Ma Katalin, Liza névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az EU jóváhagyta az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós kölcsönt
Ez azután történt, hogy Magyarország visszavonta a vétófenyegetést, ám ehhez sokat kellett győzködni Orbán Viktort, aki az utóbbi években messze került az európai politikai fő áramlattól. A döntés megerősíti, hogy az Unió Kijev oldalán áll, ugyanakkor a partvonalra szorítja a magyar miniszterelnököt, aki sokáig próbálta megtorpedózni a nyugati támogatást. Egy sor ország azzal vádolja, hogy megsérti a jogállami előírásokat. Putyin leghangosabb szószólójának számít a földrészen, egyben a szankciók fő ellenfele. Hogy jobb belátásra tért, az annak köszönhető, hogy a többiek elhatározták a Magyarországnak szánt támogatások egy részének befagyasztását. Márpedig ez súlyos vereség Orbánnak, aki odahaza egyre nagyobb gazdasági nehézségekkel kerül szembe. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Wall Street Journal
Az EU jóváhagyta az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós kölcsönt, miután Magyarország visszavonta a vétófenyegetést, ám ehhez sokat kellett győzködni Orbán Viktort, aki az utóbbi években messze került az európai politikai fő áramlattól. A döntés megerősíti, hogy az Unió Kijev oldalán áll, ugyanakkor a partvonalra szorítja a magyar miniszterelnököt, aki sokáig próbálta megtorpedózni a nyugati támogatást.
Egy sor ország azzal vádolja, hogy megsérti a jogállami előírásokat. Putyin leghangosabb szószólójának számít a földrészen, egyben a szankciók fő ellenfele. Hogy jobb belátásra tért, az annak köszönhető, hogy a többiek elhatározták a Magyarországnak szánt támogatások egy részének befagyasztását. Márpedig ez súlyos vereség Orbánnak, aki odahaza egyre nagyobb gazdasági nehézségekkel kerül szembe.
Ez eltelt évtizedben gyakran dobta be azt a tárgyalási taktikát, hogy vétót helyezett kilátásba egy sor lényeges kérdésben. Csakhogy ezúttal az EU volt jobb helyzetben. A 26-ok ugyanis elhatározták, hogy akár a magyar vezetés megkerülésével, de hitelt nyújtanak az ukránoknak. Orbánnak azonban nagyon kell a pénz, több forrás szerint ezért változtatta meg szándékát.
A magyar infláció ugyanis rekordot dönt a kontinensen, emiatt visszaesett a fogyasztás, az pedig nagy lyukat üt a költségvetés bevételi oldalán. A szubvenciók megvonása ugyanakkor a vártnál sokkal hatékonyabbnak bizonyult, az előző jogi próbálkozások után. Csáky Zselyke, a firenzei Európai Egyetemről azt mondja, hogy Magyarországnak nagyon kellenek a közösségi alapok, már csak azért is, hogy megnyugtassa a piacokat. Ha felsül a próbálkozással, az hatalmas károkat okozott volna a gazdaságban.
Maciej Kisilowski, a CEU tanársegédje ezt azzal egészíti ki, hogy Orbán euroszkeptikus narratívával győzött az egymást követő választásokon. Ám a romló gazdasági helyzet miatt halványult a mondandó ereje. Normális időkben a bázisa díjazta volna, hogy Dávidként száll szembe Góliáttal. Csak éppen jelenleg siralmasak a gazdasági kilátások.
Libération
27 mínusz 1: az európai csúcson sikerült kivédeni, hogy válságot okozzon a magyar kérdés, bár nem sokon múlt. De az biztos, hogy Magyarországot megfosztják a támogatások egy részétől, amíg nem bizonyítja, hogy megerősíti a bíróságok függetlenségét, illetve, hogy hatékonyan fellép a korrupció ellen.
Az EU nem járt messze attól, hogy súlyos viszály robbanjon ki az Európai Parlamenttel, amely kabinetkérdésnek tekintette, hogy fellépjen a magyar (és kevésbé intenzíven a lengyel) kormány ellen a jogállam, továbbá a nők és az LMBT-közösség tagjainak érdekében, valamint a kenőpénzek rendszere ellen. Egy európai diplomata úgy fogalmazott: nehéz ésszerű vitát folytatni az EP-vel, ha Magyarországról van szó.
A nagy strasbourgi frakciók úgy ítélik meg, hogy Orbán csak keveset tartott be az ígéreteiből. Egy francia diplomata azt meséli, hogy 12-15 ország szinte lebénult a vitában, ám ha elutasítják a Bizottság javaslatát, az azzal lett volna egyenértékű, hogy már elsőre dicstelenül kimúlik a jogállami mechanizmus. De ami még többet nyomott volna a latban, bizalmi válság robbant volna ki a kormányok és a közösségi intézmények között.
Ezért volt azután, hogy a többiek, akik nem akartak Magyarországról lemondani az ukrán háború kellős közepén, ragaszkodtak ahhoz, hogy mérjék fel még egyszer a magyar reformok állapotát. Meg kellett mutatniuk, hogy tiszteletben tartják az arányosság elvét. Ám a Katargate miatt, jobb ha Strasbourg ebben az ügyben egy darabig nem nyilvánít véleményt - mutat rá a már említett francia forrás.
BBC
Magyarország kockáztat, amikor az orosz nukleáris energiára teszi tétjét, bár a háború minden nappal csökkenti annak az eshetőségét, hogy megépül Paks 2, amelyhez hasonló nagyságú beruházás még nem volt az országban. Közben éppen az agresszió miatt Finnország elállt a hasonló tervtől, pedig már folyt az építkezés. Szó, ami szó, a viszály sötét felhőként lebeg a paksi projekt fölött is.
Sokat ártott neki, hogy az invázió után harcok voltak a csernobili erőműnél, illetve, hogy rakéták csapódtak be a zaporizzsjai reaktorok körül, amelyek a legnagyobbak Európában. Így még azok is óvatosak most, akik szinte vallásos meggyőződéssel hisznek a bővítésben.
Aszódi Attila, a korábbi kormánymegbízott úgy fogalmaz, hogy Oroszország elszigetelése még a mostani helyzetben sem jelent megoldást.
A program esküdt ellenségének számító Jávor Benedek viszont nem kertel: szerinte itt egyértelműen politikai szándékokat lehet tetten érni, amivel Orbán és Putyin szoros viszonyára utal. Szakmai szempontból ugyanis nincs szükség a két blokkra, az meg végképp nem jó, hogy az oroszok csinálják. De megjegyzi: eljuthatunk olyan pontra, amikor már nem lehet szó a megépítésről, akkor viszont súlyos gondot jelent majd az ellátás biztonsága.
Nagy kérdés, hogy az amerikai, német és francia beszállítók miként működnek együtt az oroszokkal, miközben onnan 400 kilométerre az orosz hadsereg megállás nélkül lövi ki a rakétákat. Tovább miként jut el magyar földre az orosz hasadóanyag? És hogyan viszik vissza elhasznált fűtőelemeket? Továbbá kiterjeszti-e az EU a szankciókat a nukleáris technológiára, valamint a Roszatomra? Szóval alighanem még főni fog a magyar vezetés feje Paks 2 miatt.
FT
A vezércikk úgy értékeli, hogy a török államfő autokrata fordulatot hajtott végre, miután legnagyobb riválisa, az isztambuli polgármester nem indulhat a választáson. A lap szerint a fejlemény hatalmas csapás a demokrácia szemszögéből, veszélybe került a törékeny és tökéletlen jogállam.
A karizmatikus Ekrem Imamoglut arra hivatkozva ítélte két évre a bíróság, hogy megsértette a választási bizottság tagjait. Egyben pedig eltiltotta a politikától. A börtönt még megúszhatja, de ha sikertelenül fellebbez, akkor jövőre nem szállhat ringbe az elnökválasztáson. Márpedig ez Putyinhoz méltó kísérlet Erdogan részéről egyik legfőbb vetélytársa kiiktatására.
Ily módon azonban az ország lépést tenne a nyílt tekintélyuralom felé. Az ellenzék szerint a jövő évi erőpróba lesz az utolsó esély, hogy az urnáknál leváltsák az ország erős emberét. Ha nem sikerül, akkor a továbbiakban lehetetlen elmozdítani hivatalából, akárcsak Putyint.
Ám a hatalom húzása visszaüthet, mert egybeforraszthatja az Erdogan-ellenes erőket, miközben az elnök jogköre messze nem olyan széles körű, mint a Kreml első emberéé. Ugyanakkor Putyin volt annyira bölcs, hogy a gazdaság és a pénzügyi politikát rábízta szakértőkre, a török elnök viszont a kamatok csökkentésével lejtmenetbe küldte a gazdaságot. Az infláció már 85 %-nál tart és ez kihat a politikus népszerűségére.
Viszont alkalmat nyújt arra, hogy az USA és Európa némi nyomást tudjon rá gyakorolni. Világossá kell tenniük számára, hogy nem léphet túl a jogállami normákon. Meg kell akadályozniuk, hogy elsorvadjanak a török demokrácia gyökerei.
Következő cikk: Napi játékok a magyar határoknál
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Politico: Magyarország sürgetné Szerbia csatlakozását
A magyar uniós elnökség egy rendkívüli Coreper II ülést hívott össze, hogy a tagállamok egyezzenek meg >
„Ne túlozzunk, az USA nem lesz autokrácia. Még Trump alatt sem."
Anne Applebaum úgy látja, hogy Orbán Viktor nem törődött a finom árnyalatokkal, úgy határozott, hogy ő >
Csalással választást nyerni
A választási rendszer legújabb módosítás-tervezete – számos választókerületi határnak a Fidesz számára kedvező átrajzolása – lényegében >
Vas emeletes ágyak és közös zuhanyzók: egy menekülttábor, amely állítólag nem létezik
A Die Presse munkatársa elment a pamhagen/pomogyi határállomástól mindössze 15 kilométerre lévő Vitnyédre, ahol a magyar >
Bolton: Gorka Sebestyén igazából szélhámos
Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója úgy látja, hogy Gorka Sebestyén igazából szélhámos, akit az új elnök csupán >
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >