Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Európának az a baja, hogy túl vonzó
Ezt Timothy Garton Ash állítja a Financial Times-ban, aki szerint a migráció ügyében hozott kemény intézkedések és a hatásvadász retorika folytán úgy néz ki, mintha elárulná a saját értékeit. Az Oxfordi Egyetem professzora felveti, hogy ha megkérdezik az embereket a világban, hol szeretnének élni, a nagy többség az USA-t, illetve az öreg kontinenst adja meg, és messze kevesebben vágynak Kínába vagy Oroszországba. Pont ez Európa gondja, mert lakosai közül sokan félnek az ellenőrizetlen migrációtól és ez az idegengyűlölő populisták karjaiba hajtja őket. Akik egyébként is aktívan gerjesztik a pánikot. Ez az év egyre inkább olyan, mintha 2015-ben járnánk. Megrázó sikert ért el Wilders iszlámellenes, demagóg pártja és jövőre következnek az európai választások. Válaszul a politikai fő áramlat egyre ridegebb lépésekhez folyamodik az illegális határátlépések visszaszorítására. De Európa nem csupán a jólét, az életminőség miatt csábít sokakat, hanem azért is, mivel szabad, a jogállam, a tolerancia, az emberi jogok tisztelete jellemzi. Ám nem hiteles, ha saját maga veszélyezteti az eszményeit, amikor távol tartja a menedékkérőket, illetve rossz színben tünteti fel a már befogadott bevándorlókat. Az biztos, hogy a migrációval csinálni kell valamit. Ha nem sikerül hat hónapon belül elhitetni az emberekkel, hogy a kontinens kézben tartja a folyamatot, akkor az illiberális jobboldal felé billenhet el az EP. Ám a módszer csakis biztonságos, humánus és törvényes lehet. Mert ha nem, akkor a saját értékeit ássa alá a közösség. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
A nagy éhínség emléknapján elhangzott beszédében az ukrán elnök kijelentette, hogy országának három győzelmet kell aratnia a világpolitikában, ezek közül az egyik az, hogy az EU hagyja jóvá a Kijevnek előirányzott 50 milliárd eurós támogatást, amelyet jelenleg ellenez az Orbán-kormány.
Továbbá az amerikai törvényhozásnak meg kell szavaznia az új segélycsomagot, és meg kell kezdeni a belépési egyeztetést az Unióval (Mint emlékezetes, ezt legutóbb a napokban, az Európai Tanács elnökének küldött levélben vetette el Orbán Viktor – a szerk.megj.)
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy 20 hónap elteltével már látszik: a nyugati partnerek kezdenek belefáradni a viszályba, ám az ukránok csak úgy tudnak helytállni az orosz csapatokkal szemben, ha lényeges katonai, gazdasági és humanitárius segítséget kapnak a szövetségesektől. Reméli azonban, hogy alig két hét múlva Brüsszelben kedvező döntés születik, annál is inkább, mivel az jót tenne az ukrán harci morálnak.
Le Figaro
Orbán Viktor újraindítja a háborúskodást Brüsszel ellen. Egy új törvénytervezet a hozzákapcsolódó nemzeti konzultációval együtt hivatalosan arra szolgál, hogy megküzdjön a „külső befolyással”. Tisztára olyan, mintha megint 2019-et írnánk, csak most a plakátokon nem Juncker és Soros, hanem von der Leyen és Alex Soros látható. A kézbesített kérdőívek egyébiránt nem számítanak sem népszavazásnak, sem közvélemény kutatásnak.
A készülő jogszabály pedig bekeményítene a sajtó és a civil szervezetek ellen, amelyek közül néhányan a határon túlról kapnak támogatást, pl. Soros alapítványától. Az rendben van, hogy a hatalom igyekszik kiszűrni a választásokon a külföldi befolyást, ám a szándékosan elnagyolt megfogalmazás felveti az önkényes értelmezés, és ezzel minden kritikus hang elfojtásának veszélyét.
Miközben a kormányfő el van foglalva azzal, hogy elterelje a figyelmet a súlyos gazdasági nehézségekről, ideértve a 10 % körüli rekordinflációt, a serpái, Navracsics és Bóka János a befagyasztott pénzek folyósításáról tárgyalnak Brüsszelben.
Le Figaro
Kelet-Európa a kínai elektromos autóipar trójai falova. Ezen belül Orbán Viktor szeretné leszorítani az akkugyártásban Lengyelországot, amely jelenleg a 2. helyet foglalja el a világban Kína mögött. A piacvezető vállalatot, a BYD-t körüludvarolják az együttműködésre vágyó kormányok, de a választás állítólag Magyarországra esett.
A döntés bejelentése december vége felé várható, mármint hogy tényleg magyar területen létesül-e a cég első európai üzeme. A magyar erős ember két éve kampányba fogott, hogy nagyhatalommá tegye országát az akkumulátorok előállításában. Azóta 20 milliárd értékű beruházás érkezett. Orbán lehetőséget érzékelt, hogy megmutassa az EU-nak: vannak más ütőkártyái – fejti ki Éltető Andrea a Világgazdasági Intézettől.
A kormányfő a múlt hónapban egyedüli uniós politikusként ment el Pekingbe az Új selyemút-konferenciára. De hát az akkuk nem egészen egy éve a fő magyar exportcikknek számítanak. A törekvések azonban túlzottnak tűnhetnek, hiszen nincs elegendő munkaerő. Viszont több ezren jönnek majd Kínából dolgozni. Ez már feszültséget eredményezett olyan körzetekben, ahol a gyárak lesznek.
Éltető úgy értékeli, hogy a kormány a nacionalista gazdasági stratégiába becsomagolva félresöpri a bírálatokat. Az ázsiai befektetők számára megnyugtató, hogy a hatalom az ő oldalukon áll.
FT
Timothy Garton Ash szerint Európának az a baja, hogy túl vonzó, ám a migráció ügyében hozott kemény intézkedések és a hatásvadász retorika folytán úgy néz ki, mintha elárulná a saját értékeit. Az Oxfordi Egyetem professzora felveti, hogy ha megkérdezik az embereket a világban, hol szeretnének élni, a nagy többség az USA-t, illetve az öreg kontinenst adja meg, és messze kevesebben vágynak Kínába vagy Oroszországba.
Pont ez Európa gondja, mert lakosai közül sokan félnek az ellenőrizetlen migrációtól és ez az idegengyűlölő populisták karjaiba hajtja őket. Akik egyébként is aktívan gerjesztik a pánikot. Ez az év egyre inkább olyan, mintha 2015-ben járnánk. Megrázó sikert ért el Wilders iszlámellenes, demagóg pártja és jövőre következnek az európai választások.
Válaszul a politikai fő áramlat egyre ridegebb lépésekhez folyamodik az illegális határátlépések visszaszorítására. De Európa nem csupán a jólét, az életminőség miatt csábít sokakat, hanem azért is, mivel szabad, a jogállam, a tolerancia, az emberi jogok tisztelete jellemzi. Ám nem hiteles, ha saját maga veszélyezteti az eszményeit, amikor távol tartja a menedékkérőket, illetve rossz színben tünteti fel a már befogadott bevándorlókat.
Az biztos, hogy a migrációval csinálni kell valamit. Ha nem sikerül hat hónapon belül elhitetni az emberekkel, hogy a kontinens kézben tartja a folyamatot, akkor az illiberális jobboldal felé billenhet el az EP. Ám a módszer csakis biztonságos, humánus és törvényes lehet. Mert ha nem, akkor a saját értékeit ássa alá a közösség.
Neue Zürcher Zeitung
A migráció addig-addig tolja jobbra Európát, míg a végén teljesen leáll az ellenőrizetlen bevándorlás – hívja fel a figyelmet Rásonyi Péter, a külpolitikai rovat vezetője. Egyre több szavazópolgár elégedetlen ugyanis, mivel a kormányok még mindig nem veszik komolyan az aggodalmaikat. Jelzésértékű Wilders senki által nem várt diadala.
A bevándorlás egy sor országban teljesen elszabadult. Emiatt nincs elég lakás, nehézségek vannak az oktatásban és az egészségügyben, gettók alakulnak ki több külvárosban, fellép a kulturális elidegenedés, mind nagyobb lesz a bűnözés és a feszültség. Emiatt egyre többen úgy adnak hangot haragjuknak, hogy a szélsőjobbra voksolnak.
Az irányzat teljesen egyértelmű. A lakosság nem csekély részének elege van a nagy pártokból, a fő áramlat politikusaiból, mivel azok évek óta bagatellizálják a problémát. Vagy teljesen figyelmen kívül hagyják. A németeknél a szociáldemokraták és a zöldek tehetetlennek tűnnek a jelenséggel szemben, inkább az AfD ellen mozgósítják energiáikat.
Ám ily módon folytatódik a földrészen a jobbratolódás, mindaddig, amíg a hatalom nem hajlandó végre komolyabban odafigyelni a polgárok aggályaira.
Wall Street Journal
Egyre komolyabb következményekkel jár, hogy erősödik az európai bevándorlás – állapítja meg a lap szerkesztőségi állásfoglalása. A migránsellenes pártok választásokat nyernek és jönnek fel a közvélemény kutatásokban. Ez pedig évekre megszabhatja a továbbiakat a kontinensen.
A nacionalisták már kormányra kerültek, Olaszországtól Finnországig, mivel mind nagyobb a nyugtalanság az akadozó gazdaság, valamint az ukrán és a közel-keleti válság miatt. A holland választások igen erőteljesen bizonyították, hogy a szavazópolgárok milyen mértékben sodródtak a fennálló rendszert elutasító pártokhoz.
A hollandiai Clingendael Intézet nevű agytröszt egyik elemzője azt mondja, bejött Wilders fő üzenete, hogy a holland emberek érdeke a legfőbb. Az idén előreláthatólag jó egymillió migráns lép a földrészre és ebben nincs benne a 4,2 millió ukrán. És sokan könnyen úgy érezhetik, hogy a folyamat kicsúszott az ellenőrzés alól – figyelmeztet Alan Manning, a London School of Economics közgazdász professzora.
A migráció visszaszorításáról persze könnyebb beszélni, mint kivitelezni a gyakorlatban. Az EU szigorítana, de a terveknek ellentmond a schengeni rendszer, illetve az a kötelezettség vállalás, hogy a szervezet befogadja mindazokat, akik háború vagy az üldöztetés ellen menekülnek.
Wall Street Journal
A vezércikk rámutat, hogy Oroszország fegyverként használja fel a migránsokat Finnország ellen, ily módon provokálja a legújabb NATO-tagot. Putyin előszeretettel sodorja bajba a szomszédait, még ha nem is mindegyiket támadja meg. Mindenesetre a fejlemény láttán Helsinki egy kivételével lezárta a közös határátkelőket az olyan migránsok előtt, akiknek nincsenek megfelelő papírjaik, de menedéket kérnének.
Sokan közülük Afrikából és a Közel-Keletről indultak el, az orosz területen csupán áthaladtak. A finn miniszterelnök szerint azonban nagyon úgy néz ki, hogy Moszkva még fuvarral is segít nekik eljutni a finn határra. Lehet, hogy a Kreml így kíván bosszút állni a semlegesség feladásáért.
De ezt egyszer már eljátszotta Lengyelországgal az ukrajnai invázió előtt. Ám ha a migránsok nem tudnak átkelni a határon és az oroszok nem fogadják vissza őket, annak súlyos következményei lehetnek, lévén a tél kemény. Lehet, hogy Putyin így próbál belpolitikai ellentéteket kiváltani a finneknél, illetve engedményeket kicsikarni. De bármi is a célja, amit csinál, az arra utal, hogy nem kívánja beérni Ukrajna beszippantásával.
Daily Telegraph
A Nyugat elvesztette a versenyt Oroszországgal szemben a tüzérségi lőszerek gyártásában vívott versenyben. Az ukrán elnök arra figyelmeztet, hogy egyre kisebbek a készleteik, ám Moszkva eközben egymillió darabos utánpótlás kapott Észak-Koreától. Az EU azt ígérte, hogy a jövő márciusig szintén egy milliót szállít az ukránoknak, de ebből idáig csupán 300 ezer sikeredett – tavaly február eleje óta.
Becslések szerint az ukrán fél naponta 6 ezer, 155 milliméteres lövedéket használ el, míg a másik oldal 20 ezret. Az USA ugyan igyekszik rohamtempóban felfuttatni a termelést, mert Ukrajna és Izrael miatt leapadtak a tartalékai. De érdemi eredmény csak két év múlva valószínű.
Ily módon Kijev aligha lesz képes a maga javára billenteni az erőviszonyokat a fronton. Szakértők szerint azonban azt el tudja érni, hogy maradjon a jelenlegi patthelyzet. Hála a korszerű nyugati fegyvereknek, az oroszok négyszer annyi tüzérségi eszközt vesztenek, mint az ellenség. Ám ha nem kap sürgősen további muníciót, akkor Ukrajna nem lesz képes feltartóztatni az orosz előrenyomulást, illetve nem tud offenzívába kezdeni.
Következő cikk: Lehet-e a nemzeti kérdésre nem nacionalista választ adni?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >