinte az EU ilyen ügyekben nem kínál megoldást.
Populistákról lévén szó, közös nevezőt jelent az Unió migrációs csomagjának elutasítása. Szükség esetén mindketten bevetnék a vétót, hogy megakadályozzák a brüsszeli szankciókat a másik ellen. Ezen felül az is összeköti őket, hogy lazán veszik a jogállamot és a bíróságok önállóságát.
Washington Post
A lap európai szemleírója úgy látja, hogy Lengyelország próbakő: megmutatja, mennyire lehet helyreállítani egy lezüllött demokráciát. Az első jelzések kiábrándítóak és arra utalnak, hogy nehezebb, mint ha a semmiből kell felépíteni a jogállamot.
Lee Hockstaeder arra számít, hogy a harc az akaratok kemény küzdelmét hozza a belátható jövőben. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ismét lesz életerős demokrácia, független igazságszolgáltatás és erőteljes intézményrendszer. Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője nagy hátulütőnek tartja, hogy a társadalom és a politikai elit roppant mód megosztott. Sőt éppen ez az alapgond.
Tusk kormányra lépett ugyan, de a hatalmat nem vette át. Kaczynskiék akadályerdőt hagytak hátra, hogy megtartsák a kulcspozíciókat a vesztes választás után, élen Duda elnökkel. Ő meg ott fúrja meg a koalíció elképzeléseit, ahol csak tudja. Rengeteg múlik azon, melyik oldal lesz a győztes. Így nem csupán az, hogy az ország kitart-e az európai értékek mellett, hanem az is, hogy megindulnak-e a milliárdok Brüsszelből.
A tét legalább ekkora a nyugati szövetség számára. Ha valamiben egyetértenek a lengyelek, akkor az az, hogy az ország biztonságát halálos veszély fenyegeti Putyin Oroszországa miatt. Ám aligha van valami, ami nagyobb örömet okozna a Kreml urának, mint az, hogy látja: Lengyelország szép lassan destabilizálódik.
Még nem lehet megjósolni, összeomlik-e a rendszer, és hogy anarchiába, illetve erőszakba torkollik-e a mostani helyzet. A jelek azonban baljósak. Tusk világosan érzékeli, hogy Kaczynsikék kettős hatalmat próbálnak kialakítani. A társadalom többsége azonban őmellette van.
Project Syndicate
Az új lengyel kormányra az a hatalmas feladat vár, hogy kiirtsa a korrupciót és véget vessen az állami intézményekben az előző hatalom befolyásának. Szerencsére, a PiS megkísérelte ugyan foglyul ejteni az államot, de nem jutott a dolog végére. Ezt fejti ki helyzetértékelésében a neves liberális elemző, Slawomir Sierakowski.
Újra fel kell építeni a demokráciát, idáig egyetlen európai ország sem szembesült ilyesfajta politikai átmenettel. Ráadásul, mandátuma hátralévő 15 hónapjában Duda elnök jelentős kerékkötő lesz, hogy Kaczynski parancsára káoszt idézzen elő. Két, párhuzamos jogrend alakul ki, amelyikből csupán az egyik alkotmányos és törvényes.
A Jog és Igazságosság a politika uralma alá vonta a közmédiát, saját híveivel rakta tele a Sajtótanácsot és hasonló folyamat ment végbe az állami vállalatoknál, a kulturális intézményeknél és a jegybanknál is. Az államfő kezdettől fogva a nevét adta a törvénytelenségekhez, most pedig mindent megtesz a rendszer védelmében.
Az ellenzék képviselői nyíltan beszélnek arról, hogy zűrzavart kívánnak előidézni, illetve hogy le akarják járatni a koalíciót külföldön. Szeretnék úgy beállítani, hogy Tusk radikális, a bosszúállás vezérli, és hallani sem akar kompromisszumról. A lakosság azonban egyelőre bízik a kormányban, ellenben a PiS népszerűsége hanyatlik. Így a végén Duda lehet a legnagyobb vesztes. Ha ugyanis új választást kell kiírni, Tuskét megszerezheti a kétharmadot, és akkor nincs elnöki vétó. Teljesen védtelenné válna a Kaczynskiék által épített korrupciós erőd.
