Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Újabb mélyponton az amerikai-magyar kapcsolatok
A Wall Street Journal megerősíti, hogy kényszerűségből immár közkincs lett a CIA-nak a jelentése, amely azzal foglalkozik, Orbán Viktor Magyarország három fő ellensége közé sorolta az Egyesült Államokat. Azaz új szintre emelkedett az Amerika-ellenes retorika. A szerkesztőség a részletek alapján úgy véli, nincs ok kételkedni abban, hogy valóban a tengerentúli titkosszolgálat készítette az anyagot. Hozzáteszi, hogy az invázió óta Magyarország igencsak ellenzi a nyugati törekvéseket, ideértve, hogy csökkenteni kell az energiafüggést és katonailag támogatni kell Ukrajnát. De a miniszterelnök álláspontja azt jelzi, hogy már hosszú ideje súlyos vitái vannak az Egyesült Államokkal. Ideértve, hogy Washington egységfrontra törekszik Kínával szemben. Budapest viszont évek óta agresszívan próbál udvarolni Pekingnek. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Wall Street Journal
Az amerikai Külügy, illetve a Pentagon azt közölte, hogy egyelőre ellenőrzik, eredeti-e a dokumentum, amely szerint a CIA Orbán legutóbbi kötcsei helyzetelemzése alapján úgy véli: még mélyebb lett az árok a két ország között, miközben a magyar fél mind jobban kiáll az orosz és a kínai kapcsolat mellett. A nyilatkozat kiemeli, hogy az amerikai kormányszervek magas szinten felvették a kapcsolatot a szövetségesekkel és a partnerekkel, éspedig részben azért, hogy az USA megnyugtassa az érdekelteket: megbízhatóan kezeli a titkosszolgálati értesüléseket és fontosnak tartja a biztonsági együttműködést.
Az állásfoglalás elvi kérdésnek nevezi ugyanakkor, hogy nyilvánosan egy szót nem szól arról, miként gyűjti a hírszerzés az adatokat. A magyar Miniszterelnöki Hivatal egyelőre nem reagált, miután a lap a véleményét kérte.
A Wall Street Journal megerősíti, hogy kényszerűségből immár közkincs lett a CIA-nak a jelentése, amely azzal foglalkozik, Orbán Viktor Magyarország három fő ellensége közé sorolta az Egyesült Államokat. Azaz új szintre emelkedett az Amerika-ellenes retorika. A szerkesztőség a részletek alapján úgy véli, nincs ok kételkedni abban, hogy valóban a tengerentúli titkosszolgálat készítette az anyagot.
Hozzáteszi, hogy az invázió óta Magyarország igencsak ellenzi a nyugati törekvéseket, ideértve, hogy csökkenteni kell az energiafüggést és katonailag támogatni kell Ukrajnát. De a miniszterelnök álláspontja azt jelzi, hogy már hosszú ideje súlyos vitái vannak az Egyesült Államokkal. Ideértve, hogy Washington egységfrontra törekszik Kínával szemben. Budapest viszont évek óta agresszívan próbál udvarolni Pekingnek.
Washington Post/Bloomberg
Magyarország úgy energiaegyezséget harcolt ki Oroszországgal, mialatt folyik a háború. Ily módon az Orbán-kormány továbbra is kap energiahordozókat Moszkvától, ami azt jelzi, hogy az ország fenn kívánja tartani a diplomáciai és kereskedelmi együttműködést az oroszokkal, jóllehet ez jó néhány európai vezetőt zavar.
Az egységár maximum 150 euró lehet, de ha a piaci ár efölé megy, akkor lesz lehetőség halasztott fizetésre. Szokatlan, hogy egy uniós külügyminiszter Moszkvába megy, mert a legtöbb tagállam elhatárolja magát Putyintól és igyekszik csökkenteni az energiafüggést.
A magyar vezetés erősen lobbizik azért, hogy ne kelljen végrehajtania az orosz gáz-, olaj- vagy atomenergetikai szankciókat és azzal is fenyegetőzik, hogy megvétózza az újabb elképzeléseket. Szijjártón kívül más EU-ország képviselője nemigen fordult meg mostanában az orosz fővárosban. Februárban Minszkben járt, amelyet idáig minden más szövetséges elkerült, mivel a tekintélyuralmi elnök, az orosz államfő szövetségese keményen lecsapott a választások meghamisítása miatt tiltakozó ellenzékre.
Bloomberg
A magyar diplomácia vezetője szembement az EU álláspontjával, amikor ritka európai vendégként Moszkvában tárgyalt. Ez pedig aláhúzza, hogy szakadás van Magyarország és a szervezet többi kormánya között az invázió miatt. Hogy Szijjártó két orosz energiaügyi illetékessel találkozott, az része annak, hogy Orbán Viktor kitart az energiafüggés mellett, noha a többi uniós partner igyekszik leválni az orosz félről.
A kormányfő azt hangoztatja, hogy a szankciók nem váltak be, jóllehet az adatok szerint az intézkedések azért korlátozták Putyint abban, hogy fegyvereket gyártson és kiterjessze a háborút. A két vendéglátó egyébként indexen van Ukrajna és több más ország döntése alapján, de Brüsszel nem tette őket feketelistára.
FAZ
A magyar vezetés kitart az orosz együttműködés mellett, a NATO-partnerek ugyanakkor növelik az országra nehezedő nyomást. Magyarország a háború megindulása után sem csökkentette lényegesen függőségét, éppen ellenkezőleg: az Orbán-kabinet energia-ügyben a szankciók ellen foglalt állást, illetve kivételeket csikart ki magának.
Ragaszkodik ahhoz, hogy a Roszatom építse meg Paks 2-őt, bár magyar sajtóértesülések szerint már hatalmas a csúszás. Ennek egyik oka nyilvánvalóan az, hogy Németország nem engedi a Siemensnek a vezérlőberendezés leszállítását. Orbán minden bizonnyal legutóbb azért járt Párizsban, hogy a Framatome lépjen a németek helyébe. Ilyenformán azonban szó sincs arról, hogy az EU egységes véleményt képviselne az orosz nukleáris szál ügyében.
Egyre több jel ural arra, hogy az Egyesült Államok az eddiginél nagyobb nyomást gyakorol a Fideszre. A Magyar Nemzet szerint az amerikai nagykövetség közvetett támogatásával jelentek meg országszerte azok a kampányok, amelyek az ifjú Orbán egykori kiállására emlékeztetve azt követelik: Ruszkik haza!
Politico
Szlovákia tesz rá, hogy a Kreml az energiafegyver bevetésével fenyegeti, amiért Pozsony hadfelszerelést, így MÍG-29-eseket ad Ukrajnának. A szlovák energiaügyi államtitkár azt nyilatkozta, hogy nem rémülnek meg, mert ugyan erősen ki vannak szolgáltatva Moszkva gáz- és olajszállításainak, valamint teljes mértékben orosz forrásból szerzik be az atomerőművek fűtőelemeit, de Kijev megsegítése elvi kérdés.
Így még az sem érdekli őket, ha a Kreml elzárja a vezetékeket, bár Peter Gerhard szerint az azért súlyos gondokat okozna, ha egyik pillanatról a másikra nem jönne több olaj. Már eddig is több kíber támadás ért több állami intézményt, így pláne tisztában vannak a kockázatokkal.
Az ország a háború óta a gázfronton 30 %-kal mérsékelte a kiszolgáltatottságát Oroszországgal szemben, de még így is orosz forrásból fedezi a szükséglet 60 %-át. Az olajnál ez az arány 95 %. De javában folynak a tárgyalások más szállítókkal. Szó van arról, hogy egy új leágazás jóvoltából több gázt kapnak Lengyelországon át. A cél az, hogy teljesen lekapcsolódhassanak az orosz vezetékről, már az interjúalany elismerte, hogy ez azért még odébb van.
Az olajfüggetlenség megteremtésére idáig nem tűztek ki határidőt, de itt sokat segíthet az Adria-vezeték, amely Horvátországból indul és Magyarországon át ér szlovák területre, csak éppen a pozsonyi finomítót előbb sok pénzért át kellene alakítani, mert az jelenleg csak az orosz nyersolaj feldolgozására alkalmas.
Gerhard arról is beszámolt, hogy jól alakulnak a megbeszélések a Roszatom felváltására. Egyelőre azonban nem támogatják, hogy a szankciókat terjesszék ki erre a területre is.
Wall Street Journal
Nagyon úgy néz ki, hogy Magyarország nem csupán az NSO-féle Pegasusból, hanem a „Reign”-ből, egy másik izraeli kémszoftverből is bevásárolt. Az ügy úgy pattant ki, hogy a Microsoft több mintát is átadott a Citizen Labnek, a Torontói Egyetem kutató csoportjának és az azt állapította meg, hogy a gyártó, a QuaDream igyekezett ugyan elmosni a nyomokat, de a készülékeket bizonyosan lehallgatták.
Méghozzá úgy hogy az iPhone-tulajdonosoknak fogalmuk sem volt róla, mármint hogy figyelik a beszélgetéseiket, elolvassák az üzeneteiket és még fényképeket is készítenek. Legyen szó akár újságírókról, akár ellenzéki politikusokról. Az eddig kevésbé ismert eladó működik a többi közt Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban és Romániában is.
Microsoft biztonsági főnöke szerint hatalmas veszélyt jelent a demokráciára és az emberi jogokra nézve, hogy ugrásszerűen nő az ilyen programokat előállító vállalkozások száma, miközben a fejlesztések milliárdos összegeket igényelnek. A célpontok azonban nem tudnak semmit sem tenni, teljesen kiszolgáltatottak. Amúgy a QuaDream portékája pont olyan raffinált volt, mint az NSO-é.
Deutschlandfunk
A Klubrádió főszerkesztője arról beszélt a német közszolgálati médiának, hogy az analóg frekvencia elvesztése óta még sikeresebb az adó, mint előtte volt. Hardy Mihály szerint talán többen is hallgatják őket, mint előzőleg. Sok a fiatal, a korábbi közönség 60 %-a követte őket, miután a populista Orbán-kormány médiahatósága 2 éve megtagadta a sugárzási engedélyt az ország utolsó független rádiójától.
Ám kiderült, hogy a digitális térben végzett munka szakmailag előnyös lehet. A rádió nem némult el, viszont a hatóság eljárása az Európai Bíróság elé került. A műsorszerkezet nem változott: információ és stúdióbeszélgetés, csak éppen végképp nem a hatalom szája ízének megfelelően.
Bolgár György azt fejtegette a tudósítónak, hogy egyik politikai oldaltól sem függnek, hanem csakis a hallgatóktól, hiszen azok adják össze a működés költségeire valót. Vannak ugyan hirdetéseik, de olyan cég nem reklámoz nálunk, amely nem szeretne ujjat húzni a Fidesszel. Pl. a gyógyszeripar, a Mercedes vagy az Audi.
Hardy Mihály rámutatott, hogy ők bírálják a baloldalt is, mert a hatalom ellenőrzését tekintik feladatuknak.
FAZ
Fel van adva a lecke Kárpátalján, ahová most már sokkal kevesebb menekült érkezik, mint korábban, sőt rengetegen tovább mentek azok közül, akik átmenetileg ott találtak menedéket, viszont 30 ezer ember beilleszkedését kell megoldani. Az egyik segélyközpont vezetője arról beszélt az újság kiküldött tudósítójának, hogy érzelmileg nyugodtabbá vált a helyzet, könnyebben tudnak tervezni.
Nem csupán olyanok maradtak, akik az ország keleti részén az orosz megszállás miatt kerekedtek fel. Sokan közülük már találtak munkát vagy csak egyszerűen jól érzik magukat. Az államtól mindössze havi 50 eurós támogatást kapnak, amihez gyerekenként még 75 euró jön hozzá. Ez nem annyi, hogy irigységet váltanak ki másokban.
Viszont van rá példa, hogy egy egész üzem települt át Dél-Ukrajnából, 50 munkással együtt. A cég a többi közt német kocsikhoz gyárt nemesacél csöveket, igen korszerű technológiával. A nyersanyagot az anyavállalattól kapják, az új helyszínen azonban nem fenyegeti őket a háború.
Ugyanakkor a betelepedők miatt megélénkült a város élete, viszont jócskán megugrottak a lakásbérleti díjak. A már említett karitatív központ munkatársa azt mondja: Nyugat- és Kelet-Ukrajna a háborúig két külön világot jelentett. Képviselőik nem beszéltek egymással, pedig pont azt kell csinálni, minden nap. Az az ellenszer.
Die Presse
Ausztria újabb félévvel meg akarja hosszabbítani az ellenőrzést a magyar és a szlovén határon. A belügyminiszter arra hivatkozva jelentette be a lépést, hogy növekszik a migrációs nyomás Szlovénia és Olaszország felől, és nem szeretnék, ha megint olyan helyzet alakulna ki, mint tavaly. Azon kívül vissza kell szorítani az embercsempész maffiát. Azok tagjai közül az első negyedévben már 80 embert vettek őrizetbe.
Karner szerint ugyanakkor a szigorú szűrésnek köszönhetik, hogy lényegesen visszaesett a menedékkérők számra. Februárban csupán 2600-an nyújtottak be folyamodványt, míg tavaly novemberben ez a szám még 12 ezer volt. A politikus változatlanul úgy látja, hogy nem működik a védelem az EU külső határain, ez pedig azt jelenti, hogy milliós költségek hárulnak az érintett tagállamokra, ám ezt vállalni kell – az osztrák lakosság érdekében.
The Times
A konzervatív lap kommentárja azt emeli ki, hogy az orosz atomtámaszpont befogadásával a belarusz elnök immár nem mondhatja, hogy semleges Ukrajna ügyében, ugyanakkor a diktátor Lukasenko a kulcsot jelenti Putyin jövője szempontjából. A fehérorosz politikust nem sokan veszik komolyan, amit ő erősen fájlal, de hát könyörtelen elnyomást alkalmaz, ugyanakkor a Kreml urának a talpát nyalja.
Régóta mondogatta, hogy atomfegyver nélkül Minszk ki van szolgáltatva a Nyugatnak, ám orosz barátja most a segítségére siet. Nyugati elemzők szerint azonban csupán blöfföl, és itt elsősorban a politikai döntés a fontos, nem a katonai lépés. Az a célja, hogy elriassza a demokratikus tábort Ukrajna további támogatásától és megágyazzon a békepárbeszédnek.
Marcon kínai látogatásából Putyin azt a következtetést vonta le, hogy a Nyugat tényleg ideges. A francia vendég ellenben nem értette meg, hogy Peking elfogadta az orosz érveket az atomfegyverek áthelyezése kapcsán.
A gond akkor lesz, ha az oroszok szorult helyzetbe kerülnek Kijev ellenoffenzívája kapcsán és ragaszkodnak ahhoz, hogy Belarusz indítson támadást az ukrán főváros ellen. Ez veszélyes a diktátor számára, miután kiderül, hogy nem tud határt szabni országában az orosz beavatkozásnak. Vagy bábnak tekintik, vagy olyan nárcisztikus figurának, aki mind inkább elveszti az ellenőrzést a dolgok felett.
Ha a belorusz társadalom felújítja a tiltakozásokat, egyebek közt az ország gyorsuló megszállása ellen, akkor erősödik a polgárháború lehetősége. Egy kétségbeesett Lukasenko mindent be fog vetni, hogy hatalmon maradhasson. Ha kénytelen távozni, Ukrajna pedig patthelyzetbe kényszeríti a meggyengült Oroszországot, akkor Putyinnak szintén vége.
Washington Post
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy a kiszivárgott amerikai dokumentumok ügyében a legnagyobb károkat maga a kiszivárgás okozza. De hogy az miként történt, arról továbbra is nagyon keveset tudni. A papírok nagy része mindenesetre hitelesnek tűnik, ezért sürgősen ki kell deríteni, hol lyukadt ki a rendszer.
A Biden-kormányzatra némi kármentés is hárul, mert kiderült, hogy Amerika saját szövetségeseit is lehallgatta, lásd Dél-Koreát vagy Ukrajnát. Viszont a Kreml hasznos információkhoz jutott, de nemigen van olyasmi a kikerült iratok között, amely megfordítaná a háború menetét. Moszkva inkább csupán azt tudja felmérni, hogy az ellenfél miként szerezte az értesüléseket, és hogy milyen mértékben hatolt be az orosz hadállásokba.
De Ukrajnának aligha kell alapvetően módosítania a katonai terveken. Az sem volt titok különben, hogy a Nyugat aggódik, mármint hogy mennyire tud/akar kitartani Kijev mellett, ha elhúzódik a háború. Így Putyin továbbra is abban bízik, hogy az idő előrehaladtával nagyobb nyomás nehezedik a szövetségesekre, tehát hogy bármilyen áron is, de békét kezdeményezzenek. Ezen a számításon valószínűleg semmilyen kiszivárogtatás nem változtat.
Der Standard
Paul Lendvai Macron sikertelen jelképpolitikáját látja abban, hogy a francia elnök Pekingben kínai kollégája mellett parádézott, vagyis megint csak bebizonyosodott, hogy számára a látszat fontosabb, mint az őszinteség szándéka. A politikus sokáig kivételes tehetségnek számított, ám bírálói arra figyelmeztetnek, hogy sokszor teljesen kiérleletlen ötletekkel rukkol ki, és hajlamos a szeszélyeskedésre.
Míg von der Leyen nem győzte bírálni Pekingben a kínai béketervet, addig a francia vezető oda volt attól. De már többször melléfogott Putyin kapcsán is. Mégis változatlanul hiperaktív a nemzetközi arénában, függetlenül az óvatosságra intő hangoktól. Hajlik a külön útra, de ez idáig főleg odahaza okozott súlyos következményeket. Most éppen a parlament megkerülésével nyomja át a vitatott nyugdíjtörvényt.
A franciák jobban gyűlölik, mint két közvetlen elődjét – egykori tanácsadói szerint az a gond vele, hogy hiányzik belőle a szociális intelligencia. Fokozódik a félelem, hogy kompromisszumot nem ismerő irányvonalával ajtót-ablakot kinyit Le Pen előtt. Ha nem változtat, egyre nagyobb társadalmi elégedetlenségre számíthat.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >