Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Az EU végzi el a piszkos munkát Putyin helyett
A Daily Telegraph elemzése látja ezt így, hiszen az orosz elnöknek alighanem a fülig ér a szája, amikor azt hallja, hogy Brüsszel fel van háborodva, mivel Németország kétoldalú alapon ajánl fel 6 milliárd fontnyi segítséget Ukrajnának. A belpiacért felelős francia biztos, Breton ki van akadva, mert ráadásul Scholz szóvá tette, hogy Párizs idáig nem jeleskedett Kijev támogatásában, a maga 544 millió eurójával. Berlin elveszítette a türelmét az Unió totojázása láttán, így csökkentené hozzájárulását a közös alaphoz és inkább közvetlenül segélyezné az ukránokat. Ha Zelenszkij nem kap pénzt Európától a háború megnyeréséhez, akkor csak ábránd marad országa az EU-tagság. Moszkva természetesen mindent megtesz a 27-ek megosztására. Vannak közöttük szép számmal szövetségesei. A héten Orbán arról tárgyalt Ficóval, miként lehet újabb utakat találni az ukrán-párti európai próbálkozások meghiúsítására. Németország gyárthatna tankokat, ágyúkat és rakétákat Kijevnek, ám ehelyett egyik válságból a másikba támolyog, miközben erősödik a Putyin-barát, nacionalista AfD. Ezért az eurofil kormányfő kénytelen feladni a közös fellépés elvét. De legalább a brit illetékesek nem kérnek engedélyt a szemellenzős brüsszeli bürokratáktól, mielőtt megfelelő eszközöket küldenek Zelenszkijnek a háború megvívásához. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Mind erősebb a benyomás, hogy ezúttal az EU bemondta Orbánnál a blöfföt. Egy európai diplomata úgy fogalmazott, hogy a december kudarc jelentette az ébresztőt, több állam- és kormányfő akkor döbbent rá, miről is van szó valójában. De a magyar miniszterelnöknek már nemigen van lehetősége, hogy túszul ejtse az Uniót. A Bizottság magasra tette a lécet a további pénzek utalásának feltételeként, azaz még hosszú ideig eltart, amíg megnyílnak a források.
Bennfentesek úgy vélik: nincs esélye annak, hogy a miniszterelnök még egyszer megzsarolhassa a 26-okat az ukrán csomag kapcsán. Ugyanis káoszt eredményezne, ha évenként egyhangúan kellene határozni a program meghosszabbításáról. Viszont ha a magyar vezető tovább ugrálna, akkor a tagállamok kezdeményezhetik, hogy élesítsenek be újabb fokozatot a 7-es cikkely alapján.
Közben folytatódnak az egyeztetések az Unióban, hogy miként tud Magyarország tekintélyvesztés nélkül kikeveredni az ukrán támogatás ügyében kialakult vitából, de úgy, hogy Kijev azért megkapja a pénzt. Mindkét fél visszatáncolt a szakadék széléről és most a megoldást keresik a február 1-ére összehívott csúcsra.
Politico
Brüsszeli illetékesek derűlátóak, mert jól alakulnak a bizalmas tárgyalások a Bizottság és Magyarország között az ukránoknak előirányzott 50 milliárd eurós segély ügyében. Több kormány szerint fokozódik az Orbán Viktorra nehezedő nyomás és úgy gondolják, hogy ennek következtében immár hajlandó megállapodni. Egy uniós diplomata szerint a politikus kényszeresen alakítja a rossz fiút, ám nem eshet túlzásokba. Egy másik forrás arról számolt be, hogy egyre többen sürgetik a 7-es paragrafus alapján zajló eljárás folytatását, és nem csupán az EP-ben.
Úgy tudni, az EU nem kíván újabb vétólehetőséget adni a miniszterelnöknek a támogatás ügyében. Olyan „vészfék”-mechanizmust szeretne kialakítani, amelynek segítségével bármelyik tagállam a Tanács elé viheti az alap ügyét, de a pénz folyósítását nem hiúsíthatja meg.
A törvényhozók ma szavaznak Katarina Barley javaslatáról, tehát hogy a 27-ek legfelső vezetői mondják ki: Magyarország tartósan megsérti az unió alapelveket. Ez elvezethet a szavazati jog felfüggesztéséhez, bár a határozat semmire nem kötelezi a tagállamokat. A képviselők két napja elvetették, hogy engedjék vissza a magyar felsőoktatási intézményeket az Erasmus-programba.
FT
A liberális EP-frakció vezetője hihetetlennek nevezte, hogy a Bizottság feladata ugyan az EU pénzügyi érdekeinek a védelme volna, ám ehelyett meghajolt a magyar zsarolás előtt. Malik Azmani kiemelte: tovább már nem megy, hogy behódoljanak Orbán kívánságainak. Hogy a Parlament mennyire tanúsít a továbbiakban bizalmat Brüsszel iránt, az attól függ, mit csinál von der Leyen csapata.
A végrehajtó testület elnöke nem engedheti meg, hogy ellene forduljon a Parlament négy legnagyobb képviselőcsoportja, már ha újra indulni akar a tisztségért. A szocialisták vezetője, Iratxe Garcia Perez azt mondta, hogy csak olyasvalakit tudnak támogatni, aki tiszteletben tartja a jogállami feltételességi mechanizmust.
Die Welt
Három végjáték képzelhető el Orbán Viktor és az Unió vitájában, miközben az Európai Parlament kilátásba helyezte a ’nukleáris opciót”, noha idáig tabunak számított, hogy egy tagállamot megfosszanak a szavazati jogától. De a cél az, hogy a magyar politikus többé ne torpedózhasson meg fontos döntéseket.
Rasmus Andresen a német környezetvédők nevében rámutatott: nem lehet többé elnézni, hogy Orbán az orruknál fogva táncoltatja a többi tagállamot. Végre fel kell mutatni neki a piros lapot, ki kell zárni a tanácsüléseken a voksolásokból. Hiszen évek óta mást sem csinál, mint bizonyítja, hogy egyáltalán nem tartja tiszteletben a közös érdekeket. Az ukrán segélycsomag megakadályozásával azonban végképp a margóra szorult.
Katarina Barley, az EP alelnöke közölte: a szavazati jog megvonása az egyetlen megfelelő választ a folyamatos zsarolási kísérletekre. De persze az még odébb van. Nincs meg hozzá a teljes egyetértés, mármint hogy a magyar fél súlyosan megsérti az európai értékeket. Lásd Fico budapesti kijelentését, de hírek szerint Svédország és Ausztria sem áll be az indítvány mögé.
Egy magas rangú uniós diplomata három forgatókönyvet vázolt fel kiútképpen:
1. Orbán beadja a derekát és Ukrajna hozzájut az 50 milliárdhoz.
2. A pénzt nem négy, hanem csak egy évre adják. Ez tetszene Orbánnak, mert így évente meg kellene venni a jóindulatát.
3. Kétoldalú alapon, az egyes kormányok szervezik meg a segítségnyújtást, ám ez hosszadalmas.
A forrás a 2. lehetőséget tartja a legvalószínűbbnek.
FAZ
Az Európai Parlament magyar-vitájában Moritz Körner, a német liberálisok nevében azt hányta von der Leyen szemére, hogy az 10 milliárd eurót fizetett, csak azért, hogy Orbán Viktor a decemberi uniós csúcson kimenjen a toalettre. A képviselők nagy többsége szerint a Bizottság elnöke ily módon piszkos ügyletet kötött a kormányfővel. A legtöbben azt hangoztatták, hogy Brüsszel engedett a zsarolásnak.
A vendég azzal védekezett, hogy semmi törvénysértő nem történt, mert a magyar fél megcsinálta a kívánt igazságszolgáltatási reformokat, csak legfeljebb szerencsétlen az időbeli egybeesés. Ám az Európa-barát erők magukon kívül voltak, december óta nem csillapodott a dühük. Sőt, csak még nyugtalanabbak, nehogy a magyar kormány a február 1-jei csúcs miatt még a fennmaradó 20 milliárdot is bezsebelje.
A liberálisok kilátásba helyezték, hogy ez esetben bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek. Ha az keresztülmegy, akkor a végrehajtó testületnek még a júniusi választás előtt le kellene mondania. De Orbán immár hajlik arra, hogy beleegyezzen a támogatásba, és nem ismételte meg, hogy előtte mindenképpen kapja meg a visszatartott milliárdokat.
A többiek ugyanakkor nem fogadják el azt a kívánságát, hogy évente vizsgálják felül az összeg felhasználását, mert akkor a magyar kormány megint revolverezhetne. De kompromisszumként szóba jöhet, hogy ha szükségét érzi, Orbán a Tanácshoz fordulhasson a kérdésben, de ez ne akassza meg a pénzek folyósítását. Ugyanakkor a 26-ok nem támogatják, hogy további két évet adjanak a koronaalapból juttatott összegek elköltésére.
Süddeutsche Zeitung
A jelek szerint von der Leyen komolyan vette az Európai Parlament fenyegetését, különben nem jelent volna meg a testület előtt, hogy válaszoljon a vádakra, egy nappal a határozathozatal előtt. De hogy a magyar kormány tényleg eleget tett volna minden követelménynek és így joggal jut hozzá 10 milliárdhoz, az ügyben bőven vannak kételyek. Sok minden múlik az értelmezésen.
Daniel Freund a német zöldektől kijelentette, hogy Magyarország nem végezte el a házi feladatot. A Bizottság még arra sem vette a fáradságot, hogy utánanézzen a dolgoknak. Ehelyett gyorsított eljárással felszabadította a felfüggesztett alapok egyharmadát.
Weber, az európai kereszténydemokraták elnöke azt közölte: nagyon jó néven venné, ha a Tanács végre válaszolna az EP kezdeményezésére, ti. hogy emelje magasabb szintre a Magyarország ellen folyó eljárást, ám a jelek szerint nincs meg hozzá a kellő bátorság.
Ám ez belátható időn belül így is marad, ezért csak vágyálomnak lehet tekinteni, hogy eredményre vezessen a 7-es paragrafus alapján folyó procedúra. Viszont a Bizottság elnöke alighanem hosszú távon is érezni fogja, hogy a Parlament többé nemigen kapható kompromisszumra a magyar-ügyben, és ez vonatkozik még saját pártcsaládjára, az EPP-re is.
FT
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy az új lengyel miniszterelnöknek nincs más választása: erőteljesen helyre kell állítania a jogállamot. A szerkesztőségi vélemény csak azt igyekszik Tusk lelkére kötni, hogy közben ne essen semmiféle túlzásba. A Varsóban bevetett taktika mindenesetre unortodox, de nagy figyelmet vált ki, mivel másutt jön fel az illiberális demokrácia.
Mivel az intézmények tele vannak politikai kinevezettekkel, sőt még az elnök is a PiS oldalára áll, a cél idáig szentesítette az eszközt. De a továbbiakban nagy körültekintéssel kell eljárni, hiszen a társadalom már így is nagymértékben megosztott. Az események eddig a köztévé, egy ügyész, a jegybank elnöke, valamint a korábbi belügyminisztere és helyettese körül csúcsosodtak ki. Újszerű módszerekkel kell visszacsinálni az előző rezsim által végrehajtott változtatásokat.
A kormányfőre nyomás nehezedik, hogy hozza vissza a jogot tiszteletben tartó államot és érje el, hogy az EU ismét folyósítsa a támogatásokat. A civil társadalom segíthet, hogy a hatalom ne lőjön túl a célon, illetve hogy az ellenzék ne állítson valótlanságokat. Hogy a demokrácia hosszútávon gyökeret verjen, ahhoz visszafogottan és felelősen kell cselekedni.
Nem szabad az előző rezsim lakájait úgy eltávolítani, hogy helyüket a koalíció a saját embereivel tölti fel. Az állami tévének pártatlanul kell működnie. Fontos a korrupciós esetek feltárása, de nem célravezető az uniós intézményeket elidegeníteni a központi bank első embere ellen indított eljárással.
A lengyel társadalom szétszabdalt, akárcsak az orbáni Magyarország, vagy Amerika, Trump alatt. Az igazságszolgáltatás és a tájékoztatás függetlenségének visszaállítása mindenképpen az első lépés a megosztottság felszámolása felé. Ám még a látszatát is el kell kerülni, hogy a módszer ugyanaz, mint amit Kaczynskiék alkalmaztak.
