Ma Konrád, Zelmira, Anzelm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Német cégek kongatják a vészharangot: tombol a külföldi cégek kisajátítása Magyarországon
Hihetetlen, ami Európa kellős közepén történik: a külföldi cégek olyan politikai rendszerről számolnak be, amelynek a célja a kisajátítás. Csak a külföldi kézben lévő vállalatokat sújtó, magas, diszkriminatív különadókról, a növekedést akadályozó blokádokról, az árakat rögzítő rendeletekről, ügyészekről, akik váratlanul házkutatásokat tartanak munkatársaknál. És mindez az Európai Unióban történik, amely szinte tétlenül szemléli a történéseket.
A Magyarországon tevékenykedő külföldi vállalatok egyre gyakrabban panaszkodnak a hatóságok súlyos jogsértéseire, és a német cégek riadót fújnak, mert terjed a kisajátítás – mutatott rá terjedelmes cikkében a Frankfurter Rundschau.
Hihetetlen, ami Európa kellős közepén történik: a külföldi cégek olyan politikai rendszerről számolnak be, amelynek a célja a kisajátítás. Csak a külföldi kézben lévő vállalatokat sújtó, magas, diszkriminatív különadókról, a növekedést akadályozó blokádokról, az árakat rögzítő rendeletekről, ügyészekről, akik váratlanul házkutatásokat tartanak munkatársaknál. És mindez az Európai Unióban történik, amely szinte tétlenül szemléli a történéseket.
A cikkhez való adatgyűjtés során számos iparág különböző cégeivel beszéltek, és a legtöbb csak azzal a feltétellel volt hajlandó nyilatkozni, hogy nem adja a nevét. Mások teljesen elzárkóztak, mert félnek a magyar kormány megtorló lépéseitől, és attól, hogy a helyzetük ezzel tovább romolhat.
Amit elmondanak, a sok részletben hasonlít. Sok német cég már nem sokkal a Szovjetunió széthullása után bemerészkedett Magyarországra, mások az ezredforduló után jöttek, jóval annak előtte, hogy az ország Orbán Viktor miniszterelnök alatt „illiberális demokráciává” lett. A vállalatok befektettek, élvezték az alacsony adók és az olcsó munkaerő kínálta előnyöket, cserébe pedig munkahelyeket teremtettek – Németország nagyon fontos gazdasági partner lett Budapest számára.
Orbán felemelkedésével eleinte nem sok minden változott a cégek számára, de ők is látták, hogy a médiát felvásárolták az oligarchák és burkoltan államosították, az igazságszolgáltatást aláásták, Orbán barátai és családtagjai magas pozíciókba kerültek. Ugyanakkor a külföldi befektetők számára az országban dolgozni továbbra is jövedelmező volt.
A törés 2021-ben következett be, egy évvel a koronajárvány kezdete után. Ezt Orbán egy régi trükkre használta fel: a vészhelyzetre hivatkozva még ma is tetszése szerint kormányoz rendeleti úton. Körülbelül ettől kezdve változott a helyzet a külföldi cégek számára is. Orbán ezt nyilvánosan, többször be is jelentette, amikor azt mondta, hogy a gazdaságnak magyar kézbe kell kerülnie, a külföldi cégek arányát csökkenteni kell.
A Heidelberg Materials már az 1990-es évek óta kínál itt cementet. Tavaly az anyacég átvételi ajánlatot kapott, de elutasította. Erre a Heidelberg Cementre 90 százalékos bányaadót vetettek ki, így a magyar leányvállalat most veszteséges, kérdés, meddig bírja. A vállalat egyik menedzsere azonban azt mondta: „Készek vagyunk harcolni”.
Az E.ON energiacégnek is nagy gondjai vannak. Májusban a cég ügyvezetője a Portfólió portálnak idén májusban elmondta: készek egymilliárd eurót fektetni a magyar infrastruktúra fejlesztésébe, feltéve, hogy a befektetési feltételek „ésszerűek és tisztességesek”. Egy szóvivő elmondta: jó a kapcsolat a kormánnyal. Ám 2022-ben arra kényszerítették a céget, hogy árammal lássa el – gyakorlatilag ingyen – a gazdasági problémákkal küzdő Dunaferrt. Ez pedig az éves bevétel kereken 10 százalékának kiesését jelenti, és a kárpótlásról szóló tárgyalások eddig nem vezettek semmire.
Más, nevük mellőzését kérő cégek is hasonló tapasztalatokat szereztek: előbb jött az átvételi ajánlat, amelyet elutasítottak, aztán kezdődött a zaklatás. Vészhelyzeti rendeletekkel akadályozzák a növekedésüket. Több cégről tudott, hogy az ügyészség házkutatásokat tartott hivatali és magánhelységekben.
A Német Gazdaság Keleti Bizottsága fokozódó aggodalommal szemléli a történéseket, amelyek egyre több vállalatot és ágazatot érintenek. A magyar kormány intézkedései – a különadók, blokádok, stb. – veszélyeztetik nem csak a német, hanem más külföldi cégek befektetéseinek biztonságát is. Egyre több vállalkozás teszi fel magának a kérdést, hogy vajon kívánatos-e a jelenléte Magyarországon, és ha igen, meddig.
Megoldásra nincs kilátás. A legnagyobb lehetősége a Magyarországra gyakorlandó nyomásra az EU-nak van, de az európai fellépés késve érkezik, és vontatott: az Unió nagy pénzeket fagyasztott be, és kötelezettségszegési eljárásokat folytat, de mindez időbe telik.
Az Európai Parlament egy júniusi határozatban hangsúlyozta: „A parlament megdöbbentőnek ítéli azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogy megfélemlítési kísérletek történnek, például a titkosszolgálat keresi fel egyes cégek székhelyét, és más olyan módszereket is alkalmaznak, amelyek a nyomásgyakorlást szolgálják. /…/ A testület aggodalommal állapítja meg, hogy a cégek növekvő számban kerülnek magyar oligarchák kezébe”.
A probléma tehát ismert. Csak az a kérdés, hogy hány külföldi vállalat marad Magyarországon addigra, mire az EU hatékonyan fellép.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >
Fordulat és rendszerváltás a politikában
Ha az Orbán-rendszer győz, az a világ önkényuralmainak és diktatúráinak győzelme lesz. Ha a demokratikus Tisza-mozgalom >
Magyarország: Nyugtalanság, félelem és remény a választások előtt
Deutsche Welle: Az elmúlt hetekben nem Orbán uralta a kampányt, hanem az Orbán-rezsim sötét és piszkos >
Orbán, a megosztó konzervatív radikális, aki átformálta az európai politikát
A küszöbön álló választás – vélekedik az EurActiv – többről szól majd, mint Orbán, mint egyén >
Orbán sorsa figyelmeztetés: nem érdemes túl közel kerülni Trumphoz
Trump és Vance teljes körű támogatása „akár halálos csók is lehet” Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnapi >