Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Orbán Viktor több száz embercsempészt szabadított rá a Nyugat-Balkánra
Összesen több mint 800-an szabadultak ki. Elvileg el kell hagyniuk az országot és a hátralévő büntetést saját hazájukban kell leülniük, de a kutya sem nézi, hová mennek. A lépés aggasztja mind az igazságszolgáltatás, mind a civil szervezetek, mind pedig a szomszédos államok képviselőit. Ausztria válaszul megerősítette a közös határ őrizetét, annál is inkább, mert lehet, hogy hamarosan 1500 további embercsempész nyeri vissza szabadságát. Nagyon sokan közülük azután ott folytatják, ahol abbahagyták. Dardan Kocani, a Nemzetközi Szervezett Bűnözés elleni Globális Kezdeményezés nevű civil szervezet munkatársa azt mondja, hogy az amnesztia felbátorítja a bűnözőket. Kecser György büntető ügyekkel foglalkozó jogász pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar hatóságok többnyire a kishalakat fogják el, a főkolomposoknak viszont a közelébe sem jutnak. Közben vita van, mert Magyarország hallani sem akar arról, hogy az uniós menedékpolitika reformja értelmében menedékkérőket vegyen át a déli államoktól. Mellesleg az Európai Bíróság elmarasztalta az Orbán-kormányt, amiért az kizárólag a belgrádi és kijevi konzulátuson teszi lehetővé a menedékkérelmek előterjesztését. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
Az újság egyik legtekintélyesebb szemleírója azt hangsúlyozza, hogy a legutóbbi legfelső szintű tanácskozás bizonyította: lehetetlen összehozni a Nacionalista Internacionálét, mert ha komolyra fordul a dolog, a jobboldali pártok kölcsönösen blokkolják egymást. Thomas Schmid, aki volt főszerkesztő és kiadó is a konzervatív lapnál, azzal magyarázza az összefogás lehetetlenségét, hogy ezek az erők a nemzeti szuverenitást mindennél fontosabbnak tekintik, viszont ily módon elkerülhetetlenül hajba kapnak.
Ennek iskolapéldáját szolgáltatta a brüsszeli csúcs, miközben olyan pártokról van szó, amelyek elvitatják az EU jogát, mármint hogy nemzetek feletti szervezetként működjön. Azt szeretnék, ha a közösség nemzetállamok laza szövetségévé változna vissza.
A PiS és a Fidesz esetében a migrációs politika nem áll másból, mint hogy meg kell akadályozni bármiféle bevándorlást. Ezzel alapvetően az olasz kormányfő is egyetért, neki azonban még be kell váltania választási ígéretét, hogy ti. megállítja a tömegek beözönlését a tenger felől. Ezért inkább a többség oldalára áll a menedékpolitika reformja ügyében. Így hiába próbálta meggyőzni két szövetségesét, azok hagyták lyukra futni. Pedig pontosan tudták, mennyire fontos neki odahaza a siker.
Ily módon megint csak az látszik, hogy konkrét ügyekben nincs barátság a nemzeti szuverenitás apostolai között. Ezért arra sincs is remény, hogy létrejön a nemzetállamok Európája. Ám az EU-val csupán taktikai megfontolásokból működnek együtt. Mindazonáltal jönnek fel a jövő évi EP-választás előtt. Ennélfogva egyre öntudatosabbak. Nem véletlen, hogy Weber az EPP-től körbeudvarolja őket. Ám pont ezért a kilátások nem jók, mert azoknak a súlya nő meg, akik számára csakis a nemzeti önzés számít.
Le Monde
A párizsi Politikatudományi Egyetem, a Science Po egyik politológia professzora szerint az elégedetlenség kiaknázására alapozó populizmus három pillérre épül: először is létrehozza a jelképes népet, amely tiszta és homogén. Továbbá szemben áll az elittel, kibékíthetetlen az ellentét köztük. A jót megtestesítő tömegek vannak lent, azok a korrupt elemek pedig ott, fent. Végül pedig az ilyen pártok azt hirdetik, hogy a közakaratot képviselik.
Gilles Ivaldi hozzáteszi, hogy a Le Pen-féle radikális irányzatnál egyesül két nagy értékrendszer: az idegengyűlölő nacionalizmus és a tekintélyelvűség. De az különösen félelmetes benne, hogy egy szélsőséges irányzat örököse, márpedig az eredetet sosem szabad szem elől téveszteni.
Ahol már hatalomra jutott az irányzat, lásd Orbánt és Trumpot, ott mindenekelőtt az tűnik fel, hogy megy az illiberális sodródás. Meggyengülnek a liberális elvek és az ellensúlyok, az igazságszolgáltatás, a sajtó és a kisebbségek joga. Forrása a gazdasági, kulturális elbizonytalanodás, az, hogy sokan úgy érzik, semmit sem számít a teljesítményük, a társadalomban elfoglalt helyük. Vagy éppen az értékrendszerük.
Ugyanakkor fennáll a veszély, hogy ezek a pártok fasizálódnak, bár pl. Le Pen azt bizonygatja, hogy középre tart. De terjednek nézeteik a bevándorlásról, a biztonságról vagy éppen a hatalomról. Közben pedig fenntartják a kapcsolatot a szélsőséges/fasiszta körökkel. A szakértő attól fél, hogy Franciaországban lendületbe jönnek a jobboldali, radikális populisták.
FAZ
Az új magyar igazságügyi miniszter nevének hallatán még azok is visszakérdeznek, akik pedig járatosak az orbáni belpolitikában: Hogy kicsoda? Mert bár Tuzson Bence évek óta a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, de idáig általában csak akkor bukkant fel a nyilvánosság előtt, valami különleges feladatot kapott.
Egyébként a helyét nehéz meghatározni, mert a hatalmi központban van ugyebár, Gulyás Gergely, a kancellária miniszter, de ugyanott dolgozik miniszterként Navracsics Tibor is. Továbbá Rogán a kabinetfőnök, ő alá tartozik Tuzson. Olyan rendszer ez, amelyben külön érdekes, hogy éppen kire süt rá Orbán napja. Így működnek Budapesten a fékek és ellensúlyok.
Mellesleg az új vezető alatt az igazságügyi tárca eleve veszít a súlyából, mert elkerülnek onnan az uniós ügyek. Tuzsont annak idején az MDF-fel együtt szippantotta be a Fidesz. Amúgy a Tiktokon 90 ezren követik.
The Times
Orbán Viktor valószínűleg több száz embercsempészt szabadított rá a Nyugat-Balkánra, amikor elengedte ezeket az embereket. Összesen több mint 800-an szabadultak ki. Elvileg el kell hagyniuk az országot és a hátralévő büntetést saját hazájukban kell leülniük, de a kutya sem nézi, hová mennek.
A lépés aggasztja mind az igazságszolgáltatás, mind a civil szervezetek, mind pedig a szomszédos államok képviselőit. Ausztria válaszul megerősítette a közös határ őrizetét, annál is inkább, mert lehet, hogy hamarosan 1500 további embercsempész nyeri vissza szabadságát. Nagyon sokan közülük azután ott folytatják, ahol abbahagyták.
Dardan Kocani, a Nemzetközi Szervezett Bűnözés elleni Globális Kezdeményezés nevű civil szervezet munkatársa azt mondja, hogy az amnesztia felbátorítja a bűnözőket. Kecser György büntető ügyekkel foglalkozó jogász pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar hatóságok többnyire a kishalakat fogják el, a főkolomposoknak viszont a közelébe sem jutnak.
Közben vita van, mert Magyarország hallani sem akar arról, hogy az uniós menedékpolitika reformja értelmében menedékkérőket vegyen át a déli államoktól. Mellesleg az Európai Bíróság elmarasztalta az Orbán-kormányt, amiért az kizárólag a belgrádi és kijevi konzulátuson teszi lehetővé a menedékkérelmek előterjesztését.
Die Presse
Az osztrák Alkotmánybíróság megrótta a Közigazgatási Bíróságot, mert az a körülmények mérlegelése nélkül engedélyezte, hogy visszatoloncoljanak öt afgán menekültet magyar földre. A sértetteket annak idején nyugati hatalmak menekítették ki Kabulból Budapestre. Onnan mentek át Ausztriába és ott menedéket kértek.
Csakhogy a dublini rendszer értelmében ezt ott kell kérvényezniük, ahol először az Unió területére léptek. Magyarország esetében azonban ez azt jelenti, hogy el kellett volna menniük a belgrádi vagy a kijevi magyar konzulátusra, hogy előterjesszék igényüket. Ám ezt a gyakorlatot az Európai Bíróság jogellenesnek minősítette.
Ugyanakkor ezt az illetékes osztrák bíróság figyelmen kívül hagyta. Pedig ha az afgánok elmennek, mondjuk a szerb fővárosba, akkor ott nincs joguk ellátásra, és Szerbia bármikor kiutasíthatta volna őket. Vagyis itt alapjog sérült. Az osztrák ítélet egyébként csupán elvi jelentőségű, mert az ötök alighanem már felszívódtak.
Washington Post
A vezércikk úgy foglal állást, hogy az orosz vezetés felelősségre kell vonni a háborús bűnökért. Immár bizonyítékok tömkelege támasztja alá, miket követtek el a megszálló katonák. Nemzetközi szervezetek, európai hatóságok és ukrán ügyészek gyűjtötték az anyagot. Nem lehetséges tartós béke, ha ezek az esetek megtorlatlanul maradnak.
Lélegzetelállító, hogy hány, de hány ilyen bűntettről van szó. Kezdve az infrastruktúra módszeres lerombolásától, a civilek elleni erőszak módszeres alkalmazásáig, ami a legyilkolásukat is magába foglalja, de szerepel benne kínzás és másféle bántalmazás, nemi erőszak is.
Készülnek a dossziék, hogy alkalomadtán bíróság elé lehessen állítani a vétkeseket. Putyinnál ott kezdődik a bűnlista, hogy megindította a háborút. Ha ő és a cinkosai/hóhérai nem kerülnek az igazságszolgáltatás elé, akkor az nem is igazi felelősségre vonás. Ha másként nem megy, távollétükben kell őket elítélni.
De az nem mostanában lesz. Bár talán még sincs olyan messze, hiszen a lázadás megrendítette a hatalmat. Volt már sok olyan erős ember, illetve diktátor, aki érinthetetlennek tűnt, ám azután a vádlottak padján végezte. Putyinnal is ezt kell tenni, az invázióért, oly sok város és falu lerombolásáért, és amiért tönkretett számtalan emberéletet.
Washington Post
A belarusz ellenzék vezetője úgy ítéli meg, hogy Putyin kéretlen ajándékot adott a minszki rezsimnek, amikor engedélyezte, hogy fehérorosz földön kapjon menedéket a puccsista Prigozsin és hadserege. Vendégkommentárjában a kényszerű emigrációban élő Tyihanouszkaja kifejti, hogy a húzás belerángatja a belarusz népet az orosz elnök birodalmi törekvései által keltett zűrzavarba. Pedig Lukasenko, aki meghamisította a 3 évvel ezelőtti választások eredményét, már így is Moszkva vazallusává tette az országot.
Ám a nép nem kíván belekeveredni a háborúba. Soha nem szerette volna, hogy orosz csapatok állomásozzanak az országban, hát még hogy a Kreml atomfegyvereket telepítsen oda. Prigozsinék érkezése súlyos fenyegetést jelent a nemzeti függetlenség számára, hiszen olyan harcok részese lehet az ország, amelyre nincs befolyása.
Ám most már világosan látszik, hogy Putyin stratégiai szerepet szán Belarusznak. Lukasenko nélkül szűkülnek a Kreml lehetőségei. Az orosz elnök nélkül viszont a Lukasenko nem tudja átvészelni a bajokat. A Nyugatnak pont ezért támogatnia kell az ellenzéket. Az államfő bűnöző, aki erővel szerezte meg a hatalmat és csak a saját fejét igyekszik menteni.
A helyzetet meg kell vitatni az alig egy hét múlva esedékes NATO-csúcson, valamint a Biztonsági Tanácsban is. Lukasenko téves döntései ugyanis az egész világot fenyegetik. A jogállam híveinek szankciókat kell elrendelniük azok ellen, akik lehetővé tették a zsoldosok, illetve a nukleáris ütőeszközök befogadását. Merthogy az országból új front lesz Putyin háborújában.
Következő cikk: Ellene már nem lehet választást nyerni
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >