Ma Lóránt, Loránd, Pál névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán kulturális háborújának újabb fejezete
Elégedett a vadonatúj budapesti Zene Házával Edwin Heathcote, aki közreműködött a győztes pályamunka kiválasztásában, pedig eredetileg voltak kifogásai, ám azt is megjegyzi, hogy az épület, akárcsak az egész új múzeumi negyed, része lett Orbán Viktor kulturális háborújának. Merthogy a miniszterelnök igyekszik újraírni Magyarország helyét, új identitást kíván kialakítani. Ehhez igénybe veszi a populista nacionalizmust és a keresztény retorikát, hogy azután magát az értékek védelmezőjének tüntesse fel. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Elégedett a vadonatúj budapesti Zene Házával Edwin Heathcote, aki közreműködött a győztes pályamunka kiválasztásában, pedig eredetileg voltak kifogásai, ám azt is megjegyzi, hogy az épület, akárcsak az egész új múzeumi negyed, része lett Orbán Viktor kulturális háborújának. Merthogy a miniszterelnök igyekszik újraírni Magyarország helyét, új identitást kíván kialakítani. Ehhez igénybe veszi a populista nacionalizmust és a keresztény retorikát, hogy azután magát az értékek védelmezőjének tüntesse fel.
A szerző a kész mű helyszíni szemrevételezése után megjegyzi, hogy a tervezők újragondolták a Városliget egész koncepcióját, benne az új Nemzeti Galériával, valamint a futurisztikus Néprajzi Múzeummal, ám Karácsony Gergely úgy véli, hogy az építmények feleslegesen terhelik a környezetet.
Magyarország azonban méreténél sokkal nagyobb hatást gyakorolt a muzsikára, főként a zeneoktatásra és a Zene Házán belül helyet kapott ez a hagyomány. Ugyanakkor életre kelti azt a fantomot, hogy a zene eszköz a nacionalista és politikai program szolgálatában. Az idevágó történelmi kiállítás erre a felfogásra támaszkodik, de ezt talán meg lehet bocsánati, mert egyébként hatalmas a zene kulturális hatása. Mert születhetett az épület politikai meggondolásból, hogy általa új arcot adjanak a kultúrának, de a szakma nemzetközi képviselőit mozgatta meg és újraélesztette a lepusztult környéket.
A hátteret a Vajdahunyad vára adja, amely mesekastély 1896-ból. Gótikus körvonala segítségével próbálták meg egyfajta ős-Disneylandben összefoglalni a historizáló magyar építészetet, hogy kőbe öntsék Nagy-Magyarország álmát. A stílus lehet, hogy változott időközben, ám megmaradt a hóbort, az érzelgős festői szépség, valamint a politikum.
Die Presse
Az osztrák külügyminisztere nem gondolja, hogy Magyarország kivonná magát a sorból, ha bekövetkezne a legrosszabb és Oroszország lerohanná Ukrajnát és így megtorló intézkedéseket kellene elrendelni. A támadás ugyanis vízválasztót jelentene, a konfrontációk időszakát nyitná meg és elkerülhetetlenek lennének a kemény szankciók. Schallenberg úgy véli, hogy amikor kulcskérdésről van szó, Európa mindig megtalálja a közös hangot és ez most sem lenne másként.
Ugyanakkor kiemeli, hogy a megtorló intézkedésekkel békén kellene hagyni a gázszektort, ideértve az Északi Áramlat 2 engedélyezését (a vezeték finanszírozásában az OMV is közreműködött – a szerk. megj.), energia-ügyben ugyanis kölcsönösen függ egymástól a földrész és Oroszország.
Ezzel együtt a helyzet arra emlékezteti, mint amikor valaki egy doboz gyufával játszik a szénakazal mellett. Akkora tűz lehet belőle, hogy nem lehet megfékezni, az ilyesmire bőven szolgáltat példát a történelem. Ugyanakkor nem érti Moszkva felháborodását a NATO esetleges bővítése miatt, hiszen melyik ország vonult be Dél-Oszétiába, Abháziába, a Dnyeszteren túli területre, valamint a Krímbe?
Mint mondja, lehet, hogy Oroszországnak 30 év után is fantomfájdalmai vannak, ám a múlt évszázadban egy sor más ország is elvesztette a birodalmát: Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, de még Ausztria is. Ezzel azonban együtt lehet élni.
Azt is megpendítette, hogy Kína nagyon éberen figyeli a fejleményeket, és ha arra jut, hogy a Nyugat enged a katonai fenyegetésnek, annak súlyos következményei lehetnek Tajvan kapcsán, valamint a világkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Dél Kínai-tengeren.
Der Standard
Az Európai Parlament új első alelnöke amellett van, hogy az unióban el kell törölni az egyhangú döntések elvét, mert az csak akadályozza az érdemi munkát. Az osztrák néppárti Othmar Karas (aki annak idején határozottan kiállt az EPP-ben a Fidesz kizárása mellett – a szerk. megj.) úgy véli, egyetlen tagállamnak sem kell attól tartania, hogy az új rendszerben a többiek „legázolnák”, mert a lényeg a demokratikus többség. A parlamentarizmus egyébként is azt jelenti, hogy kompromisszumra kell jutni. Viszont éppen az a demokráciaellenes, ha a kérdésekben teljes egyetértésre kell jutni, mindenáron meg kell szerezni az összes érdekelt beleegyezését.
A politikus, aki lassan negyedszázada képviselő Strasbourgban, és akit a héten választottak meg új tisztségébe, nem szereti, ha akár Ausztria szembeállítja magát Európával. Az EU-t senki sem tekintheti ellenfélnek, és igen fontos a szolidaritás és az összetartás. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy nem mindig valamilyen kisebbség gátolja a közös határozatokat. Pont ezért javasolja, hogy nagyobb szerephez kell juttatni az Európai Parlamentet, ideértve, hogy a törvényhozókat ne kösse saját pártcsaládjuk álláspontja szavazáskor.
Mert a politikai pártok igen lényegesek a demokrácia eszközeként, ám el kell fogadni, hogy másnak is lehet igaza. Sajnos, teszi hozzá, ez a megközelítés sok esetben háttérbe szorul a vádaskodások és a pártpolitikai ellentétek mögött.
Következő cikk: Képesek leszünk végre ledönteni az egyeduralmi rezsimek bástyáit?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa akár szét is eshet
Európában új törésvonalak jelentkeznek, a kontinens akár szét is eshet, évtizedek óta nem volt ennyire sebezhető. >
Mi van a csökkenő balkáni határsértések mögött?
Ausztria döngeti a mellét, hogy tavaly neki köszönhetően csökkent a migránsok száma a Balkánon, ám ez >
Mi van ha Trump úgy fog uralkodni mint Putyin?
Mi van akkor, ha Trump is pont úgy irányítja országát, mint Putyin az oroszokat, mert amit >
Az EU következő populistája már Horvátországból köszönt
Horvátországból már az EU következő populistája küldi üdvözletét, miután fölényesen, 75%-kal győzött az elnökválasztáson Zoran Milanović. >
Az imperializmus visszavág
A kommentár az egykori mozi kasszasiker címét némiképp módosítva arra hívja fel a figyelmet, hogy nem >
Odahaza Biden sok mindent jól csinált, de a nemzetközi színtéren hagyta, hogy bolonddá tegyék
Ezt a Guardian külpolitikai szemleírója, Simon Tisdall látja így. Szerinte a távozó amerikai elnök hivatali idejét >
Kettős gázcsapás érte Szerbiát
A MOL kerülhet helyzetbe, miután az amerikai kormányzat azt követeli, hogy Belgrád szerezze vissza a Gazpromtól >
Az igazság visszavétele
Felfoghatatlan évek vannak mögöttünk. Felfoghatatlan, hogy mi mindent lehetett itt büntetlenül megtenni vagy éppen nem megtenni. >
Tegyük Ismét Naggyá Oroszországot (meg Kínát)
Fareed Zakaria a Washington Postban úgy látja, hogy Trump a 19. századi imperializmust éleszti újjá és >
A föld végül is lapos
Sok jót nem ír a Fideszről a Süddeutsche Zeitung abban az összeállításában, amelyet a jobboldali populizmusról >
Amerikai feketelistán a magyar Richelieu
Mostantól kezdve egy uniós állam gyakorló minisztere is indexen van az Egyesült Államokban, ami nem gátolja >
Musk, Európa ellensége
Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, amit Elon Musk művel a magyar származású üzletember ügyében, miközben >