Bloomberg
Hal Brands úgy ítéli meg, hogy Ukrajna kétségbeejtő pillanathoz érkezett, mert a világnak az kell, hogy Oroszország vereséget szenvedjen a háborúban, viszont most van esélye annak, hogy megtörik a nyugati szolidaritás. Az American Enterprise Institute vezető elemzője bizonytalannak tartja a fronthelyzetet, még az is belefér, hogy a végén a demokratikus nemzetközi közösség húzza a rövidebbet.
A szankciók már egyáltalán nem számítanak csodafegyvernek, nem úgy, mint az elején. Az orosz gazdaság tavaly nőtt, a kereskedelem súlypontja áttevődött Ázsiára. Az olyan kormányok, mint a török, vagy az Emirátusok segítenek Moszkvának kitörni a kereskedelmi elszigeteltségből.
A Kreml megsokszorozta az együttműködést a szintén autoriter Iránnal, Kínával és Észak-Koreával és azok most szállítják a fegyvert, meg ami a gazdaságnak kell. Lehet, hogy a végén az oroszok hiperilliberális, revizionista hatalomként keverednek ki a válságból, igen harcedzett hadsereggel és mély sértettséggel a Nyugattal szemben. Ez semmi jót nem ígér a NATO keleti részén.
Ugyanakkor a demokratikus államok már cseppet sem annyira elszántak és egységesek, mint korábban. Az EU-t jelenleg megbénítja az ukrán segítség ügyében a Putyin-párti magyar vezetés. De erősödik az „ukrán csömör” is. Ha az ősszel Trump nyer, az transz-atlanti gyűlölködésbe torkollhat.
Ha Amerika magára hagyja Ukrajnát, annak az egész világos következményei lehetnek, hiszen azt igazolja, hogy a demokráciáknak nincs erejük feltartóztatni a terjeszkedni vágyó tekintélyuralmakat, amelyek rá akarják kényszeríteni akaratukat a többi államra. Viszont még el lehet érni, hogy az ukránok kerekedjenek felül. Ám ha nem sikerül, akkor felgyorsul a jelenlegi világrend lebomlása.
Wall Street Journal
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Kína bajban van, mert harmatos a gazdasági növekedés, és az ország ugyan könnyen jut hitelhez, mégsem képes felfűteni az ütemet. Márpedig ez kihathat az egész világra. A pekingi statisztikai hivatal a negyedik negyedév alapján azt közölte, hogy a fejlődés tempója éves összevetésben 5,2 % volt, amit első ránézésre csak irigyelhet a világ. Ám ha közelebbről vesszük szemügyre a dolgokat, aggasztó jelek bukkannak elő.
A járvány időszakát leszámítva, a 90-es évektől kezdve még sosem volt fejlődött ennyire lassan a gazdaság. Ráadásul a forrást leginkább az állami megrendelések jelentették, a lakásépítés továbbra is botladozik. Viszont az eladósodottság mértéke 2021 végéhez képest 24 %-kal emelkedett, jelenleg már a GDP 285 %-ánál jár.
Mindebben persze közbejátszott, hogy Hszi véget akar vetni a veszélyes ingatlan buboréknak, illetve fokozni kívánja a magáncégek politikai ellenőrzését. És akkor még ott van a népességszám jelentős apadása.
Kína változatlanul fejlődő gazdaság, habár óriási. Jelentős növekedést kell produkálnia, hogy további százmilliókat emeljen ki a szegénységből. Ha nem sikerül, az nagy veszélyt hozhat a Kommunista Párt fejére. Pekingben már nem is tesznek közzé adatokat a fiatalok munkanélküliségéről.
Ha csökken a kínai gazdaság ereje, az csapás lesz a külföldi befektetőknek. Viszont a nyugati cégek könnyebben csökkenthetik Kína-függőségüket. Ellenben könnyen előfordulhat, hogy az államfő és a párt katonai kalandorsággal igyekszik elterelni a közvélemény figyelmét a bajokról. Így a gazdasági gondok politikai következményeit nem lehet felmérni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >