2020. április 6. hétfő
Ma Vilmos, Bíborka, Taksony, Celesztin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

A hős gyilkos

Öreg Dezső
Öreg Dezső
A hős gyilkos
Gavrilo Princip (RobWake illusztrációja)

Azt mondják, a gyilkos és a hős között csupán annyi a különbség, hogy az első egy ember halálát okozta, a másik ezrekét vagy milliókét. Föltéve, ha győztesként fejeződött az általa indított háború. Gavrilo Princip személye e között a két véglet között kerül egyre gyakrabban a szerbiai és a külföldi sajtó érdeklődési körébe. Merthogy az idén lesz a szarajevói merénylet 100. évfordulója. Annak az eseménynek a centenáriuma, amely gyakorlatilag elindította az első világháborút.

Szerbiában már hónapok óta cikkeznek arról, hogy egyesek, mindenek előtt német, brit és amerikai történészek át akarják írni a versaillesi békeszerződést, illetve a szerződés hozta világrendet. Számos tudományos tanácskozáson foglalkoztak már a jubileum kapcsán ezzel a témával és természetesen Gavrilo Princip személyével. Akit Szerbiában egyértelműen hősként ünnepelnek. Mint ahogy annak tartották a kommunista Jugoszláviában is. Szinte minden településen viselte a nevét egy-egy utca. Legalábbis Szerbiában. Felemelte szavát az ország két legfontosabb közméltósága, az állam elnöke és a kormányfő is. Mindkettő azt mondta, hogy Szerbia és Princip nem terrorista és hogy nem engedik meg a történelem átírását. A kormány egy különbizottságot hozott létre, amely előkészíti a szarajevói merénylet évfordulójára való emlékezést. Élén az államfővel. Helyet kaptak benne miniszterek, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke és több más intézmény igazgatója.

Szarajevóban nagy zenei rendezvénnyel készülnek a megemlékezésre, amelyet Ausztria, Németország és Franciaország szervez közösen. Az itteni sajtó arról cikkezik, hogy az amerikai, a brit és a német média egymással versengve igyekszik új fényben feltüntetni az első világháború kirobbanásának okát. Oroszországot és Szerbiát téve felelőssé az első világégés kitöréséért. A német Die Welt és az amerikai The Wall Street Journal a Mlada Bosna szervezetet, amelynek Princip is tagja volt, az al Kaidához hasonlította, magát Principet pedig Oszama bin Laden elődjének nevezte – írja a belgrádi sajtó, majd itteni történészeket megszólaltatva kiemeli, hogy Princip semmiképpen sem robbantotta ki a háborút. Németrország kezdte meg az Oroszország és Franciaország elleni támadással. Szerbia pedig mindenképpen az Osztrák-Magyar Monarchia áldozata lett volna a szarajevói merénylet nélkül is. Ezt bizonyítja az 1908-as, 1912-es és 1913-as háborús fenyegetés is. Princip egy autokrata megszállóra adta le a halálos lövéseket. Egy másik történész szerint Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása akkor a megszálló elleni gyilkosságnak számított. A merénylet felszabadító cselekedet volt, mert a Boszniában élő népek elleni kulturális és másfajta elnyomás minden határt túllépett. Így a történészek. De bekapcsolódtak ebbe a kampányba más közéleti személyiségek is. Az egyik a szarajevói születésű, bosnyákból szerbbé vedlett Emir (Nemanja) Kusturica, Arany Pálma és César-díjas filmrendező. Aki a napokban bejelentette, semmissé nyilváníttatja a Gavrilo Princip elleni pert. Úgy egészében. Még nem tudja pontosan, melyik bírósággal, de minden bizonnyal a strasbourival. Valószínűleg az Emberi Jogok Európai Bíróságára gondol. A trónörökös elleni merénylet ügyében lefolytatott per azért volt törvénytelen, mert a monarchia sohasem cikkelyezte be Bosznia-Hercegovina annektálását, tehát Principet nem foghatták perbe hazaárulás vádjával – érvel Kusturica. A ratifikálást a magyar országgyűlés mulasztotta el – mondja. Bejelentette azt is, hogy egy egész jogászcsoport fog dolgozni az ügyön. Remek. Még egy planetáris pert indítunk. Néhány héten belül kezdik tárgyalni a Hágai Nemzetközi Bíróságon a Horvátország és Szerbia kölcsönös keresete alapján megindított eljárást, melyben mindkét állam népirtással vádolja a másikat. Szinte mindenki biztos abban, hogy a pert egyik ország sem nyerheti meg.

Ami pedig a 100 évvel ezelőtti eseményeket illeti és azt, hogy abból napi politikai ügyet csinálnak Szerbiában, arról tanúskodik, hogy még nagyon távol áll az itteni politikusoktól a XXI. század Európájának a gondolkodásmódja. És ismét elfelejtik, hogy már negyed évszázada leomlott a berlini fal és széthullott a szovjet világbirodalom.

2014. február 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A farkas és a huncut kismalac

Van egy álmom, vágyam, kívánságom - van több is, de maradjunk meg ennél, mert olyan bájosan >

Tovább

Bizalmi válság?

Ha a kormány nem akarja leváltani a népet, akkor nem ártana némi önkritika: nézzenek magukba, tegyék >

Tovább

A másik szabadsága

Ha elvárom, hogy senki ne korlátozzon személyi szabadságom kiteljesítésében, ezt joggal várhatják el tőlem is. Önmagammal >

Tovább

A hatalomban, vagy ellenzékből? (3.)

A VMSZ vezetői történelmi hibát követtek el, amikor szövetkeztek a radikálisokból lett haladókkal. Számukra nem a >

Tovább

A hatalomban, vagy ellenzékből? (2.)

A Szijjártó vezette magyar külügy teljesen lemondott a délvidéki magyar közösség helyzetével kapcsolatos bármilyen kérdésnek vagy >

Tovább

Harangok és mentőautók

Ferenc pápa a koronavírus sújtotta világért imádkozik. Rómában szólnak a harangok miközben szirénáznak a mentőautók. Végel >

Tovább

Kellemes meglepetés

Az újvidéki rádiósok becsületére váljon, hogy az ügyben Sinkovics Norbertot, a SZER vajdasági tudósítóját, a független >

Tovább

A hatalomban, vagy ellenzékből? (1.)

Mit eredményezett, tehát, a VMSZ-nek „a hatalomban való szerepvállalása”? A VMSZ vezető tagjainak néhány jól fizetett >

Tovább

A nemzeti egység kompromisszumok nélkül csonka

Semmi sem kártékonyabb, mint az embereket nemzetpolitikai kínai csizmába kényszeríteni. A vajdasági magyar politikusoknak sem ártana >

Tovább

A jövő sem lesz a régi

A pestissel együtt terjedt az antiszemitizmus, Dél-Franciaországban elterjedt a hír, hogy a zsidók megmérgezték a kutakat, >

Tovább

Felemelt kezekkel menekülünk, de nem tudjuk, hogy pontosan hova

Most már mindenki tisztában van vele, elvesztettük az ismeretlen ellenséggel szembeni háborút. Berendezkedtünk a megalázó védekezésre. >

Tovább

Orbán és Vučić – több mint barátság

Ahol viszont egészen döbbenetes a két ország politikai berendezkedése közötti hasonlóság, az egyértelműen a média, itt >

Tovább