Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Mi a Hamasz győzelmi doktrínája, miben bíznak?
Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek ébernek kell maradniuk azzal a veszéllyel szemben, hogy Irán és partnerei megpróbálják kiterjeszteni a Hamasz Izrael elleni támadásai által okozott válságot, és el kell kerülniük azt a helyzetet, hogy szűken a Gázai Övezetre és a támadásra adott közvetlen izraeli válaszra összpontosítsanak. Irán évek óta olyan támadó stratégiát folytat a Közel-Keleten, amelynek célja többek között az Egyesült Államok kiszorítása a térségből. Az október 7-i Hamasz-támadás ennek a nagyobb erőfeszítésnek lehet a része.
Az ISW szerint a hasonló esetekben tett korábbi izraeli válaszlépések arra utalnak, hogy Izrael valószínűleg szárazföldi hadműveletet hajt végre a Gázai Övezetben, amelynek célja a Hamasz teljes felszámolása. A Hamasz vezetői szinte biztosan figyelembe vették ezt a lehetőséget a támadás megtervezésekor, de nincs okuk azt hinni, hogy egy ilyen művelet ellen sikeresen tudnának védekezni, tekintettel az izraeli hadsereg relatív erejére. Ez az észrevétel felveti a kérdést: mi a Hamasz győzelmi doktrínája, miben bíznak?
1. A szervezet vezetői arra számíthatnak, hogy az általuk kirobbantott konfliktus kiterjedhet más palesztin milíciákra, valamint Iránra és az úgynevezett „ellenállás tengelyére” is. Az iráni vezetők ezt a kifejezést – „az ellenállás tengelye” – használják az állami, félállami és nem állami szereplőkből álló nemzetközi partneri rendszerük leírására. Ebbe a koalícióba tartozik a libanoni Hizbollah, a szíriai Bashar al-Asszad rezsim, a jemeni Houthi mozgalom és számtalan Bahreinben, Irakban, Palesztinában és Szíriában működő milícia, amelyeket Irán mind anyagilag, mind politikailag támogat. Más, Irán által támogatott palesztin milíciák kifejezték készségüket, hogy csatlakoznak az Izrael elleni harchoz, de az elemzés keletkezésének idején – a hétvégén – nem volt arra utaló jel, hogy az "ellenállás tengelyének" nem palesztin tagjai részt vennének a konfliktusban. Az "ellenállás tengelye" mindazonáltal megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy beavatkozzon, ha vezetői úgy döntenének. Valójában Izrael bekerítése volt az egyik fő motivációja annak, hogy Irán kiterjedt befektetéseket eszközölt a proxy és partner milíciák támogatásába ezeken a helyeken.
Az a tény, hogy a Hamasz az 1973-as Jom Kippur-i háború évfordulóján indította el hadműveletét, hitelt ad annak a lehetőségnek, hogy másoktól is támogatást vár Izrael ellen. Annak a háborúnak az volt az egyik legfontosabb jellemzője, hogy Egyiptom meglepetésszerű támadása többfrontos háborút jelentett Izrael számára.
2. A Hamasz a jelenlegi hadműveletét az iráni vezetők Izrael legyőzéséről szóló propagandájára alapozhatta. Hosszein Szalami vezérőrnagy – az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka – 2022 augusztusában eddig legegyértelműbben fogalmazta meg iráni tisztségviselőként, hogyan lehet Izraelt elpusztítani. 2022-ben lekicsinyelte a drónok és rakéták szerepét, és ehelyett a libanoni Hezbollah és a palesztin milíciák támogatása mellett érvelt, annak érdekében, hogy azok több szárazföldi műveletet és városi harcot folytassanak Izraelen belül. Azt állította, hogy az ilyen tevékenységek belső elmozdulást generálnának és káoszt okoznának, ami végső soron destabilizálná Izraelt és annak hanyatlásához vezetne. Ebben az összefüggésben figyelemre méltó a Hamasznak azon döntése, hogy szárazföldi támadást hajt végre Izraelben, és az is, ahogyan ezt tette. A csoport válogatás nélkül gyilkolt, bántalmazott és rabolt el civileket azokban a városokban, amelyeket harcosai elértek, és a cselekményekről képeket és videókat tett közzé az interneten, valószínűleg részben azért, hogy rettegést keltsen az izraeliekben.
3. A Hamasz talán arra törekedett, hogy megzavarja az Egyesült Államok vezette tárgyalásokat az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálásáról. Az Izrael elleni támadás érthető módon ismét az izraeli-palesztin konfliktusra irányította a nemzetközi figyelmet. A szaúdi külügyminisztérium október 7-én nyilatkozatot adott ki, amelyben kiállt a palesztin ügy mellett, és megerősítette, hogy Rijád támogatja a kétállami megoldást. Ez a támadás és bármilyen következményei valószínűleg megnehezítik a normalizációs tárgyalásokat, és késleltethetik, sőt meg is szakíthatják azokat.
Az egyik legveszélyesebb cselekvési irány, amelyet Irán követhet, az lenne, ha az elkövetkező napokban és hetekben valamilyen módon kihasználná a Gázai Övezetre irányuló izraeli összpontosítást. Az iráni vezetők szinte biztosan keresni fogják a konfliktus kihasználásának lehetőségeit, még ha esetleg nem is ők irányították azt. Irán kihasználhatná az izraeli figyelem elterelődését arra, hogy fejlett katonai rendszereket telepítene Libanonba és Szíriába, vagy jelentős előrelépéseket tenne nukleáris programjában. Ez a forgatókönyv jelenleg kevésbé valószínű, mint a többi, de megfontolásra érdemes, mert még jelentősebb eszkalációk vagy geopolitikai változások feltételeit teremtheti meg. A Hamasz támadásához hasonló incidensek már nem korlátozódnak arra a közvetlen területre, ahol történtek. Mindegyik magában hordozza a lehetőséget, hogy nagyobb jelenséggé nője ki magát, amely az egész Közel-Keleten, sőt azon túl is érezteti hatását.
Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek ébernek kell maradniuk azzal a veszéllyel szemben, hogy Irán és partnerei megpróbálják kiterjeszteni a Hamasz Izrael elleni támadásai által okozott válságot, és el kell kerülniük azt a helyzetet, hogy szűken a Gázai Övezetre és a támadásra adott közvetlen izraeli válaszra összpontosítsanak. Irán évek óta olyan támadó stratégiát folytat a Közel-Keleten, amelynek célja többek között az Egyesült Államok kiszorítása a térségből. Az október 7-i Hamasz-támadás ennek a nagyobb erőfeszítésnek lehet a része.
ISW – Háborús Tanulmányok Intézete/Szele Tamás
Következő cikk: A jogállam hívei nem ébrednek fel és nem térnek észre
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >