Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A puccskísérlet óta Prigozsin élő halottnak számított
Az eltelt két hónapban menetelt a siralomházból a vesztőhely felé. Úgyhogy Putyin egyelőre biztosan ül a nyeregben, amíg nem éri utol a megölt zsoldos kapitány szelleme. Hiszen a legenda várhatóan tovább él. Ugyanakkor egyáltalán nem látni, mikor ér véget a háború. Ivan Krasztev, a neves bolgár politológus szerint a merénylet összefügghet a jövő évi választással, mivel az elnök igyekezett idejekorán kikapcsolni az egyik veszélyes riválist. Egyben üzenetet küldött. Ám most a bizonytalanság hosszú időszaka következik Európában és arra tanácsos volna felkészülni. Így arra is, hogy megvédje magát, mert most hosszú ideig senki sem tudja megjósolni, mi lesz Oroszországban. Lehet persze, hogy a gépet baleset érte, csak éppen senki sem hiszi el, mindenki kivégzésnek tekinti a történteket, amire az államfő adta ki a parancsot. Kizárt, hogy a hadsereg vezetésének önálló akciójáról lenne szó. És nem véletlen, hogy odaveszett a Wagner-csoport társalapítója is, így irányítás nélkül maradt az egység. De Oroszország már nem tud nyerni Ukrajnában. Viszont a tét immár a nemzetközi rend. Putyin úgy tekinti, hogy a NATO-val és az USA-val csatázik. Ezért aligha lesznek béketárgyalások az amerikai választás előtt. Viszont igyekszik megdrágítani Európa számára a támogatás árát. Ezért rúgta fel a gabonaegyezményt is. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Figaro
Orbán Viktor diplomáciai maratonba kezdett. Az Atlétikai VB alkalmából összecsődítette keleti szövetségeseit. Hogy a vendégek között ott volt Tatárföld elnöke is, az a jelek szerint fricska akart lenni az EU-val szemben, miután az szankciót rendelt volna el a politikus ellen, ha a magyar vezetés nem lép közbe.
Az „illiberális csúcs” azonban a kormánypárti sajtó szerint nem volt több, mint PR-esemény a kormányfő javára. Be akarták takarítani a keleti nyitás gyümölcseit. A magyar diplomácia hat éve mantrázza az irányváltás hasznosságát. Ugyanakkor a dzsembori alkalmat nyújtott a vendéglátónak, hogy a gázszállításokról tárgyaljon az azeri elnökkel és a katari emírrel.
Budapest ugyan azt mondja, hogy energiapolitikája nem változik, valójában azonban igyekszik csökkenteni függőségét az orosz földgáztól.
Sorra rendezi a nagy sporteseményeket, ami nem találkozik a lakosság nagy részének helyeslésével, mert súlyos gondokkal küszködik az egészségügy és az oktatás. Mindenesetre az Atlétikai Világbajnokságra 36 ezres stadion épült, amelyet nemigen lehet másra használni. Holott a sportág nem túl népszerű Magyarországon.
Minthogy a Fidesz nem adta fel az olimpia álmát, lehet, hogy megpályázza a 36-os játékokat. Orbán Viktor egyszer már kirukkolt a tervvel, de akkor kénytelen volt feladni, mert az ellenzék meghiúsította.
FT
Ausztriában a riválisok botrányai lendítik egyre magasabbra a szélsőjobbot. A volt kancellárt előbb hamist tanúvallomással vádolták meg, majd Kurz pár nappal később felbukkant Budapesten, hogy az illiberális Orbán Viktorral beszéljen, aki valószínűleg a legkevésbé kedvelt kormányfő az EU-n belül.
A szerző, Tony Barber szerint az osztrák politikus pályafutása jól illusztrálja, hogy országa miért számít bizonyos fokig rendellenesnek a földrész demokráciáinak sorában. Ne legyen félreértés: Ausztria tehetős, sokszínű, szabad választásokkal, erős civil társadalommal és független igazságszolgáltatással. Szóval, nem egy orbáni Magyarország. De az 1955-ös függetlenné válás óta három gonddal küszködik:
1. Sorozatos korrupciós visszaélések a politikában, az üzleti életben és a közigazgatásban
2. A Szabadságpárt folyamatos jelenléte, mivel a párt szinte megszakítás nélkül a szélsőjobbot képviseli
3. Szokatlanul szoros kapcsolat Oroszországgal.
Jövőre jó esélye van annak, hogy az FPÖ adja a kancellárt, de lehet, hogy ő diktál majd a koalíción belül, ami példátlan volna és biztos, hogy nagy mozgásokat vált ki az Unióban. Hogy idáig jutottak a dolgok, abban van felelőssége a volt kancellárnak. Jan-Werner Müller írta, hogy a „Kurz-modell” stílust és taktikát jelent, új gondolat azonban nincs mögötte. A politikusnak nagy tehetsége volt ahhoz, hogy látványosan, mégis ostobán fényezze önmagát.
Úgy akarta semlegesíteni a szélsőjobbot, hogy átveszi annak bizonyos követeléseit, egészen addig, amíg azok nem fenyegetik az ország brüsszeli megítélését. Ám mivel egy sor botrányba keveredett, ez jól jött a kemény jobboldalnak. Sokan szavaznak ugyanis az FPÖ-re, mivel kiábrándultak a Néppártból, valamint a szociáldemokratákból.
Die Presse
Othmar Karas még nem döntötte el, hogy mitévő legyen, miután jövőre európai választások lesznek, ő viszont az ÖVP balszárnyán folyamatosan hadakozik saját pártjával. Az EP konzervatív alelnöke lassan 25 éve politizál Európában, de azt mondja, ez idő alatt ő egy cseppet sem változott, továbbra is a világra nyitott kereszténydemokrata maradt. (Aki élesen bírálja Orbán Viktor irányvonalát – a szerk. megj.).
Úgy gondolja, hogy megfelelő értékrend kell, különben bárkiből könnyen lehet populista, illetve megalkuvó. Továbbá az állam érdekei mindig fontosabbak, mint amit egy párt szándékai diktálnak. Rendkívül elvhű, mindig azt csinálja, amit a lelkiismerete mond neki. Nem szándékozik kilépni a Néppártból, de a hogyan tovább egyelőre teljesen nyitott. Annyit árult el: a tárgyalások még folynak.
Bizalmasai nem zárják ki, hogy új pártot alapít. Állítólag már évek óta foglalkozik ennek a lehetőségével. Munkatársai szerint azonban az ideális feladat az államfői poszt volna számára. Vagyis hogy néhai apósa, Kurt Waldheim nyomdokaiba lépjen.
Der Standard
Ivan Krasztev úgy látja, hogy a puccskísérlet óta Prigozsin élő halottnak számított: az eltelt két hónapban menetelt a siralomházból a vesztőhely felé. Úgyhogy Putyin egyelőre biztosan ül a nyeregben, amíg nem éri utol a megölt zsoldos kapitány szelleme. Hiszen a legenda várhatóan tovább él. Ugyanakkor egyáltalán nem látni, mikor ér véget a háború.
A neves bolgár politológus szerint a merénylet összefügghet a jövő évi választással, mivel az elnök igyekezett idejekorán kikapcsolni az egyik veszélyes riválist. Egyben üzenetet küldött. Ám most a bizonytalanság hosszú időszaka következik Európában és arra tanácsos volna felkészülni. Így arra is, hogy megvédje magát, mert most hosszú ideig senki sem tudja megjósolni, mi lesz Oroszországban.
Lehet persze, hogy a gépet baleset érte, csak éppen senki sem hiszi el, mindenki kivégzésnek tekinti a történteket, amire az államfő adta ki a parancsot. Kizárt, hogy a hadsereg vezetésének önálló akciójáról lenne szó. És nem véletlen, hogy odaveszett a Wagner-csoport társalapítója is, így irányítás nélkül maradt az egység.
A lakosság ugyan elfogadja Putyin korlátlan hatalmát és nem is tudja nélküle elképzelni az ország sorsát. Ám ő is halandó, ez pedig válságot idéz elő az erősen személyfüggő rendszerben. Viszont rövidtávon nincs remény a változásra. Vonatkozik ez a háborúra is, amelyet a politikus nem tud leállítani. A rezsim már a sztálini időket idézi: paranoid, mindent áthat a bizalmatlanság. És teljes a bizonytalanság a jövőt illetően.
De Oroszország már nem tud nyerni Ukrajnában. Viszont a tét immár a nemzetközi rend. Putyin úgy tekinti, hogy a NATO-val és az USA-val csatázik. Ezért aligha lesznek béketárgyalások az amerikai választás előtt. Viszont igyekszik megdrágítani Európa számára a támogatás árát. Ezért rúgta fel a gabonaegyezményt is.
The Times
Mark Galeotti elképzelhetőnek tartja, hogy Prigozsin halála drámai módon visszaüt a rendszerre. Mert a félelemre építve, az elnök mozgósította ellenségeit, ugyanakkor elidegenítette a támogatóit. A tekintélyes Oroszország-szakértő szerint vízválasztóhoz érkeztünk. A cár felmondta az eddigi társadalmi szerződést az elittel, ismét a rettegés és az erőszak eszközéhez nyúlt, hogy fenntartsa omladozó rezsimjét.
Ahogy egy orosz bennfentes mondta: Kár Prigozsinért, de ő az államfő kreatúrája volt. Márpedig ha Putyin nem tud ellenőrizni valakit, aki nélküle senki és semmi lenne, ha csak annyit tud ellene tenni, hogy megöli, akkor mennyivel több egy terroristánál, aki mindenkit fegyverrel tart sakkban.
De úgy tűnik, hogy a Kreml ura megváltoztatta korábbi szándékát, mert a zsoldosvezért túl veszélyesnek ítélte meg, illetve lehet, hogy csak bizonyítani kívánta az elszántságát. Mindenesetre odahaza most először alkalmazott ilyen látványos módszert, hogy valakit eltegyen láb alól. A feltétlen és könyörtelen hatalmát kívánta igazolni vele.
Ám félő, hogy inkább csak a kétségbeesettségről árulkodik. Az elit közérzete egyre rosszabb. Hiszen Putyin mind többször téved, gyengül a szorítása. Pont ez kényszeríti azonban arra, hogy túllőjön a célon, ám ez ellentétes a kívánt hatással. És minél inkább megszegi az ígéreteit az önkényes erőszakkal, annál inkább úgy láthatja a belső köre, hogy eljött az ő ideje, le kell csapni a lehetőségre.
Wall Street Journal
A vezércikk megrója az amerikai elnököt, mert úgy látja, hogy az inkább akadályozza, mint sem segíti az ukránokat, noha azok lassan ugyan, de nyomulnak előre a fronton. Washington azt szivárogtatja ki a sajtónak, hogy Kijev mindent rosszul csinál az ellenoffenzíva során. Mintha a kormányzat igyekezne elhárítani magáról a felelősséget arra az esetre, ha a háború jövőre, a választás évében is folytatódik.
Ám a pesszimizmus korai és a bírálat elhomályosítja a szerény, ám jól látható harci eredményeket. Főleg Zaporizzsja megye délkeleti részében. Erősen paradox, hogy az az USa oktatja ki Ukrajnát, amelynek katonai stratégiája erős légi fölényt irányoz elő az olyan, megerősített védelem ellen, mint az orosz. Csak éppen az ukránok hiába várják az F-16-osokat.
Továbbá kértek Abrams tankokat is, de azok előreláthatólag csak ősszel futnak be. Nagy számban kellene aknaszedő berendezés is, továbbá az amerikaiak visszatartják a nagyobb hatótávolságú rakétákat is. (A britek és a franciák adtak.) Ezekre a hadfelszerelésekre heteken belül volna szükség és nem hónapok múlva. De Biden a szállításokkal még növelheti a siker esélyeit, ami jobb stratégiai és politikai következményekkel járna az USA számára, mint a holtpont.
Daily Telegraph
A nyugatellenesség grasszál Európában és másutt is, a legrosszabb megnyilvánulása a Putyin iránt érzett szeretet. Ezért csak megerősíti az orosz diktátor pozícióját a világban, hogy megölette Prigozsint – fejti Daniel Hannan, az EP volt brit képviselője. A BRICS-et Oroszország és Kína eleve ellensúlynak tekintette az olyan nyugati nemzetközi szervezetekkel szemben, mint a NATO, a Valutaalap, illetve a G7-es csoport.
Most pedig újabb hat tagot kérnek fel a csatlakozásra, közülük csak Argentína nem elnyomó diktatúra, a többiek, köztük Szaúd-Arábia, Irán, az Emirátusok és Egyiptom egytől egyig igen.
A szerző, aki sajátságos módon nem gondolja, hogy az egykori gyarmatosítók annak idején kifosztották a leigázott országokat, furának nevezi, hogy Putyin most másokat vádol gyarmatosítással, miközben ő maga megszállta egy szomszédos állam területének egy részét. Miközben Ukrajna egyáltalán nem fenyegette és így a véleményhez azért kell némi pofátlanság.
De az elnök évek óta úgy állítja be, mint aki azokat képviseli, akik elvetik a Nyugat kulturális felsőbbrendűségét. A jobb- és baloldali tekintélyuralom híveit szólítja meg, a polgári demokráciát lelketlennek, dekadensnek és torzultnak fest le. De ez már régi lemez, a nácik és a szovjetek agyonjátszották.
A többi BRICS-tag hasra esik az előtt az Oroszország előtt, amely névleg keresztény, ám egyáltalán nem fontos számára az emberi élet. Kleptokrácia, amely a katonai dicsőség ígéretével érzésteleníti az embereket, miközben kegyetlenül bánik velük és lerongyosítja őket.
Következő cikk: Reszket a belarusz diktátor, mert nem tudja, mi lesz vele
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >