Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Berlin számára viszont közeledik az igazság pillanata
Az EU nem lehet hiteles világpolitikai tényező, ha Németország nem veti latba teljes gazdasági, politikai, és – igen! – katonai erejét. Vagyis a labda a németek térfelén pattog. Fel kell adniuk eddigi, tartózkodó álláspontjukat. Gabriel hozzáteszi, hogy a francia politikus joggal tart igényt vezető szerepre Európában a britek távozása, illetve a német habozás miatt. Egyedül azonban nem boldogul. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Tagesspiegel
Bár a napokban Manfred Weber és Vera Jourová is jelezte, hogy elég volt a magyar kormány módszeres jogsértéseiből, Orbán Viktor a jelek szerint nemigen izgatja magát. Barlai Meláni, az Andrássy-egyetem politológusa szerint a hatalom ezúttal is szabadságharcnak állítja be, hogy szembemegy Brüsszellel. Merthogy a miniszterelnök szívesen csatázik az EU-val. Így természetesen a pénzügyi csomag ügyében elért kompromisszumot is saját győzelmeként tünteti fel. Miközben más országokkal együtt következetesen próbálja aláásni az uniót, ami tökéletesen ellenkezik a szervezet megalakításakor meghirdetett tervekkel.
A szakértő szerint Orbán most időt nyert a választás előtt, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy időben megszületik az Európai Bíróság döntése a jogállami mechanizmus törvényességéről. Úgy hogy bizonytalan, élhet-e addig Brüsszel a pénzmegvonás eszközével. De a magyar közvéleményt egyébként sem nagyon befolyásolja, hogy mi van az EU-ban. A korrupciót sokan bocsánatos bűnnek tekintik, ezért az új szabályozásnak aligha lesz jelentős következménye a belpolitikában.
Példa rá a Szájer-ügy, hiszen a Fidesz törzsszavazóinak csakis az számít, amit a hatalom üzen: erős a pártvezetés és egyszerűen nem tűr el olyan kilengést, amelyen egyik alapító tagját rajtakapták. Itt összesen 2-2,5 millió emberről van szó, és közülük főként azok a fontosak, akik vidéken élnek.
Barlai egy civil szervezettel együtt két éve kutatja a választási csalásokat és több mint ezer választási biztos megkérdezése alapján arra jutott, hogy a visszaélések meghatározott mintát követnek: voksokat vásárolnak, buszokkal viszik szavazni az embereket, meghamisítják a jogosultak névsorát és manipulálják a voksokat az idős otthonokban. Minden eszköz megengedett, főleg vidéken, ahol erősek a függőségi viszonyok. Ám akad példa rá Budapesten is. Sok körzetben a kirendelt személyzetnek fogalma sem volt, hogy mi az illegális, illetve nem lett volna mersze jegyzőkönyvben rögzíteni a törvénytelenségeket.
Project Syndicate
A volt német külügyminiszter szerint Európa viszonylag sértetlenül vészelte át a múlt évet, hála Merkelnek. A szociáldemokrata Sigmar Gabriel, aki jelenleg a transz-atlanti viszony, illetve a német-amerikai együttműködés előmozdítására hivatott Atlanti Híd nevű civil szervezet elnöke, úgy véli, hogy a német uniós elnökség nagy sikertörténet. Hiszen az EU jelentős szolidaritást tanúsított a járvány kapcsán. Tető alá hozta a Brexit-megállapodást, részben, mert Johnson nem akart teljesen magára maradni, részben pedig mivel az unió tudta, hogy nem tanácsos teljesen szakítania a szigetországgal, figyelembe véve annak geostratégiai jelentőségét, valamint gazdasági, katonai és egyéb súlyát.
A szervezet azonban megosztott a közös gazdaságpolitika, a jogállam, a hatalmi ágak szétválasztása kapcsán. Ráadásul a németek és a franciák véleménye ütközik a Macron által szorgalmazott stratégiai autonómia ügyében. A francia elnök joggal gondolja úgy, hogy Európának többet kell tennie a saját biztonsága érdekében, mert Amerikára már nem számíthat úgy, mint korábban.
Berlin számára viszont közeledik az igazság pillanata, mert az EU nem lehet hiteles világpolitikai tényező, ha Németország nem veti latba teljes gazdasági, politikai, és – igen! – katonai erejét. Vagyis a labda a németek térfelén pattog. Fel kell adniuk eddigi, tartózkodó álláspontjukat. Gabriel hozzáteszi, hogy a francia politikus joggal tart igényt vezető szerepre Európában a britek távozása, illetve a német habozás miatt. Egyedül azonban nem boldogul. A német kormány azt hangsúlyozza, hogy a stratégiai autonómia csak akkor lehetséges, ha az kiegészíti és megerősíti, és nem veszélyezteti a transz-atlanti partnerséget.
A kancellár ugyanakkor legalább akkor közbe szokott lépni, amikor az unió egysége a tét. Ezt megmutatta, amikor összehozta a megegyezést Magyarországgal és Lengyelországgal, miután mindkettő vétóval fenyegetőzött a jogállami mechanizmus megakadályozására.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >