Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Spiegel: Orbán Viktor – Európa szégyene
Így értékeli a lap, hogy az unió kellős közepén egy kvázi diktatúra jött létre. A kormányfő jogköre messze túlmegy azon, amit más kormányok kaptak a válság megoldásához. De az egészet úgy állítják be, mintha csakis azt néznék, hogy lakosság ne szenvedjen sokat a vírus miatt. Ám ehhez nem lett volna szükség az új felhatalmazásra. Valójában a cél az, hogy Orbán és a mögötte állók cinikus hatalmi emberek klikkje a zűrzavar ürügyén még jobban kiépítse befolyását. Ilyesmit akkor szoktak csinálni, amikor valaki egyeduralomra tör. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg
A német kancellár borúlátóan vélekedik arról, hogy Orbán Viktor meghatározatlan időre jogot kapott a rendeleti kormányzásra, vagyis hogy mostantól kezdve kizárólagos uralma alá kerül az unió egyik demokráciája, ameddig csak akarja. Merkel azt közölte szóvivője útján, hogy a válságban szükség van rendkívüli intézkedésekre, de közben tiszteletben kell tartani a jogállamot. Egyben idézte a Bizottság két nappal ezelőtti nyilatkozatát, miszerint a testület mindent elkövet az emberek életének védelmében, de közben megóvja az európai értékeket és életmódot.
A jelentés hozzáteszi, hogy a világban a kormányok a legváltozatosabb eszközökhöz folyamodnak a vírus elleni küzdelemben, de azért az csak kevés helyen fordul elő, hogy ekkora jogkört kapnak, minden időkorlát nélkül. A Fidesz lesöpörte a vitában az ellenzék érveit. Orbán mostantól kezdve megkerülhet bármilyen törvényt. A hatalom lépéseit csak az Alkotmánybíróság felügyeli, de az tele van a miniszterelnök hűséges híveivel. Uitz Renáta a CEU Összehasonlító Alkotmányjog Tanszékének vezetője azt mondta, nem ismer egyetlen más demokráciát sem, ahol a kabinet gyakorlatilag szabad kezet kért volna, hogy bármit megtehessen, tetszés szerinti időn keresztül. A forint árfolyama tegnap rekordmélységbe zuhant.
Nem sok a bizodalom abban, hogy Orbán mértékletességet fog tanúsítani, pláne azok után, amit az elmúlt 10 évben művelt. Az EU jogállami eljárást folytat Magyarország ellen, ám nem mutat akaratot arra, hogy valóban meg is fékezze a politikust, miután mindenütt virágzik a populizmus. A Bizottság azonban meg akarja vizsgálni, hogy a különleges felhatalmazás összhangban van-e a közös normákkal – erősítette meg az igazságügyi biztos, Reynders. Mindenesetre az új jogosítvány segíthet a kormányfőnek, hogy az ellenzékre tolja rá a felelősséget az alulfinanszírozott kórházakért. Hegedűs Dániel, a berlini German Marshall Alapítvány kutatója úgy véli: az eddigi tapasztalatok alapján nem lehet arra számítani, hogy Orbán egyhamar feladná a felhatalmazási törvényt.
Politico
A német külügyminiszter úgy reagált a magyarországi fejleményekre, hogy a Covid-19 elleni válaszok nem fenyegethetik a jogállamot, nem foszthatják meg jogaiktól a demokratikus intézményeket, nem tehetnek kockára alapvető jogokat. A szociáldemokrata Roth megjegyezte, hogy a bajt közös erővel, és nem dekrétumokkal kell legyűrni. Az EP liberális frakciójának vezetője, a román Ciolos úgy foglalt állást, hogy a különleges felhatalmazás láttán a demokratikus Európának a legmagasabb fokú riadót kell fújnia, mert nem lehet egyszerűen lehúzni a rolót a jogállam számára.
A szocialisták úgy látják, hogy a vírus csak ürügy Orbánnak, aki a nyílt színen bontja le a demokráciát. Miként állíthatja, hogy arányos lépést jelent a rendeleti kormányzás vagy a sajtószabadság megszigorítása? A frakció cselekvésre szólította fel a Bizottságot. Katarina Barley, a Parlament alelnöke azt üzente, hogy a demokrácia nem kerülhet vesztegzár alá. Az aggodalmakat osztják a zöldek is, akik szerint Magyarország veszedelmesen elfordul a demokratikus normáktól, és biankó csekket ad a miniszterelnöknek. Ehhez képest Kovács Zoltán reakciója: Az ilyen gyanúsítgatások alaptalanok, egyben pedig rágalmaznak. Arról nem beszélve, hogy akadályozzák a kormányzati erőfeszítéseket a vírus terjedésének lassítására.
Financial Times
Orbán megkapta a zöld jelzést az Országgyűléstől, hogy dekrétumokkal irányítsa Magyarországot. Amióta a miniszterelnök 10 éve visszatért a hatalomba, azóta egyfolytában bontja le a fékeket és ellensúlyokat az igazságszolgáltatásban, de rátenyerelt a sajtóra is. Elvileg a Parlament visszavonhatja a most megadott különleges jogkört, de ott a Fidesznek kétharmada van. Csáky Zselyke, a Freedom House-tól úgy ítéli meg, hogy a törvény tesz minden látszatra. Leleplezi, ami már egy ideje tény: nincsenek fékek és ellensúlyok, mert sem az Országgyűlés, sem az Alkotmánybíróság nem tölti be ezt a szerepkört.
Brüsszeli illetékesek, nemzetközi szervezetek és hazai civil csoportok kifogásolták, hogy a jogszabályban nincs benne, meddig érvényes. A magyar kormány azonban visszautasította mind az Európa Tanács, mind az EBESZ bírálatát. Megfigyelők azonban felhívják a figyelmet, hogy ha az EU erőteljesen reagál, az fontos üzenet volna más tagállamok számára, ha azok netán kísértésbe esnének, hogy kövessék a példát. Rácz András, a Német Külkapcsolati Tanács elemzője nemrégiben arról értekezett, hogy a budapesti politika jelzés lehet más kormányok számára, mármint hogy meg lehet lovagolni a járványt és be lehet vezetni az alapjogokat korlátozó intézkedéseket.
Huffington Post
A szélsőjobbos Orbán Viktor a teljhatalom megszerzésére használta fel a válságot. Így mostantól kezdve drámai lépéseket tehet, ám ez igencsak aggasztja a civil szervezeteket és a magyar ellenzéket, hiszen félő, hogy a jogállam és a demokrácia ellen veti be rendkívüli jogosítványát. Magyarország egyúttal arra is példa lehet, hogy szélsőséges vezetők a járványt kiaknázva erősítik meg saját hatalmukat. Éppen akkor, amikor az országok inkább hajlamosak különleges jogokkal felruházni őket a ragály megfékezésére.
Amit Orbán eddig tett az ellenfelek, újságírók és a civil társadalom ellen, az különlegesen aggasztóvá teszi a felhatalmazásnak azt a részét, amelyik a rémhírterjesztésre vonatkozik. Hiszen a sajtóorgánumok mostantól kezdve feltehetőleg kétszer is meggondolják, mit jelentsenek a járvány elleni kormányintézkedésekről. A kormányfő populista, aki hajlamos arra, hogy a válságokból személyes hasznot szerezzen. Úgy állítja be, hogy a nemzet egyedüli védelmezője olyan ellenségekkel szemben, mint a liberálisok, muzulmánok, az EU és Soros.
New York Times
Az autokraták és mások számára jó esélyt kínál a koronavírus válság, hogy még több hatalomhoz jussanak, ám az nagy kérdés, hogy hajlandóak-e attól idővel megválni. A magyar kormányfő pl. ezután saját akarata szerint vezetheti Magyarországot. De pont az a gond, hogy egyes kormányok sajátos jogokat szereznek a járvány ürügyén, és nemigen vannak biztosítékok, hogy nem élnek vissza azokkal. Van rá példa tekintélyelvű rendszerekben (Jordánia), olyan elbukó demokráciákban, mint Magyarország, de meg lehet említeni a hagyományosan jogállam Nagy-Britanniát is. Az ENSZ emberi jogi jelentéstevője attól tart, hogy a Covid-19-re rácsatlakozik az autoriter és elnyomó intézkedések hulláma. Az pedig évtizedekre irányt szabhat a politikának, gazdaságnak és a civil szférának.
A járvány újrafogalmazza a normákat. Jogvédők attól tartanak, hogy az emberek nem veszik észre, milyen jogokat is engednek át, legfeljebb csak akkor, amikor már nem tudják azokat visszavenni. A járvány ajándék lehet az autokrata beütésű kormányoknak. Magyarországon innen kezdve csakis Orbán mondhatja meg, mikor érjen véget a rendkívüli állapot. Bírálók szerint a hatalom az új jogszabály alapján még jobban leszalámizhatja a demokratikus intézményeket, üldözheti az újságírókat és az ellenzék tagjait.
Wall Street Journal
A felhatalmazási törvényt nehezményezi az unió és több jogi szakértő is, mert úgy vélik, hogy Orbán ily módon olyan tekintélyelvű hatalom birtokába került, amit legfeljebb csak a saját kabinetje, illetve a pártja vonhat meg tőle. A lap szintén megszólaltatta Rácz Andrást, a Német Külpolitikai Társaságtól, aki úgy gondolja, hogy egyes politikusok a válságot meglovagolva megrendíthetik a demokráciát. A szakértő ebből a szempontból Magyarországot tartja a legnagyobb veszélynek.
Washington Post
A magyar törvényhozás korlátlan hatalmat adott a populista Orbán Viktor kezébe, amivel az addig élhet, ameddig csak szükségesnek tartja. Jogvédők szerint azonban ily módon gyakorlatilag felfüggesztették a demokráciát egy uniós tagállamban a koronavírus elleni harcra hivatkozva. Elemzők megkérdőjelezik továbbá, hogy a miniszterelnök hajlandó lesz-e visszaszolgáltatni a különleges jogkört, ha már csillapodik a járvány.
Lydia Gall, a Human Rights Watch kelet-európai kutatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a szükségállapot idején le lehet mondani bizonyos jogokról, ám a rendkívüli intézkedéseknek csakis ideiglenesek és arányosak lehetnek, és kizárólag válság visszaszorítására szolgálhatnak. Ám mint hozzátette, nem ez a helyzet, amikor bizonytalanul körvonalazott felhatalmazásokról van szó, és főleg nem, amikor azokat nem kötik határidőhöz. A magyar parlament döntéséről a szakértő azt mondja, hogy az szabad kezet adott a kormánynak, és majd meglátjuk, az miként él a lehetőséggel. Ám megjegyzi, hogy félő: csak még inkább elfojtja a szabad hangokat, illetve sajtót.
Az EU igazságügyi biztosa azt közölte, hogy Brüsszel mindenképpen meg akarja vizsgálni az új magyar jogszabályt, főleg ami a rendkívüli állapotot és az álhírek terjesztéséért előirányzott büntetést illeti. Renzi volt olasz miniszterelnök azonnal cselekvésre szólította fel az uniót, mert úgy véli, hogy annak jobb belátásra kell bírnia Orbánt. Vagy ha ez nem sikerül, akkor egyszerűen ki kell rakni Magyarországot az EU-ból.
The Times
Lubickolnak az autoriter vezetők, mert a járvány sorra iktatja ki a fékeket és ellensúlyokat. Még büszke nyugati liberális demokráciákban is annyi hatalmat halmoztak fel a politikusok, ami pár hete még teljesen elképzelhetetlen lett volna. Közvélemény kutatások azt igazolják, hogy az emberek pedig elfogadják ezt. Ám félő, hogy egyes kormányok nem szalasztják el a válságot és az erős emberek még jobban megerősítik saját pozícióikat, amiből azután a baj elülte után sem kívánnak semmit sem feladni. Vagyis elnyomják az elégedetlenséget, korlátok közé szorítják az ellenzéket, vagy érvényben tartják a különleges jogosítványokat, hogy ne gátolja semmiféle alkotmányos korlát a ténykedésüket. Egyesek ezt ravaszabban csinálják, mások teljesen nyíltan.
Az aggodalmak nem csupán diktatúrákra, illetve autokráciákra vonatkoznak, lásd Kínát és Oroszországot, hanem pl. Magyarországra is. A londoni Middlesex Egyetem egyik előadója, aki gyűjti, hol élhetnek vissza világban a különleges felhatalmazásokkal, arra emlékeztet, hogy a magyar kormánynak immár régi, jó szokása válság idején megnöveli hatalmát, és azt utána meg is tartja, ahogyan az a menekülthullám után is történt. Szerinte most is ugyanez fog lejátszódni.
Guardian
Az Európai Parlament illetékese nagy gondnak tartja, hogy az EU elhanyagolta a magyarországi helyzet megoldását, pedig aggályos, hogy Orbán alatt visszacsúszott a demokrácia és meggyengült a jogállam. Épp ezért a francia zöldek képviselője hirtelenjében nem is tudja, hogy mit lehetne tenni Orbán teljhatalmával. Delbos-Corfield, aki a magyar ügyek felelőse Strasbourgban, sajnálatosnak tartja, hogy az unió idáig mindig csak követte a magyarországi fejleményeket.
Ugyanakkor Kovács Zoltán élesen visszautasította a Guardian tegnapi vezércikkét, miután az azt írta, hogy Orbán diktátori jogokat szerez. A szóvivő szerint a liberális média cinizmusa új, alávaló mélységet ért el. Ennek ellenére tartani kell attól, hogy kormány a törvény segítségével hajszát indít a kritikus sajtó ellen a járvány kapcsán, miután a hatalom már most is azt állítja, hogy magyar és külföldi újságírók közösen le akarják járatni a vezetést.
Neue Zürcher Zeitung
„Orbán abszolút hatalmának már az illiberális demokráciához sem sok köze van” – írja a svájci konzervatív liberális lap. Maga a válság nem indokolja, hogy rendeleti úton avatkozzanak bele az alapvető jogokba. Persze másutt is egyre drasztikusabb húzásokkal korlátozzák a személyen szabadságot, a tulajdonjogokat és a gyülekezési szabadságot. Ám a döntő mindig az, hogy ezek a lépések arányban állnak-e a bajjal. Negatív példaként éppen Magyarország szolgálhat. Orbán mától kezdve formálisan is az ország korlátlan ura, aki dekrétumokat bocsáthat ki, törvényeket érvényteleníthet. De a legnagyobb gond, hogy ezt meghatározatlan ideig teheti. Egy olyan országban, ahol a Fidesz szinte az összes állami intézményt, valamint tömegtájékoztatási eszközt a kezében tartja. Megzabolázza a kritikus civil szervezeteket, a kultúra engedetlen szereplőit. Most pedig a Parlamentet is kiiktatja.
A kormány mondhatja meg, hogy mikor ér véget a rendkívüli állapot. Vagyis Orbán addig él vele, amíg kedve tartja és még csak meg sem indokolta, hogy miért nem fogadta el az ellenzék által követelt három hónapos határidőt. Hogy mire kell neki a teljhatalom, amikor amúgy is azt csinált a kétharmad révén, amit akart? Nem valószínű, hogy valós volna a feltételezés, miszerint a két év múlva esedékes választást igyekezne ily módon elhalasztani. Ezt még ő sem merné meghúzni, mert akkor végképp elviselhetetlenné válna az EU-ban.
Viszont a koronavírus jelentős kockázatot hordoz, mert az egészségügy katasztrofális állapotban van, anyagilag kivérezett. Orbán tolta a milliókat az ostoba propagandába, miközben a betegek kénytelenek voltak maguk vinni élelmiszert és WC-papírt a kórházba. Ha terjed a járvány, ezek a viszonyok széles körben ismertté válnak. Itt van jelentősége annak, hogy az ellenzéket a különleges állapot elutasítása miatt a ragály szövetségesének lehet nyilvánítani, és hosszú börtönt lehet kiróni hamis hírek terjesztéséért.
FAZ
Orbán Viktor jelentősen megnövelte a hatalmát, ám az ellenzék és a külföld élesen bírálja ezért. A Bizottság szóvivője visszautasította a kormányfő vádját, mármint hogy Brüsszel gátolná a hatékony intézkedéseket a vírus ellen Magyarországon. Berlinben az FPÖ parlamenti csoportjának megbízottja úgy fogalmazott: Orbán szégyentelenül kihasználja a válságot, hogy valóra váltsa régi tervét és kiterjessze a szükségállapotot. Ám ily módon megint megsérti az EU és az Európa Tanács szabályait, nagy károkat okoz saját országának, hiszen egyre inkább elszigeteli azt annak demokratikus hagyományaitól.
Dobrev Klára úgy ítéli meg, hogy a kormányfő a kétharmados többséget félti, ezért nem hajlandó vitára a felhatalmazás ügyében. A DK EP-képviselője ugyanakkor elismerte, hogy a Fidesz a múlt héten csapdát állított az ellenzéknek, hiszen az a jogszabálytervezet ellen voksolt. Ezáltal azonban úgy lehet feltüntetni, mint a nép ellenségét. Ám az ellenzéki pártoknak nem volt más választásuk, hiszen nem támogathatták a kormány korlátlan jogkörét, ideértve a sajtószabadság további szűkítését – hangsúlyozta Dobrev.
Die Welt
A konzervatív újság úgy látja, hogy von der Leyennek most már komolyan oda kell figyelnie Orbán Viktorra, hiszen az a vírusválság kellős közepén fél-autokráciát csinál Magyarországból és közben Brüsszelt ócsárolja. Az EU nélkül azonban Magyarország nem életképes. A Bizottság elnökének hiteles stratégiát kell felmutatnia, mármint hogy miként akar eljárni az ilyen államokkal. A járvány nem kifejezetten a szabadság idejét jelenti. Ám fontos, hogy a megszorító lépések érvényességi idejét megadják, és a törvényhozások ügyeljenek azok végrehajtására. Ám a magyaroknál éppen ennek az ellenkezője történik és ez példátlan a nyugati demokráciákban.
Ami meglepő, az az, hogy hallgat a többi tagország. Még inkább fura a Bizottság tanácstalansága. A koronavírus nem szolgálhat eszközül az olyan félautokraták számára, mint Orbán. Amit idáig Brüsszel letett az asztalra a politikus megfegyelmezésére, az édeskevés. És nem kizárólag a szankciókról van ott szó. Von der Leyen részéről az is roppant fontos, hogy a szép szavakon kívül kellő meggyőző erővel nyilvánítsa ki: mit képvisel Európa, és mi az, ami elfogadhatatlan számára.
Az meg külön bizarr, hogy Orbán egyre-másra emlékeztet a válság kapcsán kapott kínai segítségre, hogy példának állítja az ázsiai társadalmakat, és milyen izgalom fogja el, amikor az EU gyengeségét ecseteli. Természetesen, mindezt lehet puszta-propagandának venni. Ám az mégiscsak tragikus, hogy a magyar illiberális demokrácia és a jóléti magyar állam nem élne meg az unió nélkül. Az ország számára sem az oroszok, sem a kínaiak nem jelentenek alternatívát. Brüsszel adja a kormányfő hatalmi bázisát, és ezt von der Leyennek végre éreztetnie kellene.
Süddeutsche Zeitung
A kommentár szerint az EU a koronavírus után is veszélyben lesz, mert Orbán Viktor megmutatja, milyen gyorsan át lehet alakítani tekintélyuralommá egy demokratikus rendszert. A politikus keresztülvitte az akaratát, így az unió még sokáig kénytelen lesz foglalkozni a dologgal. Vagyis nem elég, hogy arat a járvány Magyarországon, további akut veszély jelentkezik a demokrácia számára. Ezen persze már senki se lepődjön meg, hiszen a kormányfő 10 éve céltudatosan dolgozik a jogállam lerombolásán. Ellenségképeket gyártott, félelmet keltett. A demokráciából már csupán a homlokzat maradt, de most azt is állványokkal támasztják meg és vastag ponyvával fedik le.
A magyar kormány szokás szerint semlegesíteni próbálja a kritikát, miközben szemtelenül kap a teljhatalom után. Az ellenzéket azzal vádolja, hogy az nem eléggé hazafias. A külföldi bírálóknakazt válaszolja, hogy az vagy nem értik pontosan a különleges intézkedések lényegét, vagy tudatosan kiforgatják a magyar szándékot. De hogy a lépések mennyire arányosak és mennyi ideig lesznek hatályban, azt csakis Orbán és az övéi szabják meg. Ily módon azután a lehető legrosszabbra kell felkészülni. Hiszen ő akkor is képes lesz folyamatosan harcolni a vírus ellen, ha már véget ér a ragály.
A félelem magyarázza, hogy a politikus a helyzetet a hatalom megerősítésére használja ki. Az őszi választások ugyanis megmutatták, hogy minden ellenintézkedés dacára még mindig sebezhető. Azon felül tudja, hogy a vírus hamarosan leleplezi: milyen veszedelmes mulasztást követett el. Hiszen az egészségügy annyira lepusztult, hogy aligha tudja állni a fertőzés okozta nyomást. Ám a felháborodást el lehet majd nyomni az új jogszabályra hivatkozva. Bízhat abban, hogy a mostani feszült időkben az uniós partnerek közül senki sem utasítja rendre. A brüsszeli kifogásokat máris nyersen visszautasította. Egyúttal élesen nekiment az EU-nak, mondván, hogy az gyatra módon kezeli a válságot, nem úgy, mint Kína. Vagyis ismét csak megmutatta, hogy mekkora veszély fenyegeti az Európa-tervet, még azután is, hogy elül a jelenlegi vihar.
Süddeutsche Zeitung
A magyar kormány meghatározatlan időig jegeli a hatalmi ágak szétválasztását, mert állítólag csak így lehet legyőzni a vírust. Orbán katonás retorikával érvelt uralma kiszélesítése mellett, pedig már így is igen nagy volt jogköre. De most még keményebben fel tud lépni bírálói ellen. A Bizottság igazságügyi biztosa azt közölte válaszul, hogy Brüsszel mind a 27 tagállam esetében megnézi, mennyire van joguk a parlamenteknek beleszólni a különleges felhatalmazások meghosszabbításába, illetve hogy azok érvényüket vesztik-e egy bizonyos idő elteltével. Reyners arra is kitért, hogy az EU aggodalommal követi a hatalmas magyarországi sajtókoncentrációt. Jelezte, hogy az unió nagyon nem ért egyet azzal, ha börtönnel sújtják az álhírek terjesztőit. A közösségi értékekért felelős biztos, Jourová tudatta is az idevágó aggályokat a magyar igazságügyi miniszterrel.
A német Katarina Barley (az igazságügyi tárca volt gazdája) szerint Orbán be akarja biztosítani, amit más úton-módon nem tudna elérni. Ám félő, hogy most dominóeffektus indul be, mert más országok nagyon figyelik, hogy mi lesz a magyarokkal. És hogy közbeszól-e a Bizottság, illetve a többi tagállam. A politikus felszólította Brüsszelt, hogy a kérjen sürgős közbeavatkozást, illetve pénzbüntetést az Orbán-kormány ellen az Európai Bíróságtól. Ingeborg Gräßle, a Néppárt EP-képviselője úgy értékelte, hogy a magyar vezető elnöki diktatúrát akar, ezért a Fideszt a lehető leggyorsabban ki kell hajítani a Néppártból.
Frankfurter Rundschau
A magyar miniszterelnök kényszerszabadságra küldi az Országgyűlést, ily módon tovább építi az illiberális államot. A politikus sajnos arra használja tehetségét, hogy szétverje a demokráciát, pedig egykor segített azt felépíteni. De most az van, hogy aki túl hangosan bírál, arra hosszú börtön vár. Orbán egyrészt arra támaszkodik, hogy az unió a jelenlegi helyzetben képtelen megállítani egyes kormányfőket. Másrészt arra épít, hogy a halálos járvány közepette minden államban korlátozzák az alapvető jogokat. És hogy sok ember nem látja a különbséget. A harmadik tényező pedig az, hogy sok nyugati ország hatalmas gyengeséget árul el a ragály leküzdése során.
Orbánnak a szingapúri modell kell. Kicsi, tekintélyuralmi, gazdaságilag felfelé törekszik. Világos szabályok, nagy szabadság helyett. Ez az az illiberális állam, amit Magyarországnak szán. Tegnap hatalmasat lépett ebben az irányban. A koronavírus után Magyarország már nem fogja tudni, milyen is az igazi demokrácia.
Frankfurter Rundschau
„A diktatúra vírusa”. Ezzel a címmel számol be az újság arról, hogy Magyarország erős embere megszerezte az egyeduralmat. Méghozzá hosszú időre. Merthogy ugyan a kormány azt állítja, hogy csupán a válság idején kíván élni a felhatalmazással, de hogy mikor érnek véget a különleges állapotok, azt senki sem képes megmondani. Katarina Barley kijelentette, hogy ami most történik a magyaroknál, az szinte felhívás keringőre, főleg keleten, amivel Lengyelországra és Csehországra utalt. Hozzátette, hogy az unió sajnálatos módon túl sokáig kivárt és még mindig rendkívül passzív.
Spiegel
Orbán Viktor – Európa szégyene. Így értékeli a lap, hogy az unió kellős közepén egy kvázi diktatúra jött létre. A kormányfő jogköre messze túlmegy azon, amit más kormányok kaptak a válság megoldásához. De az egészet úgy állítják be, mintha csakis azt néznék, hogy lakosság ne szenvedjen sokat a vírus miatt. Ám ehhez nem lett volna szükség az új felhatalmazásra. Valójában a cél az, hogy Orbán és a mögötte állók cinikus hatalmi emberek klikkje a zűrzavar ürügyén még jobban kiépítse befolyását. Ilyesmit akkor szoktak csinálni, amikor valaki egyeduralomra tör.
Magyarország földrajzilag Európához tartozik, de politikailag már nem. Itt lenne az ideje, hogy az EU vezetése komolyan helyre tegye Orbánt és kidolgozza az egyértelmű stratégiát a ilyesfajta viselkedés szankcionálására. A Bizottság, amely von der Leyennel az élen többé-kevésbé tétlenül tűri a dolgot, nem csupán gyenge, hanem gyáva is.
Die Presse
Orbán Viktor gyakorlatilag megfosztotta hatalmától az Országgyűlést. Az osztrák Amnesty International főtitkára azon a véleményen van, hogy a miniszterelnök a válság kapcsán minden ellenőrzésen túllépő diktatórikus viszonyokat akar létrehozni. Az osztrák zöldek strasbourgi frakcióvezetője kijelentette, hogy Orbán „koronapuccsot” hajtott végre és ez fekete nap a demokrácia számára. Megjegyezte, hogy az EU nem tűrheti tovább a támadást a jogrend ellen.
Der Standard
Orbán Viktornak a dekrétumok a fontosak és nem az átláthatóság. Ám a különleges jogkör nem nyugtatja meg az kórokozó miatt aggódó embereket. Hiszen egyfelől senki sem tudja, mennyire lesz súlyos a járvány. Ugyanakkor a parlament kikapcsolásával megadott teljhatalom természetesen veszélyt jelent az ország demokráciája számára. Már csak azért is, mert az újságírók immár nehezített körülmények között végezhetik munkájukat. Ezért jogosak a hazai és külföldi figyelmeztetések, pl. az osztrák igazságügyi miniszter részéről.
Magyar sajtómunkások abból indulnak ki, hogy Orbánnak igazából nincs semmiféle terve, az új jogosítvány inkább csupán egyfajta biztonsági öv a számára. A jelszó: soha nem lehet tudni, mire lesz jó, ha úgy hozza a sors. De pont ez a gond, mert itt nem úgy van, mint a migránsválság során, amikor a kormányfő tetszés szerint riogathatta a lakosságot, hogy azután megmentőként jelenjen meg. Most egyszerűen meg van ijedve a lakosság. Ezen jottányit segít, ha a miniszterelnök megint bűnbakokat sorakoztat fel, mint egykor Sorost. Úgy hogy most nyíltságra és átláthatóságra volna szükség. Ám az új törvény pontosan az ellenkező irányban hat.
Kurier
Az osztrák konzervatívok EP-csoportjának vezetője teljesen egyértelműnek tekinti, hogy a válságkezelés semmiképpen sem indokolja a magyar parlament kiiktatását. Karas, aki egyben az Európai Parlament elnöke, kifejtette, hogy Orbán a válságot kiaknázva súlyos károkat kíván okozni a liberális demokráciának és a jogállamnak. Ám ez cinikus és gátlástalan – dühöngött a jobboldali politikus. Az osztrák szociáldemokraták egyik strasbourgi képviselője pedig arra figyelmeztetett, hogy veszélyes folyamatok indulhatnak be, hacsak az EU nem lép közbe.
Le Monde
A „koronavírus-törvénnyel” valójában teljhatalmat szerzett Orbán Viktor. Bírálói puccsal vádolják a nemzeti-konzervatív kormányt. Úgy vélik, hogy a jogkör a hatalom bebetonozására szolgál, a ragály valójában csak ürügy. A félelem azon alapul, amit a kormányfő az eltelt évtizedben csinált. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága azt közölte, hogy nyugtalanul figyeli a magyar fejleményeket. Az Európa Tanács pedig azt, hogy a minden ellenőrzést mellőző, korlátlan időre szóló rendkívüli állapot nem szavatolja a demokratikus alapértékek betartását. 9 nemzetközi újságíró szervezet az EU-hoz fordult, mert azt gondolja, hogy a törvény támadás az alapjogok, valamint a sajtószabadság ellen.
Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel szemben azt állítja, hogy a másik oldal képzelt ellenséggel harcol. Orbán ugyanakkor azt üzente, hogy megmondta a nyűgösködő Európának: nincs ideje elméleti jogi vitákra, amikor emberéleteket kell menteni. A tudósítás emlékeztet arra, hogy az elején a politikus még a bevándorlást okolta a fertőzésért.
Libération
Orbán Viktor a válság kellős közepén ragadta magához az egyeduralmat. Az ország védelmére hivatkozva harckocsikat vonultat fel a fővárosban, katonai parancsnokokat nevez ki a kórházakba, és meghatározatlan időre megszerezte a teljhatalmat. Mindezt Európa szívében, és ez nem valami sci-fi. A budapesti erős ember az utóbbi 10 évben sorra vezette a támadásokat a jogállam ellen az igazságszolgáltatásban, az civil szektorban és a sajtóban. Kőszeg Ferenc most azt jósolja, hogy nem lesznek többé választások Magyarországon.
A válság kezdete óta a hatóságok már tucatnyi portált bezárattak, amiből csak az derül ki, hogy a jelenlegi jogszabályok is elegendőek lennének az álhírek ellen. Így most nagy a félelem, hogy ezúttal a független média kerül célkeresztbe, hiszen a hatalom már így is rendszeresen támadja. De sorra kerülhetnek az ellenzéki képviselők is. Lehet, hogy pl. bíróság elé kerül a mohácsi polgármester, a közrend veszélyeztetésének vádjával. Noha mindössze annyit tett, hogy bejelentette: náluk két további beteg van, de mások is veszélybe kerültek egy esküvő részvevői közül. Ugyanakkor az Orvosi Kamara folyamatosan adatokat kér a kormánytól, de hiába. Az még azt sem árulja el, hány intenzív ágy van az országban.
Hadházy Ákos szerint az időzítés tökéletes az „alkotmányos puccshoz”: az európai országok bezárkóznak, az EU többé-kevésbé lebénult, tüntetni nem szabad.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >