2024. november 22. péntek
Ma Cecília, Filemon névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Az önkényuralom bája

Az önkényuralom bája

Az európai kereszténydemokrácia 45 utáni árnyoldalait dolgozta fel legújabb könyvében egy Bécsben dolgozó politológus, különös tekintettel arra, hogy a Néppárt hosszú időn át menedéket nyújtott Orbán Viktornak. Fabio Wolkenstein szerint az illiberális demokrácia miatt azonban a jövő még sötétebb lehet, mert a tekintélyuralmi rezsimek nagy vonzerőt gyakorolnak az emberekre. A mozgalom már azzal sem büszkélkedhet, hogy a háborút követően valósággal udvarolt Francónak és Salazarnak, a spanyol, illetve portugál diktátornak, majd ezt tetézte azzal, amikor védőszárnyai alá vette a Fideszt. Habár Orbán nyíltan hitet tett az illiberális demokrácia mellett, két éve rendeleti úton kormányoz és autokrata rendszert rendez be, az EPP csak nagy sokára reagált az uniós normák módszeres megsértésére. A halogatásban nagy szerepe volt a bajor keresztény szociálisoknak. A recenzió szerint a szerző joggal mondja, hogy a konzervatívok bűnrészesek voltak a magyar demokrácia szisztematikus megrendítésében. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Guardian

 

A Bizottság alelnöke megerősítette: továbbra sem ért egyet azzal, hogy Brüsszel felszabadítsa a gazdaságvédelmi alapot Varsó számára, mert lengyel igazságügyi reformok módosítása nem felel meg a követelményeknek. Frans Timmermans nyilatkozata mutatja, milyen mélyek az aggályok az EU legfelső köreiben a lengyelországi jogállam állapota miatt. A politikus, aki Juncker alatt csaknem 4 éven át küzdött a lengyel bíróságok önállóságért, hibának nevezte, hogy az unió a múlt hónapban szabadra állította a jelzőt a PiS számára.

Azt mondta: azért szavazott a határozati javaslat ellen, mert úgy ítéli meg, hogy amit a lengyel parlament jóváhagyott, az messze elmarad attól, amit a szervezett megszabott a Fegyelmi Kamara felszámolására, illetve a többi jogsértő intézkedés visszacsinálására. Így továbbra is súlyos gondok vannak akörül, hogy vegyék vissza a jogtalanul elbocsátott bírákat. Méghozzá haladéktalanul és minden feltétel nélkül. Jelen állás szerint ugyanis akár másfél és is eltelhet, amíg döntés születik az ügyükben.

Jogi szakértők úgy vélik, hogy Ursula von der Leyen csak szavakban kéri számon az elveket, és megelégszik kozmetikai változtatásokkal a lengyelek részéről. Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem uniós joggal foglalkozó professzora szerint a felülvizsgálati eljárás pont olyan, mintha egy rablás áldozatainak a tettesektől kellene kérnie az ügy kivizsgálását, de így sem egyértelmű, hogy visszakapják az elvett javakat.

 

Süddeutsche Zeitung

 

A legolvasottabb német lap tökéletesen helyénvalónak tartja, hogy Lengyelország egyelőre mégsem kap pénzt az uniótól – Ursula von der Leyen a jelek szerint meggondolta magát és jobb belátásra tért. A Bizottság elnökét persze előre figyelmeztették lengyel jogászok, sőt saját kollégái is, amikor azt javasolták a minap, hogy egyelőre egyáltalán ne szavazzanak az alapok felhasználására benyújtott lengyel tervről. Hiszen világos volt, hogy egyetlen korrekciós törvénnyel nem lehet jóvátenni a jogállam hét éve gondosan előkészített leépítését.

Az igazságszolgáltatás bekebelezése, a bíróságok átpolitizálása a PiS programjának szerves részét képezi, nem beszélve a jobboldali-nemzeti szakminiszter, Zbigniew Ziobro pártjáról. Úgyhogy most von der Leyen megerősítette: egyelőre nem lesz pénz. 

Amit a lengyel kormány művel az igazságszolgáltatással, az kiviszi az országot az EU-ból. Ennek ellenére a Bizottság első embere nekifutott, hogy megpróbálja megkörnyékezni Kaczynskiékat. Ugyanezt teszi évek óta Magyarországgal, jóllehet újra meg újra csak az bizonyosodik be, hogy ez sehová sem vezet. Sőt, rossz esetben csak annak a kormánynak jó, amely tesz az európai szabályokra.

Amikor az unió figyelmezteti őket, ezek a körök folyton a szuverenitásra hivatkoznak és kikérnek maguknak bármiféle beavatkozást. Igaz, ami igaz, a döntő szót a lengyeleknek kell kimondaniuk jövőre az urnáknál. De Brüsszel így is segíthet a demokráciának, ha ragaszkodik ahhoz, hogy Lengyelország tegyen eleget az Európai Bíróság döntéseinek, és ne árulja el az EU alapelveit. Egyébiránt a lengyelek 80 %-a egyetért a tagsággal.

 

FAZ

 

Az egyik lengyel ellenzéki párt vezetője azt mondta, hogy a magyar tapasztalatok alapján a PiS-ellenes erőknek nem szabad egységes listával indulniuk jövőre, mert az sok szavazópolgárt elriasztana. Ezért inkább azt kellene csinálni, ami a cseheknél tavaly már bevált: két választási szövetségbe kell tömörülni. Michal Kobosko, a „Lengyelország 2050” nevében hozzátette: a cél a közös kormányzás, mert ha ismét nyer a Jog és Igazságosság, akkor hamarosan olyan viszonyok alakulnának ki, mint Magyarországon.

A közvélemény kutatások szerint az ellenzéknek lenne esélye a győzelemre, csak éppen a lengyel választási rendszer is a legnagyobb pártnak kedvez. Mindenesetre az előválasztási kampány már megkezdődött. Donald Tusk, a Polgári Platform első embere azt hányta a hatalom szemére, hogy az katasztrofális gazdaságpolitikát folytat és széles rétegek elszegényedését kockáztatja.

Nehezményezte az inflációt, a reformok okozta adókáoszt, a műtrágyák megdrágulását, valamint a megalázóan alacsony tanárfizetéseket. Amire a gyűlés részvevői simán letolvajozták a kormányt. Sikorski volt külügyminiszter pedig azzal vádolta a Jog és Igazságosságot, hogy az baráti országok ellen uszít, amivel nyilvánvalóan a németekre utalt.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Az európai kereszténydemokrácia 45 utáni árnyoldalait dolgozta fel legújabb könyvében egy Bécsben dolgozó politológus, különös tekintettel arra, hogy a Néppárt hosszú időn át menedéket nyújtott Orbán Viktornak. Fabio Wolkenstein szerint az illiberális demokrácia miatt azonban a jövő még sötétebb lehet, mert a tekintélyuralmi rezsimek nagy vonzerőt gyakorolnak az emberekre.

A mozgalom már azzal sem büszkélkedhet, hogy a háborút követően valósággal udvarolt Francónak és Salazarnak, a spanyol, illetve portugál diktátornak, majd ezt tetézte azzal, amikor védőszárnyai alá vette a Fideszt. Habár Orbán nyíltan hitet tett az illiberális demokrácia mellett, két éve rendeleti úton kormányoz és autokrata rendszert rendez be, az EPP csak nagy sokára reagált az uniós normák módszeres megsértésére. A halogatásban nagy szerepe volt a bajor keresztény szociálisoknak.

A recenzió szerint a szerző joggal mondja, hogy a konzervatívok bűnrészesek voltak a magyar demokrácia szisztematikus megrendítésében.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

A volt ausztrál miniszterelnök szerint Kína ugyan éberen lesi, milyen fejleményeket hoz az ukrán háború, ám ez mit sem változtat azon, hogy Hszi Csin-pint elnök mindenképpen vissza akarja szerezni Tajvant. Azaz a tanulságok, az orosz katonai-gazdasági nehézségek nem bírják jobb belátásra Pekinget. Inkább csak arra ösztönzik, hogy még alaposabban készüljön az invázióra.

A vendégkommentárban Kevin Rudd emlékeztet arra, hogy az államfő megígérte: a sziget visszaszerzésével bevégzi a maói forradalmat. Ez szükséges a Kommunista Párt legitimitásához, valamint ahhoz, hogy a politikus bekerüljön a KKP panteonjába. Ha kudarcot vall, abba belebukna.

A Népi Felszabadító Hadsereg pedig azért nézi árgus szemekkel a katonai helyzet alakulását, hogy tudja, hol kell javulnia, ha eljön az újraegyesítés pillanata. Csak éppen a kínai hadsereg ekkora hadműveletet még sosem hajtott végre, a méretek a 2. világháborús partraszállást idézik. De ettől még páratlan erőt igyekszik kifejleszteni, hogy adott esetben megtörje Tajvan, az Egyesült Államok, és a szövetségesek, így főként Japán ellenállását.

További megszívlelendő lecke Pekingben, hogy a kínai gazdaságot nem szabad olyan szankcióknak kitenni, mint amilyenekkel az USA és az EU Oroszországot igyekszik elszigetelni és meggyengíteni. Ez együtt jár a gazdasági önellátás erősítésével. Ezzel együtt Hszi úgy véli, hogy az ukrán válság nem befolyásolja az irányadó trendet: a Kelet felemelkedését, illetve a Nyugat hanyatlását.

Abban bízik, hogy ő nem követi el Putyin hibáit, de itt még bőven melléfoghat. Az USA és a szövetségesei számára feladat az, hogy elriasszák Kínát a kalandor vállalkozástól.

 

Die Presse

 

Lehet, hogy kiszárad a Fertő-tó, ami egyszer már előfordult: 1865-71 között nem volt víz a mederben. Emiatt idegesek a környezetvédelmi-vízgazdálkodási hatóságok, de az idegenforgalom illetékesei is. A természetvédőket ugyanakkor az aggasztja, hogy a magyar fél a Mosoni-Dunából akar csatornán utánpótlásról gondoskodni, csakhogy az eltérő vízminőség felborítaná az ökológiai rendszert. A 9 kilométeres részt elvileg az idén ki kellett volna alakítani, de politikai okok miatt Brüsszel nem utalja a pénzt a magyaroknak.

Mindenesetre a vízmélység aggasztóan alacsony, amit csak súlyosbít a meleg, a szárazság és az intenzív emberi beavatkozás. A legtöbb vizet Európa egyik legjelentősebb sztyeppei tava az égből kapja, ez nagyjából 80 %-ot jelent. 19 %-ról kisebb befolyások gondoskodnak, 1 % pedig föld alatti forrásoknak köszönhető. Viszont egy tanulmány azt állapította meg, hogy ha hat éven át hasonlóan csapadékmentes lesz az idő, mint most, akkor elfogyhat a víz a tóból.

További gond, hogy nagy területen pusztul a nád, mert már nem vágják úgy, mint régen. Ezért elöregszik és nem nyújt kellő menedéket a madaraknak. És tenni kell valamit az iszappal is. Ugyanakkor a hivatalosságok és a civilek egyetértenek abban, hogy meg kell tartani a Fertőt.

 

2022. július 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mi van, ha bukik?

Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >

Tovább

Az EU bővítése és Oroszország

Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >

Tovább

Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus

Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >

Tovább

Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként

Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >

Tovább

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Tovább

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Tovább

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Tovább

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

Tovább

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Tovább

Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet

Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >

Tovább

Trump győzedelmes visszatérése

Korábbi kampányaihoz hasonlóan Trumpnak most volt átfogó választási programja. Amit a programrészletekből megismerhetünk, az egyetlen szóval >

Tovább