Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Orbán kettős játéka a migránsokkal
A migránsok simán átözönlenek Magyarországon, így elképzelhető, hogy Orbán Viktor kettős játékot űz. Egyrészt azt hangoztatja, hogy védi Európát a migránsok özönétől, másrészt viszont a szlovák határon tapasztalható állapotok cáfolják az állítását, mármint hogy csakis a magyar modell segítségével lehet megoldani a problémát, miközben a miniszterelnök azt vágja az EU szemébe, hogy az képtelen az illegális bevándorlás feltartóztatására. Átmenetileg mind Szlovákia, mind Szlovénia visszaállította az ellenőrzést a magyar határon. A szlovák hatóságok csak a múlt hónapban 13 ezer migránst regisztráltak, ez több, mint tavaly egész évben. Több pozsonyi politikus, köztük a magyar kisebbség képviselői is megvádolták a Fideszt, hogy az szándékosan engedi át az érkező tömegeket. Emellett jó 1500 embercsempészt engedett szabadon. Brüsszel szerint nemigen látszik, hogy ellenőriznék, valóban elhagyják-e három napon belül az országot a kiszabadult bűnözők. Tavaly össz-vissz csak tízen kaptak menekültstátuszt Magyarországon. Berkes Rudolf, a Political Capitaltől azt mondja, a kormányzatnak érdeke, hogy a menedékkérők könnyen átjussanak az országon. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Nekimentek a magyar diplomácia vezetőjének két nappal ezelőtt az uniós külügyminiszterek tanácskozásán, amiért Orbán Viktor a múlt héten Pekingben kezet fogott Putyinnal. Szemtanúk szerint a vitát a litván képviselő nyitotta meg, bár ő ezt nem kívánta megerősíteni a portálnak. Mindenesetre úgy hírlik, hogy megkérdezte Szijjártó Pétertől: amikor Magyarország követeléseket támaszt az EU-val szemben, akkor ki kiáll emögött? Netán a Kreml?
A magyar politikus úgy válaszolt, hogy kormánya senkitől sem fogad el parancsokat. Nem úgy tűnik azonban, hogy a magyar vezetésnek nagy kedve lenne bocsánatot kérni. A nemzeti ünnepen Orbán az uniós tagságot a szovjet megszálláshoz hasonlította. Viszont az EP arra figyelmeztette a Bizottságot, nehogy az engedjen a jogállam kérdésében és felszabadítsa a befagyasztott alapokat. Merthogy állítólag ilyen ügylet készülődik Brüsszel és a magyar fél között, ha Magyarország eláll a vétótól Ukrajna megsegítése ügyében.
Diplomaták úgy vélik, nem sok eszköz maradt, hogy Orbánt vissza lehessen terelni a nyájba. Mindenesetre a litván külügyminiszter azt mondta a Politiconak: Magyarország ügyében a csendet az általános egyetértés jelének lehet tekinteni. Észt kollégája szintén kifogásolta a magyar hozzáállást a Kijevnek előirányzott pénztámogatás kapcsán.
Süddeutsche Zeitung
Az Unióban újabb provokációnak tekintik, hogy Orbán Viktor parolázott Putyinnal, ám a magyar kormány ezzel együtt igyekszik hozzájutni a zárolt milliárdokhoz. Az Európai Parlamentben azonban fokozódik az ellenállás az esetleges megállapodással szemben. Hiszen a magyar vezető Pekingben egyetlen uniós politikusként megmutatta: példátlanul szoros a viszonya Moszkvával.
Varga Judit szerint azonban nem volt itt többről szó, mint hogy fenn kell tartani a párbeszéd csatornáit. A kézfogást pedig a béke jeleként kell felfogni. Az ukrán lakosság védelmében meg kell akadályozni a harcok súlyosbodását, ezért nem szabad fegyvereket küldeni az ukránoknak. Szerinte ezt Orbán mindenki másnál egyértelműbben fogalmazta meg.
De Magyarország már a háború előtt is mind inkább elszigetelődött a szervezetben. A PiS vereségével azonban elveszti egyik fontos szövetségesét. Varga nem titkolja, hogy a Fidesz csúcsjelöltjeként konzervatív fordulatra törekszik az EU-ban. Így a migráció kérdésében, hogy a „kontinens megőrizze zsidó-keresztény gyökereit a következő ezer évben”.
Orbán a minap arról beszélt, hogy az új menedékpolitikával az Unió jogilag megerőszakolta Magyarországot és Lengyelországot, amit a többi tag igen rossz néven vett tőle. A volt igazságügyi miniszter azonban ebben a kijelentésben sem talál semmi kivetnivalót. Szerinte a kormány igazából unióbarát. Ellenben Brüsszel zsarolja Budapestet. Ám itt volna az ideje felszabadítani a forrásokat, mert a magyar fél eleget tett a feltételeknek. És ez a kérdés nem függ össze Ukrajnával.
Ennek azonban ellentmond a négy nagy strasbourgi frakció szakvéleménye. Hogy Orbán kirohanásai mennyire segítik elő a megbékélést, az kérdéses. Pedig rettenetesen nagy szüksége van a pénzre. Már csak azért is, mivel Bulgária bejelentette az orosz gáz tranzitdíjának emelését, így jelentősen drágulhat az energia.
MDR
A kormány oktatáspolitikája elleni tüntetések arcaként mutatja be a keletnémet területek legnagyobb közrádiója Pankotai Lilit, aki nagy árat fizetett kiállásáért: kitették a pécsi katolikus gimnáziumból, és azóta fejre állt az élete. Napjai úgy telnek, hogy interjúkat ad, telefonál az ügyvédjével és közben vizsgázik. Azt mondja, nagy erőfeszítésébe került, hogy ne omoljon össze ekkora nyomás alatt, de nem bizonyulhat gyengének, mert sokak nevében szólal meg.
Szó, ami szó, igencsak csehül állnak a dolgok a magyar közoktatásban. A tanárok az uniós kereseti listán hátulról a 3. helyet foglalják el. Eközben az ország rekorder az infláció szintjét tekintve, a pedagógusokra hatalmas munkaterhek hárulnak, a tanítás elavult módszerekkel folyik.
A hatalom azonban nemigen kapható engedményekre. A diáklány szerint a státusztörvénnyel a kormány példát akart statuálni, mármint hogy megnézheti magát, aki tiltakozni merészel. Rájátszik az emberek egzisztenciális félelmeire, hogy sakkban tartsa őket. A hónap elejéig 1200 tanár vette a kalapját, de sokan követik őket, ami tovább súlyosbíthatja a szakemberhiányt.
Az Egységes Diákfront nevében Mile Kristóf arra hívja fel a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabály a gyerekekre nézve is drámai következményekkel járt. Ezért hirdették meg az alternatív népszavazást, bár az interjúalany kétli, hogy a Fidesz tudomásul veszi majd az eredményt.
A bírálók egyetértenek abban, hogy Orbán egyáltalán nem akar jobb oktatási rendszert. Pankotai szerint a cél az elhülyítés, hogy a következő nemzedék mindent beszedjen, amit a hatalom be akar adni neki. A vége olyan társadalom lesz, ahol senki sem tesz fel kritikus kérdéseket.
Euractiv
A migránsok simán átözönlenek Magyarországon, így elképzelhető, hogy Orbán Viktor kettős játékot űz. Egyrészt azt hangoztatja, hogy védi Európát a migránsok özönétől, másrészt viszont a szlovák határon tapasztalható állapotok cáfolják az állítását, mármint hogy csakis a magyar modell segítségével lehet megoldani a problémát, miközben a miniszterelnök azt vágja az EU szemébe, hogy az képtelen az illegális bevándorlás feltartóztatására.
Átmenetileg mind Szlovákia, mind Szlovénia visszaállította az ellenőrzést a magyar határon. A szlovák hatóságok csak a múlt hónapban 13 ezer migránst regisztráltak, ez több, mint tavaly egész évben. Több pozsonyi politikus, köztük a magyar kisebbség képviselői is megvádolták a Fideszt, hogy az szándékosan engedi át az érkező tömegeket.
Emellett jó 1500 embercsempészt engedett szabadon. Brüsszel szerint nemigen látszik, hogy ellenőriznék, valóban elhagyják-e három napon belül az országot a kiszabadult bűnözők. Tavaly össz-vissz csak tízen kaptak menekültstátuszt Magyarországon. Berkes Rudolf, a Political Capitaltől azt mondja, a kormányzatnak érdeke, hogy a menedékkérők könnyen átjussanak az országon.
Der Standard
Az ellenzék meglepő választási sikere után Paul Lendvai lát esélyt a demokratikus fordulatra Lengyelországban, ám szerinte egyelőre korai egynémely elemzők lelkesedése. Egyértelműnek tartja, hogy a demokrácia sorsa volt a tét a szavazás során, miután a PiS, a fura hatalmi fanatikus és tekintélyuralmi nacionalista Kaczynski vezérletével 8 éven át bontotta le a független igazságszolgáltatást és számolta fel a sajtó önállóságát.
Az ország azonban megmutatta, hogy a civil társadalom mozgósításával és az ellenzék határozottságával – ellentétben a vigasztalan Magyarországgal – akár még egyenlőtlen választáson, a jelentős kormánypárti sajtófölény ellenére is nyerni lehet.
Ám a demokrácia győzelméhez még sok akadályt kell venni. Teljesen nyitott, mennyire lehet visszaállítani a bíróságok szuverenitását. Ám ha az ellenzéki koalíció egységes, a civil szféra pedig éber marad az európai választások előtt, továbbá Amerika és az EU jelentős támogatást nyújt az új vezetésnek, akkor sikeres lehet a demokratikus lengyel változás.
Wall Street Journal
Kína katasztrófába fordíthatja a válságot, mert ha megtámadja Tajvant, azzal tönkreteszi a gazdaságot mind Ázsiában, mind az egész világon. Erre figyelmeztet eheti kommentárjában Walter Russel Mead, a Hudson Intézet vezető kutatója, a new yorki Bard College professzora.
Úgy látja, hogy Biden alatt igencsak visszaesett az USA elrettentő képessége. Az ukrajnai háború és a mind súlyosabb közel-keleti vérontás mutatja, milyen emberi és gazdasági áldozatokkal jár, ha az Egyesült Államok nem tartja sakkban a fennálló helyzet megváltoztatására törekvő erőket.
Ám ha Kína és Észak-Korea belevágna a Távol-Keleten a maga kalandjába, az nagyságrenddel volna súlyosabb, minden eddigi bajnál. Pekingnek két eshetősége kínálkozik a szigetország megtörésére: vagy a lerohanás, vagy a blokád. Utóbbi azért, mert a szigetország csaknem 100 %-ban külföldről fedezi áramszükségletét és nagymértékben függ az élelemimporttól is.
A kihatások megrendítenék az egész földkerekséget. A Dél-Kínai-tenger lezárása felborítaná a világkereskedelmet, hiszen Japán és Dél-Korea is jelentős mértékben importál üzemanyagot, illetve élelmiszert. Ily módon a két gazdaság lélegeztető gépre kerülne, miközben tízmilliók számára jelentene elemi gondot, hogy fűtsék a lakásukat és enni adjanak a gyerekeiknek.
De Kína sem úszná meg simán. A hajók nem jutnának be Sanghaiba és más nagyvárosokba a hadiövezeten keresztül. Washington ugyanis más szankciók mellett valószínűleg lezárná a tengert az olyan hajók előtt, amelyek a háború céljaira szolgáló árukat vinnének a kínaiaknak. A világ többi része azzal küszködne, hogy megszakadnak a nagy utánpótlási láncok. A jegybankok megoldhatatlan kihívásokkal szembesülnének. A tőzsdék összeomlanának, a valutaárfolyamok zuhannának. A szakértő tanácsa ezek után az, hogy bármennyire is hihetetlennek tűnik ez a forgatókönyv, fel kell készülni rá.
Washington Post
Európa azzal küszködik, hogy Ukrajna védelmét az se vesse vissza, ha Trump visszatér a hatalomba. Amerika idáig jó 230 milliárd dolláros segítséget küldött Kijevnek, de aligha valószínű, hogy az ukrán kormány a következő 20 hónapban, akár csak megközelítőleg ilyen sok pénzt kapna. Sőt, ha a korábbi elnök nyer, akkor még sokkal kisebb lesz az összeg.
Lee Hockstader, a lap európai szemleírója szerint Európa legalább már felfogta, hogy egyáltalán nem illúzió Trump győzelme, ezért az EU hozzálátott a megfelelő stratégia kidolgozásához. Már nincs szó arról, hogy Kijev belátható időn belül meg tudja verni az oroszokat. Most ahhoz kell megfelelő terv, hogy Ukrajna túl tudja élni a válságot.
A koncepció az, hogy az Unió kevesebbet beszél az európai háborúról, annál többet viszont arról, hogy Kína megtámadhatja Tajvant. Az üzenet az a republikánusoknak, hogy ha hitelesek akarnak maradni Pekinggel szemben, akkor sikert kell aratni ukrán földön. De ha még Biden is kerekedik felül jövő novemberben, akkor is kevesebbet fog küldeni és ez is életveszélyt jelent Kijev szemszögéből.
Putyin nem járt messze az igazságtól, amikor a minap közölte: Ukrajna egy héten belül kifogyna a lőszerből, ha a nyugat leállítaná a szállításokat. És közben az USA egyre kevésbé megbízható partnernek látszik. Pedig Washington számára az forog kockán, képes-e megőrizni pozícióit a világban. Így Európa számára a kérdés az, miként lehet életben tartani az ukrán államot. A válasz bizonytalan és az idő a Kremlnek dolgozik.
The Times
A gázai háború stratégiai lehetőséget kínál az orosz elnöknek, aki sokáig Izrael barátjának mutatkozott, de már nem vitás, melyik oldalon áll – állapítja meg Roger Boyes, az újság diplomácia szerkesztője. Óv attól, hogy az izraeli hadvezetés túl korán megindítsa a támadást Gáza ellen, mert Amerika terrorellenes háborúja annak idején több tanulsággal is szolgált.
Először is, hogy hiába indul hadművelet egy terrorcsoport ellen, kisvártatva megjelenik a felkelők új nemzedéke. Továbbá ha Izrael nem akarja tartósan elfoglalni az övezetet, akkor diplomáciai közreműködésre szorul olyan államok részéről, amelyek segíthetnek Gáza jövőjének rendezésében.
Biden azt javasolta, hogy az izraeli kormány az offenzívát úgy állítsa be, mint amely a túszok kiszabadítása érdekében szükséges. Vagyis hogy nem a Hamászt akarja eltörölni a föld színéről. Ez nemzetközi legitimációt adna az akciónak, miközben azért csapást lehetne mérni a szélsőségesek állásaira.
Fontos, hogy a Nyugat nyomást gyakorol Törökországra, amely engedi, hogy a területén szervezkedjenek a Hamász vezérei, illetve hogy oda csempésszék át a gázaiaktól ellopott pénzeket. Ami Putyint illeti, ő hírek szerint jó viszonyt ápol Netanjahuval, viszont Moszkvában egymásnak adták a kilincset a Hamász főnökei, akik közül az elnök többeket audiencián fogadott.
Nagy rejtély, miért engedte meg a napokban Oroszország, hogy izraeli gépek Szíriában iráni fegyverraktárakat, illetve laktanyákat bombázzanak. Hiszen Teherán Moszkva szövetségese. A Kreml a Közel-Keleten is sok bajt okozhat. De egyúttal képes lehet visszafogni a ajatollákat, ha azok nagyon rástartolnak az atomfegyverre. Putyin fő célja azonban az, hogy kitessékelje Amerikát a régióból. Ám a háborúnak bizonyosan ő lesz az egyik vesztese.
Daily Telegraph
A brit hadsereg egyik volt ezredese, aki megjárta Afganisztánt, úgy látja, hogy Izrael akár három fronton is képes győztes háborút vívni. Richard Kemp szerint a fő hangsúly azonban továbbra is Gázán van, ezt megerősítették a helyszínen szerzett tapasztalatai. Jelenleg az izraeli hadsereg minél több hírszerzési értesülést igyekszik beszerezni.
Így pl. arról, mit tervez Libanon felől a Heszbollah, amelynek 150 ezer rakétája, és több tízezer harcosa van, már ha megkezdődik a hadművelet Gáza ellen. Fokozódik az erőszak Ciszjordániában is, az Irán által finanszírozott terrorbandák jóvoltából. De a vérontás átterjedhet Izraelre is, ha a szélsőségesek fel tudják piszkálni az arab kisebbséget.
Az első számú teendő továbbra is az, hogy a harcmezőn meglegyenek a megfelelő feltételek. Azaz a várakozó egységek számára szerzik be a szükséges kémadatokat. A levegőből a lehető legnagyobb veszteségeket kívánják okozni a Hamasznak. Ez már folyik, de csak kellő eredmény után adják ki a parancsot az izraeli szárazföldi alakulatok számára.
Azt is próbálják kideríteni, hol van a 220 túsz, akit szétszórtak az övezetben. Ehhez szintén idő kell. Hogy a Hamász elengedett 4 foglyot, az alátámasztja, hogy vezetői kétségbe vannak esve a küszöbön álló offenzíva miatt. Azt pedzegetik, hogy mindenki visszanyerheti a szabadságát, ám ennek nem szabad beugrani Netanjahu részéről. Neki az egész izraeli lakosságot meg kell védenie.
Ahogy távolodik az október 7-i rajtaütés emléke és nő az áldozatok száma, úgy erősödik majd a nemzetközi nyomás a zsidó államra, hogy szüntesse be a támadást. Ám nem szabad engedni ezeknek a felhívásoknak, mert az Amerika újabb szövetségesének vereségével volna egyenlő, hiszen nem tudná felszámolni a Hamászt.
Következő cikk: A szabadság távoli fuvallata
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >