Ma Nikolett, Hunor, Miklós névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Mit jelent a VMSZ-nek a „mielőbb”?
Rehabilitáció és restitúció
Bozóki Antal
A VMSZ a délvidéki magyarság érdekeinek érvényt szerezni nem tudott, viszont „belement a vagyon-visszaszármaztatás és a kollektív bűnösség méltánytalan kezelésébe”. Ebből aztán az itteni magyarok számára komoly anyagi és egyéb hátrányok is keletkeztek. Bozóki Antal (bozokiantalblogja):
A vajdasági magyarok számára ebben a pillanatban az egyik legidőszerűbb kérdés a rehabilitálás és a vagyon-visszaszármaztatás. Hogyan viszonyul ezekhez a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ)?
A Szerb Haladó Párt (SNS), amelyet Aleksandar Vučić, a párt elnöke képviselt, és a VMSZ, amelyet Pásztor István, ugyancsak pártelnök reprezentált, 2016. augusztus 14-én Belgrádban koalíciós szerződés írtak alá „A közös, programszintű együttműködésről és részvételről a Szerb Köztársaság kormányában”.
A szerződés legfontosabb része a 2. szakasz, miszerint „a szerződő felek egyetértenek abban, hogy a Kormány a(z akkor még – B. A.) miniszterelnök-jelölti programbeszédben bemutatott programbeli célok mellett a Vajdasági Magyar Szövetség programbeli prioritásainak megvalósításán is dolgozni fog”. (A szakasz szerb szövegében nem található az „is” szócska, de ez semmit nem változtat a lényegen.) Ezek a „prioritások” 11 pontból állnak és külön dokumentumban, mintegy a szerződés mellékleteként lettek megfogalmazva.
A VMSZ „prioritásai” 10. pontjának címe a „rehabilitáció, vagyon-visszaszármaztatás, az egyházakkal való együttműködés”. A VMSZ az „a” alatt megállapítja, hogy a szerb a hatalmi szervek, (pontosabban: a szerb kormány) „hatályon kívül helyezték” a csúrogi, zsablyai és mozsori magyarokat érintő két 1945. évi közigazgatási határozatot”.
A kormányhatározat indoklásából azonban kiderült, hogy „jogerős határozat hatályának megszűnéséről szóló határozatnak – a közigazgatási eljárási törvény 255. szakaszának 3. bekezdése szerint[6] – „csak a jövőben van joghatálya”.[7]
Magyarán ez azt jelenti, hogy ennek a kormányhatározatnak – a bírósági rehabilitációs végzésekkel ellentétben – visszamenő/kezdettől számított hatálya nincsen. Vagyis: csak a hatályon kívül helyező határozat meghozatala napjától előre nézve érvényes (nem pedig a megszüntetett, 1945. évi végzések keltezésétől).
Amennyiben továbbvigyük ezt a gondolatot, akkor a csúrogi, zsablyai és mozsori magyarok 2014. október 30-ig (amikor a kormány meghozta a határozatot) továbbra is kollektív háborús bűnösök, attól kezdve pedig nem. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a szerb kormány el is törölte meg nem is a három falu magyarjainak a kollektív bűnösségét. Eltörölte a „jövőre nézve”, nem pedig a sérelem elszenvedése pillanatától.
A VMSZ a „prioritásaiban” megfogalmazott álláspontjával is megerősítette, hogy a vajdasági magyarok esetében a kollektív bűnösséget csak „a jövőre vonatkozóan” szüntették meg, és nem a határozatok meghozatalától kezdve, mivel azok megsemmisítésére sajnos nem került sor.
E két viszonyulás hatásának teljesen eltérő a jogkövetkezménye: Az első esetben az érintetteknek továbbra is egyénileg kell kezdeményezniük a rehabilitálási és a vagyon-visszaszármaztatási eljárásokat, beleértve azokat is, aki akkor csecsemők vagy gyermekek voltak, a második esetben pedig csak azoknak kellett volna, akik ellen eljárás folyt, és akiket háborús bűnösöknek nyilvánítottak, vagy ilyen bűnök elkövetése miatt elítéltek.
Ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés: A kormányhatározatot miért nem úgy megfogalmazták meg, hogy minden személy, aki ellen nem hoztak jogerős bírósági ítéletet, vagy közigazgatási határozatot, mentesüljön a kollektív felelősség terhe alól és kapja vissza az elvett vagyonát? Mi ebben a VMSZ felelőssége?
A VMSZ az idézett bekezdésben megállapítja még, hogy „a rehabilitációs eljárásokban eljáró állami szervek az elkövetett aktusok elítéléséről szóló parlamenti nyilatkozattal” és „a kormánydöntéssel összhangban fognak eljárni”.
Nem egészen érthető, hogy a VMSZ ezzel a (teljesen felesleges) szövegrésszel mit is akart mondani. Talán az állami szervek másként is eljárhatnak, mint ahogy a jogszabályok előlátják? Mi ebben a pláne?
A „prioritások 10. pontja a „b”, „c” és a „d” alatt csupán elvárásokat fogalmaz meg a restitúciós törvény „mielőbbi módosulása” (mintha önmagától módosulna!), a magyar egyházak és az állam közötti „nyitott kérdések mielőbbi rendeződése”, valamint „az egyházi vagyon visszaszármaztatása mielőbb befejeződése” tekintetében.
Sehol egy követelés, határidő, ami meggyorsítaná a magyar közösség érdekeinek megvalósulását, követeléseinek rendezését! Egyáltalán, a VMSZ értelmezésében mit jelent az, hogy „mielőbb”.
A VMSZ „prioritások” 10. pontjának megfogalmazásaiból az derül ki, hogy a VMSZ a rehabilitálási és restitúciós kérdésekben sem követelt, az SZHP, illetve az új/régi kormányfő pedig nem vállat semmilyen számon kérhető konkrét kötelezettség teljesítését a vajdasági magyar közösség érdekében. Az, hogy a Kormány – a „koalíciós szerződés 2. szakasza szerint – „a Vajdasági Magyar Szövetség programbeli prioritásainak megvalósításán is dolgozni fog”, éppen semmilyen feladatot/kötelezettséget nem hárít Vučićra. Vagy „dolgozik” ezeken, ha ugyan kedve tartja, vagy nem.
A VMSZ politikusai még arra sem voltak képesek, hogy a „prioritásaikba” belefoglalják az Európai Parlament (EP) 2016. február 4-i állásfoglalásának 9. pontját a Szerbiáról szóló 2015. évi jelentésről (2015/2892(RSP)), amelyben az EP „emlékezteti a szerb kormányt a rehabilitációs törvény teljes körű, megkülönböztetéstől mentes végrehajtására; a szerb kormánynak a kárpótlási törvény további módosítását javasolja annak érdekében, hogy a természetbeni kárpótlással kapcsolatban felszámoljanak minden eljárási és jogi akadályt”.
***
A kormányzati többséghez tartozó VMSZ parlamenti képviselőinek (és természetesen a párt vezetőjének) politikai, szakmai és erkölcsi felelőssége, tehát, a két törvény megfogalmazásával kapcsolatban (is) kétségtelen. A délvidéki magyarság érdekeinek érvényt szerezni nem tudtak, viszont „belementek a vagyon-visszaszármaztatás és a kollektív bűnösség méltánytalan kezelésébe”. Ebből aztán az itteni magyarok számára komoly anyagi és egyéb hátrányok is keletkeztek.
A VMSZ képviselőknek lehetőségük volt ezeknek a kérdéseknek az elfogadható módon való rendezésére, ami sajnos nem történt meg. Most is fontosabb volt számukra a hatalomban való részvétel és néhány jól fizetett (kormány)tisztség megszerzése, mint a vajdasági magyarok érdekeinek képviselete. Teljesen érthetetlenül állunk ezekben a témákban a magyar kormány érdektelensége előtt is.
Következő cikk: Ha az isten háta mögött ilyen bulik vannak, akkor ne is kerüljünk a színe elé
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A HATALOM ÉS A TÁJÉKOZTATÁS ÖSSZEOLVADÁSA
A közösségi hálón Juhász Andreáról csak azt az adatot lehet találni, hogy az Újvidéki Rádió Faluműsor >
Lesz itt jobb, vagy erre rámegyünk?
Láttuk ennek az őrületnek a kezdetét és muszáj látnunk a végét is. Márpedig, ha van erő, >
A halálnál is rosszabb: a szolgaság
Karinthy nyomán akarva-akaratlanul arra gondolok, hogy napjaink háborús fenyegetése sokszor a szabadság megnyirbálásával jár. A háború >
Állítsuk meg Pásztor Bálintot!
Vojvodity (Bólogató) Ágnesünk 2024. július 15-én hasonló, alákérdezős „élő interjút” készített Nyilas Mihály oszlopos véemeszes káderrel >
„A jelenben is a múltban élünk. Mindig siratjuk a múltat.”
A Szabó Angéla tömör, nemzeti közösségi tanulmánynak is beillő, egy magyar faluközösség életéről szóló tényszerű írásában >
Alaptalan önreklámozás
Hiába a bugyuta, tortás jubileum és a kínos önreklámozás, a Grimasz melléklet csak akkor lesz ismét >
„Kitaposott úton” folyik a közösségrombolás
Az, hogy időközben 70 ezer magyarral lettünk kevesebben, nem a közösség és tagjainak a jogaiért, méltóságáért >
Tényleg nincsen, aki ezt megállítsa?
Mindezen túl, azt hiszem, végső ideje lenne egy kicsit magunkba nézni. Egy cseppet elmélázni azon, hogy >
Gazdátlan telefonfülkék
Feltették-e a kérdést a helyi vezetők, hogy mi szükség van a falu központjában két gazdátlan, használaton >
„BELGRÁD NEM AKAR ELFOGADNI BENNÜNKET”
Az „elégedetlenségtől forrongó Szerbiában” az albánok tiltakozásával most a nemzeti kisebbségi közösségek kérdése is kiéleződött, napirendre >
FIDESZ JANICSÁRKÉPZŐ VAJDASÁGBAN IS?
Hogyhogy az MCC mint „tehetséggondozó intézmény” „partnere” nem a Magyar Nemzeti Tanács, vagy valamelyik szakmailag érintett >
Tisza Pártra várunk!
A probléma a közösséggel az, hogy nincsen egyetlen olyan politikai párt vagy civil szervezet sem, amely >