Ma Lóránt, Loránd, Pál névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
EU-Balkán: érdekközösség, nem szerelmi házasság
Az Európai Bizottság kedden ismertetendő stratégiai elképzeléseivel lendületet kíván adni a még nem EU-tag balkáni országok erőfeszítéseinek, Szerbia és Montenegró már 2025 táján taggá válhat. Számos polgár azonban panaszkodik a látszatreformok miatt. Miként egyeztethető a kettő össze - teszi fel a kérdést a dpa német hírügynökség tudósítója.
Az újságíró két párhuzamosan létező világot feltételez a Balkánon: az egyiket az Európai Unió egyes csúcspolitikusai képviselik, akik a reformígéretek hallatán Szerbia EU-csatlakozását már a megcélzott 2025-ös év előtt lehetségesnek tartják, a másik oldalon pedig ott van a panaszkodó civil társadalom, a demokráciadeficit, a médiumok szorongatása, az igazságszolgáltatás, amelyek közül egyesek manapság rosszabb helyzetben vannak, mint voltak a kilencvenes évek háborús időszakában.
A kis Montenegró már hat éve tárgyal Brüsszellel EU-csatlakozásáról, 35 tárgyalási fejezetből harmincat megnyitottak. Podgorica jutott eddig a legmesszebbre a belépésre váró balkáni országok közül, belpolitikai helyzete azonban törékeny. Az ellenzék fele hosszabb ideje bojkottálja a parlamenti munkát. Így tiltakozik az évtizedek óta mindent uraló Milo Djukanovic ellen, aki néhány családdal együtt úgy irányítja az államot, mintha az övé lenne. A szocialisták szinte örökös elnöke egy-két rövid időszak kivételével vagy Montenegró elnöke vagy miniszterelnöke volt.
Kisebb örökkévalóság az is, amit Szerbia erős embere, Aleksandar Vucic elnök a politikában eltöltött. Hosszabb időn át nagyszerb nacionalista és ellenzéki, miniszterelnökként, majd államfőként lánglelkű európai. A Nyugat, Washington, Berlin, Párizs a hosszú karrierje ellenére még mindig csak 47 éves politikusban látja legfontosabb partnerét. Jovo Bakic szerb szociológus szerint Brüsszel minden antidemokratikus sakkhúzást elnéz Vucicnak, csak ne provokáljon új konfliktusokat Koszovóval és keresse a kibékülés lehetőségét a tíz évvel ezelőtt Szerbiáról levált területtel.
Bosznia-Hercegovinában is az évtizedek óta uralkodó politikusok, mint például a muzulmánok vezetője, Bakir Izetbegovic, tartoznak Brüsszel kivételezett partnerei közé. Srdjan Blagovcanin a szarajevói Transparency igazgatója szerint azonban Izetbegovic, a szerbek és a horvátok vezetőihez hasonlóan, csak hitegeti az EU-t a reformígéretekkel. "A reformokról szóló beszéd mese", "a pártok bűnszervezetek, úgy működnek, mint a maffia" - mondja.
Predrag Kojovic ellenzéki politikus hasonlóan látja a helyzetet. "A pártklikkek csak biztosítani akarják törvényellenesen megszerzett gazdagságukat, anélkül, hogy bármilyen jogi, politikai vagy társadalmi következményt kellene viselniük" - mondja a dpa-nak. Szinte az összes külföldi szakértő egyetért abban, hogy a pártok minden délkelet-európai országban minden dolgok mértékei. Ellenőrzés nélkül uralják a gazdaság és a társadalom minden területét, meghatározzák a médiumok és az igazságszolgáltatás működését, karriereket egyengethetnek vagy tehetnek tönkre.
Nyugati diplomaták néha beismerik, hogy mennyire problematikus a partneri viszonyuk a balkáni országok erős embereivel. Azzal igazolják az összekapcsolódást, hogy az ellenzék ezekben az országokban széttöredezett, gyakran szervezetileg is lebénult. Egyszerűen nem kínálkozik más beszélgető- és tárgyalópartner. Hasonló a helyzet a többi EU-aspiráns, Albánia, Macedónia és Koszovó esetében: veszekedés, blokád, bojkott, korrupció - ezek a helyi belpolitika legfontosabb fogalmai. Mind a hat - EU-tagságra törekvő - ország egymással határvitákba is belebonyolódott.
Az EU-diplomaták abban reménykednek, hogy ezek az országok, hacsak apró lépésekkel is, de egyszer csak áttörést érnek el a demokrácia és a piacgazdaság irányába. A lakosság azonban nem akar várni. Sok csalódott ember kiutat keres és kivándorol, főleg Németországba és Ausztriába. Ezekben az országokban szívesen befogadják a jól képzett fiatalokat, például a mérnököket, az orvosokat és az ápolókat. Hiányuk azonban még inkább visszaveti szülőhazájukat.
Következő cikk: Nagyon sok külhoni szavazat érkezhet, Pásztorék jelesre vizsgáznak Orbán előtt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa akár szét is eshet
Európában új törésvonalak jelentkeznek, a kontinens akár szét is eshet, évtizedek óta nem volt ennyire sebezhető. >
Mi van a csökkenő balkáni határsértések mögött?
Ausztria döngeti a mellét, hogy tavaly neki köszönhetően csökkent a migránsok száma a Balkánon, ám ez >
Mi van ha Trump úgy fog uralkodni mint Putyin?
Mi van akkor, ha Trump is pont úgy irányítja országát, mint Putyin az oroszokat, mert amit >
Az EU következő populistája már Horvátországból köszönt
Horvátországból már az EU következő populistája küldi üdvözletét, miután fölényesen, 75%-kal győzött az elnökválasztáson Zoran Milanović. >
Az imperializmus visszavág
A kommentár az egykori mozi kasszasiker címét némiképp módosítva arra hívja fel a figyelmet, hogy nem >
Odahaza Biden sok mindent jól csinált, de a nemzetközi színtéren hagyta, hogy bolonddá tegyék
Ezt a Guardian külpolitikai szemleírója, Simon Tisdall látja így. Szerinte a távozó amerikai elnök hivatali idejét >
Kettős gázcsapás érte Szerbiát
A MOL kerülhet helyzetbe, miután az amerikai kormányzat azt követeli, hogy Belgrád szerezze vissza a Gazpromtól >
Az igazság visszavétele
Felfoghatatlan évek vannak mögöttünk. Felfoghatatlan, hogy mi mindent lehetett itt büntetlenül megtenni vagy éppen nem megtenni. >
Tegyük Ismét Naggyá Oroszországot (meg Kínát)
Fareed Zakaria a Washington Postban úgy látja, hogy Trump a 19. századi imperializmust éleszti újjá és >
A föld végül is lapos
Sok jót nem ír a Fideszről a Süddeutsche Zeitung abban az összeállításában, amelyet a jobboldali populizmusról >
Amerikai feketelistán a magyar Richelieu
Mostantól kezdve egy uniós állam gyakorló minisztere is indexen van az Egyesült Államokban, ami nem gátolja >
Musk, Európa ellensége
Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, amit Elon Musk művel a magyar származású üzletember ügyében, miközben >