2020. szeptember 22. kedd
Ma Móric, Tamás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A VMDK az új szerb kormányról és a VMSZ-ről

„A szabadkai székhelyű szerb-magyar párt részvétele a belgrádi hatalomban csak szemfényvesztés és a Szerb Haladó Párt szerecsenmosdatását, illetve az európai kirakat működtetését szolgálják.” Bozóki Antal blogja:

Megtörtént ez is. Megalakult a szerbiai kormány. Amilyen volt a vajúdás, olyanra is sikeredett.

Jogász vezeti a mezőgazdaságot, magániskolák tulajdonosa az oktatási tárcát, szakmai körökben ismeretlen egyén a kultúrát, míg a régi-új miniszterek eddig sem mutattak fel semmit. Ezek után is ezt a színvonalat várhatjuk el tőlük. Esetleg még rosszabbat, hiszen olyan minisztereket is újrahasznosítottak, akiket egyszer már félretettek komoly botrányok miatt. De hát az már régen volt és ki emlékszik még az aflatoxinos tejre?

A  Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) már a régi kormányra is azt mondta, hogy nincsen meg neki sem a tudása sem a kapacitása Szerbia vezetésére. Azóta is ezt a véleményt valljuk, az idő meg csak minket igazol.

Két évvel ezelőtt azt is kimondtuk, hogy a szabadkai székhelyű szerb-magyar párt részvétele a belgrádi hatalomban csak szemfényvesztés és a Szerb Haladó Párt szerecsenmosdatását, illetve az európai kirakat működtetését szolgálják.

Már akkor kimondtuk azt is, hogy a szabadkai székhelyű szerb-magyar pártot nem a délvidéki magyar érdekek érvényesítése vezényli, hanem a hatalomban való részvételük egyedüli célja  az egyéni ambíciók kielégítése, a pártérdekek előtérbe helyezése, és a párt köré tömörülő gazdasági érdekeltségek érvényesítése.

Az idő pedig ismét minket igazolt. A nagy pompával bejelentett haladó-szabadkai székhelyű szerb-magyar párt koalíciós szerződésből szinte semmi sem valósult meg, a kormányban, azaz a minisztériumokba delegált államtitkárok munkája teljesen értékelhetetlen volt. Ráadásul a semmiért megszavaztak számos káros  törvényt, amely tovább rontott  a délvidéki magyarság amúgy is nehéz társadalmi kilátásain. Ezt  a szavazók is belátták, de maga a párt is, hiszen a Prosperitati alapítvány útra indítása, időzítése is ezt igazolja.

Most, két évre rá, a történet megismétlődik. Csak rosszabb változatban. Ugyanis, a magyar többségű önkormányzatok át lettek adva a haladóknak, a tartományban pehelysúlyúak, míg  köztársasági szinten még csak most írták alá a koalíciós szerződést.

Ha elemezni szeretnénk a koalíciós szerződés tartalmát, akkor az első olvasat után meg lehet állapítani, hogy majdnem szóról szóra azt írták alá, amit két évvel ezelőtt. Ez is csak az előző időszak teljes eredménytelenségét igazolja. A mostani szerződés komolyságáról az is tanúskodik, hogy a szerződésben a leendő kormány megválasztásáról beszélnek, holott a kormányt már rég megválasztották mire a szerződés aláírására került sor.

De ennél is fontosabb az a tény, hogy a szabadkai székhelyű szerb-magyar párt ismét elárulta a Tisza menti magyarság elemi érdekét: visszatérésüket Bácskába. Mert ez a tétel ismét kimaradt. Ezek szerint a szabadkai székhelyű szerb-magyar párt szerint rendben van  Ada-Zenta-Magyarkanizsa Észak-bánáti körzeti besorolása, ami egyenesen serkenti az asszimilációs folyamatokat.

Arról meg, hogy a haladók milyen komolyan fogják fel koalíciós partnerük követeléseit mindent elmond az a "vita" ami elhangzott a szerbiai parlamentben. Nevezetesen, a régi-új kormányfő megválasztásánál felszólalt a szabadkai szerb-magyar párt frakcióvezetője és hosszasan és mélységekig benyalva sorolta miért fognak az új kormányfőre és az új kormányra szavazni. Többek között említést tett a szabadkai Y-ágról is. Aleksandar Vučić viszontválaszában pedig szépen lehűtötte, elmagyarázván neki, hogy az a része a 10-es útfolyosónak most nincsen a prioritások között.

És most ejtsünk néhány szót az általuk javasolt államtitkárokról. Kezdjük a jó résszel. Helyesnek tartjuk az oktatási minisztérium bevonzását. Ugyanis, a délvidéki magyarság egyik legégetőbb problémája a magyar anyanyelvű oktatás. Ha már erről ejtünk szót, akkor írjuk meg azt is, hogy a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elfogadhatatlannak tartja a Magyar Egyetem kihagyását a fent említett koalíciós szerződésből. A Magyar Egyetemet nem lehet pótolni kollégiumi szakkörökkel, még akkor sem ha azt a kollégiumot európainak nevezik.

Majd  itt álljunk meg egy pillanatra! Az albán és a bosnyák nemzeti közösség képviselői is támogatják a köztársasági kormány munkáját. Kevesebben vannak, mint a magyarok. Ennek ellenére az albán közösségnek egyenes befolyása lesz arra a koordinációs központra, amely a Dél-szerbiai albánok mindennapjaira közvetlen befolyással bír. A bosnyák közösség képviselője, nagy valószínűséggel rendezni fogja a Novi Pazar-ban székelő bosnyák egyetem akkreditálását, és ezzel nekik megfelelő felsőoktatási intézményük lesz. És mi magyarok? Mi csak kullogunk! Intézményeink zsugorodnak, megszűnnek. De térjünk vissza az eredeti témához.

Azonban, ha kritikus szempontból vizsgáljuk az államtitkári helyeket, és ha már dicsekedünk a megtartott befolyással, akkor továbbra is érthetetlen miért marad el az önkormányzati és az igazságügyi, valamint a belügyminisztériumi államtitkársági követelés?

Holott  tudjuk, milyen komoly gondok vannak az önkormányzatokban, állami közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, valamint a rendőrségben a részarányos foglalkoztatás és a nyelvhasználat terén, akkor igazából itt volna értelme az államtitkároknak.

Továbbá, az előzőekhez képest azt is meg kell állapítanunk, hogy elmaradt a szociális ügyekkel foglalkozó államtitkári pozíció. Hogy miért? Erről (sem)  nem kaptunk magyarázatot az illetékesektől. Pedig olyan nagy hévvel beszéltek a falugondnoki szolgálatról meg a szociális juttatások átalakulásáról.

Ami az államtitkári tisztségek várományosait illeti, nincsen sok okunk  a bizakodásra. A négy jelölt közül, három már eddig is ezt a tisztséget töltötte be, közösségi szempontból eredménytelenül.

Kern Imre, a szerbiai infrastrukturális minisztérium államtitkára előző megbízatási időszakáról annyit tudunk, hogy a Szabadkai Színház további építésével, az Y-ággal és a Belgrád-Budapest vasútvonal felügyeletével volt megbízva (ami kikerüli a Tisza menti tömb magyarságot). Egyiknél sem tapasztaltunk látványos fejlődést. Itt érdemes megemlíteni azt a tényt, hogy Kern Imre sok éven keresztül a VAT Nagyberuházási Alap igazgatóhelyettesi tisztségét töltötte be. Ezekről az évekről a haladók rengeteg negatívumot mondtak, lopást, csalást emlegetvén. A VAT Képviselőház utolsó ülésén, a szabadkai székhelyű párttal közösen, leszavazták a már említett alap jelentését, rendellenességek miatt. Ezzel érdekes helyzet alakult ki. A haladók megtagadták saját koalíciós partnerét, a mutyipárt elhatárolódott saját káderétől.

Vickó Ferenc, az egészségügyi minisztérium államtitkárának az egyik fő feladatja az lett volna, hogy leállítsa a zentai kórház hanyatlását és emelje az egészségügyi szolgáltatások szintjét a magyarok által lakott településeken. Ebből nem valósult meg semmi. A zentai kórház az óta is tengődik, míg a szerb többségű nagykikindai kórház fejlődik. Ha ez így marad, meg fog szűnni ez a magyar intézmény is.

Juhász Attila, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára áldásos tevékenysége alatt vették le a mezőgazdasági termelők támogatását 12000 dinárról 4000 dinárra, és az ő ideje alatt hozták meg azt a földtörvényt, amely ellehetetleníti a vagyon-visszaszármaztatást és lehetővé teszi a szerbiai újgazdagoknak és a külföldi állampolgároknak (főleg araboknak) a vajdasági termőföld felvásárlását, illetve az állami földek bérlésénél előnybe kerülését. Erről ennyit.

Vicsek Annamária, az oktatási minisztérium leendő államtitkára új személy ezen a pályán. Eddig parlamenti képviselőként volt jelen a közéletben és főleg oktatási témákkal foglalkozott. Politikusként mély nyomot nem hagyott maga mögött. Szakmai tevékenységét még nem tudjuk kiértékelni, de reméljük, nem azért kerül az államtitkári székbe, mert a párt így szeretné kárpótolni személyét a beígért parlamenti képviselőségért, ami mint tudjuk ezúttal elmaradt.

Végezetül, hadd tegyünk említést e folyamat erkölcsi és politikai oldaláról. A szabadkai székhelyű szerb-magyar párt elnöke láthatóan fellélegzett a koalíciós szerződés aláírása után. Sikertörténetnek nevezte, majd ismét azt bizonyítgatta megtartották  politikai befolyásukat, úgy a délvidéki magyar közösségben, úgy a szerbiai politikai színtéren, hiszen ismét minden szinten hatalmon vannak. Azok, akik meg nekik vermet ástak (szerinte más magyar pártok, civil szervezetek) azok maguk estek bele, mert most mindenhol ellenzékben vannak.

És itt jöttünk el a probléma lényegéig! A nemzeti autonómia mellőzése és a kijárásos politika előtérbe helyezése, a hatalomhoz való görcsös és mindenáron való ragaszkodása miatt, mára már egy maffiózó módszereket alkalmazó érdekcsoporttá változtak, akit csak az érdekel, hogyan tudják megtartani előnyjogaikat, munkahelyüket,  és hogyan tudják kiszipolyozni a szerbiai, vajdasági és magyarországi közpénzeket.

Politikájuk már nincsen, ideológiájuk úgyszintén. Korrupciós vádak miatt politikusai ellen eljárásokat vezetnek. Az ellenzéki politizálást, az ellenzéki létet el sem tudják képzelni. Ezért készek mindenféle erkölcstelen és hátrányos politikai alkut elfogadni, csak maradjanak hatalmi pozícióban. Csakhogy ennek a levét a délvidéki magyarság issza meg. Végső ideje leváltani őket.

2016. augusztus 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább

Mozaik vagy periféria?

A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >

Tovább