Süddeutsche Zeitung
A lengyel elnök arra panaszkodott Davosban, hogy országában baj van a jogállamisággal az új kormány alatt, az igazságszolgáltatás terrort valósít meg. Ám – teszi hozzá a kommentár – ez Duda változata, Tusk és csapata valójában azt a demokráciát igyekszik visszaállítani, amelyet a PiS – az államfő hathatós segítségével – teljesen kilyuggatott az eltelt nyolc évben. Az előző hatalom eljárását többször elítélte az Európai Bíróság.
Ehhez képest a politikus most arról beszél, hogy népbarát és hazafias volt, amit a Jog és Igazságosság művelt. Ezzel szemben az új kormány arrogáns. Majd Davosban elment Jourovához, a Bizottság vezetőjéhez panaszkodni, hogy Lengyelországban mostanság ismét vannak politikai foglyok.
Hogy ezt ki veszi be Brüsszelben? Természetesen senki. De a legfőbb közjogi méltóság pontosan tudja, mi a célja, így mit sem számít neki, hogy kiírja magát a demokratikusan gondolkodó politikusok köréből. Jövőre úgy is csak Kaczynskiék adhatnak neki bármiféle állást. A következő év első felében Lengyelország lesz az Unió soros elnöke és Duda gondoskodik arról, hogy akkor is országának, illetve az igazságnak csupán egy részét képviselje.
Politico
Mujtaba Rahman szerint Európára az idén a nyugtalanság éve vár, az EU még inkább befelé fordul, és szó sincs arról, hogy lényeges geopolitikai szerepet töltene be, úgy, ahogyan az von der Leyen 5 éve ígérte. Az Eurázsia Csoport nevű amerikai kockázatelemző intézet európai igazgatója rámutat: az biztosnak látszik, hogy a júniusi választások nem eredményeznek populista többséget, de ezek a pártok előretörnek, ellenben a politikai közép nagy teret veszít.
A hatalmon lévő erők főként a franciáknál és a németeknél szerepelnek majd rosszul, és ez tovább rontja Macron, illetve Scholz tekintélyét. Így mindkettőjüket a hazai dolgok kötik le. Spanyolországban és Lengyelországban szinten belpolitika felé fordul az új kormány. Ellenben jönnek fel a demagógok, lásd a szlovákokat és a hollandokat, de igen jók pl. az AfD esélyei is.
Ily módon viszont nehéz lesz az összefogás az EU-ban egy sor fontos kérdésben. Ilyen Ukrajna. A migráció ismét destabilizáló tényező lehet. Ráadásul várhatóan gyengélkedni fog az európai gazdaság. Ebből az következik, hogy a földrész még jobban lemaradhat az USA és Kína mögött.
Még az is fokozott vitát válthat ki, ki vezesse a következő évben az európai intézményeket, mivel Orbán Viktor nagyobb beleszólást követel magának. Jelentős nehézséget fog okozni, hogy a politikus egyre harciasabb.
De a nagy kihívás az lesz, miként válaszoljon az Unió, ha ismét Trump lesz az elnök. Hiszen nem kizárt, hogy kivonul a NATO-ból, valamint az európai biztonsági szerkezetből, ez pedig lidércnyomással érne fel a kontinens számára. Ily módon sok ország számára megkérdőjeleződne a szabadság, a béke és a jólét. Az EU tehetetlenné válna, éppen akkor, amikor minden eddiginél nagyobb szükség lenne cselekedni.
Bloomberg
A WizzAir hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni, csak, hogy végre befejeződjön Nagy-Britanniában az ellene kezdődött fogyasztóvédelmi vizsgálat. A cég 1,2 millió fontot ajánlott fel azoknak az utasoknak, akiknek veszteséget okozott a társaság eljárása, pl. azért, mert a járatok törlése miatt kénytelenek voltak más járatra jegyet venni, vagy nem kapták meg a kényszerűségből igénybe vett hotelszoba árát.
A magyar vállalkozás a brit Polgári Légi Felügyelet utasítására ismét átvizsgált 25 ezer panaszt és 6 ezer kárvallottnak ajánlott fel pótlólagos kompenzációt, ami fejenként átlag 200 fontot jelent.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >