Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Reszket a belarusz diktátor, mert nem tudja, mi lesz vele
Prigozsin sorsa miatt is gyengének tűnik. A politikus a három éve elcsalt választások óta csakis a biztonsági erők segítségével maradhatott hatalmon. Az elnyomás még a saját mércéjével mérve is brutális. Rengetegen eltűntek a vetélytársak közül, sokan másokat büntetőtáborba zártak. Nem csupán bosszúból, hanem a megfélemlítés szándékával. A diktátor és a lakosság kölcsönösen fél a másiktól. De Lukasenkónak az idén egyre több oka van az aggodalomra. Több száz belarusz harcol önkéntesként az ukránok oldalán. Lengyelországban fehérorosz emigránsok gyakorolják a fegyverforgatást, mert meg vannak győződve, hogy erővel kell kiharcolniuk hazájuk függetlenségét. Ezt persze az önkényúr úgy értékeli, hogy a Nyugat meg akarja buktatni. Ugyanakkor tudja, hogy ha vége Putyin uralmának, akkor neki is mennie kell. De az orosz csapatok jelenléte folytán is aggódhat a saját biztonsága miatt. A betelepített nukleáris fegyverek esetleges bevetéséről Moszkvában mondják ki a döntő szót. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Az új román miniszterelnök úgy véli, hogy Orbán Viktor azért vétózza meg az EU és a NATO bővítését, mert így akarja kizsarolni Brüsszelnél a befagyasztott alapok folyósítását. Ciolacu, aki június óta van hivatalban, egészen biztos abban, hogy a magyar vezetés így spekulál. Ám megjegyezte: nem szabad politikát belevinni az ilyen stratégiai kérdésekbe. Hiszen a háború egy diktátor és a szabad világ között folyik. Európa nem engedheti meg, hogy veszítsen.
Bejelentette egyúttal: nem számít, hogy az oroszok bombázzák a Duna-torkolat túloldalán lévő ukrán kereskedelmi kikötőket, Románia szélsebesen bővíti a maga létesítményeit, mert segíteni akar, hogy Ukrajna növelni tudja gabonakivitelét. A cél, hogy kétszeresére nőjön a kapacitás. Ezért több közúti határátkelőt is nyitnak.
Hozzátette, hogy ők már okultak: nullára csökkentették függésüket az orosz energiahordozóktól. Viszont minden feltétel nélkül támogatják az ukrán felet. Nem hagyják, hogy Moszkva megfélemlítse őket. Ugyanakkor bíznak abban, hogy NATO-tagságuk elrettenti Oroszországot bármiféle közvetlen katonai támadástól. A politikus maga e pillanatban nem lát semmiféle biztonsági kockázatot a saját szempontjukból.
Hogy országa milyen katonai segítséget nyújt az agresszió sújtotta országnak, az ügyben nem volt túl közlékeny. De jelezte, hogy részükről sokkal többről van szó, mint humanitárius és logisztikai szállításokról. Közreműködnek pl. abban, hogy az ukrán pilóták begyakorolják az F16-osok irányítását.
Egyébként a támogatás miatt a költségvetés hiánya az idén előreláthatólag 7,5 % lesz, szemben a tervezett 4,4 %-kal. Ám Ciolacu bízik abban, hogy az EU nem kényszeríti takarékosságra országát és küldi a megígért pénzeket. Továbbá szeretné, ha a háború miatt szükségessé vált küldemények értékét nem vennék figyelembe a deficit felmérésekor.
Washington Post/Bloomberg
A vezércikk úgy látja, hogy kínai gazdasági nehézségei megmenthetik a világot a klímakatasztrófától, pont úgy, ahogyan az a rendszerváltás után Kelet-Európában történt. Merthogy az utóbbi jó két évtizedben az ország a felelős a világméretű légszennyezés kétharmadáért. Az ok az, hogy a gazdasági modell az energiafaló, környezetszennyező ágazatokat erőlteti.
Ennek okát annak idején Kornai János vezette le a puha költségvetési korlát elméletében. Tehát hogy a beruházások eldöntésekor az akkori szocialista államok nem a jövőbe mutató, nyereséggel kecsegtető terveket szorgalmazták, hanem azokat, amelyek lényegesen befolyásolták a növekedési mutatókat. Amikor azonban kipukkadt a lufi, kiderült, hogy az ipar nagy része nem több roncshalmaznál.
Ugyanez következhet most be Kínában, ami dráma volt a kínai vezetés és a lakosság számára is, mivel rengeteg idő elmenne az átállással. Ám az ország hosszú távú jóléte és a bolygó jövője szempontjából hatalmas előrelépés volna. Michael Pettis, a Pekingi Egyetem pénzügyi professzora azt mondja, hogy az energiafogyasztást a kínai gazdaságban is a Kornai által feltárt összefüggés szabja meg.
A járvány elején a hatalom utasította a vállalatokat, hogy működtessék a gépeket az üres üzemekben, mert az megszépíti a statisztikát és elrejti a visszaesés tényleges mértékét. A kormány persze mostanában sokat beszél arról, hogy a fogyasztás révén kell felfuttatni a növekedést, továbbá, hogy vissza kell szorítani az energiaigényes ágazatokat, a cement, az cél és az üveggyártását, mert azok tehetnek a széndioxid kibocsátás kétharmadáról.
Sok eredmény azonban nem mutatkozik, mivel a hatalom csakis a nehézipar, az infrastruktúra fejlesztése és az építőipar segítségével tudja elérni céljait. Ha hatékonyan használná fel az energiát, megkétszereződne a GDP.
Persze nem lenne jó egy olyan összeomlás, mint amilyen annak idején utolérte a Szovjetuniót. Globális recesszió lenne a vége. Ám Kína képes arra, hogy fokozatosan javítsa a hatékonyságot az állami termelő cégeknél. Akkor pedig sokkal kevesebb szennyező anyag kerülne a levegőbe és elmaradna a gazdasági kataklizma a lakosság számára. Egy ilyen átmenet segítségével még a párt is fenntarthatná uralmát. Az ország pedig megmenthetné a világot és saját magát is.
FAZ
Reszket a belarusz diktátor, mert nem tudja, mi lesz vele. Prigozsin sorsa miatt is gyengének tűnik. Ezt fejti ki kommentárjában Friedrich Schmidt, aki Oroszország és a szovjet utódállamok szakértője az újságnál. Emlékeztet arra, hogy a politikus a három éve elcsalt választások óta csakis a biztonsági erők segítségével maradhatott hatalmon. Az elnyomás még a saját mércéjével mérve is brutális. Rengetegen eltűntek a vetélytársak közül, sokan másokat büntetőtáborba zártak.
Nem csupán bosszúból, hanem a megfélemlítés szándékával. A diktátor és a lakosság kölcsönösen fél a másiktól. De Lukasenkónak az idén egyre több oka van az aggodalomra. Több száz belarusz harcol önkéntesként az ukránok oldalán. Lengyelországban fehérorosz emigránsok gyakorolják a fegyverforgatást, mert meg vannak győződve, hogy erővel kell kiharcolniuk hazájuk függetlenségét. Ezt persze az önkényúr úgy értékeli, hogy a Nyugat meg akarja buktatni.
Ugyanakkor tudja, hogy ha vége Putyin uralmának, akkor neki is mennie kell. De az orosz csapatok jelenléte folytán is aggódhat a saját biztonsága miatt. A betelepített nukleáris fegyverek esetleges bevetéséről Moszkvában mondják ki a döntő szót.
Der Standard
Misha Glenny úgy látja, hogy Prigozsin halála olyan, mintha egy véres Shakespeare-dráma elevenedne meg. A bécsi Humántudományi Intézet rektora angol. Volt a BBC közép-európai tudósítója és a Balkán, valamint a nemzetközi maffia szakértőjének számít.
Vendégkommentárjában rámutat, hogy a zsoldosvezér úgy végezte, mint egy statiszta a Putyin által írt forgatókönyvben. Ezt nem lehetett előre látni, de ő volt az egyetlen, aki át tudta volna ütni az orosz vezető vastag védőpáncélját. Amikor júniusban Moszkva ellen vonult, ám a várostól nem egészen 200 kilométerre megállt, ez a habozás az életébe került.
Ily módon újabb Putyin újabb tragikus fejezetet zárt le. Amikor az elnök először hatalomra került, bizonytalan bürokrata volt, nem akadtak használható ötletei, másoktól függött. Ám igen rövid időn belül felülkerekedett a becsvágya, határozottan szembeszállt az oligarchákkal, akiknek pedig a felemelkedését köszönhette.
Most már túlhaladt azon a ponton, ahonnan még lehetséges lett volna a visszatérés. Akárcsak Macbeth, menthetetlen. Nem rendelheti el a háború befejezését, mert akkor kiderülne, hogy az egész hadjárat csakis a személyes ambícióinak kielégítését szolgálta. Aki összekeveri saját és az állam identitását, az halott, amint a rendszer vereséget szenved. És minél véresebbek a kezei, annál nagyobb a veszély, amely rá leselkedik a végén.
Következő cikk: A középjobb elfogadja-e a vereségét, vagy jobb híján eladja a lelkét a szélsőjobbnak?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >