Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Egy ember, sok duma
Szerbia elnöke kitart amellett, hogy nem akar háborút. De akkor mit akar? Európa diplomatáinak végre határozottabbnak kell lenniük Belgráddal való kapcsolataikban. A Süddeutsche Zeitung kommentárja felszólítja az EU-t, hogy legyen végre határozott a szerb államfővel szemben, mert Vučić össze-visszabeszél, és nem lehet tudni, valójában mit is akar. Az ugyanakkor erősen kétséges, hogy semmi köze nem volt az Észak-Koszovóban végrehajtott terrortámadáshoz, bár az még nem világos, mi volt a cél. De a főcsővezető, Radoičić már beismerte a tettet. Márpedig ő a szerb elnök bizalmasának számít. Vučić nem sokkal az akció után arról panaszkodott a belgrádi orosz nagykövetnek, hogy Koszovóban etnikai tisztogatásnak vannak kitéve a szerb kisebbség tagjai. Az uniós képviselők az elmúlt hónapokban nem sokat tettek az ilyesfajta uszító retorika ellen, viszont aránytanul nagy nyomás alá helyezték Koszovót. Az EU-nak meg kellene követelnie, hogy Belgrád árulja el, tényleg békét szeretne-e, ahogyan állítja. Mert, ha erre nem képes a szervezet, akkor nem veszik komolyan a Nyugat-Balkánon. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Három jól értesült forrás is azt közölte Brüsszelben a lappal, hogy az EU feloldja a magyar források befagyasztását, ha Orbán Viktor támogatja a hétéves költségvetési keret megemelését, valamint Ukrajna megsegítését. Egyelőre 13 milliárd euróról, azaz a visszatartott keretek jó feléről van szó, ám ez is győzelmet jelentene a kormányfő számára.
A Bizottság szóvivője megerősítette, hogy várják a budapesti választ legutóbbi levelükre, és ha az befut, akkor folytatják a reformok értékelését. A folyósítás a jogállami kifogások miatt december óta leállt. Orbán ahhoz kötötte a belegyezését a büdzsé ügyében, hogy előbb kapja meg a pénzeket. Hírek szerint ez már a jövő hónap vége előtt megtörténhet.
Az Unió azt szeretné, ha még az év vége előtt pont kerülni a költségvetési vita végére, különös tekintettel arra, hogy folyamatos legyen a Kijevnek nyújtott segítség. Annál is inkább, mivel a tengerentúlon a republikánusok éppen most fúrták meg Biden hasonló csomagját.
Ugyanakkor bármiféle engedmény várhatóan kiváltja az Európai Parlament rosszallását.. Strasbourgnak nincs beleszólása a döntésbe, de késleltetheti a megállapodást büdzsé kapcsán.
Wall Street Journal
A vezércikk szerint Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissmann nem maga fejlesztette ki a mRNA-alapú technológiát, mégis abszolút rászolgált az orvosi Nobel-díjra, mert felfedezésük lehetővé tette, hogy az eljárást a gyakorlatban is hasznosítsák. Azaz sok betegség válik ily módon gyógyíthatóvá, mivel azokat a protein, vagy azok hiánya okozza.
Karikó, aki a szocialista Magyarországról vándorolt ki, azon dolgozott, hogy az mRNA segítségével megakadályozza a bypass műtétek után a rögképződést, illetve a stroke megelőzésére kitágítsa az agyi ereket – a protein segítségével. Csak éppen a laboratóriumban mindig beleütközött abba, hogy gyulladásos immunreakció jelentkezett és ez meggátolta a proteinek kívánt működését. Aztán sikerült megoldani a problémát.
Az eljárást a Covid elleni küzdelemből ismeri a világ, de a legnagyobb reményt a rák és más bajok kezelésében ígéri. Jók az első eredmények a melanoma és a hasnyálmirigy rák kapcsán is, de szintén kísérleteznek vele az autoimmun és más, ritka betegségek kiküszöbölésére.
Karikó és Weissmann megmutatták, hogy az elszántság és a kreativitás meghozhatja az eredményt.
New York Times
Mind Magyarországon, mind Lengyelországban lényegesen visszaesett azoknak az aránya, akik támogatják a menekültek befogadását – adja hírül a Pew amerikai közvélemény kutató. A magyaroknál csupán 49 % mondja azt, hogy be kell engedni azokat, akiket erőszak vagy háború kényszerített lakóhelyük elhagyására. Tavaly ez az arány még 63 % volt. A lengyeleknél a két adat: 52, illetve korábban 80 %.
A jelentés felidézi, hogy a két kormány elzárkózik az idegenek befogadásától, de ez nem vonatkozik az ukránokra. A lengyel vezetés 1,7 millió ukrán menekültnek adott otthont, míg a Fidesz nagyjából 37 500-nak. Viszont most már a lakosság 46 %-a nem akar hallani a migránsokról, szemben a 2022-es 30 %-kal. 39 % ugyanakkor igen jó véleménnyel van Oroszországról.
Bloomberg
A Videoton társvezérigazgatója, egyben résztulajdonosa azt tartaná jónak a magyar gazdasági gondok láttán, ha az ország mielőbb csatlakozna az euróövezethez. Sinkó Ottó szerint nem szabad vesztegetni az időt, ki kell jelenteni, hogy a kormány bevezeti az eurót és vállalja az uniós értékeket.
A nyilatkozathoz az amerikai hírügynökség hozzáteszi, hogy a tavaly a magyar gazdaságpolitika az egyik legrosszabb válságot eredményezte az EU-n belül. Rekordszintre emelkedett az infláció, miközben Brüsszel a demokratikus aggályok miatt milliárdokat tart vissza. Az állásfoglalást pedig azért tartja különösen fontosnak, mert az egyik legnagyobb munkaadó fejti ki a véleményét.
Sinkó úgy ítéli meg, hogy a menetrend kijelölése önmagában stabilizáló hatást fejtene ki, főleg ha olyan politikai lépésekkel párosulna, amelyek eredményeként békét lehetne kötni az Unióval. Mint mondta, nem jó a különutas irány Kelet felé, a magyar út nyugatra vezet.
Hozzátette, hogy a gyenge forint csak akkor jó az export szempontjából, ha gazdasági stabilitás van mögötte. Emlékeztetett arra egyúttal, hogy Kelet-Európában már hét államban fizetnek euróval és valamennyien jobban átvészelték a gazdasági megpróbáltatásokat, mint Magyarország. Nem szenvedtek ugyanis a leértékelődéstől, és nem volt szükségük jelentős valutatartalékra. Egyben kisebb volt esetükben az esély, hogy hibázik a pénzpolitika.
Kitért továbbá arra, hogy az euró kapcsán nem csupán a hátrányokról kell beszélni, mint pl, hogy megszűnik a monetáris politika függetlensége, hiszen a közös pénznek van jó néhány előnye is.
Die Welt
Fico jobb keze kijelentette, hogy Ukrajna nem része a politikai Európának, ahhoz semmi köze. Kalinák, volt helyettes kormányfő és belügyminiszter, aki a Smer legfelső körének tagja és a pártelnök egyik legszorosabb bizalmasa, úgy nyilatkozott, hogy Kijev uniós tagságát az új szlovák vezetés egyáltalán nem ellenzi. A NATO viszont más tészta, mert ő két évig élt ukrán földön és ottani tapasztalatai azt mondatják vele, hogy a szomszédos ország mindig is a földrész keleti határán feküdt. Veszélyes volna felvenni a katonai szövetségbe.
Hangsúlyozta, hogy mielőbb békét kell kötni, mert az lehetséges. Hiszen pl. a magyar-szlovák viszony volt már kifejezetten nehéz is, ám ezer éve nem volt olyan jó, mint jelenleg.
Arra a kérdésre, hogy Fico bosszúval fenyegette meg azokat az ügyészeket, aki korrupció vádjával vizsgálódtak ellen, a politikus azt válaszolta, hogy szó sincs ilyesmiről. Ám az érintett tisztségviselők nem semlegesek, a politika befolyásolja őket. Merthogy a három Fico-kormány soha nem sértette meg a demokratikus játékszabályokat a 12 év alatt, amíg a hatalmat gyakorolta.
Neue Zürcher Zeitung
Az újdonságnak számító kijevi uniós külügyminiszteri találkozó azt támasztotta, hogy meggyengült Zelenszkij támogatottsága Európában. Pedig a cél az volt, hogy megerősítsék a szolidaritást, de a magyar tárcavezető eleve el sem akart menni, amin persze Brüsszelben senki sem csodálkozik, hiszen Budapest hadakozik az EU Ukrajna-politikája ellen. Ám most már Lengyelország is megkérdőjelezi azt. Bár a lengyel képviselő a Covid miatt maradt távol, akárcsak lett kollégája.
A német diplomácia vezetője ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy Kijev jövője az Unióban van. Ugyanakkor az 500 millió eurós támogatás hónapok óta a levegőben lóg, mert Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán fél vegye le az OTP-t a feketelistáról. (Ami közben megtörtént – a szerk. megj.)
Orbán általában ellenzi a katonai támogatást és elhibázottnak minősíti a szankciókat. Brüsszelben attól félnek, hogy a politikus összeszövetkezik Ficóval. Pedig a megtorló intézkedések már most is tele vannak kiskapuval.
The Times
A szerkesztőség állásfoglalás úgy látja, hogy háborús csömör jelentkezik Ukrajna nyugati szomszédjainál, ezért ösztönözni kell őket, hogy szálljanak határozottan szembe a Kremllel. Orbán Viktor üdvözölte Fico győzelmét, és azt hogy lesz egy másik Putyin-szövetséges is Európában.
Senki sem gondolta, hogy magyar, szlovák és lengyel részről ilyen gyorsan elszáll a kedv, amikor pedig Kijev létharcot vív. Sokáig ugyanis az volt a képlet, hogy a közvetlenül határos államok kiálltak az ukránok mellett, hiszen Oroszország szétverte az 56-os felkelést, majd 68-ban megszállta Csehszlovákiát.
Ám a földrész keleti fele megingott és a veszély az, hogy a hangulat továbbterjed, ideértve az Egyesült Államokat is. A háború közben fordulóponthoz közelít. Ám mivel nincs megfelelő légiereje, Ukrajna nem tud nagy hadiüzemeket építeni. Ennélfogva rászorul a szomszédok segítségére. Az EU 500 millió eurós programja azonban elakadt, mert Magyarország ellenzi, egyébiránt az USA és Nagy-Britannia is.
A támogatás lankad, az orosz elnök kerekedhet felül. De az is az ő sikerét jelentené, ha a Nyugat elutasítaná Kijev NATO-tagságát, és nem adna biztonsági garanciákat neki. Ellenben ha az ukránok visszakerülnének az orosz pályára, az tragédia volna számukra. Megalázó vereséget jelentene a demokratikus közösségnek, ellenben nagy nap Moszkvának.
Reuters
Fico győzelme azt támasztja alá, hogy Közép- és Kelet-Európában belefáradnak a háborúba, ám jelentős politikai fordulat ezzel együtt sem várható, sem Pozsonyban, sem Varsóban ez ügyben. A magyar, a szlovák, de még a hagyományosan oroszellenes lengyel vezetés is felkorbácsolja a nacionalista érzelmeket, ám közben a szavazatszerzést szolgáló, kérészéletű politikai manőverezés áldozata lesz Kijev megsegítése.
A szlovák eredmény ismeretében felvetődött, hogy Pozsony csatlakozhat Magyarországhoz, azaz szintén azt sürgeti, hogy az EU a jövőben ne pártolja az ukránokat. Fico egyébként is nagyon egy húron pendül Orbánnal a viszály kapcsán. Utóbbi a konfliktust arra igyekszik kihasználni, hogy más területeken csikarjon ki engedményt Brüsszelből. De ők ketten nyilvánvalóan szövetségesek.
Roger Hilton, a Globsec pozsonyi elemző intézet szakértője azt hangsúlyozza, hogy a rövid távú politikai megfontolásoktól függetlenül a régió biztonsága a NATO-tól függ, annál is inkább, mert az orosz invázió létveszélynek minősül. Egy szlovák szakember, viszont úgy látja, hogy Pellegrini vissza tudja tartani Ficót a leendő koalícióban, ha az pl. a szankciók eltörlését követelné. De a miniszterelnök eleve óvatos lesz, hiszen nagyon kellenek neki az uniós alapok.
Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű washingtoni agytröszt európai igazgatója arra számít, hogy a végén Magyarország is beáll a sorba. Sokkal nagyobb veszélyt jelent, hogy mi lesz Amerikában, mert az döntő hatást gyakorol Ukrajna sorsára.
Project Syndicate
Két lengyel politológus azt javasolja az amerikai elnöknek, hogy ne csukja be a szemét a megbízhatatlan európai szövetségesek láttán, ahogyan azt Lengyelország esetében csinálja, és ne is szálljon velük szembe kérlelhetetlenül, hanem inkább álljon azoknak az erőfeszítéseknek az élére, amelye célja, hogy megjavítsák az elrontott demokráciákat.
Maciej Kisilowski Bécsben, a CEU-n, Anna Wojciuk pedig a Varsói Egyetemen tanít és úgy gondolják, hogy Fico sikere újabb törést eredményezhet az Oroszországgal szembeni egységfronton. Az orbáni Magyarország Putyin megbízható híve. Ezért könnyen előfordulhat, hogy Washingtonnak három lator NATO-állammal is meg kell küzdenie Ukrajna tőszomszédságában.
A tekintélyelvű populistákban nem lehet megbízni. Ám uralmukat le lehet szerelni, ha sikerül nemzeti egyetértést elérni. Hiszen a PiS példája mutatja, hogy még a legszentebb nemzetközi kötelezettségvállalást is készek megtagadni akutális politikai céljaik érdekében. Ezt bizonyítja az is, hogy Törökország és Magyarország mióta akadályozza a svédek NATO-csatlakozását.
Az ilyen rendszerekkel szemben azonban van megoldás: mivel ezek a mélységes polarizációra építenek, pont itt kell fellépni. Nem a jobboldal legyőzésére kell törekedni, a hatalom megosztása és decentralizációja jelentheti a kiutat. Ugyanis nem ragad meg a jelenségnél, hanem a gyökereinél kezeli a bajt.
Der Standard
Ha valóban Fico lesz a miniszterelnök, egész Európa Pozsonyra fog figyelni, egyrészt Ukrajna, másrészt pedig amiatt, hogy közeledik-e a politikus a jobboldali-nemzeti Orbánhoz a jogállamiság ügyében. Ha igen, akkor újabb szereplő bukkan fel a régóta húzódó vitában Brüsszel, illetve Budapest között.
Bloomberg
A kommentár az javasolja, hogy az EU törölje el az orosz olajexportra elrendelt, hordónként 60 dolláros árhatárt, mert nem vált be, sőt ami még rosszabb, környezeti katasztrófa fenyeget miatta. Hiszen Moszkva kénytelen lepusztult hajókon szállítani az energiahordozót, amelyet azután sokszor a nyílt tengeren fejtenek át.
Ráadásul könnyű kijátszani a korlátot, mert nemigen ellenőrzik, hogy betartják-e. Fel lehetne szigorúbban is lépni az intézkedés kikényszerítésére, ám úgy tűnik, hogy ehhez hiányzik a kedv, mert a lényeg, hogy érkezzen az orosz olaj. Viszont ha korszerű, nyugati tankereken juttatnák célba a küldeményeket, méghozzá megfelelő biztosítás mellett, az aligha befolyásolná az árat, viszont javítana a szállítások biztonságán. De még jobb volna, hogy kidobott pénznek bizonyulnának azok a milliárdok, amelyeket Moszkva fizetett az elaggott tengeri csotrogányok megvételéért.
Süddeutsche Zeitung
A kommentár felszólítja az EU-t, hogy legyen végre határozott a szerb államfővel szemben, mert Vučić össze-visszabeszél, és nem lehet tudni, valójában mit is akar. Az ugyanakkor erősen kétséges, hogy semmi köze nem volt az Észak-Koszovóban végrehajtott terrortámadáshoz, bár az még nem világos, mi volt a cél. De a főcsővezető, Radoičić már beismerte a tettet.
Márpedig ő a szerb elnök bizalmasának számít. Vučić nem sokkal az akció után arról panaszkodott a belgrádi orosz nagykövetnek, hogy Koszovóban etnikai tisztogatásnak vannak kitéve a szerb kisebbség tagjai. Az uniós képviselők az elmúlt hónapokban nem sokat tettek az ilyesfajta uszító retorika ellen, viszont aránytanul nagy nyomás alá helyezték Koszovót. Az EU-nak meg kellene követelnie, hogy Belgrád árulja el, tényleg békét szeretne-e, ahogyan állítja. Mert, ha erre nem képes a szervezet, akkor nem veszik komolyan a Nyugat-Balkánon.
Következő cikk: Miért akarja a Tegyük Újra Naggyá Amerikát republikánus mozgalom cserben hagyni Ukrajnát?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >