Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Hogyan tudna a NATO hosszútávon segíteni Ukrajnának
Diplomaták szerint a legjobb volna oly mértékben felfegyverezni Ukrajnát, hogy Moszkvának többé eszébe ne jusson lerohanni azt. Nem lenne olcsó, de még mindig kevesebbe kerülne, mint ha segíteni kell visszaverni egy újabb inváziót. Viszont mivel az oroszok még mindig a kezükön tartják a szomszéd ország területének 17%-át, korai volna kidolgozni a felvétel részletes tervét. De az elrettentés kulcsfontosságú, nehogy a Kremlnek ismét kedve támadjon a kalandra. Jelenleg azonban az a legsürgetőbb, hogy a védők megkapják a maximális támogatást és így annyi területet hódítsanak vissza, amennyit csak tudnak. Ily módon ugyanis remélhetőleg kedvező helyzetben lesznek, ha netán megindul a párbeszéd a békéről. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Kurier
A nyugati kétkulacsosságot már ismerjük – nyilatkozta két nappal ezelőtti bécsi látogatása során Szijjártó Péter. Merthogy Magyarországot támadják a jogállam miatt, ugyanakkor Marcon simán, a Parlament megkerülésével átnyomja a nyugdíjreformot, Brüsszel meg nem szól semmit. De ahhoz sem, ahogyan a németek módosítják a választási törvényt.
Ugyanez a kettősség nyilvánul meg abban, hogy bírálják a magyar vezetést az orosz, illetve kínai gazdasági kapcsolatokért, miközben az EU és Kína közti 860 milliárd eurós forgalom csaknem felét Németország, Franciaország és Olaszország viszi el.
A politikus megerősítette, hogy Magyarország a Bizottság elnök asszonyával ellentétben Pekinget nem tekinti sem kockázatnak, sem riválisnak. Olyan országot lát benne, amellyel anyagilag megéri együttműködni. Lásd, hogy német és kínai cégek együtt kezdenek magyar földön az elektromos autózást célzó fejlesztésekbe.
Arra a megjegyzésre, hogy nem kellene-e óvatosabbnak lenni, hiszen ha Kína lerohanja Tajvant, akkor szankciók jöhetnek, a válasz az, hogy nem lehet stratégiát építeni olyan, esetleges forgatókönyvre, amelyre nincs befolyásunk. Vesztünk, ha az ázsiai nagyhatalmat ellenségnek tekintjük. Hiszen az egyre nagyobb arányban részesedik a világgazdaságból.
Ami az energiát illeti, a miniszter azt fejtegette, hogy Magyarország azért támaszkodik az oroszokra, mivel azok mindig is megbízható partnerek voltak. Soha semmilyen politikai feltételt nem támasztottak, a Roszatom pedig a legjobbak közé tartozik a szakmában. Arról nem beszélve, hogy a szovjet technológiát nem lehet csak úgy mással kiváltani Pakson.
Szijjártó azt ugyan elismeri, hogy Moszkva másutt már fegyverként használta az energiahordozókat, de azzal érvel, hogy ez nálunk idáig nem következett be. Az amerikaiak viszont csalódást okoztak, mivel hiába kötöttünk szerződést az Exxonnal, az hét év után kivonult Romániában a fekete-tengeri gázmező kiaknázásának tervéből.
Azt ugyanakkor cáfolta, hogy Magyarország elszigetelődött volna a háború ügyében. Mint mondta, a világ nem csupán az EU-ból és a transz-atlanti szövetségből áll. A fejlődő államok többsége ugyanakkor hasonlóképpen ítéli meg a helyzetet, mint az Orbán-kabinet. Együtt szenvedünk a viszály kihatásaitól, holott egyáltalán nem tehetünk a konfliktusról.
Megismételte, hogy nem akarunk kilépni az Unióból, de szuverenista lévén azt mondjuk, hogy először Magyarország jön, és csak utána Európa.
FT
Az energiaválság kirobbanása óta, vagyis csaknem két éve most először a korábbi, normális szintre ment vissza Európában a gázár. Az irányadónak tekintett holland tőzsdén, a TTF-en, egy megawattórányi energiahordozóért kevesebb, mint 30 eurót kell fizetni. Mint emlékezetes, tavaly nyáron jó tízszeres áron, 340 eurón kereskedtek, mivel Oroszország visszavágta a szállításokat.
A csökkenés azt mutatja, hogy a földrész már nagyrészt túl van a nehezén, miután Moszkva megpróbálta megzsarolni a földgázzal. Egyébiránt pedig azzal függ össze, hogy tárolókban jelenleg már 65 %-os a szint. A feltöltésnek hála, már csaknem 20 %-kal magasabb az ilyenkor szokásosnál. További kedvező tényező, hogy viszonylag lagymatag a kereslet.
Ráadásul szakértők szerint a rövid távú kötéseknél még esni fog az ár, bár itt még rengeteg a bizonytalansági tényező. Ám ha a tél közeledtével meg is drágul a gáz, az ár várhatóan messze elmarad jó egy évvel ezelőtti csúcsértéktől. Ugyanakkor Oroszország a háború előtti mennyiségnek már csupán 10 %-át szállítja a kontinensre.
Washington Post
A vezércikk szerint egyértelmű, hogy Ukrajna a NATO-tagsággal szeretné kivédeni a további biztonsági kockázatokat, miután az orosz fenyegetés fennmaradhat a háború után is, az esetleges béke megállapodástól függetlenül. Az ígéretet már megkapta a tagságra, csak egyelőre jegelik. Az USA és több más kulcsállam is blokkolja, nehogy menetrendet állítsanak fel, illetve megszabják a csatlakozás pontos feltételeit.
A nyugati partnerek joggal gondolják úgy: hiba volna azzal megjutalmazni az agresszort, hogy visszalépnek és így Kijev nem lehet a katonai szövetség teljes jogú tagja. A nyári, vilniusi csúcson kemény tárgyalások várhatóak ez ügyben. Olyan megoldást kell találni, amelynek eredményeként szorosabb válnak az ukrán fél és a szervezet kapcsolatai, és amely kizárja az újabb orosz agresszió lehetőségét.
Diplomaták szerint a legjobb volna oly mértékben felfegyverezni Ukrajnát, hogy Moszkvának többé eszébe ne jusson lerohanni azt. Nem lenne olcsó, de még mindig kevesebbe kerülne, mint ha segíteni kell visszaverni egy újabb inváziót. Viszont mivel az oroszok még mindig a kezükön tartják a szomszéd ország területének 17%-át, korai volna kidolgozni a felvétel részletes tervét. De az elrettentés kulcsfontosságú, nehogy a Kremlnek ismét kedve támadjon a kalandra.
Jelenleg azonban az a legsürgetőbb, hogy a védők megkapják a maximális támogatást és így annyi területet hódítsanak vissza, amennyit csak tudnak. Ily módon ugyanis remélhetőleg kedvező helyzetben lesznek, ha netán megindul a párbeszéd a békéről.
FAZ
A „Keserű igazság” címmel megjelent elemzés rámutat, hogy Németországnak még fel kell dolgoznia az orosz támadás előtti időszakot, annál is inkább, mert Oroszország-politikája nem egyszerűen kudarcot vallott, hanem egyenesen bátorította az agresszióra Moszkvát. A szerző, Reinhard Veser szerint a szociáldemokraták ma már belátják tévedésüket, és sajnálják, hogy nem hallgattak a kelet-európai figyelmeztetésekre.
Ezzel szemben Merkelnél semmiféle bűnbánatot nem tapasztalni. Ám a két hozzáállás között koránt sincs akkora szakadék, mint ahogy az elsőre látszik. Mindkét fél azz hozza fel mentségül, hogy az akkori ismereteinek megfelelően járt el, azaz joggal próbált egyetértésre jutni Putyinnal. Vagyis mindent megtett a béke érdekében, ám arról igazán nem tehet, hogy ezt az orosz vezető nem méltányolta.
Természetesen a felelősség kizárólag a Kreml urát terheli, de ettől még tény, hogy Berlin adta a lovat Moszkva alá. Hiszen Medvegyev a „különleges katonai művelet” kezdete előtt kijelentette: a 2008-as orosz-grúz háború óta tudni lehet, hogy a Nyugat ilyen esetekben éktelen zajt csap, majd tárgyalni akar Oroszországgal, mert az fontosabb neki, mint Ukrajna. Ezért a kockázat nem túl nagy.
A Krím megszállása után a német politika éppen eléggé alátámasztotta ezt az orosz vélekedést. Hiszen végig ragaszkodott ahhoz, hogy az európai biztonság csakis az oroszokkal együtt képzelhető el. Csupán ímmel-ámmal reagált a provokációkra, de ami még rosszabb: hagyta megépíteni az Északi áramlat 2-őt. Ezáltal azt sugallta, hogy kész kiárusítani Ukrajnát. Amivel egyben a saját energiafüggőségét is fokozta.
2014 után Putyin azt csinált, amit akart. A németek azt hangoztatták, hogy a vezeték kizárólag magángazdasági szempontból fontos, nincs politikai jelentősége. Ez a nézet azóta már a múlté, a német illúziókkal együtt. De ettől még elemezni kell a történteket, mert lehet, hogy tanulságokkal szolgálnak a jövőre nézve.
Politico
A római Nemzetközi Ügyek Intézetének igazgatónője úgy gondolja: lehet, hogy a Nyugatnak meg kell tanulnia, miként éljen együtt Erdogannak, akinek az első választási fordulóban aratott sikere arról árulkodik, igencsak ellenálló a tekintélyelvű populizmus. Nathalie Tocci siet leszögezni, hogy Törökország természetesen nem liberális demokrácia. Efelől semmi kétséget nem hagy az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok megsértése, a leszalámizott jogállam és a hatalmi ágak szétválasztásának felszámolása.
Márpedig ahol nincsenek fékek és ellensúlyok, ott a választás nem lehet tisztességes. Csak éppen nehéz elképzelni 2. fordulót Putyin Oroszországában, Hszi Kínájában vagy a Sziszi-féle Egyiptomban. A török politikai rendszer nem demokratikus, viszont a török társadalom bizonyította, hogy képes ellenállást kifejteni és ezért elismerés illeti meg.
A víz a hivatalban lévő elnök malmára folyik. Az első menet eredménye arról tanúskodik, hogy az ország földrajzilag minden eddiginél jobban megosztott. Továbbá hogy fokozódik nacionalizmus, a súlyos a kulturális háborúskodás, viszont vonzó a populista autokrácia. Ezért ha netán a jövő vasárnap az ellenzék nyerne, akkor önvizsgálatra kényszerülne saját török politikája kapcsán az EU és a kép cseppet sem lenne szép.
Az látszik, hogy Erdogan és a nép nem egy és ugyanaz. Az Uniónak meg kell találnia a módját, hogy támogassa a társadalmat. Viszont tudomásul kell vennie, hogy csak árt, ha az értékekről papol, ugyanakkor cinikus módon elvtelen egyezségeket köt tekintélyelvű-populista rezsimekkel, választási autokráciákkal. Azt remélve ily módon legbelül, hogy az érintett országokban zajló politikai változások soha nem vetnek fényt a nyugati ellentmondásokra.
Politico
Bulgáriában váratlanul egymásnak esett a főügyész és a legnagyobb párt elnöke, akik idáig egymás hátát védték a demokráciát követelő tömegekkel szemben. Úgyhogy töréspontra jutott a maffiaállam. A vádhatóság elnöke, Gesev azután hajtott végre látványos pálfordulást, hogy saját közlése szerint merényletet követtek el ellene. Megpróbálták felrobbantani golyóálló terepjáróját.
Az országban a politika fedezéket nyújt az alvilágnak amely ural minden fontos üzleti területet, ideértve a kábítószer, a fegyverek piacát, az embercsempészetet és az uniós pénzek lenyúlását. Gesev gondoskodott arról, hogy a nagyhalak ügye soha ne juthasson el bírósági szakaszba.
Ám most valami történt, mert a kiszemelt kormányfő, Marija Gabriel uniós biztos, akit a választások győztese, Boriszov volt miniszterelnök talált meg a posztra, azt közölte: szabadulni kíván a vádhatóság vezetőjétől, mert az sokat ártott az igazságszolgáltatás tekintélyének. Azaz polgárháború tört ki a polgár politika zavaros felső szintjén.
Gesev azzal vágott vissza, hogy a hatalom meg akarja ölni őt és a családját is. Egyben azzal fenyegetőzött, hogy kitálal a csúcsszintű korrupció ügyében.
Hogy mi lehet a viszály mögött, azt nem tudni. De lehet, hogy végre összejön a többség az ügyész eltávolítására. Ám nem világos, ki mozgatja a szálakat. Nem valószínű, hogy új kormány tud alakulni, ezért egyre esélyesebb, hogy két éven belül már hatodszor hívják az urnákhoz az embereket. Közben pedig bőven lehetséges, hogy újabb bűnügyi leleplezések szintén ebbe az irányba terelik a dolgokat.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >