Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Putyin immár sebezhetőbb, mint bármikor korábban
Nem árt, ha figyel, nehogy hátba támadják
A Columbia Egyetem egyik politológia professzora szerint a Wagner-lázadás meghökkentő utóélete tanúsítja, hogy Putyin immár sebezhetőbb, mint bármikor korábban. Kimberley Marten emlékeztet arra, hogy Prigozsinnak jóformán a haja szála nem görbült meg, viszont alaposan behorpadt az elnök legyőzhetetlenségébe vetett hit. A helyzet persze képlékeny, de a történtek megingathatják Ukrajnában az orosz erők harci morálját. Ugyanakkor a Kreml belső köreiben kétségeket ébreszthetnek a politikus tekintélyét és hozzáértését illetően. Nagyon úgy néz ki, hogy a zsoldosvezér modus vivendit alakított ki az államfővel. Ám pont emiatt az orosz katonákban kétség támadhat, hogy akkor ők minek hozták a fronton a rengeteg áldozatot, ha egy áruló nyíltan hazugságnak nevezi a háború indokát és mégis élvezi az elnök jóindulatát. Nem valószínű ugyanakkor, hogy népfelkelés vagy igazi puccs robbanna ki. De azért a politikus ingadozása és rengeteg cikcakkja alighanem elgondolkodtatja az elitet. Annak jóléte azonban továbbra is Putyintól függ. Nincs nyilvánvaló utódjelölt, a belső titkosszolgálatok mindent kézben tartanak. Ily módon nagyon nagy bizalomvesztés kellene ahhoz, hogy ekkora kockázat mellett bárki megpróbáljon titokban szervezkedni. Mindazonáltal a Kreml ura alaposan meggyengült, amit csak tetéz a háború. Szóval nem árt, ha figyel, nehogy hátba támadják. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post
A Peterson Világgazdasági Intézet igazgatója úgy gondolja, hogy a gazdasági lassulás összefügg a politikai rendszerrel az olyan országokban, mint Kína, Venezuela, Törökország vagy Magyarország. Merthogy ezek a kormányok a hatalom bebiztosítása után ellenőrzés alá vonták a gazdaságot, az pedig nem tesz jót a fejlődésnek.
Viszont amikor egy ilyen tekintélyuralmi rendszer elveszti az átlagháztartás és az üzleti élet bizalmát, teszi hozzá Adam Posen, akkor azt már nehéz visszaszerezni. Mert amikor a hatalom ilyen mértékben avatkozik bele a gazdaságba, akkor egyértelmű, hogy azt bármikor máskor is megteheti a jövőben.
A véleményt a neves elemző, Fareed Zakaria idézi, aki szerint Amerika immár túl van a Kína-sokkon, vagyis megemésztette, hogy az ázsiai nagyhatalom erős gazdasági vetélytársa lett. Nagyjából 7 éve terjedt el széles körben a meggyőződés, hogy a konkurencia miatt az USA jelentős részeiről eltűnt az ipar és a termelésben rengeteg állást kellett felszámolni. De ez már a múlt, bár a politikai hatása változatlanul erős.
Viszont Kínában másként alakulnak a dolgok, mivel a gazdaság nincs jó bőrben. Félő, hogy nem tudja teljesíteni a kormány által előírt növekedési ütemet. Nagyon közel jár a deflációhoz, 33 %-kal visszaesett az új lakások értékesítése. A fiatalság körében a munkanélküliség 20 %-os, az idegenforgalom összeomlott.
Paul Krugman úgy gondolja, hogy a kínai gazdaságban felborult az egyensúly, harmatos a fogyasztói kereslet és rosszul alakul a születések-halálozások aránya. Ezen felül megtörténhet, hogy az autokrácia nem lesz képes megbirkózni a gyenge növekedés okozta esetleges társadalmi nyugtalansággal
Zakaria megjegyzi, hogy akkor az Egyesült Államok letudta a Peking okozta megrázkódtatást, ellenben még nagyon is érezni a Trump-sokk hatását, mert az is hatalmas törést okozott az amerikai rendszerben.
FT
Az idősebb Bush elnök volt helyettes igazságügyi minisztere örvendetes hírnek nevezi Amerika szövetségesei szempontjából a Trump elleni vádemelést. Merthogy a partnerek úgy vehetik, hogy az USA még képes betölteni vezető szerepét a világban.
Donald Ayer úgy minősíti, hogy a volt elnök perbefogása hatalmas jelentőségű fordulópont, mind az Egyesült Államok, mind a demokráciák közössége számára. A politikus ugyanis megpróbálta megfordítani a szabad és tisztességes választás eredményét. Így a 45 oldalas vádirat rengeteg ember kétségeit eloszlatta, mert látnivaló, hogy az amerikai politikai rendszer képes hatékonyan fellépni önfejű demagóggal szemben.
A dokumentum rámutat, hogy miután a többi próbálkozása füstbe ment, Trump utolsó eszközként az általa felbujtott csőcselék erőszakjában bízott. Hogy most büntetőjogi úton felelősségre vonják, az azért fontos, mert ha minden igaz, azt a választási rendszert igyekezett felrúgni, amelyre Amerika nemzeti léte épül.
Idáig a szövetségesek nem tudhatták, számíthatnak-e továbbra is az USA-ra, pl. a demokrácia ügyében. A jogállam most megnyugtató bizonyítékkal szolgált számukra. Vagyis derűlátóak lehetnek mindazok az emberek és népek, amelyek idáig azt gondolták, hogy ez a nap sohasem jön el. Mert immár megvan rá az esély, hogy Trumpnak felelnie kell a legsúlyosabb cselekedetéért.
Guardian
A kommentár úgy ítéli meg, hogy Trumpnak végre három ok miatt is van félnivalója: a tárgyalóteremtől, az esküdtszéktől és az igazságtól. Jonathan Friedland, a lap szemleírója levezeti, hogy a vád nem egyszerűen lohasztja a hívek lelkesedését, hanem megkérdőjelezi a politikus hamis valóságképét.
3 évvel ezelőtt az előző elnök kész volt bedönteni a köztársaságot, csak hogy ne kelljen beismernie: elvesztette a választást. Ez vezetett a mostani vádemeléshez. Az ügy páratlan jelentőségű, mivel az igazság utáni korszak első nagy tárgyalása közeleg. Trump sohasem titkolta, hogy meg van győződve róla: elnöki tisztsége a törvény fölé emelte.
Jelezte továbbá, hogy ha visszatér, véget vet a büntető igazságszolgáltatás függetlenségének és óriási hatalmat kíván a kezében összpontosítani. Vagyis állításával ellentétben, nem Biden, hanem ő igyekszik verőosztagként bevetni az igazságügyi tárcát az ellenségeivel szemben.
A tét hatalmas, de talán a legnagyobb az, van-e olyan, hogy igazság. Az elnök kezdettől fogva azt állította, hogy nincs. Szerinte csupán versengő állítások léteznek. Az elvakított polgár meg vagy visszavonul, vagy összezavarodik, mivel különben olyan vezető irányítja, aki szívesen megmondja neki, hogy mi az igaz, és mi nem. Putyin uralma is erre épül.
Trump rá tudta beszélni a fél országot, hogy nem szabad bízni fura, kényelmetlen tényekben, mert az FBI-ügynökök, a bírák egytől egyig a mély állam eszközei. Ez a felfogás megtépázta az amerikai politikai rendszer jelentős részét. Aláásta a közbizalmat a választások, a sajtó és sok minden más iránt. A dilemma ezek után az, hogy az USA kontra Trump perben a bíróság képes lesz-e tárgyalótermen kívül tartani a posztigazságot és elkerülni annak kénes érintését?
FT
Hatalmas a tét, miután kezd eredményes lenni az ukrán ellentámadás – az oroszok jelentős mennyiségű fegyverzetet vesztettek, a kérdés csak az, hogy Kijev meg tudja-e őrizni a lendület. Ezt fejti ki elemzésében Jack Watling, a RUSI, a brit fegyveres erők kutató intézetének szakértője, aki a háború kezdete óta igen szorosan együttműködik az ukrán katonai vezetéssel.
Az offenzíva két hónapja alatt az ukránok megpróbálták áttörni az orosz védelmi vonalat, hogy hozzákezdhessenek az elfoglalt területek felszabadításához. Az oroszok kezdetben sokszor lépre csalták az ukránokat, akik emiatt rengeteg embert és hadfelszerelést áldoztak, ám mostanra már taktikát váltottak, az viszont csak lassabb előrenyomulást tesz lehetővé.
Fontos, hogy precíziós rakétákkal tönkreteszik az ellenséges tüzérség radarjait, és ily módon most először a tarackokkal tartósan tűz alá tudják venni a másik fél állásait. Viszont nagy gondot okoznak nekik az orosz harci helikopterek. Ezek után döntő lesz, hogy melyikük bírja jobban a nehézfegyverzet folyamatos elvesztését.
Ha száraz marad az idő, Kijev novemberig folytathatja a hadműveletet. Utána minden attól függ, hogy mennyire készül fel a téli harci feltételekre. Ha nem sikerül áttörnie az ún. Szurovikin-vonalat, akkor az oroszoknak nem kell új egységeket küldeniük az arcvonalra, odahaza jobban kiképezhetik azokat és utána átvehetik a kezdeményezést.
De Ukrajnának mindenképpen szüksége lesz nemzetközi támogatásra. Őszre mindenesetre már látni lehet, merre tart a viszály.
Guardian
A Columbia Egyetem egyik politológia professzora szerint a Wagner-lázadás meghökkentő utóélete tanúsítja, hogy Putyin immár sebezhetőbb, mint bármikor korábban. Kimberley Marten emlékeztet arra, hogy Prigozsinnak jóformán a haja szála nem görbült meg, viszont alaposan behorpadt az elnök legyőzhetetlenségébe vetett hit.
A helyzet persze képlékeny, de a történtek megingathatják Ukrajnában az orosz erők harci morálját. Ugyanakkor a Kreml belső köreiben kétségeket ébreszthetnek a politikus tekintélyét és hozzáértését illetően. Nagyon úgy néz ki, hogy a zsoldosvezér modus vivendit alakított ki az államfővel. Ám pont emiatt az orosz katonákban kétség támadhat, hogy akkor ők minek hozták a fronton a rengeteg áldozatot, ha egy áruló nyíltan hazugságnak nevezi a háború indokát és mégis élvezi az elnök jóindulatát.
Nem valószínű ugyanakkor, hogy népfelkelés vagy igazi puccs robbanna ki. De azért a politikus ingadozása és rengeteg cikcakkja alighanem elgondolkodtatja az elitet. Annak jóléte azonban továbbra is Putyintól függ. Nincs nyilvánvaló utódjelölt, a belső titkosszolgálatok mindent kézben tartanak. Ily módon nagyon nagy bizalomvesztés kellene ahhoz, hogy ekkora kockázat mellett bárki megpróbáljon titokban szervezkedni.
Mindazonáltal a Kreml ura alaposan meggyengült, amit csak tetéz a háború. Szóval nem árt, ha figyel, nehogy hátba támadják.
The Times
Esnek a WizzAir részvényei, de a cég egyébként is elbújhat a két nagy vetélytárs, a Ryanair és az Easyjet üzleti eredményeinek árnyékában, miközben az iparág kezd magához térni a járvány okozta utazási korlátozások után. A magyarországi székhellyel működő társaság 67 millió eurónyi adózás előtti hasznot jelentett az elmúlt negyedévben, ám ez az érték a két riválisnál 740, illetve 235 millió.
A WizzAirt megviselte, hogy a háború után jelentősen megugrott az üzemanyagár. Ugyan az eltelt három hónapban 15 millió utast vitt, de ez csak kétharmad az Easyjet forgalmához viszonyítva, a Ryanair eredményének pedig csupán az egyharmada. Emelte ugyan az árakat, de nem olyan mértékben, mint a többiek.
Mindez megmutatkozik a részvények jegyzésében, az megy lefelé. Váradi József az elnök-vezérigazgató azonban cseppet sincs megijedve. Szerinte a pénzügyi év végén a profit 350-450 millió euró lesz. Ezzel együtt úgy hiszi, hogy a kapacitást egyelőre nem tudják 30 %-kal növelni, csak 25-tel, mivel az Airbus lassan szállítja az új gépeket. Továbbá sok idő megy el, miután a hatóságok megszigorították a hajtóművek ellenőrzését.
Következő cikk: Amerikának bíróság elé kell állítania Trumpot
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >