Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Fel van adva a lecke Izraelnek Gázában
A Hamász ugyanis jól felkészült és magas technológiai szinten álló ellenség – állapítja meg David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakértője. Ha megindul az ostrom, a városi hadviselés hatalmas áldozatokat követel majd. Először is útvesztőt jelentenek a hatalmas épületek. Mindenütt védőkre, illetve aláaknázott átjárókra kell számítani. Bármelyik emeleten ellenállásba ütközhetnek az izraeli katonák. A föld alatt pedig kilométereken át alagutak futnak, ott lehet a 150 túsz is. Norman Roule, aki a CIA iráni műveleteit irányította egykor, azt mondja, ilyen kemény feladat évtizedek óta nem adódott, még annál is rosszabb, mint ami Irakban volt. Meg kell tisztítani a házakat a fegyverektől és a terroristáktól, akik nem viselnek egyenruhát. Fel kell készülni, hogy rengeteg lesz a halott, katona és civil egyaránt. A feladat kettős, csak éppen a kettő ellentmond egymásnak: Izraelnek vissza kell állítania elrettentő képességét, ideértve Libanont és Iránt is. Egyben minimalizálnia kell a veszteségeit és minél több túsz életét meg kell mentenie. A kettő együtt lehetetlen vállalkozásnak látszik. A jelek arra utalnak, hogy Netanjahu számára az ország biztonsága az elsődleges. De bizonyosan megpróbálja lefejezni a Hamászt. A technológiát tekintve némi előnyt élvez, alighanem megvan neki minden nagy épület számítógépes felvétele. Használhat robotokat és drónokat a bűnösök felkutatására és levadászására. Szinte az összes emberrablóról van felvétel. Nagy kérdés ugyanakkor, mi legyen, ha elülnek a harcok? Tényleg meg akarja tartani Izrael ezt a szegény, éhes enklávét, amely 75 év után is leginkább egy menekülttáborra emlékeztet? Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Nem lesz könnyű helyzetben ma a Bizottság elnöke, mert kollégiumi testület ülésén szó lesz a palesztin segély körül kirobbant botrányról. Okozója a bővítésért felelős biztos, Várhelyi Olivér, aki két napja bejelentette, hogy a Hamász támadása miatt beszüntetik a támogatást. Ezt aztán a szóvivő cáfolta, habár korábban még megerősítette.
A kommunikációs zűrzavar miatt uniós diplomaták és illetékesek füstölögnek, mert az EU a saját szavahihetőségét ássa alá a Közel-Keleten. Emellett diplomácia következményekkel jár, noha az európai képviselők éppen próbálnak együttműködni a terepen a partnerekkel. Nem kevésbé fontos, hogy kockára teszi az EU-megbízottak biztonságát, amikor ennyire kiélezett a helyzet.
Várhelyi twitter-bejegyzését már 5 millióan látták. A szóvivő szerint azonban megbízatása nem kérdőjeleződött meg, habár mint Mamer közölte: a biztos a lépést senkivel sem egyeztette. Ám hozzátette, hogy most nem a belső vitára, hanem arra kell összpontosítani, hogy Izraelben egyre nő az áldozatok száma.
Mindenesetre az ügy akkora hullámokat kavart, hogy még az ENSZ-főtitkár is felhívta a Tanács elnökét és azt kérte tőle, hogy ne állítsák le a segélyezést. Ugyanezt akarja a legtöbb tagállam is.
Nathalie Tocci, az olasz Külpolitikai Intézet igazgatója úgy értékeli, hogy az EU vagy visszalép két évtizede kialakított álláspontjától, és elismeri, hogy a pénzek a Hamászhoz jutottak, ami megdöbbentő és lesújtó volna. A másik lehetőség, hogy az EU kitart amellett: egyetlen fillér sem került a terrorszervezethez, még közvetve sem. De akkor minek kellene felfüggeszteni, vagy felülvizsgálnia támogatást?
Süddeutsche Zeitung
Európa szokás szerint lejáratta önmagát, ezúttal a palesztinok megsegítése ügyében – mutat rá az elemzés. Először az egyik biztos bejelentette, hogy leállítják a segélyek folyósítását, majd ezt cáfolták. Az illetékesek össze-vissza beszélnek. Az EU nem is az EU volna, ha nem használna ki minden alkalmat, hogy blamálja magát. Megszólalt itt mindenki: a tagállamok, a külügyi főmegbízott, és amikor már azt lehetett hinni, hogy épp elég kínos a botrány, akkor a Tanács elnöke rátett még egy lapáttal.
Az Unió most ellenőrzi, hogy az évi 300 millió eurós humanitárius, illetve fejlesztési támogatás egy része nem a Hamásznál köt-e ki. Gyorsan hozzáteszik, hogy nem, ilyesmire soha nem is volt példa, de mindenesetre utánanéznek. Majd ennek ismeretében határoznak a hogyan továbbról.
Márpedig itt rossz a megközelítés. Mindenekelőtt a tagállamoknak, illetve a brüsszeli intézményeknek előbb kellő higgadtsággal mérlegelniük kellene a helyzetet, ahelyett, hogy kakofón módon civakodnának.
Neue Kronen Zeitung
Európában az idén a hónap elejéig több mint 800 ezer menedékkérelmet adtak be, ez a legmagasabb érték 2016 óta, ám ebből csupán 26 jutott Magyarországra. (Mint ismeretes, az Orbán-kormány rendkívül megnehezítette az ilyen folyamodványok benyújtását, Belgrádba vagy Kijevbe kell elutazni hozzá, noha az Európai Bíróság már elmarasztalta ezt a gyakorlatot – a szerk. megj.).
A legnagyobb rohamot Lettországnak és Észtországnak kell állnia, a Belaruszból érkező hullám miatt. A 3. helyet Németország foglalja el. Ugyanakkor a korábbinál lényegesen kevesebben folyamodtak menedékért Dániában, Máltán, Cipruson és Ausztriában (- 41 %).
Neue Zürcher Zeitung
A lengyel konzervatív forradalom vizsgázik vasárnap. 1989 óta egyetlen párt sem alakította át ilyen mértékben az államot, az igazságszolgáltatást és a sajtót, viszont az is igaz, hogy betartotta a választási ígéreteit és ezt sokan méltányolják. De a képhez hozzátartozik, hogy a jogállami kifogások miatt több szerződésszegési eljárás van folyamatban az ország ellen és a Bizottság visszatart jó 35 milliárd eurót.
Az ilyen intézkedések láttán azonban a hatalom csak még jobban begubódzik, nem Kaczynski stílusa, hogy engedjen. Varsó most már öt szomszédjával civakodik, de a Jog és Igazságosság, az első párt lehet a rendszerváltás óta, amely harmadszor is nyerni tud. Ezt támasztja alá sok közvélemény kutatás, habár bizonyosan szükség lesz koalíciós partnerekre.
Hiába hozott több vonatkozó ítéletet is az Európai Bíróság, a Bizottság sokat nem tud tenni a kormánypárt ellen. Ráadásul a vita csak megerősítette a PiS sok hívét abban a meggyőződésben: a brüsszeli jogkör kibővítése veszélyt jelent a lengyel szuverenitásra nézve.
A hatalom fontos támasza a közmédia, illetve a lengyel hírügynökség. A társadalom megosztottsága minden eddiginél nagyobb. A két tábor mintha nem is ugyanabban a valóságban élne, attól függően, honnan tájékozódik.
Az egyházak az előző két alkalommal a Jog és Igazságosság mellett korteskedtek. „Baráti hatalomátvétel” zajlott több múzeumnál, színháznál és más kulturális intézménynél. De a PiS-uralomnak jócskán vannak nyertesei is. Az igen sikeres gyerekpótlékot jövőre fel akarják emelni, miközben a születések száma nem nőtt. Ugyanakkor tervben van, hogy öt évvel csökkentik a nők számára a nyugdíjkorhatárt.
A mindössze 0,3 %-os növekedési ráta sok mozgásteret azonban nem hagy. Ráadásul 44 % azt mondja, hogy az eltelt időben leépült a demokrácia, és csupán 25 % szerint javult a helyzet.
Süddeutsche Zeitung
Lengyelországban veszélyben a szabadság, mert a kormány engedelmességre akarja rábírni a sajtót és a kultúrát – a színházaknak és múzeumok már felvették a küzdelmet az ilyen törekvések ellen. Ezt hangsúlyozza a vasárnapi választások előtt küldött tudósításában Viktoria Großmann. Nem kétséges ugyanakkor, hogy ha a PiS győz, akkor még keményebben lép majd fel.
Az egyik krakkói színház igazgatóhelyettese azt mondja, hogy a hatalom megvonja a nemszeretem művelődési intézmények támogatását, így azoknak a léte forog kockán. Jellemző, hogy az állam vissza akarja hívni az egyik színház intendánsát, mert a társulat nem a hagyományos felfogásnak megfelelően adta elő az egyik nemzeti klasszikusnak számító darabot.
Vannak ugyan magántámogatók, meg az intézmények saját forrásból is bevételekhez juthatnak: a színművek gyakran telt ház mellett mennek. A kulturális ügyekért felelős krakkói városvezető azonban azt mondja, hogy a művészeteket megfosztják alkotói szabadságuktól. A vajdaságok irányítása alatt állnak, azokat pedig a PiS vezérli Varsóból. Felhasznál pénzt és propagandát egyaránt, hogy keresztülvigye az akaratát. Be is jön, mégsem megy olyan gyorsan, mint ahogy a bíróságokat maga alá gyűrte.
Guardian
Itt az idő, hogy bővüljön az EU, de ehhez alaposan át kell alakítania a belső működési rendjét, ideértve, hogy jelenleg képtelen megfékezni lázadó tagjait, így Magyarországot és Lengyelországot, amelyek továbbra is kétségbe vonják a szervezet alapértékeit, benne a jogállammal. Ezt fejti ki kommentárjában Alberto Alemanno, aki az európai jog professzora a párizsi HEC üzleti főiskolán.
Mert ugyan az Unió jól helyt állt az egymás követő válságokban, ám kiderült, hogy a rendszert egy másik korra kalibrálták, így megvannak a korlátai. Könnyen gátolhatják munkáját a nemzeti érdekek, a migrációtól kezdve a gabonaimportig. Az ilyen ügyek aláássák a tekintélyét.
Ha felveszik Ukrajnát és a másik 8 jelentkezőt, akkor már nem lehet arra számítani, hogy a közösség majd csak átevickél a nehéz időszakokon. Miközben érdeke, hogy felvegye az új tagokat. Ehhez teljesen át kell gondolni a jövőt és újraszabni az intézményi kereteket. Ehhez jó alapul szolgál a német-francia kezdeményezésre született szakértői vélemény, amely többsebességes Európát javasol.
A belső mag haladhatna a szorosabb integráció felé, nem lenne kötelező az egyhangú döntéshozatal. Mindegyik kormány olyan szinten kapcsolódna be az együttműködésbe, ahogy azt kívánatosnak tartja. Az új tagok nem bújhatnának ki a jogállam követelményei alól, viszont ki lehetne zárni az adott körből a régiek közül azokat, amelyek nem tartják be a normákat. Vagyis az EU most először egyszerre terjeszkedhetne, illetve mélyíthetné el a kooperációt.
Die Zeit
A kommentár azt emeli ki, hogy a bajor és hesseni választások után búcsút kell inteni a német politika nagy-nagy hazugságának, mármint hogy az AfD csak a keletnémet közfelfogásnak köszönheti sikereit, illetve hogy csupán a leszakadtakat képviseli, pont ezért a jelenséget alapvetően szociálpatológiai alapon kell értelmezni.
A zöldek pedig arról mondhatnak le, hogy néppártnak kell őket tekinteni, illetve hogy övék lenne az ideológiai hegemónia. Az uniópártok helytálltak, azaz egyelőre bejött, hogy az AfD-t ellenségnek, a környezetvédőket pedig fő ellenfélnek nyilvánították. Csakhogy ez hosszú távon nem tartható. Az nem siker, amikor a szélsőjobb saját győzelmét ünnepelheti.
Vagyis Németország nyugati fele is felzárkózott az irányzathoz, tehát hogy jönnek fel a jobboldali-populista erők. Nem csupán Magyarországot és Lengyelországot kormányozzák, mellesleg mindkét helyen a hatalmon lévő pártoktól jobbra vannak még gusztustalanabb szereplők is, de az ilyen körök irányítják Olaszországot, valamint a koalíció részei a finneknél és a svédeknél.
Ha a soron következő három keletnémet választáson az AfD győz, akkor az összpárti összefogás lehet az egyetlen esély, nehogy a jobboldali populisták szerezzék meg a kormányrudat. De a CDU elnöke nyitva hagyta a lehetőséget, hogy később együttműködjön az utóbbiakkal.
Ez nem túl sok jót ígér a saját pártja szempontjából, emellett jócskán ártana a demokráciának. Tartósan felértékelné a demagógokat és elfogadottá tenné az illiberális hangot, illetve politikát. Szóval az uniópártoknak az eddiginél sokkal határozottabban kell harcolniuk az AfD ellen.
Washington Post
Fel van adva a lecke Izraelnek Gázában, mert a Hamász jól felkészült és magas technológiai szinten álló ellenség – állapítja meg David Ignatius, a lap biztonságpolitikai szakértője. Ha megindul az ostrom, a városi hadviselés hatalmas áldozatokat követel majd. Először is útvesztőt jelentenek a hatalmas épületek. Mindenütt védőkre, illetve aláaknázott átjárókra kell számítani.
Bármelyik emeleten ellenállásba ütközhetnek az izraeli katonák. A föld alatt pedig kilométereken át alagutak futnak, ott lehet a 150 túsz is. Norman Roule, aki a CIA iráni műveleteit irányította egykor, azt mondja, ilyen kemény feladat évtizedek óta nem adódott, még annál is rosszabb, mint ami Irakban volt. Meg kell tisztítani a házakat a fegyverektől és a terroristáktól, akik nem viselnek egyenruhát. Fel kell készülni, hogy rengeteg lesz a halott, katona és civil egyaránt.
A feladat kettős, csak éppen a kettő ellentmond egymásnak: Izraelnek vissza kell állítania elrettentő képességét, ideértve Libanont és Iránt is. Egyben minimalizálnia kell a veszteségeit és minél több túsz életét meg kell mentenie. A kettő együtt lehetetlen vállalkozásnak látszik. A jelek arra utalnak, hogy Netanjahu számára az ország biztonsága az elsődleges. De bizonyosan megpróbálja lefejezni a Hamászt.
A technológiát tekintve némi előnyt élvez, alighanem megvan neki minden nagy épület számítógépes felvétele. Használhat robotokat és drónokat a bűnösök felkutatására és levadászására. Szinte az összes emberrablóról van felvétel. Nagy kérdés ugyanakkor, mi legyen, ha elülnek a harcok? Tényleg meg akarja tartani Izrael ezt a szegény, éhes enklávét, amely 75 év után is leginkább egy menekülttáborra emlékeztet?
The Times
A patinás újság diplomáciai szerkesztője úgy látja, hogy ki kell szabadítani a Hamászt, mert azt Irán úgy tartja hatalmában, mint egy pók az áldozatát. Roger Boyes szerint Teherán arra használja a szervezetet, hogy az megfúrja a megbékélést Szaúd-Arábia és Izrael között. Csak éppen nagy veszély leselkedik a Gáza ellen készülő izraeli erőkre, mert ha tévedésből túszokat vagy civileket ölnek meg, a palesztinok bizonyosan filmre veszik és úgy tálalják, hogy valójában a zsidó állam követ el törvényellenes dolgokat.
Ám a szombati támadás azt igazolta, hogy a Hamászban nincs immár semmiféle gátlás. Az Iszlám Államot idézte, amikor megalázta az áldozatokat. Az üzenet egyértelmű: már nem fél Izraeltől, úgy gondolja, hogy az a köteleknek szorult. Véleményében megerősíti, hogy az izraeli politikában megindult az egymásra mutogatás.
A barbár akció azonban egyesítette az országot, és lehet, hogy megerősítette Netanjahu helyzetét a koalíción belül. A kezdeményezés mindazonáltal a háttérben megbúvó Irán kezében van. Teherán úgy döntött, hogy átveszi a palesztin ügy irányítását. Viszont hogy túszokat szedett, az garantálja a Hamász utóéletét, még akkor is, ha lerombolják az irodáit a Gázai övezetben.
A vezetésnek már amúgy is van bázisa Libanonban. Lehet, hogy odavitték az izraeli foglyokat is. Évekig tart, amíg visszanyerik a szabadságukat. A Hamász terrorista és bűnszervezet, a gyilkosoknak azonban Irán parancsol. Ezért a Nyugatnak az iráni irányítást kell megtörnie.
Következő cikk: Mi a Hamasz győzelmi doktrínája, miben bíznak?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >