Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A Hamasz halálos stratégiai melléfogást követett el
Clemens Wergin a Die Weltben megjegyzi, hogy a támadás éppen akkor következett be, amikor Izrael gyenge. Viszont összefogásra ösztökélheti az izraeli társadalmat és véget vethet a terrorbanda uralmának. A rajtaütés részvevői civileket rángattak ki autójukból, illetve otthonukból, agyonlőtték őket vagy átvágták a torkukat. Egész családokat irtottak ki. Rengeteg embert elhurcoltak Gázába, köztük nőket és gyerekeket. A mészárlás katasztrófa a zsidó állam és a Netanjahu-kabinet számára. Nyilvánvalóan jó alaposan előkészítették. Hogy az izraeli felderítés mégsem kapott szimatot, az az utóbbi 50 év legnagyobb kudarca a titkosszolgálat részéről. De lehet annak a bizonyítéka, hogy az igazságügyi reformmal a kormány az egész ország biztonságának ártott. A tanulság egyrészt az, hogy Izraelt továbbra is vérszomjas barbárok veszik körül. Kihasználnak minden lehetőséget, hogy zsidókat öljenek. Népirtást követnének el, ha tehetnék. Ezért továbbra is jogos Gáza blokádja. A Hamasz, a Heszbollah, Szíria, Irán és Oroszország a Gonosz tengelyét alkotja a civilizációval szemben. Tagjai módszeresen háborús bűnöket követnek el, teljesen figyelmen kívül hagyják a nemzetközi jogot. Bucsa és a mostani vérfürdő egyazon gyökérből táplálkozik: az embereket és normákat megvető nihilizmusból, amivel semmiféle kompromisszum sem lehetséges. De nagyon úgy néz ki, hogy a Hamasz terrortámadása összeforrasztja az izraeli közvéleményt. Másfelől az látszik, hogy itt az idő odacsapni és megálljt parancsolni a gázai terroristák grasszálásának. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
Szakítópróba előtt áll az EU Ukrajna megsegítése, illetve a menedékreform ügyében, mivel Magyarország és Lengyelország mindkét kérdésben keresztbe fekszik. A két kormány elég nagy nyugtalanságot keltett a két nappal ezelőtti granadai csúcson, mivel igen egyértelmű kijelentéseket tett, illetve megvétózta a közös közleménynek a migrációra vonatkozó részét.
Nem akarják ugyanis elfogadni, hogy kötelező legyen átvenni a déli országoktól a befogadott menekülteket, ha azok száma jelentősen megnő. Illetve hogy ha erre nem hajlandóak, akkor fejpénzt kelljen fizetniük. Orbán ezen felül azt is közölte: nem ért egyet azzal, hogy Kijev 2027-ig 70 milliárd eurót kapjon. Ezt meg is tudja gátolni, ám valószínűbb, hogy mégiscsak beadja a derekát, főként, ha cserében hozzájut befagyasztott forrásokhoz.
Budapest és Varsó azt is nehezményezi, hogy a migráció kapcsán a készülő változásokat a többiek többségi döntéssel hagyták jóvá, ő kettejük ellenében. Hiába mondanak mást a szakvélemények, mindkét kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ilyen kérdésekben csakis konszenzussal szabad határozni.
Elképzelhető, hogy a közös költségvetés javasolt bővítését is a menedékreform befolyásolására használják ki. Itt is csak egyhangúlag lehet dűlőre jutni. Egyébként a két állam szerdán is blokkolni próbált, csak éppen hiába, mert a többség elfogadta, hogy legyen válságmechanizmus. Ez azt jelenti, hogy kiélezett helyzetben el lehet térni a migránsok védelme érdekében előírt normáktól.
FAZ
Részben a magyar sajtóállapotok miatt kezdeményezett határozati javaslatot az újságírók védelmében az EP egyik luxemburgi, keresztényszociális képviselője, Isabel Wiseler-Lima. Erről ő maga beszélt az újságnak, hozzátéve, hogy a magyar helyzet rendkívül nehéz. A szakmából sokan egyszerűen nem kapnak semmiféle hivatalos tájékoztatást. Nem lehetnek ott a kormány, vagy egyes miniszterek sajtótájékoztatóján.
Újságjukban nem hirdet az állam, a kritikus tudósítóktól megvonják a parlamenti belépőt. Aki nem vonalhű, az csak igen nehezen tudja a szakmát gyakorolni. A politikus szomorúnak és aggasztónak tartja, hogy ilyesmi egyáltalán előfordulhat az EU-n belül. A Fidesz törvényhozói persze szakmányban védik a rendszert Strasbourgban. Tagadják, hogy bármi gond lenne a sajtószabadsággal. Igazi vitára azonban nem kaphatóak. Viszont szükség esetén mindig előhozakodnak azzal, hogy másutt sincs kolbászból a kerítés.
Ám valójában módszeresen ássák alá Magyarországon a jogállamot és a független sajtót. Márpedig itt az Unió alapértékeit fenyegeti veszély – állapította meg a politikus.
Úgy folytatta, hogy Oroszország egyenesen megtiltja a szabad újságírást, de háborút vív a szabad nyugati sajtó ellen is. Egész hadseregnyi gárda igyekszik dezinformálni és elbizonytalanítani a nyugati közvéleményt. Próbálják megingatni a tisztességes tömegtájékoztatásba vetett bizalmat, illetve azt kívánják sulykolni, hogy az igazságot egyáltalán nem lehet feltárni. Ez azonban végső soron a demokráciának tesz be.
The Times
Hogy Fico összeállhat az illiberális Orbánnal, az nyugtalanságot váltott ki Brüsszelben, mert ily módon – Lengyelországgal együtt – már három tagja volna a fura kelet-európai osztagnak.
Milan Nics, a Német Külkapcsolati Tanács szakértője azonban elsietett tartja az aggályokat, mert szerinte még az sem biztos, hogy a Smer vezére alakíthat kormányt.
A szlovák politika ugyanis erősen megosztott, és bőven elképzelhető, hogy zsákutcába vezetnek az egyeztetések a Pellegrini-féle Hanggal. Annál is inkább, mert úgy hírlik, hogy a két korábbi szövetséges meglehetősen utálja egymást.
Azon felül – teszi hozzá Pavol Demes volt külügyminiszter, aki most politikai elemző – már csak azért sem kell bepánikolni, mivel Szlovákia erősen függ a brüsszeli pénzektől, ezért nem lesz belőle 2. Magyarország. A szakember biztosra veszi, hogy Pozsony az eddigi NATO- és EU-barát úton megy tovább.
De az új kormány létrejöttéig még hetek telhetnek el. Ám közben nem lesz könnyű visszatuszkolni a palackba a szellemet, amit az szabadított ki, hogy két propagandaanyag alapvetően befolyásolhatta a választás kimenetelét. Mindkettőt mesterséges intelligencia segítségével állították elő – e pillanatban nem tudni, kik. Az egyik ügy már jól ismert: az szerepel benne, hogy Fico liberális kihívója, Simecska felemelné a sör árát. A másikra most derült fény: ebben szintén a politikus arról beszél egy ismert újságírónővel, hogy miként lehetne meghamisítani a választás végeredményét. A valóságban azonban nem volt ilyen konzultáció közöttük. Deepfake az egész.
Guardian
Lengyelország Ukrajna legszilárdabb szövetségese volt, ám ez megváltozott, mivel beállt a háborús csömör, illetve a nacionalista populisták a nemzetközi porondon is ellenségeskedést keltenek, mert brutális kampány folytatnak az újraválasztásért. Ezt fejti ki vendégkommentárjában Karolina Wigura történész, a varsói Kultúra Liberalna Alapítvány igazgatósági tagja, illetve Jaroslaw Kuisz, a Kultúra Liberalna folyóirat főszerkesztője.
Úgy látják, hiába volt a minap a lengyel fővárosban egymilliós ellenzéki felvonulás, a tekintélyelvűség erősebb, mint valaha. A választási hadjárat csak ráerősített az illiberalizmusra. A hatalom művészi szintre fejlesztette a botrányok semlegesítését. Az egész államapparátusnak az a dolga, hogy a PiS javára billentse az erőviszonyokat. Az út a hi-tech autokrácia felé vezet, az egész közösségi hálót elárasztja a központi propaganda.
De nem hiányzik az erőszak sem. Ellenzéki képviselőket vettek őrizetbe, illetve az is előfordult, hogy nyilvánosan fizikai értelemben megtámadták őket. Továbbá polgárokat vernek meg, mert ellenzéki jelképeket viseltek. A neten megy a brutális trollkodás, nem egyszer miniszterek közreműködésével.
Alábbhagyott a félelem Moszkvától szemben, de az ukránok iránti szolidaritás is. A hatalmon lévő populizmus visszatért megszokott pályájára: csakis Lengyelország van a középpontban. Varsó és Kijev immár inkább látszik vetélytársnak a regionális vezető szerepért zajló versenyben, semmint szoros szövetségesnek.
Ha a Jog és Igazságosság nyer, várhatóan csak mérsékelten lelkesedik Ukrajna EU-tagságáért. Előtérbe kerül a protekcionizmus, a nacionalizmus, nem lehet kompromisszumkészségre számítani a környező államokhoz fűződő viszonyban. Az Unióval szemben a lengyel fél előreláthatólag csak még vadabb lesz. Orbánnal és Ficóval együtt a nemzetállam elsőbbségéért fognak küzdeni. Az illiberalizmus szinte mindig nemzeti önzésbe és nemzetközi összeütközésbe torkollik.
New York Times
Bret Stephens úgy ítéli meg, hogy azonnal ki kell venni a Gázai övezet ellenőrzését a Hamasz kezéből. Az újság szemleírója szerint a szervezet azért ütött rajta izraeli civileken, mert pusztító választ igyekszik kiprovokálni Izraelből. Ha ugyanis sok lesz a palesztin áldozat, az valószínűleg meglövi a békemegállapodást a zsidó állam és Szaúd-Arábia között. És nem csupán feltüzeli a muzulmán ellenállást a Netanjahu-kormánnyal szemben, hanem erősebb érvet az ad izraeli szélsőségeseknek, mármint azok elutasítsanak bármiféle egyezséget a palesztinokkal a Rijaddal kötendő szerződés részeként.
De az eredmény az lehet, hogy Jeruzsálem, a szaúdi királyi ház és Washington egyaránt arra a következtetésre jut: fel kell szabadítani Gázát. Ott 15 év után is a Hamasz uralkodik és özönlenek oda a fegyverek. Ez eddig jó volt Netanjahunak, bármit is mondott nyilvánosan, hiszen reménytelenül megosztotta a palesztin politikát. Valamennyire stabilizálta az övezetet, viszont jó érv volt, hogy miért nem szabad megengedni a palesztin ellenőrzést a Nyugati parton. Az időnként rakétacsapásokat pedig ki lehetett védeni a Vaskupolával és egyebekkel.
Ám ennek vége, az elgondolás egyértelműen tévútnak bizonyult. Izraelnek meg kell büntetnie a Hamaszt és egyszer s mindenkorra véget kell vetnie a szervezet uralmának Gázában. Csak kérdés, miként lehet ezt úgy elérni, hogy ne alakuljon ki anarchia, illetve ne kelljen ismét elfoglalni a területet, mert ahhoz Netanjahunak semmi kedve.
A kiút az, hogy egyiptomi, szaúdi és esetleg emirátusi békefenntartókat kell behívni, ez mindenki számára jó megoldás lenne.
Washington Post
Max Boot azt emeli ki elemzésében, hogy immár Izrael is megélte a maga szeptember 11-éjét, ám a következmények veszélyesek és előre nem láthatóak lesznek. A Külkapcsolati Tanács nevű agytröszt vezető munkatársa nehezen tudja elképzelni, hogy túlzottan haladna Szaúd-Arábiával a békepárbeszéd, miközben Izrael igyekszik magához térni az utóbbi 50 év legsúlyosabb meglepetésszerű csapása után. Egyben mozgósít a várhatóan az eddigi legnagyobb szárazföldi visszavágásra Gáza ellen.
A támadás bőven beleilleszkedhetett azokba az iráni tervekbe, amelyek célja – a megbízottak, így a Hamasz bevonásával – éppen történelmi megbékélés megakadályozása. Hatása végig fog hullámozni az egész világon, de hogy miként, az megjósolhatatlan, de mindenképpen kockázatos lesz.
Az példátlan, hogy a gerillák ekkora akciót hajtsanak végre a szárazföldön. Izraeli településeken tomboltak, ártatlan civileket öltek meg. Még katonai támaszpontokra is be tudtak hatolni, tankokat és más páncélos járműveket vittek el. Rettenetes háborús bűnöket követtek el. Ami történt, az megrendítette Izrael biztonságérzetét. Nem kérdés, hogy a válasz hatalmas katonai csapás lesz.
Netanjahu ellenállhatatlan nyomásnak lesz kitéve, hogy végleg számolja fel a Hamaszt, de lehet, hogy annak pont ez a célja, mert tudja, hogy szárazföldön az izraeli erők könnyen sebezhetőek. Viszont egyelőre csak az biztos, hogy jelentősen romlik a palesztinok élete. Ez a Hamasz vezetőire nem vonatkozik, mert ők semmiben nem szenvednek hiányt, vallási és nacionalista fanatizmus vezérli őket. Ugyanakkor könnyen szereznek utánpótlást a rettenetes körülmények között élő palesztinok soraiból.
A két népnek azonban fel kell ismernie, hogy nincs más választása: békében kell élnie. Az izraeli-szaúdi egyezség, ha kiterjed a kétállami megoldásra, nagyban hozzájárulhat a zsidó állam hosszú távú biztonságához. Jelenleg azonban a háború és a szenvedés van napirenden és nem látni, mikor szakad vége.
Guardian
Az újság volt jeruzsálemi tudósítója azt gondolja, hogy a Hamasz gyilkos támadása az izraeli hírszerzés kudarcaként kerül be a történelembe. Peter Beaumont mindazonáltal megdöbbentőnek tartja a fejleményt, hiszen Izrael igen kifinomult eszközökkel tartja szemmel a palesztinokat, és meglehetősen mélyen behatolt soraikba. Ezen belül az egyik fő feladat a hírszerzés számára mindig is az volt, hogy nyomon kövesse, mit csinál a Hamasz.
A Pegasus mutatja, milyen eszközök állnak rendelkezésre ilyen célokra. Ennek ellenére nem tűntek fel a csapásmérés előkészületei. Ebből az következik, hogy a palesztinok mindezidáig példátlan óvatossággal szervezték meg az akciót. De az izraeli hadsereg nem vették észre, amikor a másik fél felsorakoztatta a fegyvereket, de még azt sem, amikor a harcosok felvonultak a határhoz. Nem segítettek az őrjáratok, a kamerák, a mozgásérzékelők sem.
A hadművelet igen rosszkor érte Izraelt. A szélsőjobbos kormányban olyanok is helyet kaptak, akiknek semmi keresnivalójuk köztisztségekben. Ők öntöttek az olajat a tűzre, miközben a helyzet eleve robbanásveszélyes volt a megszállt területeken. A miniszterelnök értelmetlen, illetve öncélú konfliktusa a társadalom jó részével azt eredményezte, hogy sok tartalékos megtagadta a szolgálatot.
Az biztos, hogy a Hamasz sokáig nem tudja tartani magát, de a dráma szörnyűséges véget fog érni. Mindenesetre szélsőjobb fokozza a nyomást Netanjahura, hogy mérjen végleges csapást Gázára. Lehet, hogy a vége a teljes újra megszállás lesz. Hatalmas a félelem, hogy mi jön most.
Neue Zürcher Zeitung
A kommentár szerint a Hamasz azért szánta rá magát egy ekkora támadásra, mert mindenáron meg akarja hiúsítani a Szaúd-Arábiával kibontakozott békefolyamatot. Amit csinált, az jóformán öngyilkossággal ér fel, ám lehet, hogy jéghideg számítás húzódik meg mögötte. Túltesz minden eddigi összecsapáson. Nagyon úgy néz ki, hogy a radikális szervezet mindent egy lapra rakott fel. Úgyszólván totális háborút hirdetett.
A következmények felmérhetetlenek, de az izraeli reakció masszívnak és véresnek ígérkezik. . Ez azonban jól jön a terrorcsoportnak, amelynek sikerült tökéletesen meglepnie az izraeli biztonsági erőket. Ezt ugyanis Tel Aviv nem hagyhatja annyiban.
Az egész akció kiváltó oka lehet az, hogy hetek óta jönnek a hírek: elérhető közelségben van az izraeli-szaúdi megbékélés. Az pedig az évszázad eseménye volna a régióban. A Hamasz viszont feladhatná minden reményét. De befellegzene a független palesztin állam tervének is. Így ház ezt a folyamatot igyekszik kisiklatni a palesztin csoport, még azon az áron is, hogy véres zűrzavar áll be. Ebben segít neki az Iszlám Szent Háború, sőt félő, hogy Teherán és bejrúti egységei a Hamasz segítségére sietnek.
Rijad pontosan tudja, hogy béke csak akkor lehetséges, ha nem fordul rosszabbra a viszály a palesztinokkal, ezért az udvar a harcok leállítására szólított fel. Viszont a Hamasz nagy kockázatot vállalt, mert ugyan sok arab állam szolidáris a palesztinokkal, de semmi kedvük Gázáért hadba vonulni. Az öböl-menti országok többsége pl. gyűlöli a Hamaszt, így bumerángnak bizonyulhat, hogy az az egész térségben ki akarta élezni a helyzetet. Erre akár még az egész szervezet rámehet.
Die Welt
A lap fő tudósítója nem tartja kizártnak, hogy a Hamasz halálos stratégiai melléfogást követett el. Clemens Wergin megjegyzi, hogy a támadás éppen akkor következett be, amikor Izrael gyenge. Viszont összefogásra ösztökélheti az izraeli társadalmat és véget vethet a terrorbanda uralmának.
A rajtaütés részvevői civileket rángattak ki autójukból, illetve otthonukból, agyonlőtték őket vagy átvágták a torkukat. Egész családokat irtottak ki. Rengeteg embert elhurcoltak Gázába, köztük nőket és gyerekeket. A mészárlás katasztrófa a zsidó állam és a Netanjahu-kabinet számára. Nyilvánvalóan jó alaposan előkészítették.
Hogy az izraeli felderítés mégsem kapott szimatot, az az utóbbi 50 év legnagyobb kudarca a titkosszolgálat részéről. De lehet annak a bizonyítéka, hogy az igazságügyi reformmal a kormány az egész ország biztonságának ártott.
A tanulság egyrészt az, hogy Izraelt továbbra is vérszomjas barbárok veszik körül. Kihasználnak minden lehetőséget, hogy zsidókat öljenek. Népirtást követnének el, ha tehetnék. Ezért továbbra is jogos Gáza blokádja. A Hamasz, a Heszbollah, Szíria, Irán és Oroszország a Gonosz tengelyét alkotja a civilizációval szemben. Tagjai módszeresen háborús bűnöket követnek el, teljesen figyelmen kívül hagyják a nemzetközi jogot.
Bucsa és a mostani vérfürdő egyazon gyökérből táplálkozik: az embereket és normákat megvető nihilizmusból, amivel semmiféle kompromisszum sem lehetséges. De nagyon úgy néz ki, hogy a Hamasz terrortámadása összeforrasztja az izraeli közvéleményt. Másfelől az látszik, hogy itt az idő odacsapni és megálljt parancsolni a gázai terroristák grasszálásának.
Következő cikk: Putyin barátai szerb terroristákat támogatnak Koszovó ellen
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >