Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A nagy átverés
Nehéz ezt kimondani, mert az ember a hazájáról beszél, de Magyarország pillanatnyilag alighanem menthetetlen. Kormánya döngő léptekkel menetelve viszi országát az európai közösségből egy nagyon is bizonytalan világba, ahonnét amúgy ellenzékből még Orbán Viktor is igyekezett kifelé. Indítékai világosak: azt az antidemokratikus rendszert, amit kiépített saját hasznára, nem lehet az unió keretei között fenntartani. Az unió ugyanis Orbán és Szijjártó állításaival ellentétben, összes hibájával együtt többnyire jogkövető szervezet. Ilyen közegben viszont az Orbán-kormány halálra van ítélve. Kovács Zoltán (Élet és Irodalom):
Lapzártakori hír szerint Emmanuel Macron Párizsba hívta Orbán Viktort. Ez nyilván összefüggésben van azzal, hogy a magyar kormányfő – a Bloomberg amerikai csatorna értesülése szerint – levelet írt Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, arra kérve őt, hogy törölje a jövő heti uniós csúcstalálkozó napirendjén szereplő, az uniós költségvetéssel és az Ukrajnával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatos pontokat. Orbán egyre több uniós diplomatát fordít maga ellen, és tegyük hozzá, egyben Magyarország ellen. Macron szerint még van remény, azért is hívta Orbánt, hogy kompromisszumra jusson vele.
Mielőtt Magyarország még az unió határán kívül találja magát, idézzük fel, honnét indult Orbán, és milyen utat járt be, mígnem lépésnyire került attól, hogy az országot nyugatról visszavezesse keletre, ahol nyilván tárt karokkal várják a neki már régóta szimpatikus utódállami féldiktátorok, a csodált török és belarusz elnök, nemkülönben az általa korrekt vezetőnek nevezett Vlagyimir Putyin.
2009-et írunk, a Fidesz még ellenzékben, de már készül az uniós választásokra. Programja egyik fejezete ezt mondja: „Sokszor kerültünk abba a helyzetbe, hogy a magyar polgárok érdekeit éppen Brüsszel képviselte a magyar kormánnyal szemben (...) A Fidesznek ugyanakkor meggyőződése, hogy közös értékeink és elveink érvényre juttatását nem lehet mérlegelés tárgyává tenni. Fel kell tehát ruházni az Európai Uniót eszközökkel. (...) Ha elvárjuk az uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, ne vonakodjunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk” (A Fidesz európai választási programja, 2009, 28. és 35. oldal). Vagyis ahhoz, hogy Európa erősödjék, nem szabad vonakodni a nemzeti szuverenitást esetleg csorbító felhatalmazástól.
Aztán 2010-ben a Fidesz–KDNP-pártszövetség megnyerte a választásokat, és az Orbán vezette kormány energikusan nekilátott az általa két évvel korábban még védelmezett értékek fölszámolásának: a médiaszabadságot, véleménypluralizmust, bírói függetlenséget érintő, kétharmados parlamenti többséggel meghozott törvények nemcsak a jogbiztonságot, de a jó ízlést is sértették.
Már 2012-ben szóba került a Magyarországgal szemben felhasználható hetes cikkely, pedig hol voltak akkor még a menekültek, melegek, a nemátalakításról szóló kormányzati spekulációk meg az azokra épülő hibbant konzultációs levelek! Az eljárásról a miniszterelnök így beszélt nagy nyilvánosság előtt, egyben tájékoztatva az EP-elnököt: „Magyarországon eddig a közvélemény majdnem teljes mértékben Európa-párti volt, de ami most zajlik, az megváltoztatja a hangulatot az országban. Nekem ez nem tetszik. Megpróbálom a jobbközép szavazókat Európa-párti vonalon tartani, de ez hatalmas feladat, ami egyre nehezebbé válik.” Jó nagy hazugság volt ez már akkor is! Ha a rendszerváltás utáni időt nézzük, egy biztos: a magyar társadalom többsége uniópárti. Sőt, ma is az. Ha ez gyengült, nem magától gyengült, hanem épp Orbán többnyire voksszerző beszédeitől.
Az évtized közepére előáll a furcsa és lehetetlen helyzet: az uniós szabályokat folyamatosan sértő, távolról sem jogkövető kormány zsarolni kezdi a teljes európai közösséget azzal, hogy ha a magyar kormány nem folytathatja a jogsértéseket, akkor nem szavazza meg a költségvetést. És az unió alkudozni kezd. Még akkor is, amikor Orbán Tusnádfürdőn bejelenti, hogy illiberális államot épít. Amerikai lapok teszik föl a kérdést: az esetleges szankciók eltéríthetik-e Orbán Viktort a Tusnádfürdőn bejelentett antidemokratikus elképzeléseitől, másként föltéve: a lehetséges uniós fellépés megmentheti-e Magyarországot attól, hogy végleg, ahogy mondani szokás, kiiratkozzon a demokratikus államok köréből. A nyár közepén a Washington Post Magyarország „illiberalizmusát” nem szabad válasz nélkül hagyni című cikkében közölte a szerkesztőség álláspontját. A legsúlyosabb állítás szerint „amit Orbán új politikai modellként fest le, az a valóságban ugyanaz, mint amit gonosztevők és sarlatánok gyakoroltak a huszadik század folyamán – beleértve Magyarország nácibarát második világháborús rezsimjét. Közben az Európai Unió köztiszteletben álló tagja maradhat.”
Egy évvel később, 2015-ben Aleppo orosz bombázása után jöttek a menekültek, Orbán számára a pávatáncos, inkorrekt politizálás kimeríthetetlen tárházát adva. Az orosz–ukrán háború kitörése után úgy nyilatkozott, kormánya sem az ukránok, sem az oroszok pártján nem áll: ő a béke pártján van. Ez a gondolat legalább annyira látszhat szimpatikusnak, mint amennyire ténylegesen aljas. Egy BBC-interjúban Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, amikor a riporter arról kérdezte, jól értelmezi-e: a magyar kormány nem támogatja azt, hogy Ukrajna fegyverrel védje meg a saját területét, Kovács úgy válaszolt, igen, jól értelmezi. „Meg vagyok rökönyödve, hogy ilyen dolgokat mond itt velem szemben ülve” – reagált a riporter. Ma már nem rökönyödne meg, még ha ezen a tarthatatlan állásponton a kormány is változtat néha, ahogy érdekei kívánják.
Nehéz ezt kimondani, mert az ember a hazájáról beszél, de Magyarország pillanatnyilag alighanem menthetetlen. Kormánya döngő léptekkel menetelve viszi országát az európai közösségből egy nagyon is bizonytalan világba, ahonnét amúgy ellenzékből még Orbán Viktor is igyekezett kifelé. Indítékai világosak: azt az antidemokratikus rendszert, amit kiépített saját hasznára, nem lehet az unió keretei között fenntartani. Az unió ugyanis Orbán és Szijjártó állításaival ellentétben, összes hibájával együtt többnyire jogkövető szervezet. Ilyen közegben viszont az Orbán-kormány halálra van ítélve. Csodálhatják elbűvölten egyre pufókabb ideológiai szállítói, de amit a kormányfő most épp bejár, az annak az értékzavaros pályának a része, amibe saját magát navigálta. És sajnos, ahova vele együtt az ország is jut. Adott Európában egy ország, amelyik időről időre megmentésre szorul. A kérdés – bár ez is fontos – nem elsősorban az, hogy kinek kell megmentenie Magyarországot, hanem miért kell időről időre megmenteni. A nyugati világ megint aggódva figyel, miként lesz a keleti autoriter gondolkodásnak előretolt bástyája Magyarország. Orbán most Macronhoz utazik. A francia elnök szerint még van remény.
Ignotus Kelet népe című esszéjében a „Mit ér az ember, ha magyar?” kérdést teszi föl. „Ha nem is alkot maradandót – mondja –, azért legyen szeme a nagyvilágra, legyen számítása magáról, és legyen tisztában önmagával. Soha ne váljon idegenné, maradjon mindig magyar, mert csak ez az övé. A nap s az emberiség s a történelem keletről nyugatra tart.” Vagy nem.
Következő cikk: Ukrajna pingpong labda lett a washingtoni belpolitikai játszmákban
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >