Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Szarajevói béke
Öreg Dezső
Megbékélés, haladás, rokonság, megértés, humanizmus, dialógus, kapcsolatok rendezése. Csupa pozitív érzelmet gerjesztő kifejezés hangzott el szombaton Szarajevóban az Igmáni Kezdeményezés találkozóján, amelyet a szervező civilek képviselői mellett megtisztelt a bosznia-hercegovinai elnökség elnöke, akárcsak a szerb, a horvát és a montenegrói államfő. Mosolyból, jóindulatból, parolából nem volt hiány csak a bizalom az őszinte bizalom nem volt teljes. Legalábbis úgy tűnt.
Mert el lehet-e hinni, hogy Boris Tadić és Haris Silajdžić kézszorítása a két elnök meleg érzéseit tükrözte, miután a héten ugyancsak átverték a boszniai elnökség soros elnökét, akinek New Yorkból Belgrádba kellett volna repülnie, ahova Tadić hívta meg. Hosszas töprengés és az Európai Unió meg az Egyesült Államok unszolására szánta rá magát erre az útra. Otthon, sajátjainak a belgrádi parlament Srebrenica nyilatkozatára hivatkozva igyekezett igazolni látogatását, mondván, az felér egy bocsánatkéréssel. Az a határozat, amelyből kimaradt a népirtás kifejezés. Szóval kiderült, hogy Belgrád kész tárgyalni, arra azonban már nem, hogy Silajdžić meglátogassa a börtönben azt az Ilija Jurišićot, akit Szerbiában egy 1992-ben Tuzlában elkövetett támadás miatt ítéltek 12 évi börtönre. Az egykori Jugoszláv Néphadsereg menetoszlopát érte a támadás. Silajdžićnak nem tiltották meg nyiltan a honfitársával való találkozást, csak magasabb szintre emelték a biztonsági intézkedéseket a belgrádi börtönben, ami a látogatások felfüggesztését jelenti. Az sem segített, hogy Szarajevó kérte: ideiglenesen helyezzék más börtönbe az elítéltet. És még az sem segített, hogy a bosnyák politikus haladékot is adott, mert hirtelen „meghibásodott” a repülőgépe. Azután megjavították, és New Yorkból elutazott Szarajevóba. Mindez arra vall, hogy Belgrád még mindig nem döntötte el, milyen szomszédsági politikát folytasson. Különösen Boszniával, ahol az ottani szerbek nagyon is nehezményezik a bosnyákokkal való békülést. Pedig nem lehet úgy politizálni, hogy Európa nyomására békülékenynek mutatkozunk Szarajevó iránt, majd mindezt magyarázgatjuk a boszniai szerb kormányfőnek, aki állítólag megneheztelt ránk. Egyébként Tadić elnök meleg barátságot ápol vele. Ha van ilyen a politikusok között. Tény, hogy az ottani szerbek erős embere mindig segített az itteni erős embernek, ha kampányolt. Boszniában őszre választások lesznek. A segítséget visszavárják. Egyébként a bosnyák vezető is kockáztatott volna a belgrádi látogatással, pontosabban tudatosan lemondott volna a remélt szavazatok egy részéről.
Na már most, hosszú távú politikát így nem igazán lehet építeni. Mert az embernek az az érzése, hogy Szerbiában felelős politikusok között is vannak olyanok, akik nem tartják véglegesnek a boszniai háborút lezáró daytoni megállapodást. Nem is beszélve a boszniai szerb politikusokról, akik közül az első számú nyíltan vallja: Belgrádhoz sokkal több szál fűzi, mint Szarajevóhoz. A nemzetközi közösség egyik képviselője mondta a napokban a bosnyák fővárosban: az az érzése, hogy ha távoznának a külföldi katonák, a három boszniai nemzet fél napon belül ismét hadban állna. Éppen ezért kellene az anyaországokban nagyon világos, nagyon átlátható és nagyon következetes politikát folytatni. Mert enélkül hiába hoznak nyilatkozatokat az Igmáni Kezdeményezésen, hiába mondják ki, hogy egymás nélkül nem tudnak élni, és hiába állítják, hogy tulajdonképpen nagyon szeretjük egymást, mert erről az emberek – úgy látszik – nem akarnak tudomást venni. Pedig ha tényleg az unió a cél, akkor ezt nagyon érthetően meg kell nekik mondani, és világossá tenni mindenki előtt, hogy a 90-es évek háborúi véget értek a térségben és lehetővé kell tenni a rabok meglátogatását, még akkor is, ha háborús bűnökért ítélték el az embert.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >