Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A tyúkszaros kis nyűszítő, önző, vak félelmeidet...
Csak így személyesen, szemtől szembe: cseszd meg barátom, a nemzetállamodat, cseszd meg az állampolgárságodat, a tyúkszaros kis nyűszítő, önző, vak félelmeidet, meg azt a különböző rezsimekbe tövig belebarnult saját nyelvedet is. Azt az anyát, azt. Parászka Boróka (Facebook):
Kaptam egy üzenetet egy románozós-ukránozós vitában, így szól "Akkor el lehet tolni a bringát! Ti az ezer év alatt soha nem tartoztatok senkihez, nyelvünket beszélitek, mert saját nyelvetek sincs, ha jogilag hozzánk tartoznátok, itt harcolnátok az autonomiáért ellenünk! Ezer éve ezt tettétek, de soha olyan erősek a belső harcaitok miatt se voltatok, hogy önálló nemzetállamot hozzatok létre!!! Ennyi! Drukkolok hogy sikerüljön, de ha lehet ne a mi számlánkra!". Látom igen, mennyire provokatív szándékú, primitív szöveg. Eltartom messzire, gyakorolom a faarcot, meg a túllépést. Próbálok röhögni ezen a modoros többesszámon, és ezen a bemerevedett hordószónok stíluson. Közben Gyarmati Fanni naplójának az a része ugrik be, amikor Radnótival elmentek színházba, beültek a középső sor kellős közepébe, és csak amikor már leült köréjük a tömeg, akkor vették észre, hogy rajtuk kívül mindenkinek nyilas kitűzője van az ünnepi ruháján. Nem lehetett felállni, és elmenni, mert tiltotta a színházi etikett. Kultúrember nem hagyja ott az előadást.
Oké, szóval nekem (nekünk) nincs nyelvünk. Ezt nem most hallom először. Gheorghe Funar, jóval a demokratikus, magyar baloldali ellenzék előtt elmondta, hogy az a nyelv, amelyet mi beszélünk itt Erdélyben, az a lovak nyelve. Az általános iskolai tanár az iskolában kiállított bennünket, magyarokat a vegyeskórusból, kiröhögtetett nyilvánosan, és demonstrálta rajtunk, hogy a magyar az egy mekegő nyelv. „e-e-e-e-e” mondta mekegve, és a hálás és engedelmes vegyeskar szerencsés, tehát román fele, azok, akiknek volt saját emberi nyelve, vihogva mekegett vissza ránk ránk szégyentelenül nyílt e-zőkre, aljas módon diftongusozókra, őüzőkre, áuzókra. Ez a kiröhögés az én legfontosabb élményem az édes anyanyelvemről, amely quod erat demonstrandum, nem létezik.
Azt nem tudom csak eldönteni, hogy eddigi életemben, így saját nyelv nélkül, ezeket a betűknek nevezett kis hangyaszarokat miért és hogyan toltam fel erre a fehér felületre itt előttem a képernyőn. Ezen az én nem létező, állati anyanyelvemen mi a francot csinálok évtizedek óta?
Amikor azt kiabálták utánam, utánunk (többesszám, van ám ennek értelme, és rizikója) hogy hazátlanok vagyunk, akik ezen a torz nemlétező nyelven beszélnek, akkor én – jólnevelten nem hagyva ott az épp zajló, kissé túlrendezett történelmi előadást – azt gondoltam, hogy némileg elragadták az indulatok a rám kiabálókat. Hogy nem kell az ilyesmit annyira komolyan venni. Tulajdonképpen van hazám, hazánk, mindjárt kettő is. Egyik se annyira nagyon haza, mint szeretné az ember. De mit csináljunk, szegény ember vízzel főz, nekünk ez jutott. Meg kell becsülni. Kicsit határzáras, kicsit barátságtalan, kicsit acsargó, fűtetlen, sötét, kátyús. Ámde a miénk. A miénk is. Legalább a sötétség, a lyuk, meg a hideg, azon mindenképpen osztozunk! A nyelv meg, szedte, vette, teremtette: jól elszórakozunk vele, lovastól, kecskéstől.
De mi van akkor, ha most már tényleg ideje komolyan venni, hogy nuku haza, és nuku nyelv. Nincs. Ha egyszer azt mondták, azt mondják akkor nekünk ilyen nincs. Eddig mórikáltuk vele magunkat, hazudoztunk, szépelegtünk. De vessünk végre véget ennek az infantilizmusnak, ideje bele nőni Ká Európába.
S ha ez így, akkor az ember azt mondja jó sok e-vel, hogy csesszétek (e-é-e) meg az állampolgárságotokat, a határotokat minden oldalon. De ne így, többesszám, második személyben, felkapaszkodva a sokak által agyonkoptatott hordókra. Csak így személyesen, szemtől szembe: cseszd meg barátom, a nemzetállamodat, cseszd meg az állampolgárságodat, a tyúkszaros kis nyűszítő, önző, vak félelmeidet, meg azt a különböző rezsimekbe tövig belebarnult saját nyelvedet is. Azt az anyát, azt.
Következő cikk: Hatalmi technológia és fölényhelyzet
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >