2022. január 23. vasárnap
Ma Zelma, Rajmund, Emerencia, Emese névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Tüntető székelyek

Tüntető székelyek

„És ugyanez mondható el az Együtt–PM szövetségről is: arra, hogy a Jobbikkal és a Fidesz szélsőjobbosaival vonultak fel vasárnap, nincs mentség.” Ara-Kovács Attila blogjából (Magyar Narancs):

„Az úgynevezett Székely Nemzeti Tanács felhívására tüntetés volt a hétvégén Erdélyben és Budapesten is. A cél: rávilágítani arra a két, a tanács által nemzetpolitikai stratégiainak minősített problémára, ami jelenleg az erdélyi magyarság egy részét foglalkoztatja. Az egyik ilyen ügy konkrétabb, a romániai fejlesztési régiók határainak megvonása; a másik elvontabb, de legalább ilyen fontosságú, a székelyföldi autonómia.2 (...)

„Bár az Európai Unió semmilyen területi átszervezést nem igényel tagországaitól, Romániában egy ideje vita folyik arról, hogy – szem előtt tartva az egyes tájegységek kulturális sajátosságait és gazdasági fejlettségét – milyen új területi, s ezzel adminisztratív változtatásokat kellene végrehajtani. Az RMDSZ egy tizenhat régiós, elsősorban kulturális, s a magyarságot – ahol lehet – egyben tartó regionális átszervezést javasolt. Román részről az abszurdan torzító, az etnikai széttagoltságot támogató, majd a megalomán megoldásokig terjedő elképzelések voltak korábban forgalomban, s végül 1998-ban ez utóbbi győzött. Jelenleg a Székelyföld – azaz Háromszék, vagyis Maros, Kovászna és Hargita megyék – az úgynevezett Közép-romániai Régió része három más megyével együtt (Fehér, Szeben, Brassó). Ez nemcsak előnytelen a magyarság számára, hisz számaránya ebben messze alulmúlja a 20 százalékot, hanem gazdaságilag is működésképtelen. Az új megoldást épp az vetette fel, hogy ez a felosztás nem csak fékezi a különböző kultúrájú és fejlettségű egykori megyék fejlődését, de a források elosztását is úgy rendezte át, hogy a korrupció megsokszorozódott, és egyre kevésbé érhető tetten a bűnüldöző szervek által.”

„A román kormány ezért új elképzelésekkel állt elő. A felosztásban a három, a székelységet tömörítő megye – kiegészülve Brassó megyével – új egységet kapna. Ebben a régióban a magyarok aránya már 43,85 százalék lenne, tehát messze több mint kétszerese a mostani régiós felosztásnak. Persze, lehet azt mondani, hogy ha csak a magyar megyék alkotnának külön régiót, akkor a magyarok aránya meghaladná az 50 százalékot, csakhogy ez esetben a tradicionálisan iparilag alig fejlesztett székely megyék gyakorlatilag források nélkül maradnának. Brassó és környéke az ország legfejlettebb, legiparosabb területének számít Bukarest és környéke után. Azzal, hogy a Székelyföld kiegészül ezzel a tájegységgel, megszabadul eddigi kiátkozott voltától, vagyis attól, hogy a magyarság egyfajta rezervátuma maradjon, ahol az ipart a kézművesség, a kultúrát pedig a nemzeti giccsgyártás jelentette hosszú időn át. És persze az ezekkel járó politikai radikalizálódás.”

„A mostani tüntetéseknek távlatosabb követelése a terület autonómiájának megteremtése, nem függetlenül a fejlesztési régiókkal kapcsolatos vitáktól. Ha ugyanis a három magyar megye külön adminisztratív egységet képezne, ezzel megindulhatna egyfajta önszerveződés – állítja a Székely Nemzeti Tanács. Könnyen ígért álom, nehezen kivitelezhető valóság olyan helyben megtermő pénzek nélkül, melyekre a tájegység még csak nem is számíthat, ha lemond a Brassó által nyújtott esélyekről. Hogy akkor egy valamelyest nagyobb számú románsággal kell majd nap mint nap kialkudnia saját etnikai-kulturális fennmaradásának büdzséjét? Ez természetes. De mi van most? Kevesebb mint 20 százalékos kisebbségben kell ugyanezt tennie.”

„A Székely Nemzeti Tanács autonómia elképzeléséről gyakorlatilag nem tudni semmit azon túl, hogy életüket románok nélkül akarnák irányítani és leélni. Ezzel szemben az RMDSZ, mely az elmúlt 23 év többé-kevésbé demokratikus fejlődése során tizennégy éven keresztül, különböző koalíciókban a román kormányok partnere volt, számos nagyon fontos autonóm vívmányt elért. Elég a közoktatási, a nyelvhasználati vagy az önkormányzati törvényre utalnunk. Hogy nincs minden rendben velük? Hogy a hatóságok ott szabotálják őket, ahol tudják? Persze. De az elmúlt nyolcvan év viszonyaihoz képes az erdélyi magyarság, s benne a székelység ilyen perspektívákkal még sohasem rendelkezett. Ha ez így van, akkor persze okkal kérdezhető: mi is volt valójában az indítéka a hétvégi tüntetésnek?”

„Hogy erre válaszolni tudjunk, tisztázni kell, mi is valójában az azt meghirdető szervezet, a Székely Nemzeti Tanács? Mit és kiket képvisel, milyen legitimitással? Nos, annyit mindenképp érdemes róla tudni, hogy elsősorban budapesti kormányforrások biztosítják számára az anyagi hátteret, és – amint erre erdélyi magyar sajtónyilatkozatok utalnak – a tüntetés büdzséjét is. Ideológiáját pedig a Jobbik. (Elég rápillantani honlapjukra.) Nem véletlen, hogy a román hatóságok nemrég megtagadták az egyik legradikálisabb szélsőjobboldali magyar szervezet vezetőjétől a beutazást Erdélybe. Figyelemre méltó időzítés!”

„A Székely Nemzeti Tanácsnak megvannak a maga politikai céljai, s ezek között a legfontosabb, hogy az RMDSZ-től elkülönülő, radikális és kifejezetten etnicista politikai képviseletté váljon, olyanná, mint a hasonlóképpen nacionalista, xenofób román pártok. Magyarországi partnere és gazdasági kitartója ezt el is várja tőle, hisz mind a Fidesz, mind pedig a Jobbik érdekelt abban, hogy megossza az erdélyi magyarságot, s így megszabadítva őket az RMDSZ-képviselettől, maga manipulálja politikai vágyaikat és sorsuk alakulását.”

„Az autonómia egyébként nemcsak bizonyos jogok és intézkedések egysége, hanem bizalmon alapuló megállapodás kisebbség és többség között. A fentiek fényében nyilvánvaló, hogy a Székely Nemzeti Tanács tulajdonképpen nem az autonómiáért küzd, hanem saját, Magyarországról igazgatott politikai pozícióiért. Elvégre milyen magyar–román bizalomról, megegyezésről lehetne beszélni azok után, hogy mind Erdélyben, mind pedig a budapesti román nagykövetség elé szervezett tüntetésen olyan jelszavak hangzottak el, mint „A Székelyföld nem tartozik Romániához!”? Lehet persze lelkesülni efféle szólamoktól, de az erdélyi magyarok másnap okvetlenül keserűbb valóságra ébrednek, mint amilyenek közepette előző nap álomba szenderültek.”

„És egyébként is milyen lehet az az autonómia, amit a Fidesz támogat? Olyan, mint a magyarországi? Nem hinném, hogy ebből a romániai magyarság kérne. Ott ugyanis még vannak önkormányzatok, s a köztisztviselőknek és közalkalmazottaknak nem tiltja rendelet, hogy kifejtsék véleményüket, mint Magyarországon, ahol gyakorlatilag kormányzati komisszárok irányítanak, míg az önkormányzatokból gondnokságok lettek. A példák persze még hosszan sorolhatók…”

„Az RMDSZ csatlakozása a tiltakozásokhoz szánalmas, de érthető. Kelemen Hunor, a párt elnöke szeptemberben még azt nyilatkozta, hogy a kérdés nincs napirenden, ugyanakkor helyi népszavazásokat kezdeményeznek, hogy megakadályozzák a régiós térkép ilyetén átrajzolását. Való igaz, jövő év végéig Romániában nem lesz alkotmánymódosítás, ami egyben azt is jelenti, hogy addig semmilyen adminisztratív változás nem fog bekövetkezni. Akkor meg mire ez az egész cirkusz, hisztéria, handabandázás? Az RMDSZ rá van utalva arra a pár százezer szavazatra, amit a Székelyföld jelent, s e szavazatokért ma olyan árat fizet, ami – nem kétséges – holnap megpecsételi majd sorsát.”

„És ugyanez mondható el az Együtt–PM szövetségről is, mert hamis ügy mellé csak gyáva vagy számító emberek állhatnak. Arra, hogy a Jobbikkal és a Fidesz szélsőjobbosaival vonultak fel vasárnap, nincs mentség. Lehet, hogy tényleg aggódtak az erdélyiekért, lehet, hogy tényleg felháborodtak a manipulált hírek hallatán, ám nincs mentség. Az erdélyi magyarság érdekeit épp úgy elárulták, mint Magyarország polgáraiét – politikai, emberi gyarlóságból. Több bűnhődést nem kívánok nekik, mint azt, hogy vasárnap ott tapsolhattak Bayer Zsoltnak. Az eljövendő bűnhődés azokra vár, akikkel elhitették, hogy a nacionalizmus álma könnyű, boldog, magyar jövőt ígér.”

2013. október 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Húsz év – semmi változás!

A tisztában van-e az MNT és a VMÚE a magyar nyelvű média és tájékoztatás helyzetéért való >

Tovább

„Szégyelltük, hogy ott vagyunk”

A horvátországi Vukovár-Szerém megye három apró falujának 1991 őszén, a délszláv háború idején átélt gyászos története >

Tovább

„Az oktatási helyzet súlyosbodott”!

A VMPE – ismereteim szerint – az egyedüli délvidéki/vajdasági civil szervezet, amely (2012 óta) évente, kitartóan >

Tovább

A délszláv legenda

Bár a hivatalos propaganda mindent megtesz, hogy Titot kitörölje a történelemből, vagy pedig véreskezű diktátorként mutassa >

Tovább

Kétszeres NEM az alkotmánymódosításra!

A népszavazás a szavazók minimális részvételével is érvényes lesz. Sikeres pedig, ha a részvevők többsége igennel >

Tovább

Hagyományos szex-szimbólum

Azok a 60-as évek, amikor az emberek egy kis erotikus élményért moziba mentek! És amikor európai >

Tovább

Az alattvaló látomása

Előzőleg látta Aleksandar Vučić államelnök szenvedélyes tekintetét, amellyel kifejezte, hogy mennyire kívánta ezt a győzelmet. Állítása >

Tovább

Két malomkerék között

Az ilyesféle markáns nemzetállam-építés szükségszerűen elidegeníti a kisebbségi polgárokat a szülőföldtől. Ezt fokozza, hogy a nemzetállami >

Tovább

Önreklámozás (2.)

Varjú Márta, főszerkesztő a Magyar Szó a fejléce alá tűzte, hogy a „vajdasági magyarság lapja”, ami >

Tovább

Önreklámozás

A fiatal „politikusnak” – akinek a hátrányos rehabilitálási és vagyon-visszaszármaztatási törvényt is köszönhetjük –  még mindig >

Tovább

Tájékoztató csak szerb nyelven, cirill írással!

A referendum a nemzeti kisebbségi nyelven való nem teljes tájékoztatás szempontból, szerintem, már most megbukott! A >

Tovább

„Nem bízzák farkasra a bárányt” – de ilyen Pásztorra sem!

Ki kell végre konkrétan mondani: A magyar közösség hanyatlásának/leépülésének egyik oka az utóbbi évtizedben a Vajdasági >

Tovább