2025. május 10. szombat
Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Mi lenne, ha a szélsőjobb kerülne hatalomra?

Mi lenne, ha a szélsőjobb kerülne hatalomra?

Magyarország kicsi, így lehet kezelni. De ha Le Pen kerül trónra, akkor azt az egész földrész megérzi. Még az is elképzelhető, hogy rámegy az EU. Ám az is lehet, hogy Brüsszel követi a nemzeti példákat és nehéz társbérlet alakul ki a szélsőjobb és a politika fő sodorvonala között. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FT

 

A vezércikk rámutat, hogy egyre jobban mélyül az árok az unió és Orbán Viktor között, de Európának meg kell védenie alapvető értékeit. Brüsszel – az UEFÁ-val szemben, igen dicséretesen – nem kente el a dolgot a melegellenes jogszabály kapcsán. A múlt heti csúcs részvevői egészen szokatlan módon rázúdították felháborodásukat a magyar vezetőre, nem egyszer kifejezetten személyes módon.

Budapest az állítja, hogy nem éri hátrányos megkülönböztetés a meleg, illetve transz nemű felnőtteket, a cél a gyermekek védelme. Ám valójában fokozza az EU nagy részével folyó kulturális háborút. A mozgatórugó leginkább az, hogy össze kell kalapálni a jobboldali vidéki szavazókat. A módszert Putyin szolgáltatja hozzá, de a magyar párt is előszeretettel talál veszélyeket és ellenségeket, hogy azután jól megvédje az országot azokkal szemben.

Teljesen igaza volt von der Leyennek és a többi felszólalónak, amikor az alapvető európai értékek közt említették a méltóságot, az egyenlőséget és az emberi jogok betartását. Az unió a szabadság és igazság támogatását hirdeti, ez a misszió lenne oda, ha nem tudja megóvni a saját értékeit.

Ugyanakkor a kulturális háborúval a magyar vezetés eltereli a figyelmet az unió aggályairól, mármint hogy Orbán próbálja megrendíteni a demokráciát, a fékeket és ellensúlyokat. Az európai ellenlépések aligha vezetnek egyhamar eredményre. A jogállami mechanizmus egyelőre a jövő zenéje. De mégis van lehetőség a Bizottság számára, mert hamarosan rá kell bólintania a tervre, mármint hogy Magyarország mire kívánja fordítani a járvány miatt tető alá hozott uniós segélyprogram rá eső milliárdjait.

Brüsszel kilátásba helyezheti, hogy köti az ebet a karóhoz, ha Orbán nem szünteti be a kulturális háborút. Az EU-nak jogi és gazdasági eszközökkel egyaránt élnie kell, ha meg akarja védeni értékeit.

 

Bloomberg

 

A kommentár arra hívja fel a figyelmet a melegellenes magyar törvény kapcsán, hogy az autokraták fegyverként használják a homofóbiát, Orbán pedig egyesen Putyin forgatókönyvét alkalmazza. Nem a nemi irányultság a fontos, hanem a hatalom. Az erős emberek egyre többször vetik be a homoszexuálisokkal, illetve transzneműekkel szembeni diszkriminációt, hogy elvonják a figyelmet hanyatló népszerűségükről és ezt most is tette lehet érni. Viszont a következményeket sokáig lehet majd érezni.

A tábor legreakciósabb kormányai kóstolgatják, hogy meddig mehetnek el, és ebben gyakran élenjár a magyar vezető. De ő is csak koppintja az orosz modellt. A cél, hogy felkorbácsolják a félelmeket és hatalmon maradjanak. Orbánnak szembe kell néznie azzal, hogy katasztrofálisan kezelte az egészségügyi válsághelyzetet, azon kívül igen kemény választás vár rá. Korábban már hasonlóképpen célkeresztbe vette a migránsokat, Sorost és a romákat.

Az LMBT-közösség sajnos, igen alkalmas arra, hogy kereszttűz alá vegyék, hogy bűnbak legyen. Hiszen sokszor láthatatlan, és óvakodik megszólalni az ellenséges környezetben. Virágzanak az összeesküvés elméletek. Viszont mivel ilyen emberek nem ritkán igencsak ismertek nyugaton, könnyű úgy beállítani, hogy itt egy importált ideológiáról van szó, amit külföldről pénzelnek és szöges ellentétben áll a hagyományos értékekkel.

Magyarország esetében is azt látni, hogy a pedofíliára, illetve a gyerekek védelmére hivatkozva igazolják az elnyomó intézkedéseket. A „mások” arra is jók, hogy eltereljék a figyelmet. Orbán pl. ily módon még a Szájer-botrányt is képes volt feledtetni. Leginkább persze a melegek isszák meg az egész levét, de az ilyen kampányok szervezői még maguknak is ártanak. A befogadás hiánya ugyanis elvesztett termelékenységben, bevételben és bérszakadékban jelentkezik. A befektetők máshová mennek. Az adatok igazolják, hogy szoros kapcsolat van az LMBT-jogok és a gazdaság ereje között. 

Az ügy várhatóan csak ráerősít a magyar szürkeállomány elvándorlására, amit eleve gerjeszt, hogy a hatalom szorosabb ellenőrzés alá vonja az egyetemeket. Orbán aggodalmát mutatja, hogy adókedvezményt kínál a legfiatalabb munkavállalóknak. Lehet, hogy el kellett volna gondolkodnia a következményeken, amelyek még a magyar foci válogatottra is rossz fényt vetettek. A szabadság egyszerűbb.

 

New York Times

 

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Orbán Viktor zászlóshajóját jelenti a konzervatív elit kinevelésére, az ellenzék szerint azonban valójában a közpénzek törvényesített ellopása rejlik mögötte. Meg hogy a hatalom megerősítését szolgálja, hiszen állami források kerülnek a politikai szövetségesek által irányított magánalapítványhoz. Mindenesetre a bentlakásos iskola nagyjából 1,7 milliárd dollárnak megfelelő összeget kapott a működéséhez, a pénz nem akadály. Az adományozó maga a miniszterelnök. A terv az, hogy 10 ezer diákot képez Magyarországon és Európában.

A húzás még Orbán részéről is merész, noha folyamatosan megszegi a demokratikus normákat. Főként ha azt nézzük, hogy az egészségügy nem kap elég támogatást és roskadozik a járvány következményei alatt. Az 1,7 milliárd USD a GDP 1 %-ának felel meg. Az alapítvány vagyona meghaladja a felsőoktatás egész éves kiadásait.

De a miniszterelnök most fokozódó nyomás alá került Európában, holland kollégája még azt is felvetette, mi keresnivalója van még az országnak az EU-ban. Azon kívül népszerűgének sokat ártott, hogy a hatalom elfuserálta a ragály kezelését. Jövőre a Fidesz elvesztheti a kétharmadot, de akár meg is bukhat.

Orbán, az illiberális demokrácia bajnoka, nem titkolja, hogy össze akarja kapcsolni a jobboldali politikát a kultúrával, illetve a tudománnyal és az oktatással. Az egyetemek magánosításának egyik legnagyobb nyertese az MCC. Hogy teljesen belterjes intézményről van szó, az kiderül abból, hogy a kuratórium tagjai életük végéig nevezik ki, az új tagokat ők választják majd.

Orbán Balázs, az egész program főnöke esküszik, hogy itt nem az ideológia, hanem a hazafiság a lényeg. De hát nemrégiben a lengyeleknél is létrejött egy hasonló kollégium a konzervatív, keresztény elit kitenyésztésére. Ivan Krasztev, a jónevű bolgár politológus azt mondja, hogy a változásokat a pénz és a hatalom mozgatja. Merthogy a kormány úgy véli, hogy az egyetemeket a balliberálisok tartják kézben, ezért fontos, hogy a hatalom megkaparintsa ezeket.

Nem világos, hogy ellenzéki győzelem esetén fel lehet-e számolni ezeket az alapítványokat, ha nincs hozzá kétharmad. Magyar Bálint úgy látja: ha mély állam megőrzi befolyását, akkor teljesen mindegy, mi lesz a választás kimenetele. Hiller István pedig arra figyelmeztet, hogy a felsőoktatási vita csak még jobban megosztja az országot, és az ideológiai eltolódás évtizedeken át érezteti majd a hatását.

 

FT

 

A jobboldali szélsőség jelenléte krónikus Európában, de nem fenyegeti az EU politikai rendjét, ugyanakkor a demokrácia igazodik a szélsőjobbhoz – írja a lap külpolitikai fő elemzője. Annál is inkább, mivel ilyen pártok immár szinte minden országban vannak és nem is csekély a tömegbefolyásuk. Elnevezésük ügyében vita van, egyesek inkább jobboldali populistáknak hívják őket.

Jellemzőik azonban meglehetősen egységesek: a bevándorlás elutasítása, elitellenes retorika, ami időnként átmegy összeesküvés elméletekbe, kulturális konzervativizmus, ultranacionalizmus és EU-ellenesség. Sokszor igencsak azonosan vélekednek a 30-as évek fasizmusáról, az akkori idők árnyéka rájuk vetül.

De már kiderült, hogy bekerülhetnek a kormányba, lásd Ausztriát, Olaszországot, Észtországot és Finnországot, ám attól még nem ér véget a demokrácia, nem úgy, mint annak idején, Hitler alatt. Időnként engednek radikális követeléseikből, ám ennek árát az elvesztett népszerűséggel fizetik meg. Vagy szaftos botrányokba keverednek és belebuknak, ahogy az az Osztrák Szabadságpárttal történt.

Viszont nem egyszer a fő áramlat erői veszik át a szélsőjobb politikáját, hogy elhódítsák annak a híveit. Lehet, hogy a liberálisok lehangolónak vélik a jelenséget, de a demokrácia már csak ilyen: alkalmazkodik. De hogy mi lesz, az ügyben két dolgot kell mielőbb tisztázni:

1. Mi van akkor, ha a szélsőjobb a maga jogán kormányoz és nem koalícióban?

2. Mi történik, ha az egyik nagy EU-s országban a szélsőség veszi át az irányítást, amire Olaszországban van jó esély, de Le Pen is nyerhet.

A magyar és lengyel példa nem bátorító, tehát, hogy mit tehet a szélsőjobb, ha nem fogják vissza koalíciós partnerek. Orbán a klasszikus erősember-forgatókönyvet követte, amikor kiherélte a médiát és a bíróságokat.  Hogy az unió bajban van, amikor a szélsőjobbos vezetőket kell beilleszteni, az kiderült a Fidesz és a többi európai vezető összecsapásaiból.

Ám Magyarország kicsi, így lehet kezelni. De ha Le Pen kerül trónra, akkor azt az egész földrész megérzi. Még az is elképzelhető, hogy rámegy az EU. Ám az is lehet, hogy Brüsszel követi a nemzeti példákat és nehéz társbérlet alakul ki a szélsőjobb és a politika fő sodorvonala között.

 

Süddeutsche Zeitung

 

A homofób magyar törvény elleni tiltakozásul visszaadja a személyesen Orbán Viktortól kapott Érdemrendet a Német Romák Központi Tanácsának elnöke. Romani Rose azzal magyarázta döntését, hogy a szabályozás átlépte a vörös vonalat, ezért ő maga szégyellné magát, ha megtartaná egy ilyen kormány elismerését. Úgy hogy még a héten visszaküldi a kitüntetést a berlini magyar nagykövetségnek.

 

FAZ

 

Orbán Viktor, aki ez európai illiberálisok vezére szeretne lenni, úgy érzi, hogy a jog az ő oldalán áll nemi kisebbségekről szóló vitában. Ezúttal is azzal érvel, amivel korábban a menekültek kapcsán, hogy ti. itt nem emberi jogról van szó. Most válaszolt a holland miniszterelnöknek, aki a múlt héten megkérdezte, hogy mi keresnivalója van még Magyarországnak az EU-ban. Nos, a riposzt úgy hangzik: nincs egység az értékek ügyében, ezért nincs politikai egység sem. Továbbá, ha az unió egyben akar maradni, akkor a liberálisoknak tiszteletben kell tartaniuk a nem liberálisok véleményét.

A magyar lakosság kb. 60 %-as a hivatalos állásponttal ért egyet LMBT-ügyben. Ráadásul a kérdés megosztja az ellenzéket. Mráz Ágoston Sámuel, a kormány közeli Nézőpont Intézet igazgatója azt fejtegeti, hogy a társadalom többsége fenn akarja tartani az uniós tagságot, de nem okvetlenül a jelenlegi formában. Ebbe a keretbe kell belehelyezni Orbán legutóbbi reformjavaslatait. Ugyanakkor az ellenzék dilemmáját jelzi, hogy alig-alig foglal állást ebben a kérdésben.

 

FAZ

 

A vezető jobboldali lap úgy ítéli meg, hogy beszélni kell Orbán Viktorral, miután a német kancellár joggal gondolja úgy, hogy a jogi eljárás hosszú ideig elhúzódik majd az LMBT-ellenes törvény ügyében. A jogállami mechanizmus még függőben van és a Bizottság meg akarja várni az Európai Bíróság döntését. Azon kívül az alkalmazáshoz mindenképpen igazolni kellene, hogy itt olyan kérdésről van szó, amely közvetlenül érinti az uniós pénzügyi alapokat. Az meg még kreatív jogászok számára sem lesz könnyű.

A múlt heti csúcson lejátszódott heves vita magva az alapértékek védelme. Orbán bizonyosan nem a jó oldalon áll, mert a kirekesztés és a megbélyegzés nem tartozik a földrész szabadelvű hagyományaihoz. Viszont létezik a normál szerződésszegési eljárás, amelyben először azt vizsgálják, hogy megáll-e a jogsértés és miként lehet felszámolni. Merkelnek megint igaza volt, amikor tegnap arról beszélt, hogy tenni kell Európa egyben maradásáért.

 

FAZ

 

Szorult helyzetbe került Magyarországon a külföldi befektetők jelentős része, mert a kormány fejébe vette, hogy visszaállamosít. A térségben több ország is figyelmen kívül hagyja a liberális demokrácia vívmányait. A magyar vezetés is egyre gyakrabban avatkozik bele a polgárok életébe. Ez nem csupán a nagy botrányt kavaró homofób törvény esetében igaz, a magángazdaság is fokozottan érzi az állami nyomásgyakorlást.

Most éppen a Budapest Airport van a célkeresztben, pedig a három beruházó sokat invesztált. Hogy azután Orbán feszítővassal viszi-e keresztül akaratát, azt nem tudni, de a tulajdonosok számára megnehezítheti a normális gazdálkodást, ha nem engedélyez fontos fejlesztéseket.

Egy sor kulcsterület már így visszakerült közkézbe. Pl. a sajtóban, pedig annak ellenőrzése nem a hatalom dolga. Ám erősödik a beavatkozás a kultúrában, az oktatásban és az agráriumban is. Az alapítványok létrehozását az Transparency International jogellenesnek tartja. Hiszen ily módon egy párhuzamos állam jön létre és az választási vereség esetén is kézben tudja tartani a hatalom emeltyűit.

Egyre több jel utal arra, hogy a magyarok változást akarnak. Sokan utasítják el a Fidesz környezetének önteltségét és korrupcióját.  Viszont az alapítványi modell jó időre súlyos következményekkel járhat. Akinek most a kommunista államosítások jutnak az eszébe, az sajnos, nem jár messze az igazságtól.

 

 

 

2021. június 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja

Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >

Tovább

Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi

Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >

Tovább

Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut

Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >

Tovább

Musk fájdalmas búcsúja

A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >

Tovább

Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására

Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >

Tovább

Még sugároz a Szabad Európa Rádió

Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >

Tovább

Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország

Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >

Tovább

Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut

Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >

Tovább

Nagyot ment a baloldal Ausztráliában

Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >

Tovább

Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?

Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >

Tovább

Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába

Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >

Tovább

Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet

Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >

Tovább