Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Újvidéken szerepelt a Napló Kör
Hol van ma a Đinđić temetésén összegyűlt tömeg?
Két szabadkai nyilvános szereplés után, ezúttal az Újvidéki Színház Művész Klubjában szerepelt a Napló Kör, értelmiségi asztaltársaság – tudósított a VajMa:
„Ezúttal 5-en voltak jelen a kör 9 fős taglétszámából: Gerold László, Végel László, Bódis Gábor, Szerencsés Zsuzsanna és Pressburger Csaba (a képen balról jobbra). A közönség soraiban leginkább a média és a színházi szakma képviselői foglaltak helyet. Az est elején Bódis Gábor a Napló hetilap indulására emlékezett. Szimbolikusan ezúttal is csokornyakkendőben jelent meg, mert mint mondta, „23 évvel ezelőtt, amikor elindítottuk a hetilapot, akkor is pont ilyen hülyén néztem ki. Továbbá azt akartam jelezni, hogy mi polgári értékeket kívánjuk szimbolizálni, visszahozni a vajdasági közéletbe.”
Az est helyszíne is szimbolikus volt, hiszen a Művész Klub-bos estéken forrt ki annak idején a hetilap indításának ötlete. Bódis egy régi Naplókat tartalmazó vaskos kötetet lapozgatva felidézte, hogy a lapban már az első számokban publikált Gerold László és Végel László, továbbá érdekességként elmondta, hogy az első szám Önnapló című rovatát Kasza József írta, “aki most nem lehet közöttünk” – utalt Bódis arra, hogy a VMSZ egykori elnöke jelenleg vizsgálati fogságban van. Ezután Bódis Tolnai Ottónak a negyedik számba írt vezércikkéből olvasta fel a következő részletet: “Míg az első szám friss példányait lapoztuk ott, a Művészklub mélyvizében, valaki odajött asztalunkhoz, s a lapra meredve megkérdezte, még nem tiltották be?! Nem volt túl komoly a kérdés, de bohó szerkesztőtársaim így is nagyot és jóízűt nevettek rajta. Én is jól tudtam, hogy a kérdés per pillanat deplaszírozott, lévén a legöregebb közöttük, mégis összerezzentem. Úgy látszik, morfondíroztam titokban, az én génjeimbe ilyen kifejezések vannak betáplálva, mint a betiltás, a leváltás, bírósági tárgyalás et cetera.”
Ezt követően Végel László pótolta be azt a mulasztást, hogy az elmúlt 20 évben nem olvasott fel magyar szöveget Újvidéken. Terjedelmes részt hallhattunk jövőre megjelenő Neoplanta, avagy az ígéret földje című regényéből.
A közönséggel való véleménycseréhez a színház irányából jutottak el a Kör tagjai. Gerold László két idén bemutatott politikai színdarabot ismertetett, a belgádi Atelje 212 színház által készített Zoran Đinđić és a Újvidéki Egyetemista Kultúrközpont által színpadra vitt Megölni Zoran Đinđićet című előadást. Gerold felvezetésében elmondta, hogy a régi Jugoszláviában nem volt divatos a politikai színház. Az ötvenes években például Samuel Beckett Godot-ra várva című darabját csak titkos, zárt körökben tudták játszani, mert a hatalom még abban a kilátástalanságban is veszélyt látott, amiről a Godot szól. Később, a miloševići időkben divatba jött ugyan a politikai színház, de csak olyan értelemben, hogy az a szerb nacionalista szemlélet propagálását szolgálja. Az utóbbi időben azonban – mondta Gerold – azt lehet észre venni, hogy valódi, aktuálpolitikára reflektáló darabok születnek, mint a szóban forgó két előadás is. A belgrádi darab kapcsán Radics Viktóriát idézte, és azt mondta: az előadás valódi erkölcsi tett.
A Művész Klubban a hallgatóság soraiban ült Elor Emina is, aki az újvidéki előadás egyik szereplője. Elmesélte, hogy Szabadkán sokkal kisebb hatást tudtak elérni a darabbal, mint Novi Pazarban, ahol kitörő örömmel, ujjongással fogadták azt. Szerencsés Zsuzsanna Zoran Đinđić temetésére utalva azt mondta: „Számomra az egésszel kapcsolatban egy nagy kérdés vetődik fel. Hol van ma az a hatalmas tömeg, amely jelen volt Đinđić temetésén?” Ez a kérdés az est további felszólalóinak a fantáziáját is megmozgatta. Szerencsés szerint a legnagyobb gond, hogy azok az emberek és az egész társadalom hallgat, egy végtelen csönd tapasztalható a lényegi kérdéseket illetően. Szerinte egy nagy szimulációnak vagyunk az áldozatai. Az újságírók szimulálják a szakmájukat és a politika is egy kvázi valóságot teremt, hogy ne gondolkozzunk el valójában arról, mi történik körülöttünk. Szerencsés feltette a kérdést a közönségnek, hogy szerintük mi az oka a hallgatásnak és három választási lehetőséget kínált fel: A.) Félünk; B.) Azt gondoljuk nincs semmi gond; C.) Minek mondjunk bármit, úgyis mindegy.
A közönség soraiban ülő Buda Hajnalka, a Vajdasági Televízió magyar szerkesztőségének vezetője hozzászólásában azt mondta, a három választási lehetőség közül egyiket sem tartja teljesen igaznak, de talán a harmadik áll a legközelebb az igazsághoz, ami elvezet a cinkosságig. Ugyanakkor kifejtette: „Azt hiszem abban nincs igazad, hogy egy párt behatása alatt vagyunk. Nem is tudjuk melyik párt behatása alatt állunk. Mert még a múlt, meg a jelenlegi nem tisztázódott le teljesen, ha csak a saját házamat nézem. Nem mondhatom, hogy a jelenlegi hatalomnak a beépített emberei, hódolói vannak ott. Azt mondhatnám inkább, hogy a szakma képviselői, igaz, hogy a fővárosból jöttek, de a szakma jeles képviselői.”
А Napló Kör következő ülésére 2 hónap múlva kerül sor, ismét Újvidéken.”
*
Az estről beszámolt a Vajdasági Rádió és Televízió is:
Mit is jelent ma a színpadon a politika vagy a politikában a színpad? A színház az utóbbi időben a médiumok fő hírei közé került. A Napló Kör találkozójának témája is a politikai színház és Újvidék város volt.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Népszavazás Vučićról
Az esetleges választási lopás arra kényszerítheti a polgárokat, hogy ismét az utcára vonuljanak, mint 2000. október >
A peremértelmiségi komplexusáról van szó
Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre >
Közszolgálati napilap ez?
Az MNT irányítása alatt „a világ legjobb magyar nyelvű napilapjából” silány (párt)közlöny lett! Már huzamosabb ideje >
Öncenzúra
Csak azt nem értem, hogy akik saját országuknak szuverén nemzeti jövőt vizionálnak, mit fognak szólni, ha >
Nincs jövőkép – a lakosok csendben távoznak!
Tordán – Dobai cikke alapján – semmilyen komolyabb befektetés, munkahelyteremtés nem volt és még csak a >
Lehet-e a nemzeti kérdésre nem nacionalista választ adni?
Rendben van, gondolom, mért ne lennének ellenvélemények, de azért a rendszerváltó eliteknek egyszer szembe kell nézniük >
A tolerancia határai
Arra gondolok, hogy az elmúlt években tapasztalt terrorista hullámok és a Hamász izraeli terrorakciója után jó >
A Magyar Nemzeti Tanácstól független szerkesztéspolitikát!
A magyar nyelvű tájékoztatásban is alkalmazni kell az említett törvény idézett két kulcsfontosságú rendelkezését! Ha tetszik >
Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett
Útközben ért a hír: elhunyt Reményi József, magyar kritikus és esszéista. Nem voltam abban a szerencsés >
Méltatlan emlékezési körülmények
Az 1942-es újvidéki vérengzés többségében szerb és zsidó áldozatait megnevezték. Emléküket Újvidéken a Duna-parton (a Razzia >
A párizsi tudósító
A tudósítás annak kapcsán született, hogy 1904 júliusában Ady úgy értesült, hogy öt párizsi színház is >
Milošević ma elégedett lehet a sírjában, hiszen számtalan „tanítványa” akad
Tudom, persze, hogy a populizmusnak komoly története van, de ezúttal arról a populizmusról beszélek, amelyet a >