Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Hogy miket beszél ez itt össze-vissza?
Ezt kérdezi a legnagyobb német lap, a Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósítója, miután a francia elnök Pekingből hazatérve kijelentette, hogy Európának nem szabad veszélyes függőségbe kerülnie az USA-tól. Hubert Wetzel szerint amit a francia politikus összehordott, az gyakorlatilag annak beismerését jelenti: csődbe jutott a külpolitikája. Ráadásul a nyilatkozatot töviről hegyire ellenőrizte az Elysée-palota, csak úgy engedélyezte a megjelenését, ezért azt kell gondolni: az államfő valóban azt tartja a legnagyobb veszélynek, hogy az EU Tajvan miatt belebonyolódik Amerika és Kína viszályába, noha ahhoz semmi köze. És hogy Európa tényleg önálló szuperhatalom lehet, ahelyett, hogy „vazallusként követné Washingtont”. Ráadásul nyilvánvalóan komolyan hiszi. Őt viszont nehéz komolyan venni, mert adós bármiféle észszerű stratégiai vízióval. Viszont hatalmas katasztrófát idézett elő. Az egyenlő távolságtartás meghirdetését senkivel nem egyeztette. Pedig azzal támadást intézett az európai és a transz-atlanti egység ellen. Az indoklást a legostobább és legporosabb gaullista molyládából szedte elő hozzá. Éket vert az öreg és az új kontinens közé, továbbá felszakította az árkokat Európában. Pedig nem lehet mondani, hogy mindenben téved. Hiszen nincs olyan jelentős uniós tag, amely azt szorgalmazná, hogy a szervezet gazdaságilag váljon le Kínáról. Inkább mindenki a kockázatokat igyekszik mérsékelni, nehogy túl nagy legyen a függés Pekingtől. Viszont senki sem akar elfordulni Amerikától. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
SRF
A svájci közrádió szerint Magyarország Orbán kezeiben van, az ellenzék a Fidesz sorozatban elért 4. győzelme után az ellenszert keresi. A legutóbbi kudarcért a DK sok hívének a szemében Márki-Zay Péter a felelős. A hódmezővásárhelyi polgármester elismeri, hogy több minden is félresikeredett, nem sikerült az összefogást egy cél érdekében csatasorba állítania. De bizonyos erők, főként a Demokratikus Koalícióból cserben hagyták, nem tettek semmit a közös kampányért.
A nagy reménységet az első számú ellenzéki pártnál most Dobrev Klára jelenti, csak ő szóba sem jöhet a hatalom jó néhány ellenfele számára, merthogy Gyurcsány felesége. Márki-Zay megvan győződve arról, hogy senki sem rúghat labdába, aki közel áll a volt miniszterelnökhöz. Azt mondja, számára legutóbb az egyetlen előnyt az jelentette, hogy nyilvánvalóan nem volt a politikus bábfigurája.
Az ellenzék egy valamiben ért egyet csupán: nem lesz könnyű nyerni a Fidesz ellen. A választási törvény, a kormánypárt sajtófölénye, anyagi ereje, mind-mind a másik fél mellett szól. Márki-Zay beismeri: ha ez így marad semmi esély a sikerre. Márpedig nemigen valószínű, hogy bármi már a közeljövőben átrendeződik. Orbán a kétharmaddal sziklaszilárdan kézben tartja az országot.
Christian Science Monitor
Ehud Barak azt mondja, hogy Netanjahu jelenti a legnagyobb veszélyt az izraeli demokrácia szemszögéből, mert az általa tervezett igazságügyi reform olyan autokráciát csinálna az országból, mint amilyet Orbán Viktor honosított meg magyar földön. A politikus nem akárki, mert egyrészt volt miniszterelnök, másrészt igencsak elismert egykori katonatiszt.
Mindent egybevéve azonban derűlátó, mert a hatalmas tiltakozó megmozdulások visszakozásra kényszerítették a szélsőjobbos koalíciót. Fiatalok, a technológiai szektor képviselői, elit katonai egységek tagjai egyaránt az utcára vonultak. Barak szerint az üzenet az, hogy nem fog sikeredni a felülről indított puccs, mert Izrael nem Magyarország.
Euractiv
El a kezekkel a magyar gyerekektől – üzente Menczer Tamás a cseh diplomácia első emberének, miután Lipavsky sajnálatát fejezte ki, amiért kormánya nem csatlakozik ahhoz a perhez, amelyet a Bizottság indított az Európai Bíróságnál a homofób magyar törvény miatt.
A cseh politikus jelezte, hogy az általa képviselt Kalózpárt nem hagyja annyiban a dolgot, mert a gyerekeket nem az befolyásolja, hogy mit látnak a tévében, vagy mit olvasnak a könyvekben. Az veszélyezteti őket, ha valaki felszítja a gyűlöletet vagy eltitkol előlük bizonyos információkat.
Erre azt válaszolta dörgedelmesen a Külügy államtitkára, hogy semmi köze ahhoz, mi történik a cseh óvodákban, vagy iskolákban, illetve hogyan neveli a cseh miniszter a gyerekeit, már ha vannak neki. De jó ha Lipavsky tudja, hogy Magyarországon csakis a magyarok döntése számít, és ők egyértelműen a gyerekek védelmére voksoltak.
A portál szerint a cseh vezetés visszafogottságát az magyarázza, hogy a 2. félévben Prága veszi át a Visegrádi Csoport irányítását.
Wall Street Journal
A hírszerzési értesülések kiszivárgása szövetségeseket buktathat meg – mutat rá a szerkesztőségi állásfoglalás. Az egész ügy hatalmas kudarc – több szinten is. Aláássa a partnerek részéről a bizalmat az USA iránt. Rávilágít, mennyi mindent tud Washington az oroszok katonai megfontolásairól, de mindenekelőtt elárulja az ukrán légvédelem eredendő gyengeségét.
Hogy ki volt a forrás, azt nem tudni, és ez már önmagában igen nyugtalanító. Ám az amerikai oldalon tapasztalható riadalom arra utal, hogy a napvilágra került információk zöme megbízható. Ez pedig elsősorban azért igen kemény, mert kiderült, hogy miként gondolkodik az Egyesült Államok az egész háború kilátásairól.
Ez nem ugyanaz, mint amikor csapatmozgásokat árulnak el, bár közel jár ahhoz. A források számára halálos ítélettel érhet fel, hogy kitudódott: milyen sok mindent megszerzett az amerikai fél az orosz katonai tervekből. De a legrosszabb, hogy az agresszor májusra megsemmisítheti az ukrán légelhárítást, ami hatalmas harcászati előnyt jelentene számára. Utána szabadon bombázhatná az ellenséges szárazföldi alakulatokat, még több területet foglalhatna el.
A fejlemény megnehezíti a tavaszi offenzíva megindítását és önbizalmat adhat Putyinnak, mármint hogy csapatai tovább bírják, mint az ellenség. Ám mindebből az következik, hogy Amerikának fel kell gyorsítania a F16-osok és a légvédelmi rendszerek szállítását. Ezzel párhuzamosan csak remélni lehet, hogy a botrány egyszeri. Viszont ha a tolvajok tovább dokumentumokat is elloptak, és zápoznak a titkos értesülések, akkor nem csak Ukrajna lesz bajban.
Washington Post
Ukrajna a tavaszi hadműveletre készül, miközben Oroszország egyik vereségből támolyog a másikba – írja Max Boot, a Külkapcsolati Tanács egyik legnevesebb biztonságpolitikai szakértője. Moszkva szemszögéből nagy kudarc pl, hogy a háborút elvileg azért indította meg, nehogy az ukránok csatlakozzanak a NATO-hoz, ám a szervezet már kibővült a finnekkel és hamarosan követik őket a svédek is. Azon felül a négy skandináv ország közös parancsnokság alá helyezte 250 harci gépét, vagyis a szervezet erősebb, mint valaha. Köszi, Vlagyimir.
Putyin azért is csak magát okolhatja, hogy körözi a Nemzetközi Büntető Bíróság. A letartóztatási parancs még inkább delegitimálja a politikust, aki ily módon nemigen tud külföldre utazni. És a legutóbbi moszkvai találkozó megmutatta, hogy sokat nem remélhet Hszi Csin-pingtől sem. Nem jött be a gázzsarolás sem, Európa igazodott a helyzethez, nem ingott meg a Kijevnek nyújtott támogatás. Az ukránok ugyanakkor nem könyörögnek a békéért, hisznek a győzelemben. Amúgy pedig újra exportálnak áramot, a támadók nem tudták lerombolni az infrastruktúrát.
Nem alakult jobban a hadművelet a Donyec-medencében sem. Vuhledár ostroma katasztrófával végződött, és bár főként a zsoldosok már Bahmut központjában vannak, de 20-30 ezer halott árán, ez volt a legvéresebb csata a 2. világháború óta. Miközben a településnek nagy stratégiai jelentősége nincs.
Ben Hodges, az amerikai csapatok korábbi európai főparancsnoka azt mondja, a téli offenzíva feltárta az orosz hadsereg alapvető hiányosságait, az ukránok sikeresen ellenálltak, egyidejűleg felkészültek az ellentámadásra, begyakorolták a nyugati fegyverzet használatát. Ám szégyenletes, hogy a szövetségesek még mindig nem küldenek harci gépeket és nagyobb hatótávolságú rakétavetőket.
De a helyzet semmi jót nem ígér Putyin számára, aki emiatt visszatért a nukleáris kardcsörtetéshez, csak éppen Belaruszba kíván atomeszközöket telepíteni. Ez azt jelzi, hogy megrekedt a mocsárban és fogalma sincs, mitévő legyen.
FT
A vezércikk azt tanácsolja, hogy a Nyugat folyamatosan figyelje az olajársapkát, mert az intézkedésnek vannak vele született hibái, de el lehet érni, hogy hatékonyabban működjön. A szankció négy hónapja lépett életbe, ám nem fektette két vállra Putyint, hiába terjesztették ki a feldolgozott a feldolgozott termékekre is. A legjobb esetben is csupán vegyes a kép.
Először is Washington nyomására határozták el, mert az USA attól félt, hogy az amerikai benzinkutaknál üt vissza, ha az orosz olaj hirtelen eltűnik a világpiacról. Ily módon a teljes tilalom helyett 60 dollárnál árplafont jelöltek ki. Eleve ellentmondott egymásnak, hogy visszaszorítsák Moszkva bevételeit, ugyanakkor az oroszok továbbra is szállítsák az energiahordozót.
Szállítják is, javarészt másodvonalbeli cégek közreműködésével, elavult flottával. Ezzel együtt jelentősen visszaesett az orosz olaj ára. csak éppen a kivitel java része a csendes-óceáni kikötőkre tevődött át, ott meg nem érvényesül az árkorlát. A feldolgozott áruknál nehéz kinyomozni az eredetet. Ezért javítani kell az ellenőrzés hatásosságán. Továbbá idővel lejjebb kell vinni az ársapkát. Bár egyelőre igaz, hogy a lépés nagyobb károkat okozott Oroszországnak, mint a Nyugatnak. Ám ha a demokráciák tényleg sarokba szeretnék szorítani Putyint, hogy annak ne legyen pénze finanszírozni a háborút, akkor rá kell jönniük, hogy ez nem megy bizonyos kockázatvállalás nélkül.
FT
Az újság fő külpolitikai elemzője arra figyelmeztet, hogy Tajvan kulcsfontosságú a világ számára, ezért a virágzó ázsiai demokrácia érdekében megéri megkockáztatni a feszültség kiéleződését a sziget kapcsán. Gideon Rachman emlékeztet arra, hogy Peking a hét végén nyomásgyakorlás céljából hadgyakorlatot tartott a térségben, Biden viszont már negyedszer ígérte meg, hogy megvédi a szigetállamot.
Ha Tajpej elesik, annak hatalmas globális következményei lennének, a politikai szabadság, a világpolitikai erőegyensúly és a nemzetközi gazdaság szempontjából egyaránt. Hiába bizonygatja Peking, hogy az egypártrendszer felel meg a kínaiaknak, Tajvan egészen mást mutat. Az alternatívát jelenti egész Kína kormányzására. Viszont ha a sziget is Hongkong sorsára jutna, az autokrácia kiterjedne az egész kínai nyelvű régióra. Az pedig súlyos kihatásokkal lenne a világ számára.
Amerika komoly csapást szenvedne el az Indiai-Csendes-óceáni térségben. A legtöbb ottani állam igazodna Pekinghez, és így gyorsan visszaszorulna az ottani szólásszabadság, valamint mozgáslehetőség. Nem igaz, hogy Európa kimaradhat a viszályból, hiszen minden eddiginél jobban függ attól, mennyire hajlandó az USA szembeszállni Oroszországgal, Kína despota partnerével.
Tajvan lerohanását hamar megérezné a fejlett államok életszínvonala, hiszen onnan származik a félvezetők 60 %-a. Minden kütyü, beleértve az ipari gépeket, tajvani integrált áramkörökkel működik. De akkor mi lenne, ha ezek a gyárak kínai kézbe kerülnének! Peking fojtófogásban tarthatná az egész világgazdaságot. Summa summárum: meg kell védeni az országot. Úgyhogy a béke megőrzése érdekében készülni kell a háborúra.
Süddeutsche Zeitung
Hogy miket beszél ez itt össze-vissza? – kérdezi a legnagyobb német lap brüsszeli tudósítója, miután a francia elnök Pekingből hazatérve kijelentette, hogy Európának nem szabad veszélyes függőségbe kerülnie az USA-tól. Hubert Wetzel szerint amit a francia politikus összehordott, az gyakorlatilag annak beismerését jelenti: csődbe jutott a külpolitikája.
Ráadásul a nyilatkozatot töviről hegyire ellenőrizte az Elysée-palota, csak úgy engedélyezte a megjelenését, ezért azt kell gondolni: az államfő valóban azt tartja a legnagyobb veszélynek, hogy az EU Tajvan miatt belebonyolódik Amerika és Kína viszályába, noha ahhoz semmi köze. És hogy Európa tényleg önálló szuperhatalom lehet, ahelyett, hogy „vazallusként követné Washingtont”. Ráadásul nyilvánvalóan komolyan hiszi.
Őt viszont nehéz komolyan venni, mert adós bármiféle észszerű stratégiai vízióval. Viszont hatalmas katasztrófát idézett elő. Az egyenlő távolságtartás meghirdetését senkivel nem egyeztette. Pedig azzal támadást intézett az európai és a transz-atlanti egység ellen. Az indoklást a legostobább és legporosabb gaullista molyládából szedte elő hozzá.
Éket vert az öreg és az új kontinens közé, továbbá felszakította az árkokat Európában. Pedig nem lehet mondani, hogy mindenben téved. Hiszen nincs olyan jelentős uniós tag, amely azt szorgalmazná, hogy a szervezet gazdaságilag váljon le Kínáról. Inkább mindenki a kockázatokat igyekszik mérsékelni, nehogy túl nagy legyen a függés Pekingtől.
Viszont senki sem akar elfordulni Amerikától. Párizs megfeledkezik arról, hogy főként a kelet-európaiak az állítólagos amerikai igát szuverenitásuk és biztonságuk garanciájának tekintik. És erre csak ráerősített a háború. A NATO – az USA-val az élen – egységes, a tengerentúli harceszközök nélkül Ukrajna már nem lenne független ország.
Arról nem beszélve, gazdaságilag mennyire érdeke Európának, nehogy Kína azt csinálja Tajvannal, amit az oroszok az ukrán állammal műveltek. Macron már a pekingi út előtt felsült odahaza, most pedig a diplomáciában is teljes kudarcot vallott.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >